Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-04 / 18. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. március 4 súrlódásokat. Képviselőtestületben és törvényhatósági közgyűlésben, valamint sajtóban is szőnyegre került már e kér­dés, az igazság pedig az, liogy sem a nagyközönség, sem Áchim tábora nem tudja, miként is áll a bál a publikációk ügyében. Közérdekű lévén a dolog, mindenek fölvilágositására az alábbiakban tisztáz­zuk a kérdést. Áchim L. András a községnél, megyé­nél és sajtójában azzal vádolta meg a községet, hogy a publikáció hirdetések­nél az elöljáróság helybeliektől 6 fillér helyett 40 fillért, vidékiektől pedig ennél több dijat szedett jogtalanul. Panasza folytán a törvényhatóság vizsgálatot is rendelt el, amely vizsgálatnak az okát megvalljuk, sem magunk, de meggyő­ződésünk, mások sem tudják. Csaba elöljáróságának pedig az a határozott meggyőződése, hogy a kérdéses vizsgá­latnak az elrendelésére jogosítva sem volt a törvényhatóság. Nem pedig ezen okoknál fogva: Békésvármegye törvényhatósága még 1898-ban határozati javaslatot készített a községi jegyzők magánmunkálatairól s azt, mint egyéb javaslatokat, vélemé­nyezés végett megküldötte a községek­nek. Ezt megelőzőleg ugyanis minden községnek külön szabályrendelete volt, melyek külön-külön clijtételekettartalmaz­tak. A kérdéses szabályrendelet terve­zet tárgyalásra kerülvén Csaba képvise­lőtestületében, ez határozatilag kimon­dotta, hogy a szabályrendeletnek az a része, mely a hirdetésekre vonatkozik, nem állhat meg Csabára nézve, mert Csabán a hirdetés nem képezte és nem képezi jegyzői magánmunkálat tárgyát, hanem a dijakat a képviselőtestület által 1887-ben alkotott és a törvényhatóság által jóváhagyott szabályrendelet szabja meg, s amelynek pontjai szerint hely­beliek 20, vidékiek 50, dobszó melletti hirdetésekért pedig 10 -40 és 80 krajcá­rok fizetendők. Amikor pedig a vármegyének 1898­ban a községi jegyzők magánmunkála­tairól alkotott szabályrendelete 1902-ben az ügykezelési miniszteri szabályzatok kibocsájtása folytán revizió alá jutott, akkor a hirdetési ügy, mint olyan, amely jegyzői magánmunkálatot nem képez, teljesen kihagyatott. Ily módon a hir­detésnek diját Csabára vonatkozólag csak az 1887-iki szabályrendelet szabá­lyozta, amely mindvégig érvényben ma­radt s amely máig i^ törvényes. Egyébként, ha Csaba népe sokallja a hirdetések diját, tehet róla. Ott a kép­viselőtestület s indítványozzák a dijak leszállítását, de ne kívánják, hogy éppen a képviselőtestület által, ha mindjárt a múltban is hozott szabályrendeletet az elöljáróság ne tartsa be. Különben is a hirdetési dijak, amelyek évente nem rúgnak föl 300—400 koronánál magasabb összegre, nem olyan összegek, amelyek­ből a jegyzők részesednének, hanem csupán azok a kis tisztviselők, (négyen­hatan) akik a ráiuk jutó 30 -50 korona évi részesedésért éppen eleget bajlódnak a hirdetésekkel. Summa summárum: nagyobb a lárma, mint az ügy megérdemelné. Csabai közügyek. Érdekes tanácsülés Ritka érdekességű ülést tartott pén­teken délután a csabai tanács Áchim Tamás biró elnöklete alatt. Az ülésnek az elintézett jelentős ós Csaba fejlődé­sére nagy horderővel biró ügyek adták meg. Igy a kövezési és fásítási program, a villamos telep fejlesztése és több ha­sonló jelentős kérdés. A tanácsülés határozatairól külön­ben az alábbi részletes tudósítást adjuk Járdák rendezése. Csaba az utcai gyalogjárók tekinte­tében már áll ott, ahol az Alföldnek számos vidéki városa. Mégis vannak a város külső részeiben utcák, amelyek: gyalogjárói kifogás alá esnek. Ezért a tanács évenkint több utcának rendeli el a kikövezését. Ezt a programot ezidénre is megállapította a tanács, amikor pén­teki ülésén 36 utcának rendelte el gya­logjárdája kiépítését 14080 kor. összeg­ben. Ez utcák között vannak az oros­házi ut a Molnár-utcától végig, a Su­gárutaz Okos-utcától, továbbá a Rákóczi, Aran y és Zöldfa utcák. Az öntözött rét fejlesztése. Csaba gazdasági intézményei közül egyik leghíresebb az öntözött rét, amely­nek fejlesztésére különös gondot fordít az elöljáróság. Ezúttal is elhatározta a tanács, hogy az aradi kulturmérnökség javaslata alapján ezidén nem adja bérbe az öntözött rétet, hanem a jövő évben, amikor megerősödött, gazdaságosabb ter­mést hoz és talaja megerősödik. A tüzoltoság újjá­szervezése. Ez is egy hálás intézkedése a ta­nacsnak. A tűzrendészet fejlesztése ugyanis minden vonalon folyik, tehát e tekintetben nem szabad elmaradnia Csa­bának sem. E végből a tanács Vilim István tűzoltóparancsnokot ósFilip­p i n y i Samu felügyelőt megbízta, hogy szervezzék ujjá a községi tüzőrséget és erről részletes jelentésben számoljanak be a tanácsnak. Személyi dolgok. A Povázsay János nyugdíjazá­sával megüresedett adóellenőri állásra a tanács elrendelte a pályázat kiírását. Az uj adóellenőrt valószínűleg az ápri­lisi közgyűlés fogja megválasztani. Ad­dig is a tanács az adóellenőri teendők ideiglenes vezetésével Könyves Já­nos okleveles jegyző, községi Írnokot bizta meg. A Kesjár Béla felfüggesztésével meg­üresedett rendőr Írnoki állásra a tanács ideiglenesen Barna Lajos nyugalma­zott csendőrőrmestert alkalmazta, az állá­sából elmozdított Kolárovszky Mi­hály hajdú megüresedett helyére pedig pályázatot hirdetett. Akik ez állást el­nyerni óhajtják, csütörtökön délutánig jelentkezzenek Áchim Tamás bírónál. Megüresedett ezenkívül még egy rendőri állás, még pedig olyképp, hogy a munkásotthonbeli rendőr, K o z á n Pál kivándorolt Amerikába, ennek helyére pedig berendelték K r a j c s ó János őr­vezetőt. Akik pályáznak a rendőri állásra, azok csütörtökön estig jelentkezzenek fírabovszky Pál rendőrfőbiztosnál. Fásítási program. Ezután a tanács megállapította a folyó évre a város belterületére a fásí­tási programot. Ezt a legcélszerűbben és a viszonyoknak legmegfelelőbben in­tézze el a tanács, még pedig olyképpen, hogy kimondta, miszerint a főbb és bel­sőbb utcákon oltott akácot, a mellék­utcákon közönséges akácot, a kanálisi szőlőkön túl fekvő új városrészben vad­gesztenyefát és a szegényebb nép lakta utcákon pedig eperfákat ültetnek. Villamos ügyek. A község ez év elejével házi keze­lésbe vévén a villamos üzem9t, szüksé­gessé vált pénztári ós számviteli köny­vek vezetése. Ennek miként vató vég­zése érdekóböl a tanács megbizta Tóth László számvevőt, hogy tanulmányozza három nagyobb házi kezelésben veze­tett villamos telep pénztári és számvi­teli könyveinek vezetését és erről rész­letes jelentést terjesszen majd a ta­nács elé. Megállapította tovább a tanács az ez évre szóló villamos naptárt, majd elhatározta, hogy a Vigadónak tavaly elmaradt villanyvilágitási berendezését most végrehajtja. Egyéb ügyek. A rendőrlegénység ruházatának ár­lejtési hirdetésével Vilim István gazda­sági intézőt bizta meg a tanács. A község részére szó volt egy író­gép beszerzéséről, ezt azonban arra az időre halasztotta a tanács, ha majd az uj szervezési szabályrendelet készen lesz A földön áruló rőföskereskedők ké­relmére elhatározta a tanács, hogy a Kossuth-térnek egyik oldalát szénsalak­kal hordatja meg, hogy az árusok ós közönség ne legyen könytelen esőzés idején sarat taposni. Karaszy Ödön volt árvaszéki ki­adó aziránt folyamodott az elöljáróság­hoz, hogy tavaly fel nem vett, 50 kor. kitevő drágasági pótlékát utalványozza ki neki. Ezt a kérelmet megtagadták, mert a mikor a drágasági pótlékot meg­szavazták, Karaszy már fegyelmi vizs­gálat alatt állott, de meg különben is a i drágasági pótlók a mult óv költségve­tésébe tartozott s igy az ez idén már nem utalványozható. A Csaba tulajdonát fe épező faisko­lában eladásra kerülő, facsemeték jegy­zésével S z u 1 i in á n Ákos esküdtet bizta meg a tanács, melynek az ülése ezzel végétért. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Pestmegye autonómiát fölfüggesztették. Ma délelőtt megtörtént az első ilyen brutális törvénytelenség. R u d n a y Béla királyi biztos délelőtt tizenegy óra­kor magahoz kérette az összes várme­gyei tisztviselőket. Mikor valamennyien együtt voltak a főispáni szobában, Rud­nay királyi biztos leiratot vett elő zse­béből s emelt hangon fölolvasta annak tartalmát. A leirattal a királyi biztos fel­függesztettnek jelentette ki Pestvárme­gye autonómiáját. Ugyanez a leirat B e­n i czky Lajos alispán nyugdíjazásáról és Csapó Lóránt pestmegyei főszolga­bírónak alispánná való kinevezéséről is intézkedik. A leirat fölolvasása után kijelen­tette Rudnay, hogy negyvennyolc órai meggondolási időt ad nekik arra, haj­landók-e az uj alispán alatt tovább szol­gálni. Ha megtagadják az engedelmes­séget, elcsapja őket és bűnvádi följe" lentést is tesz ellenük. Rudnay erre ott­hagyta a tisztikart. Mielőtt eltávozott volna a megyeházáról, fölszólította Csapó Lorántot, vegye át azonnal az alispáni hivatalt. Ez nyomban meg is történt. A megyeházán nagy az izga­tottság. A kormány pénzforrása. A kormány legközelebb nagy eről­ködést fog kifejteni, hogy pénzbez jus­son. Hosszú időre akarnak berendez­kedni és jó [előre meg akarják tölteni a pénztárakat, hogy za varba ne jöjjenek. Az eddig beérkezett önkéntes adókat szépszerivel vagy erőszakkal behozzák, azután van valami titkos csábítási terv önkéntes adózók szaporítására és végül itt van a megszorult emberek rendes segédeszköze : a kölcsön. P o p o v i c s bucsufiául kidolgozott valami tervet, hogyan lehet rövid lejáratra és magas kamataira nagy pénzt kapni az ex-lex dacára. Ezt a tervet megvalósítják, mi­helyt az uj pénzügyminiszter hivatalba lép. Azt mondják, hogy Hegedűs Fe­renc kinevezése már holnap a hivatalos lapban lesz és hogy az uj kölcsönügy­let iránt már 2—3 nap múlva megindul az akció. Andrássy ünneplése. Gróf Andrássy Gyula tiszteletére nagy óváció készül. Mintegy igazolásául annak, amit különben igazolni sem kell, hogy a társadalom minden rétege el­ismeri Andrássy hazafias működését, a Nemzeti, az Országos és a Lipótvárosi Kaszinó együtt nagy bankettet rendez­nek. A bankettet e hó 12-ére tervezik és ugy halljuk, hogy Bánffy egész gár­dájával szándékozik ezen a lakomán megjelenni és Andrássy mellett nagy felköszöntőben állást foglalni. Lelőtt gazda. Csernován György, zsombolyai parasztgazda dohányt ment venni Nagy­vécsére. Éjjel ment Az uton rálőttek. Csernován, mire Nagykomlósra ért, el­vérzett. Csabai katonák Boszniában. Hetek óta "hallódik a hír, hol in­nen, hol onnan, hogy a magyar legény­séget viszik külföldre s a hazai kaszár­nyákat idegen polyakokkal és isten tudja miféle nációbeli katonasággal rakják meg. A hadvezetőség egyetlen egy esetben sem ismerte el e híreket, de ami éppen a valódiságuk mellett bizonyítanak, az a körülmény, hogy megcáfolni sem tartotta szükségesnek. Ha már most igy áll a dolog, ami nyil­vánvaló, fölmerül a kérdés, mért ez a furcsa cserebere ? A kérdésre éppenséggel nem nehéz megtalálni a feleletet. A fonák csere­bereléseknek magyarázata a politikai viszonyokra vezethető vissza. A vég­nélküli válság izgalmai, a katonaság­nak a demonstrációkon való foglal­koztatása és az elementáris erővel föl­ébredt nemzeti szellem a politika belo- • pódzott a kaszárnyák falai közé is. Az pedig nyilvánvaló, ha a katona politizál, az baj. A politika nem respektálja még a félelmetes Dienstreglamát se,,hanem bajt csinál. Ettől pedig legjobban ir­tóznak Bécsben, ahol egyedül a had­sereg erejére támaszkodnak, a nem­zet mellőzésével. A magyar katonafiakat tehát azért helyezik külföldre, hogy itthon bajt ne támasszanak, meg hogy az idegen katonasággal szükség esetén könyeb­ben elbánjanak a renitenskedő ma­gyar népséggel. Egyébként, hogy a híresztelések nem alapnélküliek, az igazolódott ép­pen Csabán, ahonnan a 101 -es zászló­aljhoz behívott póttartalékosok közül tegnapelőtt éjjel 700 embert civilruhába bujtatva leszállították Boszniába, s he­lyüket a legközelebbi napokban bos­nyák katonákkal pótolják, akiket ugyan­csak hasonló módon fognak szállitani és csak itt bujtatják őket angyalbőrbe. Néhány nap múlva tehát ékes bos­nyák káromkodás vegyül majd a Vasut­utcai korzó esteli zajába. ÚJDONSÁGOK. A gyulai tisztviselők/fizetés nélkül. Gyula város tisztviselői ugyancsak kellemetlen helyzetbe kerültek március elsejével. Noha tisztességesen lerobo­tolták a nem éppen irigylendő munkát, elsejével nem kapták meg a fizetésüket és pedig azon egyszerű oknál fogva, mert a város pénztára kong az üres­ségtől. Amennyire operettszerű ez a nem mindennapi állapot, annyira szomorú is. Hogy egy város ne tudja fizetni al­kalmazottait ! Menthető ugyan némileg az eset, bár ennek az állapotnak nem szabad lett volna bekövetkeznie, és hogy mégis bekövetkezett, azért csak azok a felelősek, akik idejekorán nem gon­doskodtak valamelyes úton-módon arról, hogy megakadályozzák ennek a zavarnak a bekövetkezését. A tragikomikus állapot különben abban leli magyarázatát, hogy a város kiköltekezte magát, az állami adók fize­tésétől elszokott polgárok pedig odáig mentek a hazafiságban, hogy csak a községi adókat sem fizetik ki. Amikor a furcsa eset kitudódott, a távollevő helyettes polgármester helyett Hoffmann Ferenc elsőjegyző azonnal rendkívül ülésre hívta egybe a tanácsot, hogy intézkedjenek a zavarok megszün­tetése tárgyában. Az ülésen felvetődött az az eszme, hogy a tisztviselők havi fizetésére szükséges összeget ideiglene­sen fedezzék valamelyik alapból. Ám a garasos politika ennek a tervnek ke­resztülvitelei is megakadályozta. Szi­kes György másodjegyzö indítványára ugyanis — aki mellesleg megjegyezve, jó anyagi viszonyoknak örvend, elhatá­rozta a tanács, hogy a ttsztviselők fize­tésére nem vesznek igénybe egyet­len alapot sem, hanem megvárják, amig a közpénztárba kellő összeget hajtanak be a mozgósított városi végrehajtók. Boldog Gyula ! Nem irigyli helyze­ted senki, senki! . . . — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára, változékony szeles, hideg időt jelez, keleten sokhelyüt csapadékkal. — Fetser Antal püspök Bécsben F e t­s e r Antal nagyváradi segéd püspök, mint már jeleztük, Bécsbe utazott Palo­tay László prelátus és Bundala Mihály kanonokok kíséretében, hogy az ottani pápai nunciaturán az úgynevezett pro­cessus informatrust megtart­sák. A szertartás, mint Bécsből jelentik végbe ment s az uj püspök kíséretében levő két'kanonok, mint tanú vett részt az ünnepélyes aktusnál. Az ünnepély után a nunciaturán az uj püspök tiszte­letére díszebéd volt. — A főispán Gyulán. A vármegye fő­ispánja, K r c s m á r i k János dr. csü­törtökön este Mezőhegyesről Gyulára érkezett — Haviár Lajos utódja A gyula-si­monyfalvi vasútnál megboldogult Haviár Lajosnak szánt vezető mérnöki állását a héten betöltötte a vasút igazgatósága. A vezető mérnöki állásra a társaság a gyulai mérnökök mellőzésével braunai Czerkovitz Rezső budapesti vasúti épitő mérnököt hívta meg, aki már hol­nap Gyulára érkezik és elfoglalja uj ál­lását. Nyomban ezután a vasúttársaság

Next

/
Thumbnails
Contents