Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-05-13 / 42. szám

Békéscsaba, 1906. május 13. BEKESttEGYEI KÖZLÖNY még fizetésén kivül évi 400 korona tiszteletdíjat élvez. Az orvosi fizetéseket a kórházi pénztárból fedezik. H a a n Béla a tanácsi javaslatot elfogadja, csupán azt az észrevételét teszi meg, hogy a község a közkórházi jelleg kérelmezésével elveszíti azt a szervi kapcsolatot, amely eddig a községhez lűzi a kórházat. Megjegyzi még, hogy a közkórházi jellegnek a közeljövőben még az a következménye lesz, hogy a közkórház állami intézménynyé fejlődik ki. Kocziszky Mihály aziránt tesz kérdést, hogy ha a bevételek nem fedezik a kiadásokat, ki tartozik viselni a túlkiadásokat ? K o r o s s y László : Mindenkor a belügyi tárca. . A közgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a tanácsi javaslatot. A jövő évi költségvetés. A kórház jövő évi költségvetését Tóth László azámvevő terjesztette elő. Ezek szerint a jövő évi kamatjövedelem kitesz 1550-, a vegyes jövedelem 50-, és Csaba segélye 2003 koronát, mig az összes kiadás 59048 koronát, amelyek között levő 55448 koronát a betegápo lási dijakból fedezik, amelyet jövőre 1 korona 70 fillérben állapítanak meg. A túlkiadást pedig a belügyi tárca fedezi. A kiadási összeg tételenkint igy oszlik meg: 6800 kor. 4450 600 „ 17500 „ 600 „ 6600 „ 3000 „ 3030 „ 4598 „ 1500 „ 1700 „ 200 „ 800 „ 1200 „ 600 „ Tiszti fizetésekre bérek irodai szerek betegek élelmezése segédorvos élelmezése gyógy- és orvosi szerek felszerelési cikkek fogyasztási cikkek fűtés mosás világítás vízfogyasztás épületfentartás vegyesek kölcsön törlesztés A közgyűlés a költségelőirányzatot -egyhangúlag elfogadta. Két beszéd. Székfoglalók a gazdasági egyesületben. Lapunk mult számában részletesen beszámoltunk a gazdasági egyesületnek vasárnap tartott tavaszi közgyűléséről, amelyen a gazdák megválasztották az egyesület uj vezetőit is. Jeleztük azt is, hogy ugy az uj igazgató-elnök, Beliczey Géza, mint az első alelnök: D é r c z y Péter tartalmas beszéddel foglalták el székeiket, amely beszédek a jövő reményekkel teljes programját nyújtják a gazdasági egyesületnek. A gazdaközönség érdekében tesszük hát most, amikor alább mindkét székfoglalót teljes terjedelmében közreadjuk: Beliczey beszéde Az egyesület agilis uj igazgató elnökének, Beliczey Gézának általános tetszéssel fogadott programja igy hangzik : Midőn köszönetet mondok azon megtisztelő bizalomért, a melynek folytán engemet az egylet igazgató-elnökének megválasztani méltóztattak, beösmerem, hogy a szép feladatokat felölelő állást betöltenem, kiváló és sok tapasztalatokkal biró elődeim után nehéz feladat leend, de vezérfonálként fog előttem lebegni, a gazdasági egylet beléletében a takarékosság; megbecsülése és fokozása a mai meglévő erkölcsi és anyagi tőkének. Egyesületünket hivatottnak fogom tartani arra, hogy közgazdasági kérdésekben megnyilatkozzék, állást foglaljon, a kormányhoz szükség esetén feliratokat intézzen, s az egylet, mint a békésmegyei gazdatársadalom képviselője megyénkben, közgazdasági kérdésekben irányítson. Azon leszek, hogy ott, ahol szükséges a gazdaközönség érdekeit képviseljem, s érdekeinknek érvényt szerezzek, de ezt csak úgy tehetem a közóhajnak inegfelelőleg, ha gazdáink bajaikat, sérelmeiket a gazdasági egyletben feltárják — mert célunkat csak ügy érhetjük el, ha érdekeink körül szövetkezve nagyobb erőt képviselünk, szavunknak nagyobb súlyt adunk.. Mezőgazdaságunk fejlesztése szempontjából nem hangoztathatom eléggé, gazdáink figyelmét felhívni a takarékos befektetésekre, amely befektetések ma már a gazda boldogulásához okvetlen szükségesek, mert az a föld, mely vármegyénkben is évtizedek óta tartja el fiait, erejéből vesztett, s hogy a földet el ne veszítsük, okszerűbb, j belterjesebb gazdálkodást folytassunk s ennek első feltétele a szántás. Próbálkoztunk gőzeke szövetkezetek létesítésével, de ennek eredménytelensége azon mullott, hogy középbirtokosaink birtokai egymástól távol fekszenek. Tudtommal azonban van vármegyénkben több nagybirtokos, a kinek gőzekéje bérért szánt, s helyesen cselekednének kisbirtokosaink, a kiknek birtoka kötöttebb talajon van, ha összeállanának, s bérért szántatnának gőzekével. A jó szántás megkívánja a sok és jó trágyát, amit úgy érünk el, ha jó jószágot tartunk s azt erőtakarmánnyal is étetjük s e téren követni kivánom a gazdasági egylet eddigi eljárását, s a kormány által még Tallián miniszter idejében kilátásba helyezett 100000 korona kölcsönből, melyet ha folyósítanak a gazdasági egylet részére, nyugati fajmarha bevásárlásokat eszközlünk. Véleményem szerint nem külföldön, hanein magyarországi tenyészetekből, a melyek már aklimatizálódtak — és ezen bevásárlásokkal annyira mennék, hogy vármegyénkben is, ha egyik g. e. tag a másiktól kiván pl. egy jó nyugati faj tehenet vagy bikát venni, s ezt az egyletnek bejelenti s az meggyőződik arról, hogy a vásárolni szánt jószág tenyésztésre megfelel, ugyan oly feltételek mellett, mint a.í esetlegesen importált jószágoknál a vásárt a kölcsönből eszközli, és akkor, tisztelt gazdatársaim, amikor a jó tejelő nyugati faj marha tenyésztésre súlyt helyezünk, erkölcsi és anyagi támogatásban kell részesítenünk e tejszövetkezeteket, ahol a nyers tejet értékesíthetjük, sőt szerintem a tejtermelésével tul productiót kellene elérnünk, a minek szociális szempontból nagy horderőt tulajdonitok, mert méltóztassanak elképzelni, mily jó és csillapító hatással lenne az munkásaink vérmérsékletére, ha minden munkás családja olcsón tudna tejhez jutni. Gazdasági egyesületünknek feladata felhívni gazdaközönségünk figyelmét az okszerű baromfi tenyésztésre s hogy ennek milyen talaja van nálunk, bizonyítja az a két virágzó vállalat, amely baromfikereskedést üz Orosházán és Békéscsabán. Úgyszintén súlyt kell helyeznünk a gyümölcstermelés fokozására, példát kell vennünk Kecskemét vidékéről, a hol ma a gyümölcstermelés és kereskedelem virágzó. Szóval a mezőgazdaság "minden ágánál feladatául tekintem a gazdasági egyesületnek, hogy megjelölje az irányt, a melyen leghelyesebben haladhatunk, s akkor, amidőn célunk, hogy mindenben jót és mentől többet tudjunk produkálni, a fogyasztó ipari közönségnek, mi magunk is a feldolgozott nyersterménybal a magyar ipart pártoljuk. Az áruszövetkezetek létesítését megvallom, ez idő szerint Békésvármegyében szükségesnek nem tartom, mert a kereskedelem tisztességes kezekben van, de vetőmagvak, erőtakarmány, műtrágya beszerzését, a melyek nagyobb mennyiségben mindig olcsóbban szerezhetők be, ezentúl is a g. e. tagjai részére, a gazdasági egylet a gazdák rendelkezésére áll. Tény az, tisztelt uraim, hogy a jót mindenütt megtalálják, de a mai időt a reklámok korszakának nevezhetjük s ezért alkalmat kell nyújtani terményeink bemutatására s ezért rendeznünk kell kiállításokat is, állatdijazásokkal egybekötve. Tisztelt közgyűlés. Foglalkoznunk kell a gazdasági egyletben az agrárszocialismussal is, szemben a kétes szocialista tanok hirdetőivel, szociálisaknak kell lennünk s józan és becsületes munkásainkat azon útról, mely a 'fennálló társadalmi rendet forgatja fel, vissza kell térítenünk, fel kell hívnunk figyelmüket azon már eddig is üdvös alkotásokra, a melyeket az állam létesített s ezek mellett folytonosan oly intézmények létesítéséről kell gondoskodnunk, a melyek a fennálló jogokat nem érintik, s munkásunknak jogokat biztosítanak, s akkor, amidőn jogot, szellemi függetlenség s anyagi függetlenség révén egy akaratunk: munkásainkat anyagi függetlenség révén kell Jogokhoz juttatnunk, s ezért támogatnunk kell minden olyan vállalatot vagy intézményt, amely munkásainknak kenyérkere seti forrást nyújt. Létesíteni kell mentől több háziipari tanfolyamot, minden vidéknek megfelelőt, hogy télen által, amidőn a mezőgazdálkodás szünetel, otthon is kenyérkeresettel tölthessék munkásaink idejüket. Fontos szociális dolognak tartom, hogy kisgazdáinknak megkönnyítsük a közteher viselését, s ennek egy módja volna: a községi takarékpénztárak létesítése törvényhozási uton. Tény az, hogy a mostani részvénytársasági alapon lévő takarékpénztárak is fontos közgazdasági tényezőt képeznek és hangsúlyozom, hogy ma igen helyesen cselekszenek azok, akik megtakarított pénzüket ezen intézetekben elhelyezik. De nem tartom természetesnek, hogy, mondjuk a keservesen keresett fillért beteszi a takarékba, ott mérsékelt kamatát élvezi, mig az üzleti haszon, az osztalék a részvényeseket illeti. Minő más lenne a helyzet akkor, ha községi takarékpénztárak létesülnének, s a betett pénz után ugy a kamatot, mint az osztalékot egyaránt a betevő élvezné. Fordíttatnék a közteher viselésének törlésére, avagy más intézmény létesítésére. Egy másik szociális jelenség az, amit ugy ösmerünk, hogy földéhség. Természetes az, hogy az az ember, aki egész életében mindég a földdel foglalkozik, fáradságának gyümölcsét a földnek megszerzésében véli feltalálni; minden áron földet vesz, s ezért helytelen ez a mostani parcellázási áramlat, amidőn bankok, magánvállalkozók földet vásárolnak s azt parcellázzák, mert rosszul jár ezzel az eladó, s még rosszabbul a vevő, mert rendesen dupla áron jut a földhöz; az államnak kellene kezébe venni az eladó birtokok parcellázását. Már is sokáig vettem türelmüket igénybe, s az elmondattakhoz csak annyi reményt fűzök, amely áll abból, hogy működésem sikere érdekében a gazdasági egyesület minden tagjának és a választmánynak nagybecsű támogatását fogom kérni és óhajtani. Dérczy szakfoglalója. D é r c z y Péter első alelnök, ez a nagy képzettségű közgazdász, az alábbi beszédben fejtette ki a gazdasági egyesületet jövő működésének munkakörét: Semmi sem lehet nagyobb megtiszteltetés, mintha egy független testület bizalma folytán annak élére állíttatik az ember, — éppen mert ezen bizalmat mindennél többre becsülöm, félretéve személyes, anyagi érdekeimet, köszönettel elfogadtam az elnökséget. Mindnyájan érezzük, hogy a gazdasági egylet a mai szervezetében nem Telel meg céljának. A gazdasági egyletnek főleg két célja van: a mezőgazdasági termelés irányítása, fejlesztése és az előállított termékek megfelelő értékesítésének előmozdítása. A termelés irányításáról és fejlesztéséről a most megválasztott szeretett igazgatóelnökünk, Beliczey Géza barátom kimerítően szólott — s fejtegette azt, s elmondta, hogy minél inkább olyan javakat állítunk elő, melylyel közszükséget elégítünk ki, annál inkább helyes gazdálkodási rendszerünk. Terményeink előállítása reánk nézve akkor jár a legkedvezőbb eredménynyel, ha minél olcsóbban történik az s ez a mai viszonyok közt ugy érhető el, ha minél több ugy szellemi, mint fizikai munkát használunk fel e célra. A sok munka alkalom nyújtására a mai társadalmi mozgalmak körében is nagy tekintettel kell lennünk. A gazdasági egylet tevékenysége eddig ezen első cél szolgálatában merült ki A másik, eddig kevésbbé figyelemre méltatott célja, az értékesítés előmozdítás a az egyletek tevékenysége körén kivül esett. Hogy az értékesítés kérdése minő fontos, erre nem is kell reá mutatnom, az természetes, hogy hiába állítok én elő termékeket, ha nem értékesíthetem kellőleg, úgy a gazdálkodásom céltalan. Hogy a jó értékesítéshez minő módon jutunk, e felett, különösen mi magyar gazdák, csak legújabban kezdünk gondolkozni. A termelő és fogyasztó közvetlen érintkezése és mennél nagyobb piac biztosítása adja meg a jó értékesítés lehetőségét. Az értékesítés nincs annyira helyhez kötve, mint a termelés, ha tehát ezen kérdéssel foglalkozunk, akkor tekintetünket szűkebb hazánkból, a megyéből, távolabbra is kell vetnünk. Az értékesítés kérdése szorosan öszzefügg a helyes közgazdasági politikával s különösen annak részére, a mezőgazdasági politikával s hogy ez számos, egyébb kérdéssel kapcsolatos, az természetes. Ezen a nyomon haladva, azt hiszem, hogy az elfogultak előtt is világos, hogy a gazdasági egyleteknek nem hogy nem szabad politizálni, hanem egyenesen kötelességünk az! Ki foglalkozzék mezőgazdasági politikával, ha mi nem? vagy ezt is talán átengedjük, mint eleddig mindent, a mindenhez legjobban értő jogászoknak ? vagy a hatalmas ipar- és kereskedelmi kamarának ? Minden, még oly kevéssé intelligens testület politizál, még a szociálisták egylete is, pedig azok romboló s nem alkotó egyesületek; csak mi nem politizálhatnánk, kik az állam legbiztosabb fenntartói s támaszai vagyunk? Mindeddig, gazdatársaim, nem foglaltuk el a bennünket megillető tért, a jogosan megillető helyet, ezéit küzdenünk kell, ha nem akarunk is a továbbra kiskorúak egyesülete lenni. Az egész vonalon érvényesülnünk kell. Szervezkednünk kell, érezzük és éreztessük, hogy gazdák vagyunk, a mezőgazdasági munkástól a hítbizományok uráig együvé tartozunk, e hazában a mi érdekeink az elsők ! Ha majd ezt átvisszük a köztudatba, akkor lesz helyes mezőgazdasági politikánk s akkor jól értékesülnek terményeink s ha jól értékesülnek terményeink, lesznek felesleges filléreink, melynek nyomában kifejlődik a most üvegházi növénykényt dédelgetett ipar is ! Ez az iparfejlesztés egészséges utja is ! Ezen és hasonló gondolatoktól áthatva foglalom el az alelnöki széket s hiszem, hogy ez irányú működésemben gazdatá.saimat is mindig mellettem találom! A Muzeum-egyesületbólA választmány beszámolása. A csabai Muzeum-egyesü'et igazgatóválasztmánya a napokban nagyérdekű ülést tartott V a r s á g h Béla elnöklete alatt. Szóbakerült ez alkalommal az építendő kultúrpalota és a tervezett nagyszabású nyilvános közkönyvtár létesítése, valamint érdekes beszámolás történt az időközbeni ásatásokról.; A Muzeum-egyesület választmányi üléséről az alábbi részletes tudósításunk szól: Az ülésen az elnökön kivül jelen voltak még : Reísz Miksa dr. alelnök, K rammer Nándor dr. igazgató, Maros György főtitkár, R e 1 1 Lajos dr. titkár, J é g e r József könyvtárnok, továbbá Zsilinszky Endre dr., Áchim Gusztáv és D o n'n e r Lajos igazgató-választmányi tagok. Az ülésen bejelentés történt, hogy az egyesület választmánya azért nem tartott hosszabb idő óta összejövetelt, mert a vezetőséget teljesen lekötötte az építendő kultúrpalota létesítésének tervezése és mert a muzeumok és könyvtárak országosjőfelügyelőségének a jelentések beterjesztésére vonatkozó uj alapszabályai szerint csak most készülhettek el az egyesület működéséről bekivánt jelentéssel. Ezután Maros főtitkár bemutatta az időközben elintézett folyóügyeket, amelyeket egyhangú helyesléssel vettek tudomásul. A főfelügyelőségnek néhány rendelete került ezután napirendre. Igy jóváhagyta a főfelügyelőség az igazgató-választmány azon intézkedését, melylyel a muzeum tulajdonába lévő összes tárgyakat átengedi Csaba község tulajdonába, ha az kötelezi magát, hogy a Csetneki féle telken felépiti a kultúrpalotát, amely ugyancsak községi tulajdon márad, azzal a feltétellel, hogy a község nemcsak megőrzi a muzeum érdekeit, de azokat gyarapítja is. Egy másik leiratában a főfelügyelőség kijelenti, hogy örömmel Vette tudomásul a nagyszabású nyilvános könyvtár létesítésére irányuló törekvést, azt a maga részéről is, pártolja a kultuszminiszter előtt, de egyben annak az óhajának ad kifejezést, hogy a könyvtár létesítéséhez az egyesület is járuljon hozzá anyagi erejének megfelelő mértékben. A választmány a leiratokat tudomásul véve, kimondta, hogy a' könyvtár létesítéséhez évenkint 600 korona öszszeggel járul hozzá pénztárából. A muzeumok és könyvtárak országos tanácsának a muzeuinba május 29-én megtartandó közgyűlésén az egyesület képviseletében való megjelenésre Zsilinszky Mihály dr. nyug. államtitkárt, az egyesület diszelnökét kérik fel. A tavaszi idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhívjuk a Löwy Jakab L. és Tsa cég szabóüzletére, bel a legelegánsabb tavaszi öltönyök és felöltök