Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám
1906-03-04 / 18. szám
BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. március 4 súrlódásokat. Képviselőtestületben és törvényhatósági közgyűlésben, valamint sajtóban is szőnyegre került már e kérdés, az igazság pedig az, liogy sem a nagyközönség, sem Áchim tábora nem tudja, miként is áll a bál a publikációk ügyében. Közérdekű lévén a dolog, mindenek fölvilágositására az alábbiakban tisztázzuk a kérdést. Áchim L. András a községnél, megyénél és sajtójában azzal vádolta meg a községet, hogy a publikáció hirdetéseknél az elöljáróság helybeliektől 6 fillér helyett 40 fillért, vidékiektől pedig ennél több dijat szedett jogtalanul. Panasza folytán a törvényhatóság vizsgálatot is rendelt el, amely vizsgálatnak az okát megvalljuk, sem magunk, de meggyőződésünk, mások sem tudják. Csaba elöljáróságának pedig az a határozott meggyőződése, hogy a kérdéses vizsgálatnak az elrendelésére jogosítva sem volt a törvényhatóság. Nem pedig ezen okoknál fogva: Békésvármegye törvényhatósága még 1898-ban határozati javaslatot készített a községi jegyzők magánmunkálatairól s azt, mint egyéb javaslatokat, véleményezés végett megküldötte a községeknek. Ezt megelőzőleg ugyanis minden községnek külön szabályrendelete volt, melyek külön-külön clijtételekettartalmaztak. A kérdéses szabályrendelet tervezet tárgyalásra kerülvén Csaba képviselőtestületében, ez határozatilag kimondotta, hogy a szabályrendeletnek az a része, mely a hirdetésekre vonatkozik, nem állhat meg Csabára nézve, mert Csabán a hirdetés nem képezte és nem képezi jegyzői magánmunkálat tárgyát, hanem a dijakat a képviselőtestület által 1887-ben alkotott és a törvényhatóság által jóváhagyott szabályrendelet szabja meg, s amelynek pontjai szerint helybeliek 20, vidékiek 50, dobszó melletti hirdetésekért pedig 10 -40 és 80 krajcárok fizetendők. Amikor pedig a vármegyének 1898ban a községi jegyzők magánmunkálatairól alkotott szabályrendelete 1902-ben az ügykezelési miniszteri szabályzatok kibocsájtása folytán revizió alá jutott, akkor a hirdetési ügy, mint olyan, amely jegyzői magánmunkálatot nem képez, teljesen kihagyatott. Ily módon a hirdetésnek diját Csabára vonatkozólag csak az 1887-iki szabályrendelet szabályozta, amely mindvégig érvényben maradt s amely máig i^ törvényes. Egyébként, ha Csaba népe sokallja a hirdetések diját, tehet róla. Ott a képviselőtestület s indítványozzák a dijak leszállítását, de ne kívánják, hogy éppen a képviselőtestület által, ha mindjárt a múltban is hozott szabályrendeletet az elöljáróság ne tartsa be. Különben is a hirdetési dijak, amelyek évente nem rúgnak föl 300—400 koronánál magasabb összegre, nem olyan összegek, amelyekből a jegyzők részesednének, hanem csupán azok a kis tisztviselők, (négyenhatan) akik a ráiuk jutó 30 -50 korona évi részesedésért éppen eleget bajlódnak a hirdetésekkel. Summa summárum: nagyobb a lárma, mint az ügy megérdemelné. Csabai közügyek. Érdekes tanácsülés Ritka érdekességű ülést tartott pénteken délután a csabai tanács Áchim Tamás biró elnöklete alatt. Az ülésnek az elintézett jelentős ós Csaba fejlődésére nagy horderővel biró ügyek adták meg. Igy a kövezési és fásítási program, a villamos telep fejlesztése és több hasonló jelentős kérdés. A tanácsülés határozatairól különben az alábbi részletes tudósítást adjuk Járdák rendezése. Csaba az utcai gyalogjárók tekintetében már áll ott, ahol az Alföldnek számos vidéki városa. Mégis vannak a város külső részeiben utcák, amelyek: gyalogjárói kifogás alá esnek. Ezért a tanács évenkint több utcának rendeli el a kikövezését. Ezt a programot ezidénre is megállapította a tanács, amikor pénteki ülésén 36 utcának rendelte el gyalogjárdája kiépítését 14080 kor. összegben. Ez utcák között vannak az orosházi ut a Molnár-utcától végig, a Sugárutaz Okos-utcától, továbbá a Rákóczi, Aran y és Zöldfa utcák. Az öntözött rét fejlesztése. Csaba gazdasági intézményei közül egyik leghíresebb az öntözött rét, amelynek fejlesztésére különös gondot fordít az elöljáróság. Ezúttal is elhatározta a tanács, hogy az aradi kulturmérnökség javaslata alapján ezidén nem adja bérbe az öntözött rétet, hanem a jövő évben, amikor megerősödött, gazdaságosabb termést hoz és talaja megerősödik. A tüzoltoság újjászervezése. Ez is egy hálás intézkedése a tanacsnak. A tűzrendészet fejlesztése ugyanis minden vonalon folyik, tehát e tekintetben nem szabad elmaradnia Csabának sem. E végből a tanács Vilim István tűzoltóparancsnokot ósFilipp i n y i Samu felügyelőt megbízta, hogy szervezzék ujjá a községi tüzőrséget és erről részletes jelentésben számoljanak be a tanácsnak. Személyi dolgok. A Povázsay János nyugdíjazásával megüresedett adóellenőri állásra a tanács elrendelte a pályázat kiírását. Az uj adóellenőrt valószínűleg az áprilisi közgyűlés fogja megválasztani. Addig is a tanács az adóellenőri teendők ideiglenes vezetésével Könyves János okleveles jegyző, községi Írnokot bizta meg. A Kesjár Béla felfüggesztésével megüresedett rendőr Írnoki állásra a tanács ideiglenesen Barna Lajos nyugalmazott csendőrőrmestert alkalmazta, az állásából elmozdított Kolárovszky Mihály hajdú megüresedett helyére pedig pályázatot hirdetett. Akik ez állást elnyerni óhajtják, csütörtökön délutánig jelentkezzenek Áchim Tamás bírónál. Megüresedett ezenkívül még egy rendőri állás, még pedig olyképp, hogy a munkásotthonbeli rendőr, K o z á n Pál kivándorolt Amerikába, ennek helyére pedig berendelték K r a j c s ó János őrvezetőt. Akik pályáznak a rendőri állásra, azok csütörtökön estig jelentkezzenek fírabovszky Pál rendőrfőbiztosnál. Fásítási program. Ezután a tanács megállapította a folyó évre a város belterületére a fásítási programot. Ezt a legcélszerűbben és a viszonyoknak legmegfelelőbben intézze el a tanács, még pedig olyképpen, hogy kimondta, miszerint a főbb és belsőbb utcákon oltott akácot, a mellékutcákon közönséges akácot, a kanálisi szőlőkön túl fekvő új városrészben vadgesztenyefát és a szegényebb nép lakta utcákon pedig eperfákat ültetnek. Villamos ügyek. A község ez év elejével házi kezelésbe vévén a villamos üzem9t, szükségessé vált pénztári ós számviteli könyvek vezetése. Ennek miként vató végzése érdekóböl a tanács megbizta Tóth László számvevőt, hogy tanulmányozza három nagyobb házi kezelésben vezetett villamos telep pénztári és számviteli könyveinek vezetését és erről részletes jelentést terjesszen majd a tanács elé. Megállapította tovább a tanács az ez évre szóló villamos naptárt, majd elhatározta, hogy a Vigadónak tavaly elmaradt villanyvilágitási berendezését most végrehajtja. Egyéb ügyek. A rendőrlegénység ruházatának árlejtési hirdetésével Vilim István gazdasági intézőt bizta meg a tanács. A község részére szó volt egy írógép beszerzéséről, ezt azonban arra az időre halasztotta a tanács, ha majd az uj szervezési szabályrendelet készen lesz A földön áruló rőföskereskedők kérelmére elhatározta a tanács, hogy a Kossuth-térnek egyik oldalát szénsalakkal hordatja meg, hogy az árusok ós közönség ne legyen könytelen esőzés idején sarat taposni. Karaszy Ödön volt árvaszéki kiadó aziránt folyamodott az elöljárósághoz, hogy tavaly fel nem vett, 50 kor. kitevő drágasági pótlékát utalványozza ki neki. Ezt a kérelmet megtagadták, mert a mikor a drágasági pótlékot megszavazták, Karaszy már fegyelmi vizsgálat alatt állott, de meg különben is a i drágasági pótlók a mult óv költségvetésébe tartozott s igy az ez idén már nem utalványozható. A Csaba tulajdonát fe épező faiskolában eladásra kerülő, facsemeték jegyzésével S z u 1 i in á n Ákos esküdtet bizta meg a tanács, melynek az ülése ezzel végétért. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Pestmegye autonómiát fölfüggesztették. Ma délelőtt megtörtént az első ilyen brutális törvénytelenség. R u d n a y Béla királyi biztos délelőtt tizenegy órakor magahoz kérette az összes vármegyei tisztviselőket. Mikor valamennyien együtt voltak a főispáni szobában, Rudnay királyi biztos leiratot vett elő zsebéből s emelt hangon fölolvasta annak tartalmát. A leirattal a királyi biztos felfüggesztettnek jelentette ki Pestvármegye autonómiáját. Ugyanez a leirat B en i czky Lajos alispán nyugdíjazásáról és Csapó Lóránt pestmegyei főszolgabírónak alispánná való kinevezéséről is intézkedik. A leirat fölolvasása után kijelentette Rudnay, hogy negyvennyolc órai meggondolási időt ad nekik arra, hajlandók-e az uj alispán alatt tovább szolgálni. Ha megtagadják az engedelmességet, elcsapja őket és bűnvádi följe" lentést is tesz ellenük. Rudnay erre otthagyta a tisztikart. Mielőtt eltávozott volna a megyeházáról, fölszólította Csapó Lorántot, vegye át azonnal az alispáni hivatalt. Ez nyomban meg is történt. A megyeházán nagy az izgatottság. A kormány pénzforrása. A kormány legközelebb nagy erőlködést fog kifejteni, hogy pénzbez jusson. Hosszú időre akarnak berendezkedni és jó [előre meg akarják tölteni a pénztárakat, hogy za varba ne jöjjenek. Az eddig beérkezett önkéntes adókat szépszerivel vagy erőszakkal behozzák, azután van valami titkos csábítási terv önkéntes adózók szaporítására és végül itt van a megszorult emberek rendes segédeszköze : a kölcsön. P o p o v i c s bucsufiául kidolgozott valami tervet, hogyan lehet rövid lejáratra és magas kamataira nagy pénzt kapni az ex-lex dacára. Ezt a tervet megvalósítják, mihelyt az uj pénzügyminiszter hivatalba lép. Azt mondják, hogy Hegedűs Ferenc kinevezése már holnap a hivatalos lapban lesz és hogy az uj kölcsönügylet iránt már 2—3 nap múlva megindul az akció. Andrássy ünneplése. Gróf Andrássy Gyula tiszteletére nagy óváció készül. Mintegy igazolásául annak, amit különben igazolni sem kell, hogy a társadalom minden rétege elismeri Andrássy hazafias működését, a Nemzeti, az Országos és a Lipótvárosi Kaszinó együtt nagy bankettet rendeznek. A bankettet e hó 12-ére tervezik és ugy halljuk, hogy Bánffy egész gárdájával szándékozik ezen a lakomán megjelenni és Andrássy mellett nagy felköszöntőben állást foglalni. Lelőtt gazda. Csernován György, zsombolyai parasztgazda dohányt ment venni Nagyvécsére. Éjjel ment Az uton rálőttek. Csernován, mire Nagykomlósra ért, elvérzett. Csabai katonák Boszniában. Hetek óta "hallódik a hír, hol innen, hol onnan, hogy a magyar legénységet viszik külföldre s a hazai kaszárnyákat idegen polyakokkal és isten tudja miféle nációbeli katonasággal rakják meg. A hadvezetőség egyetlen egy esetben sem ismerte el e híreket, de ami éppen a valódiságuk mellett bizonyítanak, az a körülmény, hogy megcáfolni sem tartotta szükségesnek. Ha már most igy áll a dolog, ami nyilvánvaló, fölmerül a kérdés, mért ez a furcsa cserebere ? A kérdésre éppenséggel nem nehéz megtalálni a feleletet. A fonák cserebereléseknek magyarázata a politikai viszonyokra vezethető vissza. A végnélküli válság izgalmai, a katonaságnak a demonstrációkon való foglalkoztatása és az elementáris erővel fölébredt nemzeti szellem a politika belo- • pódzott a kaszárnyák falai közé is. Az pedig nyilvánvaló, ha a katona politizál, az baj. A politika nem respektálja még a félelmetes Dienstreglamát se,,hanem bajt csinál. Ettől pedig legjobban irtóznak Bécsben, ahol egyedül a hadsereg erejére támaszkodnak, a nemzet mellőzésével. A magyar katonafiakat tehát azért helyezik külföldre, hogy itthon bajt ne támasszanak, meg hogy az idegen katonasággal szükség esetén könyebben elbánjanak a renitenskedő magyar népséggel. Egyébként, hogy a híresztelések nem alapnélküliek, az igazolódott éppen Csabán, ahonnan a 101 -es zászlóaljhoz behívott póttartalékosok közül tegnapelőtt éjjel 700 embert civilruhába bujtatva leszállították Boszniába, s helyüket a legközelebbi napokban bosnyák katonákkal pótolják, akiket ugyancsak hasonló módon fognak szállitani és csak itt bujtatják őket angyalbőrbe. Néhány nap múlva tehát ékes bosnyák káromkodás vegyül majd a Vasututcai korzó esteli zajába. ÚJDONSÁGOK. A gyulai tisztviselők/fizetés nélkül. Gyula város tisztviselői ugyancsak kellemetlen helyzetbe kerültek március elsejével. Noha tisztességesen lerobotolták a nem éppen irigylendő munkát, elsejével nem kapták meg a fizetésüket és pedig azon egyszerű oknál fogva, mert a város pénztára kong az ürességtől. Amennyire operettszerű ez a nem mindennapi állapot, annyira szomorú is. Hogy egy város ne tudja fizetni alkalmazottait ! Menthető ugyan némileg az eset, bár ennek az állapotnak nem szabad lett volna bekövetkeznie, és hogy mégis bekövetkezett, azért csak azok a felelősek, akik idejekorán nem gondoskodtak valamelyes úton-módon arról, hogy megakadályozzák ennek a zavarnak a bekövetkezését. A tragikomikus állapot különben abban leli magyarázatát, hogy a város kiköltekezte magát, az állami adók fizetésétől elszokott polgárok pedig odáig mentek a hazafiságban, hogy csak a községi adókat sem fizetik ki. Amikor a furcsa eset kitudódott, a távollevő helyettes polgármester helyett Hoffmann Ferenc elsőjegyző azonnal rendkívül ülésre hívta egybe a tanácsot, hogy intézkedjenek a zavarok megszüntetése tárgyában. Az ülésen felvetődött az az eszme, hogy a tisztviselők havi fizetésére szükséges összeget ideiglenesen fedezzék valamelyik alapból. Ám a garasos politika ennek a tervnek keresztülvitelei is megakadályozta. Szikes György másodjegyzö indítványára ugyanis — aki mellesleg megjegyezve, jó anyagi viszonyoknak örvend, elhatározta a tanács, hogy a ttsztviselők fizetésére nem vesznek igénybe egyetlen alapot sem, hanem megvárják, amig a közpénztárba kellő összeget hajtanak be a mozgósított városi végrehajtók. Boldog Gyula ! Nem irigyli helyzeted senki, senki! . . . — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára, változékony szeles, hideg időt jelez, keleten sokhelyüt csapadékkal. — Fetser Antal püspök Bécsben F e ts e r Antal nagyváradi segéd püspök, mint már jeleztük, Bécsbe utazott Palotay László prelátus és Bundala Mihály kanonokok kíséretében, hogy az ottani pápai nunciaturán az úgynevezett processus informatrust megtartsák. A szertartás, mint Bécsből jelentik végbe ment s az uj püspök kíséretében levő két'kanonok, mint tanú vett részt az ünnepélyes aktusnál. Az ünnepély után a nunciaturán az uj püspök tiszteletére díszebéd volt. — A főispán Gyulán. A vármegye főispánja, K r c s m á r i k János dr. csütörtökön este Mezőhegyesről Gyulára érkezett — Haviár Lajos utódja A gyula-simonyfalvi vasútnál megboldogult Haviár Lajosnak szánt vezető mérnöki állását a héten betöltötte a vasút igazgatósága. A vezető mérnöki állásra a társaság a gyulai mérnökök mellőzésével braunai Czerkovitz Rezső budapesti vasúti épitő mérnököt hívta meg, aki már holnap Gyulára érkezik és elfoglalja uj állását. Nyomban ezután a vasúttársaság