Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-01 / 17. szám

I Békéscsaba 1906 február 25 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 gok passzív rezisztenciája, azaz a főis­pán beiktató közgyűléséről való távol­maradása a főispáni eskü letételét nem gátolja, ezért tehát a főispáni eskületé­tele föltétlenül jogérvényes, s a főispán szabályszerűen beiktatottnak tekintendő. Majd igy szól tovább a rendelet: „Minthogy pedig a vármegye alis­pánja és "tisztikara a törvényszerűen es­küt tett főispán jogait elismerni, s vele szemben az őt megillető tisztelet sza­bályait betartani kötelesek, ezennel szi­gorú kötelességévé teszem a vármegye alispánjának, hogy a középponti és já­rási tisztikarral együtt a főispánnak törvényes hatáskörrel kiadott rendele­tét foganatositsák. E rendeletnek azon­nal és föltétlen végrehajtását az állam veszélyeztett érdekeire való tekintettel az 1868. XXI. t. c. 19. szakasza alapján megkövetelem és utasítom a vármegye alispánját, hogy a fenti rendelkezések azonali foganatosítása iránt haladékta­tanul gondoskodjék s tett intézkedései­ről hozzám 8 nap alatt jelentést tegyen. Megjegyzem, hogy a mennyiben a kivánt jelentós hozzám a most kitűzött határ­időre be nem érkeznék, ezt olybá fogom tekinteni, mintha rendeletem végrehaj­tása megtagadtatott volna és tz alapon a törvényes megtorló lépéseket fogom alkalmazásba venni." Mivel ez a megsemmisítés e tárgy­ban már a második, s ellene a közfel­szólalás miatt a törvényhozás felebbezni nem lehet, a törvényhatóság a meg­semmisítést a fenálló és le nem győz­hető kényszerhelyzet folytán tudomásul vette, kikötvén azonban, hogy ellene annak kellő idejében a parlamenthez intéz föliratot. Beszámolók szuronyok között. Furcsa idő járja. Mintha ez a szép­séges ország egy óriási nagy fegyenc­teleppé változott volna. No, hogy sok is benne a kötélrevaló. Az előbújó tavaszi napsugár, amely mindenről be­szél, csak életről nem, katonabajonettba, csendőrszuronyba ütközik. És történnek dolgok, amik szinte a lehetetlenségig hihetetlenek. Egy egész hadsereg szállja meg a vármegyét, amely csak a légynek sem vét. De még egy polgára sem. Belénk akarják fojtani a szót, a hazafiúi keserűség néma sóhaját. Elmúlt a kritikus nap, amelyet Bécs olyannak álmodott, mint volt a hajdani dicsőséges március 15. Nem történt sfemmi egyéb, minthogy a törvényhozás volt tagjai katonai asszisztencia mellett elpanaszolták, ami a nemzetnek fáj. Aztán meg elmondták, hogy ha még egyszer azt üzeni, mindnyájan el fogunk menni, hogy kivívjuk a szabadságot, vagy következzék a nagyszerű halál. A vasárnapi beszámolókról különben itt a tudósítás: Gyomán. F á o r y Károly beszámolójának, amint jeleztük már lapunkban, egész odisszeája volt. Mivel azonban a tilta­kozást elhagyták a 'programból, simán, minden összekoccanás nélkül folyt le. A kerület mindem községe deputáltatta magát a gyűlésen, melyet Erdei Já­nos albiró háza udvarán tirtottak meg. Megjelent továbbá a községben egy szakasz csendőrön kívül az aradi 29 gyalogezred egy százada K e 11 e r Ká­roly kapitány vezetése alatt. B i r ó Benedek a kerület függet­lenségi pártjának elnöke nyitotta meg a gyűlést, üdvözölvén a kerületben meg­jelent volt követet, és fölkérte őt be­számolója elmondására. Fábry Károly hatásos szép beszédben vázolta a mai helyzetet, majd köszönetének és hálá­jának kifejezése mellett letette hivei ke­zélle a mandátumot. -fH A mindvégig lelkes éljenzészel ki­sélft beszéd után szólottak még Kollár János mezőberényi, Holdy Kálmán dobozi, Kalmár Vilmos endrődi és V. j N a g y Gergely füzesgyarmati függet­lenségi párti elnökök, továbbá P á 1 f y Bella plébános és M a k a y Márton dr. Végül B i r ó Benedek a kerület pol­gársága nevében a mandátumot újból fölajánlta Fábry Károlynak, aki köszö­netét fejezte ki a megnyilvánult szép bizalomért. Szarvason. Itt már csendőrségi beavatkozás tör­tént. Szarvas volt képviselőjét nem en­gedte szóhoz jutni a felsőbb hatalom, amelyet egy csendőrőrmester személye­sített. És a községházára összegyüleke­zett polgárság néma keserűséggel osz­lott szét, amint Kovács Jájlos szeg­halmi csendőrőrmester megjelent husz emberével és hivatkozva felsőbb utasi­tásra, betiltotta a beszámolót. Az aktust a polgárság jegyzőkönyvbe foglalta, amelyben egyben protestálnak a kar­hatalom indokolatlan beavatkozása ellen. Szól pedig a jegyzőkönyv igy: „Haviár Dani a szarvasi kerület volt országgyűlési képviselője 1906. évi feb­ruár hó 23-án bejelentette dr. Wieland Sándor Békésvármegye szarvasi járása főszolgabirájának, hogy a mai napon délelőtt 10 órakor Szarvas községházá­nál beszámolót óhajt tartani. Ezen be­jelentést a főbíró ur 818/1906. sz. vég­rehajtásával tudomásul vette Ennélfogva Haviár Dani megjelent a mai napon az összegyűlt néppel együtt Szarvas községházánál, hogy be­számolóját megtartsa. Itt azonban Ko­vács Ferenc járási csendőrörniester, mint a szolgálattételre kirendelt csendőr­osztálynak parancsnoka kijelentette, hogy a beszámoló megtartását s min­den gyülekezést felsőbb utasításra fel­oszlat, azokat karhatalommal, szükség esetére fegyvereiknek használatával, s esetleg azzal, hogy ő kirendel katona­ságot, a mire fel van jogosítva, szóval minden eszközzel megakadályoz. Ezen eljárás ellen Haviár Dani óvást emel, kijelentvén, hogy törvényen ala­puló azon jogáról, hogy beszámolóját megtartsa, le nem mond, — azonban az erőhatalommal szemben nem szólhat, ennélfogva engedve az erőszaknak, a beszámoló megtartásától elállani kény­telen Miről alulírottak ezen jegyzőköny­vet vettük fel s irtuk alá s azt Szarvas község levéltárába helyezés végett Szarvas község birájának Valkovszky Mihálynak nyomban által adtuk minden idők okulására. Megjegyezzük azt is, hogy a köz­ségháza már délelőtt fél 10 órakor a csendőrség által megszállva tartatott s annak bejáratait elzárták, egy nyitva hagyott ajtaját pedig a csendőrség el­álotta s a lakosságnak tagjait csak egyenként rendőri igazolásra bocsa j­totta be. Kovács Ferenc osztályparancsnok ijdlentette, hogy ezen jegyzőkönyvnek aláírását megtagadja. Kmft. Dr. Nagy Béla felkért jegyzőkönyv­vezető. Dr. Haviár Gyula, Valkovszky j Mihály biró, Jeszenszky Frigyes h. fő­egyző, Roszik Mihály tbiró, ifj. Jan­koly Márton, Chugyik Mihály, Frankó Pál, Szebegyinszky János, Demcsák Mihály, Sárkány András, Pecsenya Pál esküdtek, Melis Pál, Valach János, Pa­taky János, Fajber Gusztáv, Ponyiczky Kálmán, id. Melis Mátyás, Haviár Dani, Dr. Szlovák Pál, Margócsy Gyula, Dankó Soma, Csernák János, Bugyis Andor, Rideg János, Micsinay Pál, Vargha Já­nos, Rohosha Béla, Rohoska Jenő, Kol­lár Lajos, Hajnal Béla, Petricz Zoltán, Krebsz Zoltán, Piliszky János, Dr. Fis­bein Soma, Dr. Glásner Adolf, Dérczy Péter, Velcs György." Békésen. Kecskeméthy Ferenc zavartala­nul mondhatta el beszámolóját. A köz­ség polgársága a városháza udvarán gyülekezett, ahol felsőbb utasításra meg­jelent a csabai hel yőrsé g egy százada is. A katonaságnak azonban nem akadt dolga. A beszámoló népgyűlést Varga And­rás pártelnök nyitotta meg. Majd a haligatóságnak mindvégig lelkes éljen­zése közben mondta el beszámolóját Kecskeméthy, akinek újból fölajánlották a kerület mandátumát. Papp József községi főpénztáros beszéde zárta be a gyűlést, mely után a polgárság csend­ben szétoszlott. Tüntetés a katonaság ellen. Ez már hétfőn történt, Békésen. A csabai katonai kirendeltség ellen ártat­lan tüntetést rendeztek, amit megmoso­lyogtak a bakafiuk is. A dolog pedig úgy történt, hogy a 101-esek hétfőn reggel fél 6 órakor dobszó mellett vo­nultak ki a községből a vasúti állomásra. Amint a Schultz-féle vendéglő előtt el­haladtak, a dobpergésre figyelmessé lett báli népség, mely még akkor is javába járta, kitódult az utcára, a legé­nyek kiparancsolták a rezesbandát, amely rázendített a Kossuth nótára, aztán a kö­zönség pedig énekelt. És a katonák ennek a nótának az akkordjai mellett, kísérve a közönségtől, lépdeltek tovább, húzta a banda még az állomáson is, mig elindult a vonat. A katonaság meg­molyogta a zenés kíséretet. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Az uj pénzügyminiszter. Jeleztük, hogy a miniszterelnök mostani audenciáján előterjesztést fog tenni a pénzügyminiszteri tárca betöl­tése dolgában. Mint Bécsből jelentik, ez meg is történt és a pénzügyminisz­ter személyében megállapodás történt. Hogy kinek a személyében, azt gondo­san titkolja a kormány, mert attól fél, hogyha idő előtt kipattan a dolog, el­riasztják a dicstelen vállalkozástól az emberét. Aenyi bizonyos, hogy Popo­vits államtitkár nyugalomba megys Ba­konyi Géza és Papp Elek miniszteri ta­nácsosok államtitkárok lesznek. Márciusban soroznak. Bécsi tudósítónk telefonálja, hogy most már teljes bizonyossággal állitható, hogy Magyarországon el fogják rendelni a sorozást — noha az ujonctörvény nincs is megszavazva. Az asszentálást március közepére tervezik. Hogy miképen, milyen módon fogják azt végrehajtani: erről még semmi hir nem szivárgott ki. De az kétségtele­nül bizonyos, hogy március hónapban újoncoznak a magyar ezredak számára. A miniszterelnök bécsi tartózkodása összefüggésben van ezzel a kérdéssel. Most állapították meg a részleteket; mi­helyt haza jön Fejérváry, nyomban hoz­záfognak a kivitelhez. Megszökött gyártulajdonos. Körülbelül ötvenezer korona erejéig károsította meg a Budapesti Altalános Népbank Szövetkezetet Weiszberger Sándor volt újpesti vegyészeti gyár­tulajdonos, aki ellen csak a napokban nyitották meg a csődöt. Ekkora összeg erejéig vette igénybe a szövetkezet tárcahitelét, s az összegnek megfelelő értékű áruhitelen alapuló váltókat nyúj­tott be leszámítolás végett. A váltókat vagyontalan, sőt kis korú rokonai­val zsiráltatta Weiszberger s ő gon­doskodott arról is, hogy az aláírások­ról jó intormá ciókat kapjon a pénzintézet Csak akkor tudták meg a váltóbirtoko­sok, hogy a váltók teljesen értéktelenek, mikor perre került a dolog. A csaló gyártulajdonos a napokban megszökött. Nagy tüz egy doborgyárban. Budapesten, a Hochsinger Ká­roly tulajdonát képező dobozgyárban kedden éjszaka nagy tüz pusztított, mely az egész árukészletet, az összes anyago­kat és felszereket elhamvasztotta és az épületet is erőseri veszélyeztette. A csaba-kondorosi motoros kérdéséhez. A leghelyesebb útirány. * Csaba legutóbbi képviselőtestületi közgyűléséről hozott tudósításunkban megírtuk, hogy a képviselőtestület a csaba—kondorosi motoros vasút útirá­nyának megállapítása végett bizottságot küldött ki. E bizottság tisztelt tagjainak ajánljuk figyelmébe az alábbi sorokat: A tervbe vett motoros vonat csak akkor elégiti ki minden irányban a kí­vánalmakat, ha mentől több tanyát érint. E tekintetben hát olyanforma terv felel meg legjobban, amilyent Áchim Gusz­táv főmérnök jelzett, hogy t. i. kerü­lője legyen a vonalnak. Ha már magá­nak az elöljáróságnak ilyen a terve, a bizottságnak és annak idején pedig a közgyűlésnek ezen útirányt kell, mint a lehető legjobbat és legcélszerűbbet elfogadni. Csaba — Dobozmegyer—borostyánt puszta —Földvár—csabai tanyák—Kamut—gyár­puszta—Wenckheim-major, innen egy fél­körben a soproni pusztát keresztül síelve, Oeiszt-major—Kondoros. Ennél az útiránynál kedvezőbb nincs, de nem is lehet. Rövidhető volna ugyan olyanformán, hogy a Wenckheim­majortól egyenesen vezetnék a Geiszt­major irányában, ám akkor a sopro­niak kívánalmai nem nyernének kielé­gítést. Igaz, hogy ha a motorost a sop­roni tanyákon keresztül vezetik, emel­kednek a költségek, ám ezek viselésé­hez az ottlakó birtokosok szívesen já­rulnak részvények jegyzésével. Most már' indokóljuk meg fönti irány helyességét. A dobozmegyeri ve­zetéssel a motoros mindjárt négy nagy szöllő-telepet kapcsol össze, amelyek csemegeszőlőinek évi szállítása kitesz 2000 koronát. Dobozmegyernek mintegy 800 főnyi kofáskodó népe közvetlen csatlakozást nyer Csabával. A paprika, dinnye és hagyma termelők, akik ma csak jármüveken, vagy éppen gyalog kénytelenek termeivényeiket a csabai piacra hozni, mindnyájan a motorost fogják használni, annál is inkább, mert e vidék népe kora ősztől késő tavaszig a rossz utak miatt teljesen el van zárva Csabától. Nem szól ennyi érv a csaba—sop­roni irány mellett. Néhány gazdának volna csak érdeke, ám ezek a kőutat használhatják és gabonájukat ugvis csak egyszer hozzák a városba. Külön­ben a soproniaknak van rendes állo­másuk is, a puszta közepén lakók igényei pedig teljes kielégítést nyernek, ha Dobozmegyertől Földvár és a már fönt leirt helyek érintésével a Wenckheim­majortól egy félkörben bevezetik a pusztába a motorost, mely azután a Geiszt-major érintésével futna be Kon­dorosra. Egy másik nagy akadálya volna a kőut. mellett vezetendő vonalnak a ta­laj egyenetlensége és a kisajátítás. Erre a dobozmegyeri irány mellett nincs szükség, a talaj is egyenletesebb, az ígérkező forgalom pedig sokszorta na­gyobb, mint minden más kombináció mellett. Javasoljuk a kiküldött bizottság­nak, vegye fontolóra érveinket, azokat tegye magáévá, s ha ez irányban ter­jeszt javaslatot annak idején a képvise­lőtestület elé, mindenki szives örömmel fogja a tervbe vett motoros kiépítését anyagilag is támogatni. Békési közügyek. Békés község képviselőtestülete ked­den rendkívüli közgyűlést tartott, ame­lyen több jelentős és közérdekű községi ügyet intéztek el. Igy napirendre ke­rült az önként befizetett adók beszállítá­sának kérdése, a csabai villamos telep­pel tervbe vett villamos világítás kér­dése stb. Az utóbbi terv nem ismeretlen olva­sóink előtt. Többizben foglalkoztunk az életre való tervvel, amely minden cél­szerűsége mellett is lekerül most, leg­alább is egyelőre a napirendről. Oka pe­dig ennek Békés városatyáinak szük­látása és az a garasos politika, mely rabláncába tartja a vidéki kisvárosok kupaktanácsának tagjait és azokat a közszereplő jámbor atyafiakat, akik izzad­ván a közügyekért, többet ártanak a köznek, mint amennyit használnak. A békési képviselőtestület közgyű­lésének jelentősebb tárgyait egyébként az alábbiakban ismertetjük: A közgyűlés első tárgya^ volt a pénzügyminiszternek az önkéntesen be­fizetett állami adók beszállításának ügyé­ben kiadott rendelete, melyre a képvi­selőtestület azzal felelt, hogy nem vette tudomásul és megtagadta továbbra is a beszolgáltatást. Békés albirájának, Domokos Gábornak nemesszivüségére és humánus gondolkodására vall az az indítvány, amelylyel azt javasolta a képviselőtes­tületnek, hogy a fogyasztási adó jöve­delméből 10Ó0 koronát fordítsanak a szegény gyermekek felruházására. Voltak képviselők, akik örömmel vették az indítványt, a többség azonban mégis sokalta az Í000 koronát s végre addig zsugoriskodtak, hogy az indítvány elveszett a vitába és a szegényeknek nem jutott semmi. Hasonló szánalmas sorsra jutott ja közgyűlés által kerábban kiküldött villa­mos bizottság előterjesztése is. A békési villamos bizottság ugyanis közel egy esztendei tárgyalás után arra a megálla­podásra jutott, hogy hajlandó tárgyalá­sokba bocsátkozni a csabai villamos bi­zottsággal, belemegy a villamos világí­tás létesítésébe is, de csak oly módon, hogy a csabai telepnek 200 utcai lángot biztosit s ez kiépítheti a villamos veze­téket, amelynek ellenében minden to­vábbi kikötés nélkül annyi magánfo­gyasztót szerezhet magának, amennyit tud és lehet. Hamarosan nincs módunkban meg­állapítani, mennyire kedvező vagy ked­vezőtlen lett volna e terv Csabára nézve, az igazság, mondhatni bosszan­tóan nevetséges, igazság azonban- az, hogy a képviselőtestület ridegen el­utasította a villamos világ.tás létesítését. Igaz. Kinek a pap, kinek a papné ! Békés pedig már csak megmarad a pi­lács mellett. Az agyig ölelkező hangfogó habarékhoz nem illik a villany. Meg, hogy bolond luxus az, semmi más, — mondják a falu vénei. A békési elutasító határozat külön­ben legközelebb már megérkezik a csabai

Next

/
Thumbnails
Contents