Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám
1906-03-01 / 17. szám
BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. március 1 ezen ügyekben 81492/1905 ós 95811/1905 számok alatt kiadott rendeletét továbbra is fenntartja, azoknak végrehajtását az állam veszélyeztetett érdekeire való utalással az 1886 évi XXI. t. c. 19 §-a alapján követeli a törvényhatóság e tárgya határozatának foganatosítását eltiltja, egyszersmind a hivatolt •törvénycikk 68. §-a alapján a vármegye alispánját a rendelet azonnali és feltétlen végrehajtására utasítja. Kapcsolatosan tárgyaltatott dr. Márki János és társai törvényhatósági bizottsági tagok indítványa a tisztviselőknek a törvényhatósági határozatok kötelezése alól való feloldása tárgyában. 1. A törvényhatósági bizottság a tárgyalás alá vett és ez ügyben előzőleg" kiadott belügyminiszteri rendeletekkel szemben is változatlanul ragaszkodik azon meggyőződésen alapuló állásfoglalásához, hogy az 1886 óvi XXI. t. c. 20 §-ában lefektetett alkotmánybiztositék folytán a kormány az országgyűlésileg meg nem szavazott adóknak, a melyekre egyesek előre önként fizetéseket teljesítettek, beszállítását, valamint önként jelentkező újoncok kiállításánál való hatósági közreműködést jogosan nem követelheti, mert ez irányú rendeletei az ő részéről a törvények által meg nem engedett kényszerítő intézkedéseket képezne ; ezen meggyőződés alapján a törvényhatósági bizottság most is fenntartja előbbi elhatározását. Minthogy azonban a törvényhatóság e tárgyban hozott határozatainak végrehajtását a kormány már másvdizben megtiltotta, kiadott rendeleteinek végrehajtását ismételten követeli, — minthogy annak a törvényhatóság és kormány között keletkezett vitás kérdésnek eldöntésére, hogy az önként befizetett adók beszállítása és az önként jelentkező újoncok kiállításánál való közreműködése az 1886. évi XXI. t. cz. 20. §-ában a végrehajtás kötelezettsége alól feltétlenül kivett intézkedések közé tartoznak-e, most már egyedül a képviselőháznál keresendő orvoslás utja maradt fent a törvényhatóság részére, a sérelmes rendeletek ellen való jogsegélynek ezt a módját pedig ezidőszerint a törvényhatóság az országgyűlés együt néni létében igénybe nem veheti, — és minthogy végül egyrészt az önkéntesen befizetett adók beszállítása iránt a törvényhatóság megkerülésével — tehát törvénytelenül oly kényszerítő intézkedések vétettek a kormány által foganatba, hogy azon összegek részben az állampénztárakba már be is szállíttattak, másrészt az önként jelentkező újoncok belépése e tárgyban kiadott kormányrendelettel az önkormányzati hatóságok közreműködése nélkül is lehetővé tétetett és igy a törvényhatósága ellenálló határozatának gyakorlati érvényesítése a tények szerint már tárgytalanná vált: a tárgyalás alá vett miniszteri rendeletet a törvényhatósági bizottság — annak sérelmes volta miatt az országgyűlésnél keresendő orvoslás jogának fenntartásával — a kikerülhetetlen kényszerhelyzetből kifolyólag — ezúttal egyszerűen irattárba heíyezni rendelte. 2. Ez alkalommal Békésvármegye közönsége alkotmányos érzületeiben való felháborodással látja, hogy hazánk alkotmányjogi biztosítékai félretolatnak, az országgyűlés tárgyalásai — töbszöri elnapolás és végül katonai karhatalom segédletével való feloszlatás által meghiusittitnak, a törvényhatóságok önkormányzati joga és törvényes hafáskör csorbittatik, a gyülekezési-jog a hatóságok fokozatos elbírálásának elvonásával önkényüleg korlátoztatik és az ország alkotmányos szervezete helyébe egyre fokozódó mérvben a nyers hatalmi erő lép. Egyre jobban megerősödő tudattal, borús sejtelmekkel ösmeri fel a vármegye közönsége sok százados alkotmányjogi küzdelmeink megismétlődését és ezen küzdelem mostani megújulásában az elődök lélekemelő példája rendjén, törvényeinkhez való törhetlen ragaszkodássál, tántorithatlan hazaszeretettel és igazaink kivívásához fűzött csüggedetlen reménnyel a szigorú törvényesség álláspontjára helyezkedik és az erőszakkal szemben erőszak alkalmazásától tartózkodván, öntudatosan, higgadtan, bizó várako zással követi és alkalmazza a szigorúan értalmezett passivitás és jogfolytonosság politikáját. Ez álláspontra helyezkedve és ezen álláspontjából kifolyólag — tudatában annak, hogy kipróbált tisztviselői nyilt törvénysértő intézkedéseknek részesei ós végrehajtói sohasem lesznek — felhívja összes tisztviselőit, hogy magas feladatuk és a magyar alkotmány védelme érdekében mindaddig hiven tartsanak ki a vármegye egyetemétől nyert tiszti megbízatásuk mellett, amíg csak az ország bizalma és parlamentje nélkül uralmat gyakorló kormány törvényes eskűjök és saját lelkiismeretükkel szemben való ténykedést nem követel tőlük. Ezen rendelkezésénél a kiinduló pontját képező szenvedőleges ellenállás elvén kívül azon mindenekfelett álló érdek vezette a vármegye közönségét, hogy a hatósági hatáskörnek kipróbált letéteményesek kezeiben való megőrzésével magát a nemzeti erőt fokozza, a remélt nemzeti vívmányok jövőjét egyengeti ós biztosítja a tisztviselői hatáskörrel egybefüzött magas hatósági feladatok további megfelelő ellátását is, holott az elfoglalt állásoknak feladása — a példák szerint kétes ós a közigazgatáshoz nem értő elemeknek a helyi kormányzatba való bevouulását jelentené, ami a közérdeknek és egyes honpolgárok érde-" keinek orvosolhatatlan csorbulására vezetne. 3. Miután az önkéntes adók és újoncok ügyében kiadott ós a törvényhatóság által törvénytelennek vallott kormányrendeletek' végrehajtásának kierőszakolásával a törvényhatósági közgyűlés a hatósági jogkörén belül folytatott ellenállás egyik hatékony eszközétől megfosztatott, viszont a jelenlegi kormány a parlamenti ellenőrzés lehetőségének teljes félretótelével, a hatósági szervek önkormányzati, az egyesek polgári ós politikai jogainak korlátozásával a törvények fölé helyezkedve a nyers erő alkalmazásával igyekszik megtörni a nemzeti törekvéseket és megakadályozni az állam önrendelkezési jogának érvényesülését. Békósvármegye törvényhatósága, mint országos törvények ós ősi hagyományok szerint alkotmányunk őrzésére hivatott közjogi testület, fokozott mérvbön feladatának ismeri, hogy továbbra is minden törvényes eszközzel síkra szálljon az imparlamentáris kormány önkénye ellen a nemzet ősi szabadságának ós alkotmányának megvédésére E nagy ós magasztos feladat teljesítésében bizalommal számit a törvényhatósági bizottság a vármegye lakosságának egyetemére, ahihez ezennel szózatot intéz a következőkben: Szózat Békésvármegye polgáraihoz. A nemzeti akarat kifejezésére hivatott országgyűlést karhatalommal feloszlatták és e/.zel a nemzet jogainak, szabadságának, alkotmányunknak legfőbb védőbástyája őrség nélkül maradt. A súlyos' vészedelemmel szemben, amely hazánk állami függetlenségét és ősi alkotmányát fenyegeti, a védekezés nagy feladata a nagyközönségre háramlik. Békésvármegye törvényhatósága ezen megujult alkotmányjogi küzdelemben elődeink lélekemelő példája szerint törvényeinkhez való törhetlen ragaszkodással, tántorithatlan hazaszeretettel és igazaink győzelmébe vetett csüggedetlen reménnyel hiven és kitartással fogja feladatát teljesíteni. E nagy és magasztos feladat teljesítésében bizalommal számítunk a vármegye minden lakosára, és elvárjuk, a hogy e vármegye minden fia a hazafiúi kötelességteljesitésben egyező akarattal, öntudatosan és lelkes kitartással alkalmazni fogja a megtámadtatás ellen az alkotmány és szigorú törvényesség legyőzhetetlen fegyvereit. Békésvármegye polgárai! Alkotmányunk szerint az országgyűlés által meg nem szavazott adót behajtani és katonát besorozni nem szabad. A megtámadott alkotmány megvédésére az adót és katonát megtagadni hazafiúi kötelesség l Ősi törvényeink hazaárulásnak és becstelenségnek bélyegezték "meg az alkotmányellenes kormányzatnak ki a nagy tudós gyűlöletét. A könyvtár falai csak ugy reszkettek a vizit után a tanár ur haragos kifakadásaitól. És a jó vélemény pálcája eltöretett kedves testvér, Peregrina fölött, aki csak ujabb szerencsétlensége a klinikának, akinek már bábuarca is butaságról beszól, aki sohasem fog műveltségének határtalan tengeréből kievickélni, aki bizonyára egy gráci suszter leánya s angolul is valami csepűrágótól tanulhatott. Azután még egy általános kritika következett, olimpu'si haraggal sújtva le az egész testvértáborra, melynek egyetlen tudománya a keserves oktatások árán néha beléjük nevelt rutin. A fenséges harag csak akkor csillapult, mikor a belépő szolga alázatos hajlongással tudtára aclta a tanár urnák, hogy egy idegen ur várakozik szobájában, a ki a névjegyét is ideadta. A kártyán csak a név volt olvasható. Fürst Waldenburg-Auerstein. A tanár ur szive megdobogott gyönyörűségtől, de hosszú gyakorlat utján elsajátított nyugalma most sem hagyta el. Engedjenek meg, uraim, de át kell mennem a szobámba. Waldenburg herceg ő főméltósága várakozik reám, majd visszajövök. Ezzel elsietett, hátrahagyva a táborkar arculatján a hercegi palotákig kiterjedt hírnév dicsteljes sugarát. Waldenburg herceg szikár, öreg ember volt, megjelenésében azzal a bizonyos egyszerűséggel, amely többet mond minden pompánál. — Egy szívességet kérek öntől, uram, — szótt a belépő tanárhoz, könnyű főhajtással felelve annak alázatos hajlongásaira. Parancsoljon velem, főméltóságod. — A leányommal szeretnék beszélni, a ki itt van önöknél. — Nálunk ? — szólt elképedve ;Í tanár. — Talán valamelyik különszobában ? — S gondolatban végigfutott a gazdag henteseken ós a szegény államhivatalnokokon, a kiknek módjuk, vagy befolyásuk van külön szobát váltani a betegeik számára. Hideg fény villant meg a főúr szemében. — Az én leányom nem beteg, uram, — szólt a gőg egy finom árnyalatával, — hanem apáca. — Apáca? — szólt elképedve a taná r% Igen. Mi különös van ebben ? A mi köreinkben ez nem ritkaság. Pár évvel ^ezelőtt Waldenburg hercegnő kijelentette, hogy apáca akar lenni s ón sokká) jobban ismertem hajthatatlan akaraterejét, sem hogy megkísértettem volna szándókáról lebeszélni. Csak anynyit akartam elérni, hogy lépjen valamely előkelő rend kötelékébe, ahol befolyásommal könnyen kereszttilvihetem, hogy pár óv alatt fejedelemasszony legyen. De ő erről sem akart hallani. Nem azért válok el eddigi világomtól — felelte — hogy továbbra is a közelében maradjak. S nekem meg kellett hajolnom akarata előtt s el kell viselnem, hogy egy Waldenburg-Auerstein hercegnő, aki három éven át volt a világ legrégibb és legelőkelőbb társaságának ünnepelt szépsége, most beteg napszámosok szolgálatába álljon. Még csak azt sem engedte meg, hogy kivételesen bánjanak vele. Most már ő is csak egy szám, egy név: Schwester Peregrina, a ki ma itt van s holnap talán már az ország másik végébe dobják. — Peregrina ? Schwester Peregrina ? — kérdezte hebegve a tanár, a kinek tökéletesen boltozott homloka fényleni kezdett a gyöngyöző veritéktől. — Igen, Peregrina. Ezt a nevet,választotta, ezzel is szimbolizálván, hogy ő ezután idegen mindekire nézve, a ki eddig ismerte. De nem akarom a mi családi történetünkkel untatni, uram — folytatta könnyed fordulattal a főur. Miután a főnöknőtől engedélyem van a beszélgetésre, öntől csak azt kérem, kegyeskedjék egy megfelelő helyei bocsátani rendelkezésünkre, mert ha Schweszter Peregrina hozzá is szokott az igényteleuséghez, ón még mindig nem vagyok rá képes, hogy mikor néha viszontláthatom a lányomat, a folyosón, vagy az elsöszobában találkozzam vele. A tanár ur rosszul érezte magát, nagyon rosszul. Formás, szép feje, a tudományok e csarnoka szédülni kezdett s ugy látszott, mintha ez a szikár, arisztokrata csendes, gunyoros hangjával kiszedegette volna ebből az atlétából azt a bizonyos, húszas évekre valló rugékonyságot. De aztán mégis összeszedte magát valamennyire. — Engedje meg, főméltóságod, hogy a saját szobámat bocsássam rendelkezésére. Azonnal értesíteni fogom kedves leányát. Ezzel kiment, miután pár pillanatig hasztalanul erőlködött kifelé tolni az ajtót, a mely azonban csak befelé nyilt. Odakint a folyosón zavartan kiáltott egy ácsorgó szolgára: — Szaladjon gyorsan és hivja fel a szobámba Waldenburg-Auerstein hercegnő ő főméltóságát. adóval és katonával való támogatását. Ne fizessen azért senki állami adót a jelenlegi kormánynak ! Nemzetünk ifjúságából ne lépj'en be senki katonának mig a sorozást az országgyűlés el nem rendeli. Ha e sorüldözött hazának minden fia átérzi és megteszi kötelességét, visszaverjük a támadást és újra fényesen fog ragyogni őseink vérével sokszor védelmezett alkotmányunk. Kelt Gyulán, 1906. évi február hó 28-án megtartott rendes közgyűlésünkben. Békósvármegye törvényhatósági bizottsága. Elrendeli a közgyűlés, a várm. tiszti főügyész meghallgatása után, felebbezós kizárásával, hogy e felhívás kellő számú példányban haladéktalanul kinyomattatván, a vármegye összes községeiben a legszélesebb körben azonnal közhírré tétessék, a közvetlen adófizetőknek a községi elöljárók utján megküldessék, valamint az önkéntes adófizetésre vagy a hadseregbe való belépésre netalán jelentkezőknek figyelme arra minden esetben felhivassék. Ezt a vóghatározatot a közgyűlés a vármegye hivatalos lapjában egész terjedelmében közzétenni rendeli és e célból azt a vármegye alispánjának kiadja. A közgyűlés lelkes egyhangúsággal fogadta el a határozati javaslatot, miután a tiszti főügyész még nyilatkpsptt arra nézve, hogy a határozat joge^őfcen kimondható. Átírató Szeged, Szolnokdoboka stb. tönwyhatóságok köriratban tiltakoztak Kereskedelmi szerződéseknek rendeleti uton való életbeléptetése ellen. Az állandó választmány határozati javaslata alapján a törvényhatóság magáévá titte ez iratok álláspontját, azzal, hogy amint törvényesen összeül a parlameiJw ott tiltakozást jelent be az önkényeské|Psek miatt. Pestvármegye vöit helyettes főig ját, gróf Laszberg Rudolfot tikai szereplése miatt határozatilag megbélyegezte és hasonló határozathozatalra tudomásul g felhívta a többi törvényhatóságot Békésmegye törvényhatósága felháborodással vette Laszberg szereplését A közgyűlés e^yéb pontjáról lap más helyén számolunk be. - i" - '/',' j. • í, ' r .• Önkényes rendeletek. hazai ias róf SI kell ismerni 1 a főispánt. kolportázs megvonása. Talán elsőnek adtuk a lapok köz il, hogy a nyilt abszolutizmus legelőbb is a sajtóra fog ránehezedni. És tegnap a hivatalos láp igazolta szomorú hírünketA hírlapok utcai elárusitása léhát be van tiltva és az erről szóló belügyminiszteri rendelet tegnap már meg<| •ezett Békésvármegyéhez. Azt az időket éljük, amikor el kell némulni a panaszos sáónak, könybMhó sóhajnak. Ne -illessük hát kritikávaR^t a miniszteri rendeletet, valamint azt a másikat se, amely arról szól, hoj Fejérváry kormány főispánjait el ismernünk. Csupán annyit jegy: még meg, hogy a kolportázst meg! rendeletet az alispán holnap vagya napután végrehajtás vógetí megküljÉ összes járási főszolgabiráknak. E[ delet lapunkat nem érinti, mivei elárusitás folytán edtlig nem volt lajl forgalomban. Az Igazsághoz tar] még annak a följegyzése, hogy szj san, még a közjogászok is törvónyej ismerik el a kolportázsrendeletet. A miniszteri rendeletek külöij igy szólanak: A főispán elismerése. Békésvármegye törvényhatósága meg a mult év novemberében megtiltott rendes közgyűlésén kimondta, hogy Krcsmárik János drt. nem ismeri el törvényes főispánnal, az általa tett esküt érvénytelennek tekinti. A belügyminiszter megsemmisített • a törvényhatóságnak erre vonatkózó határozatát, de azt a törvényhatóság később csak fentartotta. Kristóffy belügyminiszter e határozatra most leiratot intézett a megyéhez, melyben azt mondja hogy a törvényhatósági bizottsági; ta-