Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-05-03 / 37. szám

BE KE SM EGYET KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. május 3 zölt lapjában, a melyet nem ismert s a melynek tartalmáért később nemcsak hogy bocsánatot, kellett kérnie, de ami rosszabb, még Önnek kellett megma­gyaráznia, mert érthetetlen volt. Elhinném, hogy jóhiszemüleg cse­lekedett, mint az igen tisztelt és nagy­rabecsült nőegylet elnökségének levele utáni cikkében' mondta, de már enged­jen meg Uram, mondja csak méltány­landónak tartja-e jóhiszeműségét akkor, amidőn az a bizonyos cikk nem egy, de három folytatólagos lapszámban je­lenik meg, s vájjon lehet-e jóhiszemű­ségének kellő alapot találni akkor, ami­dőn tudva azt, hogy nem professziona­tus Íróember irta, (mert hisz ezt Ön is bevallja) nyomdafesték alá bocsájt egy olyan dolgot s olyan tárgyat, mit fele­lős szerkesztői kötelességének megsze­gésével el sem olvasott? Ne vegye rossz néven tőlem, ha arra kérem, hogy előbb a saját felelősségével törődjék, s csak azután követelje mástól, más dologban a felelősséget. De tudta-e On, mikor válaszát meg­írta, hogy milyen dologra vállalkozott? Ugy gondolom nem. Eszembe jut erre az utóbbi állítá­somra a következő mese. Megengedi talán hogy elmondjam. Pocsolyába esett a juhászkutya. Gaz­dája, bár látta, nem törődött vele. Erős állat — gondolta a gazda — majd ki­evickél. Ugy is történt. A kutya, kiérve a partra, rázogatja a bundáját. A vizet lerázta valahogy magáról, de a sár rajta maradt. Később az eső lemosta. Történt azonban, hogy nyirottszőrü pincsi for­dult a pocsolyába. Ügyetlen lévén, nem bírt magán segíteni. Látván a béres, hogy a kutyuska már-már odavész a ragadós agyagba, gondolván, uri kutya, nem árt, ha kirántom, s gazdája nem haragszik meg érte. Kihúzta tehát a ku­tyát s a partra tette. Igen ám, csakhogy a pincsinek nem volt bundája, a sarat se lerázni, s lenyalni nem bírta, kérő szemekkel nézett megmentőjére, ki, hogy még jobban végezze dolgát,, alaposan le is mosta és megtörölgette. Igy került a kutyus haza. Hogy mi történt azután, azt mindenki kitalálhatja. Érti Ön tekintetes Szerkesztő uram, hogy mire gondoltam ? No lássa, nem jobban tette volna, ha átolvasta volna e cikket. Nem jobb lett volna, ha a pincsi a pocsolyán kivül marad, s nem jobb lett volna hű megmentő egészsé­gére is, ha nem kellett volna a hideg pocsolyába bemászni? Félek, hogy ha nem is tüdőgyuladást, de egy kis náthát még is csak kapni fog. Sokat kell majd tüsszentenie. Kedves egészségére váljék ! Látja tekintetes Szerkesztő uram, én sem vagyok ám professzionátus Író­ember, én is csak amolyan kontárnak érzem magam, de azért volt annyi bá­torságom, hogy ama cikkre nem választ, de észrevételeket tegyek már, csak azért is, mert sokszor olvastam becses lapja „Szerkesztő üzenetek" rovatában „a cikk nem üti meg mértékünket", amit pedig eddig nem néztem frázisnak, most pedig már olyannak kell tudnom, mely állan­dóan ki van szedve, sőt mi több, külön kliséje is van talán, s hogy az a boldo­gabb, a szerencsésebb és a professzio­nátus iróemberek számára van fen­tartva. fis most, hogy ..bevégezzem leve­lem, ígéretet teszek Önnek, hogy azokat a „folytatólagos" cikkeket meg fogom irni, ha nem is folytatásokban, de leg­alább is részletekben. E lap kedves szerkesztőjének igéretét bírom, hogy közölni fogja azokat. Kérem, ne hagyja figyelmen kívül. Addig .is, mig cikkeim végére jut­nék, ugy Önnek, mint kedves zenerefe­rensének jó egészséget kívánva, üdvözli máskülönben tisztelője: Irsa Ferenc. Burok harca a Fiúméban. Kedélyos pofonok. Nehogy a szives olvasó abban a gondolatban ringatódzék, hogy a fok­földi hős búr népnek a magyar tengeri kikötő népével akadt valamelyes tetle­gcsségig fajult konfliktusa, elöljárójában sietünk tudtul adni, hogy a csabai bú­rokról esik alább szó, akik a Fiume kávéház szombat és vasárnap estein kedélyeskednek a maguk módja szerint. Tehát Csabán is vannak burok. Egy speciális típusa ez a savóvérü csabai félig magyar, félig tót nációnak és niinémőségüket körülbelül igy lehetne deflnálni: A burok olyan éjjeli individu­mok, akik miután a heti gázsinak itókára szánt felét a kurtakocsmákban lejárat­ják a garaton, ekképen elkészülve éjfél felé föltámad bennük a nadrágos passzió és a Fiume kávéházat szállja meg, csap­ván oly éktelen zsivajt, amilyent a leg­viharedzettebb korhelyfül is sértőnek talál. No és ezeken az estéken kedélyes módon osztogatódnak a becsületes nyak­levesek is. Utóbb a választási pofonok­nak nagy a keletje. Olcsón adják, kérés nélkül adják. És néha akadnak abnor­mális emberek, akik kérnek, nyilván­valóan viszketeggé varázsolván bazsa­rózsa színű arculatjukat a virtus. Aminthogy akadt is a napokban egy ilyen búr. Igaz, hogy az eset epilógusa sokkal kevesebb kedélyességgel fog csattanni, mint az első pofon. De térjünk az esetre. A bur tábor vasárnap éjjel is fel­ütötte hadiszállását a Fiúméban, ahon­nan ilyenkor száműzve van a csendesebb természetű elem. A sorsa oda vitte a márványasztal mellé N i g r i n y i Jánost is. Egy alapjában véve higgadt, mérsé­kelt természetű embert, különben egy személyben gépész, párttitkár, szerkesztő és szocialista poéta, legvégül pedig jó markos legény. Hát ennek az embernek minden előzmények nélkül eléje áll bizonyos H o 1 i n András nevű szintén markos búr. És mondja neki: — Vágjon engem pofon! Nigrinyi elmosolyodott a furcsa kérésre. De Holin csak nem tágított, de sőt végre megmarkolta Nigrinyi gallér­ját és lármázta : — Ha mondom, vágjon pofon, mert különben gyávának tartom! Erre aztán Nigrinyi sem kérette magát, hanem egy olyan hatalmas csár­dást utalványozott ki Holinnak, hogy az az asztaltól a biliArdisztalig gurult és annak is alja közepéig. A búr tábor pedig kacagott az éj­féli kedélyeskedjen, Nigrinyi pedig, mint aki jól végezte dolgát, leült a saját asztalához, Holi pedigsz í nélkül tapogatta a képesfelét. Már el is felejtődött az eset, amikor Holinak eszébe jutott, hogy hiszen a pofont dukálna honorálni. Nem sokáig töprengett, hanem fölkapott egy szódás üveget és azzal a mit sem gyanúsító Nigrinyit orozva úgy kólintotta fejbe, hogy azonnal elöntötte a vér, amely a betörött koponyájából bugyogott. De már erre általános lett a dulakodás, amelynek csak a rendőrség vetett vé­get, ahol különben Nigrinyi másnap feljelentést tett merénylője ellen, aki aligha menekül meg a súlyos testisértés bűntettére kiszabott büntetés alól. Még az igazsághoz tartozik, hogy az ilyen búr harcokat rendesen nem a pártszenvedélyek, de az italközi virtusok szülik. Tanügy. — Vizsgák a főgimnáziumban. Vége felé közeledik az iskolaév. Még jó egy­nehány hét és két hónapi szünetre újból bezárulnak az iskolák kapui. Ezzel egy­idejűleg félelmesen közelednek a diákok nehéz napjai is, a vizsgák, amelyeket egy-két intézetben már ki is tűztek. — Igy a csabai Rudolf-főgimnázium nyol­cadik osztályos tanulóínak osztályvizsgái május 10-én kezdődnek és tartanak május 19-ig bezárólag, naponkint délután 2 órakor. Az egyes napokon a követ­kező tantárgyakból lesznek a vizsgá­latok : Május 10-én latin nyelv, május 11-én történelem, május 12-én természettan, május 14-én görög nyelv, görög-pótló irodalom, május 15-én magyar nyelv, május 16-án mathematika, május Í7-én filozófia, május 18-án német nyelv, május 19-én vallás. A vizsgákon az intézet igazgatósága szívesen látja az iskola pártfogóit és a tanügy barátait. — Óvoda megnyitás. A Lizsáki-féle községi óvoda, mely kanyar*? miatt hosszabb időn át zárva volt, mint az óvoda vezetősége közli velünk, május 5-én újból megnyílik, miután a gyer­mekveszedelem elmúlt. — Vizsga. A békéscsabai áll. gazda­sági ism. iskola vizsgája — a női kézi­munka kiállítással egybekötve — május hó 5-én, szombaton d. u. 3 órakor tar­tatik meg az állami elemi iskola eme­leti VI. osztályú tantermében, melyre a ezülőket és a gazdasági tanügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja az iskola vezetősége. KUZGAZDASAG. — A trágyáié értéke. Az istállótrágya, a mint tudjuk, az állatok hig és szilárd ürülékének keveréke az alommal. Az istállótrágya értékesebb részét képezi a hig ürülék, mely nagy mennyiségű nitrogént, aránylag sok' kálit és kevés foszfort tartalmaz. Tehát ezt a hig ürü­léket lehetőleg minél tökéletesebb mó­don fel kell fogni és igyekezni kell arra, hogy annak értékesebb részeitől minél kevesebb menjen veszendőbe. A hig ürüléket igen sok esetbén azonosítják a trágyalével, pedig nem az. Ott a hol a trágyát okszerűen kezelik, normális viszonyok között trágyaléről nem be­szélhetünk, legfeljebb tartós esőzések­kor a trágya telepre hulló és a trágya által fel nem szívott esővizet s a trá­gyából esetleg kimosott oldható alkat­részeket is. Amint nem azonos a hig ürülék és trágyáié összrtétele, ugyan­ugy nem egyenlő azok értéke sem. A trágyalének' az értéke annak összetétele szerint váltakozik. Stutzer, aki 57 trá­gyáié mintát vizsgált meg s a trágyalé­ben foglalt nitrogén kg.-ját 1'40 kor., a káliét pedig 24 fillérrel számította, a 7 legjobb minta értéke 1000 literenként 9-06—16-39 kor. között váltakozott. A trágyáié mintákat az istállóban levő trágyáié gödrökből vette. Ha a trágya­léhez még esőviz kerül, akkor annak értéke természetesen csökken; pl. az egyik trágyáié értéke 7-40 kor. volt, eső­viz jutván hozzá, értéke 184 kor.-ra csökkent. A kezelés tehát nagy befo­lyással nem volt a trágyáié értékére. Negyvenöt különböző származású trá­gyalének 1000 literje 11-szer 6 kor.-nál nagyobb értékű volt, 9-szer 3-60—5 kor. között, 14-szer 3-60—1-20 kor. között váltakozott. A trágyalevet tehát ha értékét meg akarjuk óvni, okszerűen kell kezelni a gazdáknak, mert nem mindegy, hogy annak értéke 16 ko­rona-e, vagy 1 korona. A trágyalevet kezeljük okszerűen, óvjuk meg minden nagyobb veszteségtől. A trágyáié érté­két tetemesen növelhetjük foszfortar- j talmának növelésével, a mit foszfort tartalmazó konzerváló szerekkel érhe- j tünk el. Gabona árak. Békéscsaba, május 2. A budapesti gabonatőzsde irányzata, a vetésekre kedvező időjárás folytán még inkább ellanyhult; az árak vissza­meuőben A csabai hetipiacon a kínálat közepes. I. rendű búza 15-80-15-90 II. „ „ 15-50-15-70 Budapest, május 2. (Saját tud. táv) Készbuza 10 fillérrel olcsóbb; májusi buza 16-12, októberi 16-46, tengeri 18-50. A néhai Reök Istvánná nevén álló, Csabától alig 2^2 ki'omét rre levő ki.:­megyeri 332' 2 holdnyi birio*, mely szőlőtelepítésre is igen alkalmas, kisebb részletekben eladó. Az eladási teltételek megtudhatók Zsilinszky Jánosnál (Csaba,, Ezüst­utca) avagy az eladó REÖK IVÁN, kir. műszaki tanácsostól Szegeden. Nagyvárad mellett, Európa leggazdagabb kénes hévvíz forrása 49°C. 17 millió liter napi mennyi­ség. A kénsavas sókban gazdag ós hidro­gént is tartalmazó hévvíz, javallva van fürdő alakjában csúzos és köszvényes bántalmaknál, csonttörések, ficzamodások után, idegzsábáknál (ishyas), bőrbajoknál, női betegségeknél, idült méh- és pete­fészek, gyulladások, méhhurut, medence­beli sejtszövetlob és izzadmányoknál, idült veselobnál, Brigth kór stb. Ivógyógymód alakjában pedig idült gyomorbántalm'aknál makacs székrekedésnél veseköveknél, a máj- ós epehólyag betegségeinél. Sárgaság- és epeköveknél meglepő gyégyhatás. Hét szállójában 200 újonnan bebuto­rozott szoba, 70 holdas park, gondozott sétautak, gyógyterem, étterem, tenniszpálya, könyvtár, regényes kirándulások, vasút, állomás, posta, távírda, helyközi telefon hétezernél több állandó fürdővendég, 16000 kiránduló, gyógötár, állandó fürdöorros. Teljes penzió október 1-től május l-ig napi 6—8 korona. Egész éven át nyitva. Prospektust küld a fürdöigazgatóság. Kitűnő minőségű hornyolt cserép kapható ezrenkint 64 kor.-ért a,Csabai Gőztéglagyár Társaságnál" Árlejtési hirdetmény. Köröstarcsa község elöljárósága a köz­ség belterületén készítendő II, artézi kút fúrására árlejtést hirdet. Felhivatnak vállalkozni szándékozók, hogy 1 koronás bélyeggel ellátott zárt Írásbeli ajánlataikat, az ajánlati összeg 10%-émak, vagy megfelelő értékpapirnak e-atoláss mellett folyó évi május hó 29-nek délelőtti 9 órájáig a községi főjegyzőhöz annyival inkább adják be, mert később érkező ajánlatok tigyelembe nem vétetnek. A feltételek a főjegyzői irodában meg­tekinthetők, esetleg másolatban megsze­rezhetők. Köröstarcsa, 1906. április 26. Petneházy Ferenc, Szabó Mihály, főjegyző. biró. Nagyváradtól s/i óra járásnyira egy II (1)0 1(1 1101 egy tagban igen jó minőségű föld, gazda­sági épületekkel örök áron eladó, vagy haszonbérbe kiadó. Bővebbet a tulajdonos, Rosen­berg Mártonnál Karcagon. <A hölgyek legszebb dísze a fehér is tiszta arczbőr, ezt elérhetjük a bámulatos, csodás hatásától hírneves H A J O S-féle ARADI IBOLYA-CRÉME használata által. — Szeplő, májfolt, bibircs, bőrvörösséget ós mindennemű arcztisztátlanságot pgy csapásra megszűntet. 4ra I korona, duppla tégely korona. Ibolya créme szappan 70 üli. Ibolya hölgypor fehér, rózsa, vagy «rém színben doboza 1 K. 20 f. Ibolya-tej (Eau de Violette de Hajós) 1 korona. Óvakodjunk utánzatoktól! A bevásárlásnál csakis HAJOS-féle aradi készítményeket tessék kérni ós elfogadni. — Kapható a feltalálónál : gyógyszertárában ARAD, Andrássy-tér 2!. sz. a megyeházzal szemben. Békéscsabán: a „SAS" gyógyszertárbari. Nyomatja ós kiadja a .CORVINA" könyvnyomda Békéscsabán 1906 r

Next

/
Thumbnails
Contents