Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-05-13 / 42. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba. 1906. május 258. den gazda a saját földje mellett elterülő földszalag fütermését használhassa. A képviselőtestület Áchim indítványával szemben az elöljáróság javaslatát fogadta el. A csabai iskolai gondnokság átirt az elöljárósághoz, hogy az most, a nemzeti uralom beköszönte alkalmából sürgesse meg az állami polgári fiúiskolának alkalmas épületbe való áthelyezését. A kérelmet a gondnokság nevében V a r s á g h Béla indokolta meg, kérve még a képviselőtestületet, hogy ne csak feliratban kérjék a kultuszminisztert, de deputációt is menesszenek hozzá. A képviselőtestület .az indítványt egyhangúlag elfogadta. Egy másik kérvénye is szerepelt a gondnokságnak a képviselőtestület asztalan. Ez a gazdasági ismétlő iskola kibővítését és egy ujabb tanterem felállítását sürgeti. A tanácsi javaslat a kérelem, első részét teljesíteni javasolta, még pedig {i leképpen, hogy a kibővítés céljára másf.'-l hold területet ad, mig a tanterem felállítását fedezet hiányában elutasítani javasolta. ; V a r s á g h Béla köszönetet mond az elöljáróságnak a másfél hold föld ajándékozásért, hangsúlyozta azonban a gazdasági ismétlő iskola fontos és közhasznú működését, s kérte a képviselőtestületet, hogy ne zárkózzanak el a tanterem felállításától sem, hanem utasítsák az elöljáróságot, hogy gondoskodjék megfelelő fedezetről. K o r o s y László ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogv nevezett iskola kibővítése a gondnokság hatáskörébe tartozik. Intézzenek hát fölterjesztést e tekintetben a kultuszminiszterhez, s csak amennyiben elutasittatnák, még mindig módjukban áll a községhez fordulni. Két petíció. A csabai és békési mandátumoksorsa. Egy hete lesz immáron, hogy Békésvármegyében lezajlott a választási hadjárat utolsó ütközete. A harci zaj elült ugyan, de a levegőben még mindig ott terjeng valami, ami olyasmi, mint a harctér fölött gomolygó puskapor füstje. Vagyis még nem csöndes a harctér, ujabb ütközetekre van kilátás. És pedig két kerületben: Csabán és Békésen. E két kerület mandátumának a sorsa tehát még mindig a levegőben függ, noha mindkét kerületnek megvan a képviselője. A csabai ós a békési mandátumot ugyanis petícióval támadják meg a kisebbségben maradt pártok. Békésmegyében a közelmúltban nem igen volt alkalom arra, hogy megpeticionáljanak egy-egy mandátumot. Ala. pos ok sem igen volt rá, de meg a mandátum megtámadása költséges mulatság, mert az aktus első és leglényegesebb kelléke, hogy a peticiónáló felek bírósági letétbe helyezzenek 3000 koronát. A csabai ós békési mandátumok sorsáról különben szóljanak alábbi soraink : A csabai mandátum. A hétfőn lezajlott képviselőválasztáson Csaba mandátumát 270 szavazattöDbséggel Áchim L. András parasztszocialista nyerte el, az egyesült pártok jelöltjével, Bakos Mátyással szemben. Hogy miért rnaradt kisebbségben Bakos, e körülmény okairól már szólottunk keddi lapunkban. De tudják az okot Csaba vezető férfiai is, akik becsületbeli kötelességüknek tartják petícióval megtámadni Áchim L. András mandátumát. A petíció ügyében működő bizottság ma ülést tart, amelyen további intézkedéseket tesznek az alkotmányos eljárás megindítása iránt. A mandátum megsemmisítését kérők indokul azt hozzák fel a beadandó kérvényben, hogy Áchim L. András etetett, itatott és terrorizálta a választópolgárságot. Bővebben itt nem fejtegetjük a felhozandó indokokat, csupán annyit jegyzünk meg, hogy a peticionálók csoportjában számosan olyasmit is hangoztatnak, hogy Áchim L. András ellen politikai jogának megvonása iránt kellene megtenni a törvényes lépéseket. Vélemények Áchimról. Hogy Áchim L. András, a parasztpárthoz tartozó hivei előtt kivéve, nem volt népszerű ember és nem az ma sem Csabán, az tény. Népszerűtlenséget önmagának köszönheti és politikájának, amelyet a legnagyobb mértékben elitélnek a központban is. Tudósítónknak a napokban alkalma volt beszélni a kormány két tagjával és több vezető politikussal, akik egyértelmüleg ugy nyilatkoztak, hogy . chim L. András a parlamentben elvesztette talaját, a képviselők nagy többsége pedig bojkottálni fogja. Ha pedig a legcsekélyebb incidenssel alkalmat ad a törvényes renddel való összeütközésre, mentelmi jogának fölfüggesztésével azonnal kiszolgáltatják. A lapok is, amelyek a mult évben elragadtatással irtak á dólczeg parasztképviselőről, most ellenszenvvel viseltetnek irányában. Igy mostani megválasztása alkalmából elmondott beszédével, amelylyel a mandátumot átvette, több fővárosi és vidéki újság foglalkozik, mindegyike a legnagyobb mértékben elítélvén Achimot. Az „Egyetértés" pénteki számában ezeket mondja Áchimról: „A politikai éretlenségnek akkora otrombaságáról még nem tett .tanúbizonyságot népképviselő, mint Áchim L. András, Békéscsaba város megválasztott képviselője." Kivonatosan közli a mandátum átnyujtásakor a csabai városháza erkélyéről mondott beszédét, melyet ezzel fejez be: „Ezt az elvetemedett tót legényt a függetlenségi párt segitette első izben a képviselőség magas hivatásához abban a hiszemben, hogy a nép egészséges vércseppjét hozza be a nemzetgyűlésébe. Most ugyancsak a függetlenségi párt kötelessége lesz, hogy megnőtt, szarvait visszanyomja Áchim ur tökfejébe. No, ez a legény is egyedül marad a paraszt-páttban, mert a magyar paraszt az ő józanságát és sorsát nem fogja bizni soha esze-veszett futóbolondokra. Békéscsaba is majd kijózanodik." Heves támadást intéz még Áchim L. András ellen többek között az Aradi Közlöny pénteki száma is. Valóban, tanulhatna Áchim. És okulhatott volna elsősorban Csaba polgársága. A békési petició. Tudvalevő, hogy Békésen gróf Hoyos Wenckheim Fülöp csak 46 szavazattal maradt kisebbségben Kecskeméti Ferenc megválasztott képviselővel szemben. A kisebbségben maradt párt ugy találja, hogy a mult szombati választáson nem az igazság győzött, tehát kérelmezni fogja Kecskeméti mandátumának megsemmisítését. Amint békési tudósítónk értesít bennünket, a pecitionálók okul választási szabálytalanságokat hoznak fel, többek között, hogy egyesek kétszer is leszavaztak, mások pedig nem személyesen gyakorolták alkotmányos jogaikat. A békési petíciót különben most szerkeszti az ecélból kiküldött bizottság, amely 30 napon belül a Kúriához fordul a választás megsemmisítése iránt. A csabai kórház ügyei. A kórházi visszaélések — A közkórházi jelleg kérelmezése. — A jövő évi költségvetés. Csaba képviselőtestületének csütörtöki közgyűlése a kórházi ügyek jegyében folyt le. A napirenden három pontban is szerepelt a kórház, amely legközelebb már közkórházi jellegűvé lép elő. A csütörtöki nap tehát forduló pont a kórház történetében s igy Csaba egyik legjelentősebb intézményének a jövője meg van alapítva. A közgyűlésnek a kórházra vonatkozó ügyeit különben az alábbiakban ismertetjük: A kórházi visszaélések. A kórházra vonatkozó ügyek közül az első az a rendelet volt, amelyet a szomorú emlékű visszaélések ügyében az alispán intézett a községhez s amely rendeletet annak idején lapunkban teljes szövegében ismertettünk. A rendelet 14 pontban foglalja össze azokat a direktívákat, amelyeket a kórháznak a jövőben való vezetésénél betartani kiván. Az alispáni rendeletre a tanácsi javaslat az volt, vegyék jóváhagyólag tudomásul s a visszaélések által okozott kárösszeget, mely a kártéiitésre rendelkezésre álló fedezetet meghaladja, fedezzék a kórházi tartalékalapból. Áchim L. András : Nem veszi tudomásul a javaslatot, mert a néhai gondnok óvadéka nem elegendő a kár megtérítésére, hanem indítványozza, hogy az óvadékot meghaladó kárösszeget fedezze az elöljáróság azon része, amely a köteles ellenőrzést elmulasztotta. K o r o s y Lászlónak azon felvilágosító szavai után, hogy csak a felsőbb hatóságnak áll jogában megállapítani a felelősséget, a tanácsi javaslatot elfogadták. Közkórházi jelleg. K o r o s y László főjegyző ezután a belügyminiszternek a kórnáz szabályrendeletére vonatkozó leiratát terjesztette elő, amelyet ugyancsak teljes szövegében ismertettünk már lapunkban. A belügyminiszteri leiratnak különben a legjelentősebb része, amelyben a miniszter utasítja a községet, hogy a közkórházi jelleget szerezze meg kórházának. A főjegyző ezután rámutatott azokra az előnyökre, amelyek a, közkórházi jelleggel járnak. A kórház továbbra is tulajdonát fogja képezni a községnek, csupán az ellenőrzés és az intézet adminisztrálása esik kivül a község hatáskörén. A miniszteri rendeltre a tanács azt a javaslatot terjesztette elő, hogy figyelembe véve a rendeletben felsorolt észrevételeket, a közkórházi jelleg megadását kérelmezi, s mert a miniszter a gyulai elmegyógyintézet közelségére való tekintettél, hajlandó elfogadni az elmeosztály felépité.ének mellőzését,csupán a fertőző betegek részére építenek egy külön paviIlont, s ennek fölépítéséig pedig e célra két termet rendeznek be, egyben pedig felkérik az alispánt a két osztályorvos, — amelyek közül egyik az igazgatói teendőket is végezi, — kinevezésére. Az osztályorvosok fizetését fejenkint 2000—203Ó koronában állapítja meg s az osztályorvosok közül a rangban idősebb lesz az igazgató, aki —- De apa, amikor meghalok azért a fiúért! A szavak nem voltak nagyon ünnepélyesek, még csak válogatottak sem, lanem a hang annyira őszinte volt, íogy Szeniczey Ákosnak összeszorult tőle a' szive. — Hát igazán nem tréfálsz? — A lelkemből szeretem. — De hisz az nem komoly ember. | — Oh, négyszemközt nagyon komoly. — Csélcsap. — Az csak afféle hencegés. —v Léha. — Hiszen fiatal. — Nem is való hozzád. — Még a jó isten is nekem teremtette. — Hát én mégsem értem ezt a dolgot. — Oh, apa, ha csak félannyira volna szerelmes Jóskába, mint én, esküszöm, hogy megértené. Szeniczey elmosolyodott. — Ebben igazad van. De lásd mégis... — Oh, én látok, tisztán látok ebben a kérdésben, inkább apa lát egy kissé feketén. Talán éppen azért, mert rólam van szó. Pedig én csaknem vagyok ostoba és csak igazán akarom a magam javát, ügy-e apa, nem áll a boldogságunk utiábd? — Érthetetlen — dörmögte — Szeniczey — Érthetetlen. Azután pár pillanat múlva igy szólt: — Egy föltétel alatt igent mondok. Odaígérlek, de a hivatalos gyürűváltás csak hat hónap múlva lesz, föltéve, hogy Jóska addig megkomolyodik, nem hetvenkedik, nem krakélereskedik, egyszóval, ha megtanul magán uralkodni. Válasz helyett Zsuzsika az édesapja nyakába borult s össze-visszacsókolta. II. Szó sem lehet róla, az ember egyszerűen csodákat képes művelni, ha szerelmes. Ballay Jóska pedig szerelmes volt. Nem ugy, akárhogyan, nem mint a korabeli fiatalemberek, akiket elragad a május s mire a rózsaszirmok lehulltak, ők már régen elfeledték szivük hölgyének a keresztnevét is; nem. Egészen komolyan szerelmes volt. Kötötte is magát a feltételhez s valósággal becsületbeli ügyet csinált abból, hogy meggyőzze Szeniczey Ákost a maga férfias komolyságáról. Végre is ez nem olyan keserves nehéz, mint ahogyan harmadik személyek gondolják, ha egy bájos fiatal leány is segédkezik az embernek. Az ember ilyenkor nem is ér rá semmi másra, mint hogy ott üljön amellett a piskótákon járó paradicsom mellett s a világ leginesésebb bolondságait mondja el a legkomolyabb hangon s a legkomolyabb dolgokat származtassa a leggyönyörűségesebb léhaságokból. Az ember ilyenkor nem törődik sem felebarátaival, sem egész ellenségeivel, nem ér rá belekötni polgártársaiba és sem a kákán, sem a cs. és kir. katonatiszteken nem keres csomót. Végre is a szerelem annyi csomót juttat az emberiségnek, hogy amig az anyakönyvvezető a maga éles szavával ketté nem vágja ezt a gordiusi csomók egész láncolatát, a boldog szenvedők ugy sem tesznek egyebet, mint oldozgatják a mindig újra születő, mesésen tragikus színezetű félreértés-csomókat. Az bizonyos, hogy Szenicey Ákos csaknem varázslatnak látta ezt a nagy változást, valamint bizonyos az is, hogy Zsuzsika viszont nem látott egy csöp változást sem, hanem titokban azon örvendezett, hogy az édesapjának be kell ismernie, hogy csalódott Jóskában, sőt remélte, hogy balvéleményeért ünnepélyesen bossánatot is fog kérni jövendő vejétől. Ennyire azonban nem volt komoly , a dolog, annál kevésbbé, mert Széni- | czey Akos igen járatos volt a példa- 1 beszédekben és közmondásokban, söt j babonásan hitt is bennük s ha már na- i gyon el akarta ragadni a jövendő veje iránti való lelkesedés, csödesen ismételgette magában: Kutyából nem lesz szalonna ! Alkalom szüli a tolvajt! Kibújik a szeg a zsákból! Hanem — az összes szerető igaz szivek megnyugtatására legyen mondva, — ez egyszer nagyon csalódott Szericey Ákos. Ballay Jóska fényesen kiáltotta a tüzpróbát augusztus tizenötödikén, amikor a világra szóló lampionos estét tartotta a csapberegi ifjúság a nagyerdőben. Ez az est igy esett. Már jóval éjfél után járt az idő s nem csupán a csillagok fényeskedtek, de a kedélyek is szikráztak". Künn a táncterem előtt pihent a táncedzett csapat kisebb-nagyobb asztaloknál. Jóska természetesen Zsuzsikával, az öreg Szeniceyvel (ha meghallja, hogy öregnek neveztem, Isten legyen nekem irgalmas) meg még egy-két leánynyal, ifjú emberrel ült egy kerek asztalnál. Közte és Zsuzsika között állott Marci, a tüzes szemű Marci, aki különben cigány volt s igy egészen természetes volt, hogy ott állott s húzta a Zsuzsika kedves nótáit. Szép, szerelmetes, mélabús magyar nótákat. Jóska pedig a szive mélyéből ós a torkából énekelte — csaknem azt mondtam, a becsületszavára énekeltette, hogy: Te leszel a legszebb a világon. Ekkor egyszerre a szomszéd asztalnál fölrikkantott Palkovics Elemér, a vörös : — Zsebkendőt vegyenek ! Egy pillanatra elhűlt mindenkiben a vér s az összes szemek, sőt csillagok is riadtan néztek Ballay Jóskára. Jóska ellenben, bár kissé rezgő hangon, de rendithetetlen érzéssel fújta tovább : Szólalj hát meg rubintos virágom. És nem történt semmi, azaz hogy valami még rettenetesebb, mert amint Marci belekezdett a nóta refrainjébe, Palkovics Elemér stentori hangon szólt közbe. — Ácsi! A cigány elnémult s elnémult az egész erdő. A lámpák sem mertek percegni s a gyertyák olyan egyenesen égtek, mintha haptákot vezényeltek volna nekik. Ballay Jóska olyan fehér volt, mint a hold ezüst tányérja, de egy tekintetet vetett Zsuzsikára, egy másikat Szenicey Ákosra s ugy tett, mintha nem hallott volna semmit. Palkovics Elemér pedig egy király gőgjével kiáltott a cigányra: — Ide gyere, Marci fiam! Érzéssel huzd, urnák, aztat, hogy, hogy is mondja, hogy: Három ürüj tudjuk nem nagy falka Három barna kis lány hajtogatja . . . Marci egy pillanatig tétovázott, de már a következő pillanatban nagyott sikított a vonója, a klárinét is elsikoltotta magát s a banda átviharzott a szomszéd asztalhoz. — No fiam — súgta Szenicey Ákos Jóskának — ember vagy a talpadon, most már elengedem a további próbaidőt. Ballay Jóska arcát egyszerre elöntötte a büszkeség pirja s olyan diadalmasan nézett körül, hogy a vele egy asztalnál ülők igazán kételkedni kezdtek a helyes látásukban. — Holnapután, — súgta Szenicey megtartjuk a kézfogót. * Erre nem került a sor, mert másnap Ballay Jóska ezt a levelet kapta : Gyáva! Gyáva! és újra gyáva ! A menyasszonya nótáját sem tudja megvédelmezni és maga feleséget akar ? Szégyellem magamat a maga gyávasága miatt. Szeretnék a föld alá bújni. Gyáva ! Zsuzsika