Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-05-10 / 41. szám

BEKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 252 korszak nyílott meg Békésvármegye történetében. Ezt mondottuk akkor, amikor az uj főispán elfoglalta diszes méltóságát. És e mondásunkat sokszorozott örömmel hirdetjük és erősítjük meg most, amikor az uj érának már kezünkben látjuk első áldásthozó gyümölcseit, amelyekből elsőbben is Csabának, a főispán szülővárosának jutott ki. Fábry Sándor dr. ugyanis megszerezte Csabának a selyemfon ódát. Egy hét alig tellett bele s már ölébe hullott Csabának ez a nagyjelentőségű gyártelep, amelynek létesítéséért több mint két éven át minden követ megmozgatott az elöljáróság. A dicséretes munkáért elsősorban Fábry Sándor drnak a köszönet és elismerés illesse a nemzeti kormány földmivelésügyi miniszterét, Darányi Ignácot, aki a selyemfonoda ajándékozásával valóban megmutatta, hogy Csabának lelkes barátja. A közelmúltban pedig már megindulnak a gyártelep felállításának munkálatai, egy év leforgása múlván pedig sok száz szegény lakosa Csabának fogja érezni annak kenyeretosztó áldásait. De még ezzel nem telt be az az áldás, amelyben a főispáni munkáskéz részesíteni fogja Csaba népét. ígéret hangzott el ugyanis a főispán részéről Csaba két, évek óta húzódó jelentős kérdésének kedvező elintézése érdekében és pedig áz iparosotthon felállítása és a polgári fiúiskola elhelyezése. Mipdezen, Csaba fejlődésére óriási nagy kihatású kérdések megvalósításáról az alábbi sorokban adunk részletes tudósítást: A selyemfonóda. Még két évvel ezelőtt történt, hogy Csaba képviselőtestülete elhatározta, hogy állami selyemfonodát állit fel ós pedig oly méretűt, amely állandóan 500 munkást" foglalkoztat. E célra a képviselőtestület ingyen telket és 120 ezer korona hozzájárulást szavazott meg, mig a tervek alapján az állami segélyt 230 ezer koronában szabta meg. A képviselőtestületnek a törvényhatóság által is.jóváhagyott határozatát és illetőleg kérelmét deputáció terjesztette az akkori kormány elé. A volt földmivelésügyi miniszter meg is igérte az állami támogatást, ez az igéret azonban többszöri sürgetés dacára is csak igéret maradt. Most azután, hogy Fábry Sándor dr. foglalta el a főispáni széket, az elöljáróság az ő közbenjárását kérte ki. A főispán mindjárt az installáció után felutazott Budapestre és Darányi miniszternél kieszközölte az ügy kedvező elintézését, ugy hogy kedden már távirati értesítés érkezett á kormánytól a selyemfonoda felállításának engedélyezése ügyében. Itt jelezzük, hogy az uj gyártelepet az alsó zsilip mellett állítják fel, s annak építési munkálatai már a legközelebbi napokban megkezdődnek, hogy a selyemfonóda még a jövő óv tavaszán megkezdhesse működését. Az iparos-otthon. Erre az intézményre is égető szüksége van Csabának. A városnak ugyanis több, mint 450 tanköteles iparos-tanonca van, akiket a város megfelelő helyiség hiányában kénytelen bérépületben elhelyezni. E helyiségnek a bére kitesz 1600 koronát, amely összeg maga elegendő lenne a felállítandó otthon-költségeinek annuitásos törlesztésére, meg a városra háramló dologi kiadások fedezésére. Ezenkívül az iparos otthon létesítésével megfelelőbb szakoktatásban részesülnének nemcsak tanoncaink, de a segédek is, akiknek alkalom adatnék a továbbképzésre. Az iparos otthonnak ez üdvös áldásai késztették Csaba társadalmát arra, hogy már négy évvet ezelőtt mozgalmat indítottak a felállítása érdekében. Eredményeket azonban nem értek el többet, minthogy az eltelt idő alatt csak fokozottabban átment a köztudatba ez intézmény létesítésének a szükségessége. Legutóbb történt csak, hogy a kérdést újra napirendre terelték. És ekkor a megvalósulás Lukács György dr. volt kultuszminiszter szűkmarkúságán mullott, aki, dacára annak, hogy Vörös László volt kereskedelmi miniszter tárcája terhére 3000 korona évi annuitást adott meg, a kultusztárca terhére eső évi 2000 korona annuitást nem engedélyezte. Pedig az iparos otthonnak már a tervei is készen vannak. — Azokat még Nagy Virgil műszaki tanácsos készítette el 3600 korona díjért. Az intézet felállítása különben 220 ezer koronát igényel. Az uj korszak beköszöntével ismét megmozdultak az intéző körök. Csaba elöljárósága kedden biztató ígéretet nyert arranézve, hogy az uj kormány a legrövidebb idő alatt a selyemfonoda ügyéhez hasonlóan kedvezően intézi el az iparos-otthon felállításának kérdését. Ezzel 'kapcsolatosan közölhetjük, hogy az áll. polg. fiúiskolának, amely ezidőszerint a régi gimnázium szük helyiségében van elhelyezve, ugyancsak kedvezőbb elhelyezést nyer és pedig vagy uj épület emelésével, vagy pedig a jelenlegi iskolának célszerű kikővitésével és átalakításával. Tisztújítás a gazdasági egyesületben. Tavaszi közgyűlése. A Bóké svármegyei Gazdasági Egyesület vasárnap tartotta meg rendes tavaszi közgyűlését. Ennek legjelentősebb tárgya á tisztújítás volt, amelyet a közgyűlés az alapszabályok értelmében egyhangúlag meg is ejtettek. Az egyesület élére igazgató-elnökül B e 1 i c z e y Géza, a megyei gazda társadalomnak ez a gyakozom, eljött hogy a lelkem lázát csókkal csillapítsa. Ugy-e ? És a mint ezt számítva, elmondta neki, egyre közelébb simult felé, megfogta a kezét és vonta magához és a mikor belenézett a menyecske szemébe látta, hogy az pajkosan mosolyog és okos feje csöppet sem indult meg az ő mindennapi szóképein. — Nem ugy van az barátom. Én eljöttem, mert a kényszernek engedtem. A maga ördöge késztetett ide. De mint maga is megmondta, én nem teszek ugy, mint a többi. Érti ? Soha! En nem tűrök többé, én nem tűrök senki mást magam mellett. Vagyok annyira aszszony, mint bárki ... Érti? . . . Megfogta a fiatal ember vállát és ugy mondta tovább: — Azután meg nehogy azt higyje tényleg, hogy a maga ördöge iránt valamelyes tisztelettel viseltetem. Még mit nem ! ... Az asszonyok — én sem vagyok kivétel — ostobák, a kik lépremennek az olyan beszédeknek, a minőt az előbb nekem is tartott. Belepirult a menyecske a szóba, de meg bármikép adta is a higgadt tréfálkozót, a szemei nagyon ragyogtak és a keble elárulta, hogy nincs kőből a szive. Hát én legalább azt kötöm ki magamnak, hogy ne legyen semmi többi . . . Érti ?'. . . Azzal felállt ós menni készült. A fialal ember elképedve nézte, amint biztos mozdulattal nyúlt csipkeernyője után. Hát ezért jött? . . . Esküszöm, hogy nincs senkim magán kivűl és az a „többi" nem létezik . . . Maradjon még, édes, hisz oly rég vártam ezt az isteni pillanatot és igy távozik? Maradjon ! . . . — Nem lehet barátom. Amit mondtam, megmondtam . . . semmi több! Isten vele! . . . Szilágyi ekkor ügyes mozdulattal az ajtóhoz ugrott és elállta a kijárást. — Nem engedem ki, meg kell hallgatnia ! . . . Felé nyúlt karjával és át akarta ölelni, de ' Pajorné ügyesen siklott ki belőle. — Hát mondja, Szilágyi, maga, akinek olyan hatalma van' a nők felelt, így tesz ? ... Nem szégyenli magát ? ... Hiszen amint ma, ugy jövök holnap is, de az ón kikötésemmel — tudja! . . . Hogy lehet valaki olyan gyáva! . . . Kisurrant az ajtón ós a hős, aki az asszonyszivek fölött olyan ur volt, megszégyenülve bámult utána. És Pajor Imréné miatt szakított öszszes nöismerőseivel. De Pajor Imróné meg is érdemelte ez áldozatot. Hol itt a morál ?! Istenem, talán sehol. Avagy talán az, hogy a jó asszony fölött az ördög sem diadalmaskodhátik ! ? . . . Ki tudja? . . . rendkívül agilis és szimpatikus tagja jutott, mig alelnökül D é r c z y Péter, a nagy látkörü, modern gazdaság harcosa és W á g n e r Ferenc, az egyesület rokonszenves tagja. Az igazgatóválasztmány megválasztott tagjai is mindnyájan a gazdák érdekeit viselik szivükön. Semmi kétség tehát az iránt, hogy az uj vezetőség alatt a gazdasági egyesületnek egy, a múltnál sokkal eredményesebb órája kezdődik. Különben a politikában megnyílott uj korszakkal uj éra kezdődik a gazdák életében is Mint nemzetfentartó elem, sokkalta nagyobb mértékben lépnek előtérbe, de sőt vezető szerep jut nékik osztályrészül. A megerősödött öntudat és önbizalom csak természetes, hogy jótékony kihatással lesz nemcsak a gazdatársadalomra, annak érdekképviseletére, de általában az egész nemzetre. A vasárnapi közgyűlés egyébként a tisztújításon kivül több jelentős ügyet intézett el. Igy a titkár mult évi jelentését, amely szép bizonyítéka annak, hogy a mult óv a minden téren uralkodó kedvezőtlen viszonyok dacára sem telt el tétlenül, sőt az egyesület saját hatáskörében becsülettel megfelelt feladatának. Általános tetszést keltett még az uj igazgató-elnök célirányos programbeszéde, amely reményt nyújt az egyesületnek) a jövő sikerekben gazdag működésére nézve. A közgyűlés lefolyásáról az alábbi részletes tudósításunk szól: Elnöki megnyitó. A népes közgyűlést, mely az egyesület házában folyt le, délelőtt fél 10 órakor Beliczey Géza alelnök nyitotta meg, gróf Wenckheim Dénes elnök megbízásából, aki akadályozva volt az ülésen megjelenni. Beliczey üdvözölte a megjelent tagokat, általánosságban szólt a kedvezőre fordult politikai helyzetről, mely reményt nyújt arra, hogy a gazdasági egyesület a jövőben fokozottabban tölthesse be szerepét. Annál is inkább, mert a földmivelésügyi miniszteri székben a gazdáknak már ismert embere, Darányi Ignác ül, akit a gazdák atyjának nevez. Bejelenti hogy Darányit a közgyűlés utólagos jóváhagyásának reményében kormányra lépésekor üdvözölte (Éljenzés). Visszapillantva még az alkotmányos küzdelemre, szép szavakban emlékezik meg az egyesület elnökének, gr. Wenckheim Dénesnek a vezérmüködéséről, s indítványozza, hogy ezért a grófnak érdemeit jegyzőkönyvben örökítsék meg. Megemlékezett az országszerte fenyegető arató sztrájkról, amely azonban vármegyénkben ez időszerint nem kisért, mert munkásaink mindenütt szép csendesen elszegődtek, a magyar munkás pedig mindenkor szavatartó volt, ha azonban mégis fordulnának elő itt-ott szerzódésszegések, azok sem találják készületlenül a gazdát, mert földmivelésügyi kormányunk annyi tartalék munkást szerződtetet t, hogy meglepetésektől tartanunk nem kell, azonfelül még a hatóságokat is utasították a szigorú felügyeletre. Áldásos működésének ismertetésével megható szép szavakban parentálta el aztán gróf Károlyi Sándort, bejelentve, hogy a gazdák nagy barátjának ravatalára koszorút helyezett az egyesület, négy Budapesten lakó tagja pedig megjelent a temetésén Az évi jelentés. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után P f e i f f e r István egyesületi titkár terjesztette elő a mult óv működéséről szóló jelentést. Ebből az alábbi adatokat adjuk: Dacára a kedvezőtlen politikai helyzetnek, nem ernyedett a mult évben az egyesület működése. Nagy munkát nem végeztek ugyan, de szűk körben minden lehetőt elkövettek a gazdák érdekében, noha az is megnehezítette munkájukat, hogy a gazdák nem igen érezték kedvet nagyobb vállalatok támogatására. Az Alföld klímájával járó bajok ellensúlyozása a mély szántásban rejlik. E célból megkísérelték a gőzeke szövetkezet létesítését, s hogy ez nem vezetett eredményre, abban rejlik, hogy a kisgazdákban nem volt meg a kellő vállalkozási kedv. Mindamellett a mélyszántás keresztülvihető, mert a nagybirtokosok rendelkeznek gőzekékkel, amelyeket bérbe lehet venni. A műtrágyahasználat bevezetésével nagy eredményeket értek el, mert a kisgazdák 12 waggont, az egylet utján megrendelve, az egylet mellőzésével tudtunkkal ugyanannyit az egylet példaadása kóppen s a nagybirtokosok által beszerzett árakon. A növénytermelés terén nem mondható kedvezőnek az eredmény. Az ipari növények meghonosítása és a szántóföldi kertészet megkedveltetésére minden lehetőt|elkövettek. Elősegítették jó és olcsó vetőmagvak beszerzését. A dohánytermesztés fejlesztése érdekében nagyobb termelési terület engedélyezéséért felírtak a kormányhoz és pedig kedvező eredménynyel. Ákciót indítottak a cukorrépa későbbi kiszedéséért, amit szintén elértek. A kendertermelés érdekében szakelőadást rendeztek, s állami támogatással megkísérelték a kenderáztató szövetkezetek és gyárak létesítését, de e gazdák ezt nem tartották elég hasznothozónak. Az ex-íex miatt nem kapta meg az egyesület a nyugati faj marhatenyésztés fejlesztésére szánt és kilátásba helyezett 100 ezer koronás államkölcsönt, s igy e téren nem sokat tehettek. Szarvasmarha és lódijazást rendezett az egyesület Orosházán, ahol 1800 korona jutalmat osztottak ki. A takarmány kedvezményes szállítása érdekében felírtak a kormányhoz. Házi ipari tanfolyamot rendeztek kasfonásból Gyomán, ' Szeghalmon és Körösladányban 500 koronát kaptak a a kormánytól felterjesztésükre füzfatelepek létesítésére és egyes községek részére 20-20 ezer db fűzfadugványt. Téli előadásokat nem rendeztek, de áz egyesület tagjai között több mint 1000 ismeretterjesztő könyvet osztottak szét. Az egyesület beléletében nevezetesebb momentumok, hogy saját otthonukba helyezkedtek el, ami a kerteladásból váit lehetségessé. A kertészeti állást megszüntették. Állandó érintkezést tartottak fenn a kormánynyal, törvényhatósággal, községek elöljáróival és" a társegyletekkel. Segédtitkári állást M áz o r Pál személyében töltötték be. Végül megemlítette, hogy amit el nem végezhettek, nem rajtuk múlott. A jövőre Isten áldását kérte az egyesületre. Az évi jelentés tudomásul szolgált, s a közgyűlés Beliczey Géza indítványára köszönetet szavazott az egybeállításáért a titkárnak ós az alelnök üdvözli az uj tagokat, akiknek sorában, mint alapító tagok, ott vannak : gróf H o y o s Miksa, gróf Berthold Lipót, gróf M e r á n József, V écsey Józsefné grófnő, gróf H o y o s Fülöp, horgosi Kárász István stb. Egyéb ügyek. Tudomásul vették ezután köszönetszavazás mellet a szamvizsgáló-bizottságnak a zárszámadását, amely szerint az alapítványi töke 30310 koronát, a mult évben belépett tagok befizetése 1200 koronával gyarapította. Majd előterjesztette a titkár a megbukott darabant-ügyvivővnek leiratát, amelyben megsemmisítette az egyesület ezévi január 29-iki gyűlésének határozatát, s megtiltja az egyesületnek a politizálást. A leiratot a legnagyobb méltatlankodás kisérte s D é r c z y Péter egyenesen indítványozta, hogy felolvasás nélkül express küldjék vissza az ügyvivőnek, mint privátembernek. Hasonló értelemben szólalt fel Fábry Károly is, mig végre a közgyűlés H á a n Béla indítványára ugy döntött, hogy a törvénytelen beavatkozás ellen jegyzőkönyvileg emelnek óvást s a leiratot egyszerűen irattárba helyezik. E leirat kapcsán aztán még felvetődött annak a kérdésnek a tisztázása, hogy miként jutott tudomására az ügyvivőnek a bizalmatlansági határozat. Kitűnt, hogy az ügyvivő a hírlapokból értesült, s a hitelesítetlen jegyzőkönyv pedig az egyesület elnökének utasításából kerültek a miniszter asztalára. Az alapszabályok módosítása következett volna ezután, de az előkészítésre kiküldött bizottság nem tudván munkájával elkészülni, e tárgyat levették a napirendről. Miután még Beliczey Géza a tisztikar nevében köszönetét fejezte ki a bizalomért, felhívta a tisztújításra a közgyűlést. A tisztújítás. A választó közgyűlést Vidovszky Károly korelnök vezette. Az elnöklésével kiküldött esDomoszlay József, S e i 1 e r Elek, Fábry Károly ós K ocziszky Mihály tagokból álló kandidáló bizottság javaslatára egyhangú lelkesedéssel megválasztották: elnöknek: gróf Wenckheim Dénest, ig. elnöknek : Beliczey Gázát, I. alelnöknek: D é r c z y Pétert, II. alelnöknek Wagner Ferencet. Majd az igazoló választmányba választottak be 44 tagot és fölhívták a 19 alapító községet, hogy ajánlásukra mindegyik egy-egy tagot küldjön be az igazgató választmányba. Az igazgató-választmány tagjai: Almásy Dénes gróf, Áchim Gusztáv, Ba-