Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-05-06 / 39. szám

Békéscsaba, 1906. május 6. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY válogatósak a korteseszközökben, szomo­rúan bizonyltja az egyesület Bakos-párt végrehajtó" bizottságának tegnap kiosz­tott plakátjai, amelyek ezt a cimet vi­selik : Útonállás. Maga az irás pedig épületes dolgo­kat mond el: Hogy pénteken a sopro­nyi tanyán mintegy száz főnyi vörös­tollas Achim-párti kortes-nép megtá­madta a Bakos Mátyás kíséretét és Y e c s e r i János szocialista vezért, aki Achimot leleplezte, bántalmazták. A ható­ság vizsgálatot folytat a féktelenkedők ellen. Alispánválasztás előtt. A pályázatok kiírása. Május hónap a választások jegyében indult meg. Választás itt, választás amott, hol képviselőről, papról, hol meg gazda­vezérről van szó. A vármegye törvény­hatósága pedig a tavaszi rendes közgyű­lésen választ. Fábry Sándor drnak főispánná való kinevezésével ugyanis megüresedett az alispáni szék. A vármegye közönsége előtt éppen­séggel nem lehet közömbös kérdés, hogy a törvényhatóság kit tisztel meg bizalmával és tesz meg alispánnak. A megye első tisztviselőjének egyesítenie kell személyében mindama tulajdonokat, amelyek érdemessé teszik az ország volt első alispánjának méltó utódjául lenni. E ritka erényekben gazdag férfiú nem lehet más, mint Daimel Sándor dr. főjegyző, aki most is teljesiti az alispáni teendőket. Az alispáni állásra Fábry Sán­dor dr. főispán különben mindjárt az installálás után kiirta a pályázatot, amely szerint a választást a május 23-án meg­tartandó rendes közgyűlésen ejtik meg­A pályázatok, ugy az alispáni, mint az esetleg megüresedő tisztiállásokra május hó 18-ig nyújtandók be a főispánhoz, mint a kijelölő választmány elnökéhez. A mai napig a főispánhoz Daimel Sándor dr. főjegyző adta be pályázatát az alispáni állásra. De pályáznak még a megüresedő tisztiállásokra B e r t ó t h y István dr. tb. főjegyző a főjegyzői, Kiss László második aljegyző az első al­jegyzői, Moldoványi János szolga­bíró és Konkoly Tihamér dr. har­madik aljegyző a második aljegyzői ál­lásra és Margonyay Gyula dr. köz­igazgatási gyakornok a harmadik al­jegyzői állásra. Minden valószínűség amellett szól, hogy ezt a névsort jóvá fogja hagyni a választó-közgyűlés is, illetőleg a pályá­zókat óhajtott tisztségükhöz juttatja. Küzdelem csupán a második a'jegyzői állás betöltésénél Ígérkezik, ahol két ér­demes tisztviselő áll egymással szemben. írván a közelgő részleges tis/.tuji­tásról, alább még érintenünk kell egy kellemetlen esetet. Már az installációs közgyűlésen meg­indult ugyanis egy kicsinyes kortes­hajsza, amelynek éle az alispánjelölt, Daimel Sándor dr. ellen van irányítva Egy kisebbségben levő párt, amely fron­tot akar csinálni, jelöltje érdekében olyképpen intrikált, hogy Daimel Sán­dornak volt abban része, hogy a fő­ispán előtt való tisztelgések során a gazdasági egyesület küldöttsége az utol­sók közzé jutott. A rút pártoskodás ez intrikus fegyvere azonban nem érheti Daimel Sándort, mert a tisztelgő küldött­ségek sorrendjét nem ő, de a rendező­bizottság állapította meg s ezen változ­tatni nem állott jogában a főjegyzőnek sem. A rendezőség különben az egye­sületi titkár felszólalása után a megfe­lelő helyre helyezte a sorrendben. En­nek az igazságnak a publikálásával pedig tartoztunk Daimel Sándor tiszteletének. r ii. Jancsovics Emil. £gy uricsalád tragikuma. Mintha a rég letűnt idők félelmetes babonája igazolni akarná gyöngyvirá­gos május havához fűződő ama hiedel­met, hogy a halál kaszásának ezidőben van legdúsabb aratása. És valóban, szinte megdöbbenéssel kell látnunk, hogy gyors egymásutánban ismétlődnek meg a tragikumok, amelyek nemcsak a végzetes csapással sújtott családokat, de magát a társadalmat is érik, amely rész­véttel fordul sorssujtott embertársai felé. Ez a részvét ma általános az egész megyében, amelynek egyik legtekinté­lyesebb és köztisztelt fiát ragadta el az élők sorából a halál. Jancsovics Emil gyulai ügyvéd ez, akit tegnap reg­gel orvul teritett le a végzet keze. Szív­szélhűdés érte a rendkívül népszerű em­bert, s ő, aki még az installációs napon együtt örült az ünneplőkkel, ma már halottas ravatalra jutott. A megtestesült puritánság volt ez a férfiú, aki nemcsak keresett irodájának volt a lelke, hanem lelkes vezetője a köztéren munkálkodóknak, akik egyik legjobb harcosukat vesztették el benne, igy a gyulavárosi takarékpénztár igaz­gatója, városi és megyei képviselő, igen sok bizottságnak tagja volt. Tragikus haláláról, illetőleg annak körülményeiről az alábbi részleteket adjuk: Jancsovics Emil alig 55 éves korral jutott ravatalra, A legutolsó napokig fiatalos kedvvel és erővel látta el dol­gait. Jancsovics Emil szombaton reggel érkezett haza Budapestről, s azután a gőzfürdőbe ment, fürdés után a fürdő­személyzetnek rosszullétről panaszko­dott, s kérte, hogy orvost hívjanak. Kis idő multán megérkeztek Berkes és Kun orvosok, kik régebbi baját is­merve, feketekávét ajánltak neki. Mi­kor a kávét megitta, néhány perc múlva ismét rosszullét fogta el s ott a fürdő­tulajdonos lakásán, anélkül, hogy segí­teni lehetett volna rajta, elhunyt. Jancsovics Emilnek életében nagyon kijutott a megpróbáltatásokból. Rövid idő előtt hasonló tragikus módon szakí­totta ki a halál a családi fészekből fele­ségét és egy legénysorban volt tehet­séges fiát. Most pedig elment utánuk. A tegnap délelőtti órákban már megyeszerte nagy részvéttel tárgyalták Jancsovics Emil halálát.. A gyászhír azonban legfájdalmasabban majd csak az elhunyt fiát, Jancsovics Emil dr. ügyvédet fogja érni, aki éppen tegnap­előtt indult el Gyuláról és utazott Abbáziába. A család hozzátartozói eddig nem tudják, útban van-e, vagy pedig a menyasszonyánál, akit éppen a napok­ban kisért volna oltár elé. Szomorú érdekessége ennek a tragi­kus esetnek, hogy Jancsovicsokat az installáció napján is meglátogatta a balsors. Mint jeleztük pénteki lapszá­munkban, Jancsovics Péter árva­széki elnök, a most elhunytnak unoka­testvére, e.^ett ágynak. Ő azonban ma már szerencsére, túl van a veszélyen és néhány nap múlva elfoglalhatja hivatalát. Jancsovics Emilt holnap helyezik örök nyugalomra. A sorozás. Fővárosi tudósítónk a sorozásra vo­natkozóan igen érdekes hirt közöl ve­lünk. A hadügyminisztériumban ugyanis tekinteltel arra, hogy az alkotmányos rend már hellyreállt s az ügykezelés a rendes mederbe zökkenhet, erősen dol­goznak a sorozási előmunkálatokon. A sorozásra vonatkozó miniszteri rendeletet előbbb fogják kibocsátani, még mielőtt az ujonckérdést a törvény­hozás letárgyalná. A rendelet szövegé­ben meg lesz említve az is, hogy ez abban a reményben történik, hogy az országgyűlés a megállapodás szerint meg fogja szavazni az újoncokat. A törvényjavaslat a sorozási elő­munkálatokkal párhuzamosan most ké­szül. A miniszteri rendelet felhívja a tör­vényhatóságokat, hogy a hadkiegészítő parancsnokságokkal egyetértésben a mű­ködési és utazási terveket készítsék elő, valamint a hirdetéséket is, amelyben a sorozásra köteleseket jelentkezésre hív­ják gfel. A sorozást a következőképpen ter­vezik : I. Ha csak az 1905.-re szóló ujonc­jutalékot sorozzák, akkor az 1882., 1883. és 1884-ben született hadköteleseket hív­ják be. H. Ha egyszerre mindkét évre, 1905. és 1906-ra soroznak, akkor az 1885-ös születésüeket is sor alá állítják, vagyis egyszerre négy korosztály keriil a bi­zottságok elé. A publikumban az a téves hit van elterjedve, - mert két éven át nem volt sorozás, — hogy most már az 1882. szü­letésűek kimaradnak. Ez azonban nem áll. A törvény határozottan kimondja, hogy harminckét éves koráig minden hadkötelesnek sor alá kell állania, ha a soroztatás bár mely okból nem történt meg. A nyolcvankettesek tehát okvetlenül sor alá kerülnek, legföljebb az történ­hetik meg, hogy a nyocvanötösök egye­lőre nem soroztainak. Arról, hogy csak 1905-re, vagy már 1906-ra is történjék-e sorozás, a minisztertanács még nem ha­tározott. A sorozást juniusban fogják meg­tartani, s a besorozottaknak rögtön be kell vonulniok, hogy a póltartalékoso­kat legkésőbb augusztus elsején haza­bocsáthassák. A békési választás. Az installációs ünnepi hangulat után, amikor az egész vármegye örömmá­morban úszott, kellemetlen, mondhatni kinos érzés fogta el az embereket, ami­kor arról értesültek, hogy Békés faj­tiszta magyar népe, engedve magát ter­rorizálni, túllépte a törvény határait. Ezek után pedig jelezzük elöljáró­jában, hogy ami a pénteki napon Bé­késen történt, az éppenséggel nem fér össze a tisztességgel. Nem pedig azért, mert az ellenpárt, nem tisztelte, éppen a népszabadság jogánál fogva magát a jogot, amikor minden jóérzést elfeledve, a kortesfogások legalacsonyabb eszkö­zével kísérelte megakadályozni a leendő győzelmes párt jelöltjének, gróf Hoyos­Wenckheim Fülöp programbe­szédjét. Egyébként a délelőtti órákban nagy konsternációt idézett elő az a hír, hogy Békésen, gróf Hoyos programbeszédje alkalmával lázongás tört ki. E hirből szerencsére csak annyi az igaz, hogy a jelöltet, aki programbeszédét a város­háza udvaran mondotta el, ebben meg­akarták akadályozni és pedig ugy, hogy néhány ezer főnyi Kecskeméthi-párti, akiket az előző nap Kecskeméti és hivei a szószoros értelmében felizgattak, össze­gyülekeztek a városháza előtt, és ott rémmód zajongtak. E hiábavaló lárma azonban legkevésbbé sem rontotta gróf Hoyos programbeszédjének sikerét. Mé­gis azonban, nehogy esetleg a t két je­jelölt választói között összetűzésre ke­rüljön a sor, a Békésre kirendelt csend­őrség vezetője, M á r i a 1 a k y Imre csendőrhadnagy Csabáról csendőrség és katonaság kirendelését kérte. Ezen­közben pedig a Békésen levő csend­őrök szurony szegezve kénytelenek vol­tak szétoszlatni a községháza előtt álló lázangókat. Külömben a békési hatóság rende­letére a választásra kivezényel egy szá­zad katonaságon kivül pénteken még két század katonaság érkezett Csabáról Békésre. Gróf Hoyos Fülöp programadá­sáról külömben az alábbi részletes tu­dósítás számol be : A rendkívül impozáns és népes gyű­lést a városháza udvarán C z i r a Ger­gely pártelnök nyitotta meg. Megnyitó beszédében, melyben igen nyomós ér­vekkel vázolta, hogy éppen a község annak minden egyes polgára boldogu­lása érdekében bontottak zászlót, melyre egy elvhü és igazi emberbarát nevét Ír­ták fel, akarják és fogják győzelemre vinni. Felkért egy bizottságot, mely a a jelöltet programadásra meghívta. A gyűlésen megjelent jelöltet pece­kig tartó lelkes éljenzéssel fogadták. Ez a lelkesedés még többször is zajosan megismétlődött a programbeszéd alatt. A jelölt után Tóth József körös­ladányi lelkész beszélt, aki Nagy Sán­dor nagylaki képviselő csütörtöki, Kecs­keméthyt támogató beszédére válaszolva, megdöntötte azokat'téves s a felekezet békét megbontó érveket, amelyekkel az ellenjelölt ennek kapcsán megtéveszteni akarta a választókat. A nagy tetszéssel fogadott beszéd utánzCzira Gergely pártelnök berekesz­tette a gyűlést s a jelenlevők folytonos éljenzéssel kisérték a jelöltet br. D r e c h­s e 1 Gyula lakására. Az alkotmányos küzdelemben a köz­ponti koalíció jelöltjével szemben gróf Hoyosnak van kilátása győzelemre. A választás. Békésen a választás tegnapi napon folyt le. Ugy a Hoyos, mint á Kecskeméti párt impozánsan vonult fel a piactérre, amelynek keleti részét a Kecskeméti, nyugati részét a Hoyos-pártiak foglal­ták el. Ez utóbbinak táborában ott volt Békésnek egész intelligenciája, valamint a kereskedő és iparososztály választói. A választási aktust 9 órakor Kra­t o c ii v i 1 Gyula nyitotta meg, aki egy­ben elnöke az első szavazatot szedő bi­zottságnak. Kihirdette, hogy a pártok három jelöltet állítottak: gróf Hoyos Fülöpöt, Kecske m ét h y Ferencet és Csanádi Dénest, a szocialisták ré­széről. A szavazatokat két küldöttség szedte. Az elsőnek, mint jeleztük, Kra­t o c h v i 11 Gyula, a másodiknak T e­1 e g d y Lajos dr. volt az elnöke. He­lyettes" elnök volt az első küldöttségnél Benedikty Gyula, a másodiknál L a­vatka József, a jegyzői teendőkkel pedig K ö r b er Tivadar és Kocsor András végezték. A szavazást sorshúzás utján Csanádi pártja kezdte volna, ha egyáltalán akad egy választó. Igy hát elsőnek a Hoyos pártiak járultak az urna elé és pedig kerületenkint, húszas turnusokban. Tiz órakor ez volt a szavazatok aránya: Az I. küldöttségnél: Gróf Hoyos 107. Kecskeméti — A H. küldöttségnél: Gróf Hoyos 37. Kecskeméti 63. Tizenegy vázátok: órakor igy álltak a sza­Egy Az I. küldöttségnél; Gróf Hoyos 111. Kecskeméti 83. A n. küldöttségnél: Gróf Hoyos 105. Kecskeméti 63. félórával később: Az I. küldöttségnél: Hoyos Gróf Kecskeméti 111. 120. A n. küldöttségnél: Gróf Hoyös 168. Kecskeméti 63. Délután fél 2 órakor mindkét párt részéről erősen sereglenek a válasz­tók. Az arány ekkor igy áll: Az I. küldöttségnél: Gróf Hoyos 168. Kecskeméti 207. „BOfltír »best padló és falburkolat Mindennemű felvilágosítással szívesen szolgálunk. a legegészségesebb, hézagmentes, minden szinben kfrzitheto, rugalmas, tűzmentes padozatot a legkitűnőbb magyar asbestbo! „BOJÍK r hézagmentes padló és asbest-árú gyár Békéscsabán. Különlegességek: Tulipán padló, mozaik falburkolat.

Next

/
Thumbnails
Contents