Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-02-25 / 16. szám

Békéscsaba, 1906. február 25. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY A tanácsi előterjesztéshez elsőnek Szeberényi Lajos szólott. Hangsúlyozta, hogy a község ne honosítsa meg közgyűlés termében azt a hangot, mely a törvényhatóságban egy idö óta dominál, ne játszanak alkotmányosdit, hanem szolgáltassák be az adókat, vagy tegyen azzal az elöljáróság azt, amit aker, de a tisztviselőkért ne vállaljanak felelőséget. Koros y László kijelenti, hogy az elöljáróság nem kivánja a felelőséget áthárítani a képviselőtestületre, csupán az esetleges bírságolásokból kifolyólag, ha pedig megérkezik a pénzügyminiszter második megsemmisítése, az elöljáróság tudni fogja kötelességét. Zsilinszky Endre dr. hasonló értelemben szólal fel, mint Szeberényi és hangoztatja, hogy a képviselőtestületnek nincs joga politizálni, egyedül csak tudomásul vehet politikai iratokat. Egyébként pedig mentsék föl a tisztviselőket a felelősség alól és ne kényszerítsék bele őket még nagyobb zavarókba. (Helyeslés.) Fábry Károly egész programbeszédet tart. Oly tüzesen szónokol, mintha csak a kerülete polgársága előtt vizsgázna. Vázolja a politikai helyzetet, utal a törvényhatóság mult év november 3-iki határozatára és beszédét abban foglalja össze, hogy az önkéntes adók beszolgáltatása tárgyában csak akkor lehet határozni, ha a miniszter második megsemmisítése megérkezik. Most meg Áchim L Andrást fogta el a programbeszéd-düh. Illetéktelennek tartja azt a kifogást, hogy elsősorban nem a biró és elsőjegyző felelős az adókért. Különben ő is azon az állásponton van, hogy a tisztviselőket ne áldozzák föl, akikért, ha velük hadilábon áll is, fizeti a kárpótlást, amit névszerint szavazzanak meg. S a i 1 e r Vilmos dr.: A képviselőtestület e határozattal hatáskörét lépi tul és a hozandó határozat semmis lesz. Ne hazafiaskodjanak, mert az lesz a szégyen, ha olyan határozatot hoznak, mely túllépi hatáskörüket. Zsilinszky Endre dr. Fábrynak vág vissza, mondván: többet tett ő már a szenvedőkért, mint Fábry. Teljesítse mindenki polgári kötelességét, de őt senki ne leckéztesse hazafiságból. Korosy László ós G a 1 1 i Gj

rula kijelentik, miután a kárpótlásra vonatkozó előterjesztést a képviselőtestület nem hajlandó egyhangúlag elfogadni, azt tisztelettel visszavonják. A közgyűlés egyebekben a tanács előterjesztését fogadta el. s az szivemben megsajgott a fájdalom, mert tudtam, hogy jóságával reád akar hatni, hogy megmentsen engem. Az ő tiszta lelke ne a értené meg a mi szenvedélyünk végzetét. Nekem nincs könynyem, hogy megsirassam magamat s hiába bánt az önvád, csak a boldogságomat érezem. Sem megállni, sem viszszalépni nincs erőm." Neki se volt ereje, hogy tovább olvassa. Tisztán látott mindent. Valahogy nagy kínnal összekötötte újra a leveleket, lezárta a fiókot, aztán — mint az alvajáró a szobájába ment. A kulcsokat ledobta oda, ahol feküdtek, ő maga pedig leborult íróasztalára az édes anyja képe elé és sirt, sírt, mint a gyermek. * Nem mult el egy óra se, izgatottan sietett vissza az ura. A kulcsaiért jött, későn vette észre, hogy otthon feledte őket és reszketett attól, hogy a sors már megtorolhatta azt a sebet, amit az ő szivén ejtett az, akit annyira szeretett. El is határozta, hogy azokat a leveleket minél előbb el is égeti. Semmi értelme, hogy tartogassa. A felesége kisírt szemekkel fogadta. Együtt keresték a kulcsokat s mikor felemelte azokat, az asszony hirtelen megcsókolta a kezét . . . Összenéztek egy pillanatra, a-tán a férfi rögtön a szobájába ment. Első dolga volt, hogy a leveleket elégesse. Hogy a kezébe veszi őket, felismeri a kötésen, hogy azt valaki átnézte már. Kezdte megérteni a könyes szemű asszony bűnbánó kózcsókját. Gondolkodás nélkül hányta a tűzbe az egész csomagot. És nem szóltak róla soha többet. De az asszony szivében valami ösz- j szeomlott. És a romok felelt — uj oltára lett a rajongó hitvesi szeretetnek. Egyéb ügyek. Nagyobb érdeklődóst keltett még a villamos telep mult évi leszámolása, valamint a közgyűlés nyilvánosságának megállapítása, amely kérdéseket már teljes részletességgel ismertettünk lapunkban. Mindkét kérdés körül hosszabb vita volt, mely a tanácsi előterjesztés elfogadásával ért véget azzal, hogy az első tárgynál a villamos felügyelő-bizottságba beválasztották A c h i m L. Andrást. A közgyűlés végül adásvételi szerződéseket, kisebb kérvényeket és illelőségi ügyeket intézett el és pont délben ért véget. Gyula és tisztviselői nyugdija. Gyulavárosának nyugdíjintézetét komoly veszedelem fenyegeti. Annak a mondhatni'kapzsiságnak az oka a veszedelem, hogy a nyugdijalapot a város intézői igen furcsa módon nagyon is kapzsian akarták növelni. Ugy tudniillik, hogy bevették a nyugdíjintézetbe a városi szolgákat ós alkalmazottakat is, akiknek aztán minden csekélység miatt megvonták a nyugdíjjogosultságát, az általuk időközben befizetett összegeket pedig minden visszatérítési kötelezettség nélkül a nyugdijalaphoz csatolták. Ennek a kevésbé humánus eljárásnak volt az eredménye azután, hogy a városi szolgák és alkalmazottak közül ötvenen Schriffert József volt képviselő kezdeményezésére kiléptek a nyugdíjintézetből, amelvnek alapja ilyenformán a kilépők részére visszafizetett összegekkel és ezek kamataival összeszen 11800 koronával csökkent. A gyulai tisztviselők nyugdijalapja különben sem volt valami nagy, de arra okvetlenül elegendő, hogy időnként két-három egyén nyugdíjigényét elbírja. A mostani kilépés azonban annyira gyöngítette az alapot, ha csekély két egyént nyugdíjaznak, egy harmadik vagy negyedik kilépés esetén már nem kaphatja meg az őt törvényesen megillető visszatérítési összeget és annak kamatait. Ez a körülmény mindenesetre kellemetlenül érinti a városi tisztviselőket, akiket most oly módon szándékoznak kárpótolni, hogy legközelebb megadják részükre lakbérül fizetésük 8%-át, amely összeget idővel, ha a város kedvezőbb anyagi szituációkba jut, fölemelnek 18%-ra. Szóval, a gyulavárosi tisztviselők helyzete nem a 'egrózsásabb. Mindez pedig nem vezethető vissza egyébre, mint arra a garasos gazdálkodási rendszerre a melynek a vidéki kisvárosok közű Mekkája Gyula. Egy beszámoló odisszeájaA gyomai népgyűlés betiltása. Legutóbbi lapszámunkban röviden hírt adtunk arról a beszámolóról, amelyet Fábry Károly, a volt gyomai követ, tervezett ma délutánra kerülete székhelyén, Gyomán. A dolog, amint jeleztük is, ugy volt tervezve, hogy beszámoló után a kerület minden községéből összegyűlt polgárság nyomban átalakul tiltakozó népgyüléssé és tiltakozását fejezi ki az országgyűlésnek erőszakos uton való föloszlatása miatt. . . . Ember tervez, Kristóffy végez ! És ezzel minden megmondatott. A mikor ugyanis Fábry Károly a beszámolót és népgyűlést kérelmezte, nem volt köztudomású a belügyminiszternek az a rendelete, amelyben utasítja a közigazgatási hatóságokat, hogy az eddigi érvényes rendeletek félretételével újra szabályozzák a gyülekezési jogot. Egyszersmind arra is utasítja a miniszter a hatóságokat, hogy további rendelkezésigsemmine m ügyül ekezésre neadjanak engedelm e t, hanem errevonatkozó bejelentéseket utasítsák el azzal a megokolással, hogy most, amikor izgatott az egész ország, a gyülekezés az ország belső békéjének megzavarására vezethetne. A közigazgatások a gyűlések bejelentése esetén kötelesek azonnal értesíteni a csendőrparancsnokságot, hogy esetleg karhatalommal is megakadályozzák a gyűlések megtartását. Ezekután pedig minden bővebb magyarázat nélkül megérthető, hogy a gyomai tiltakozó népgyűlésnek befűtyültek. Fábry Károly beszámolóját csak zárt helyen mondhatja el és még ezt is a legnagyobb valószínűleg szuro nyos asszisztencia mellett, mert tudósításunk szerint a holnapi napon egész csapat csendőr és két század gyalogság szállja meg Gyomát. A gyomai népgyűlés odisszeájáról különben hivatalosan az alábbiakat jelentik : Gálos János és Biró Bendek a gyomai járás főszolgabirájához kérvényt nyújtottak be, amelyben engedélyt kértek egy, vasárnap délután tartandó tiltakozó népgyűlésre, amelynek keretében volt képviselőjük, Fábry Károly beszámoló beszédét is megtartaná. Rohoska Mihály főszolgabíró a beszámoló beszéd megtartását engedélyezte, de csak zárt helyen és minden körmenet vagy demonstráló felvonulás nélkül (hallomásunk szerint Erdei János udvarán); utólagos határozatára azonban a kérelmezők kívánságára is a népgyűlést nem engedélyezte, aminek indoka'az, mert a gyomai község elöljáróságánál megjelent két szocialista, akik bejelentették, hogy a tiltakozó népgyűlés ellenében ugyancsak vasárnap délután a nemzetközi szociáldemokraták nagy ellendemonstrácíót rendeznek és szétverik a tiltakozó népgyűlést. A tiltakozó népgyűlés engedélyét kérők kitérni akarván mindennemű indokolatlan kellemetlenkedés, esetleg súlyosabb összeütközés elől. a tiltakozó népgyűlés megtartását elejtették. E sorokhoz is fölösleges minden kommentár. Szomorú idők elszomorító igazsága szól belőlük. Uj motoros-vonalak a megyében. A keskeny vágányu motoros vasutak hazája, Békésmegye leiközelebbi jövőben ismét két uj motoros vasútvonallal fog gazdagodni. Egyih a csaba-kondorosi, a másik a tótkomlós—hódmezővásárhelyi, amelyek mindegyike most van a kezdett stádiumába. Az első vasúti terv csütörtökön a kereskedelzmügjú miniszter engedélyokirata alapján foglalkoztatta Csaba képviselőtestületét is. A vasúti terveket különben az alábbiakban ismertetjük : A csaba—kondorosi vonal. Ezt a vonalat az első alföldi gazdasági vasút társaság akarja kiépíteni, még pedig a már általunk ismertetett módon. A tervhez többen hozzászóltak, s tisztán az útirányok körül támadtak eltéró sek. Mi ezúttal is a dobozmegyeri útirány mellettjvagyunk és pedig azért, mert: a Vidovszky, Simkó, Marik, Rohainé és Starkféle szőlőtelepek e vonalban fekszenek. A nagyobb telepek gyümölcseinek kocsin való beszállítása évente 500 koronába kerül egy-egy termelőnek. Megyeri kofaasszonyok s férfiak, dinnyetermelők, paprikakereskedők, akik napnap után piacokra járnak cikkeikkel, úgyszintén a kamutikerti lakók. Ahol kő-ut megy, ott felesleges a motor, mert a forgalmat ugy gyalog, mint kocsin le lehet bonyolítani még sáros időben is. i Vasárnaponkint sok megyeri lakos bejár a templomba Csabára. Ahol a lakosok ezrei a rossz ut miatt el vannak zárva a forgalomtól, arra kellene vezetni a motorost, ez pedig a doboz-megyeri útirány : berényi-uton, Pallagi-féle őrház irányában, a kamuti-kertek érintésével Kondoros-felé. A szarvasi kő-ut irányában, ilyen forgalmat lebonyolítani nem lehet, már pedig mentől nagyobb forgalom a célja a gazdasági motorosnak. A közgyűlésen különben a kérdéshez elsőnek Áchim L. András szólott, aki részéről csak ugy hajlandó támogatni a vasúti tervet, hagy az utiránynyal a kisgazdák érdekei elégíthessenek ki. H a a n Béla is azt javasolja, hogy az uj vasutat a pusztán keresztül vezessék, hogy azt a kisbirtokosok is használhassák. Korosy László jelzi, hogy itt csak előmunkálati engedélyről van szó, amelyet minden elfogadható útirányra adnak. Az útirányról való tárgyalás csak akkor lesz aktuális, ha már támogatásért fordulnak a községhez. Szalay József szerint, most az ideje, hogy határozzanak az útirány fölött. Áchim felfogását osztja különben a kérdésben. Fábry Károly a csorvási irányt ajánlja, mert arra se országút, se vasút nem vezet. Áchim Gusztáv szerint a vasút csak ugy szolgálja Csaba érdekeit, ha a közvetlenül szomszédos községeket kapcsolja, azért ugy véli megállapítani az irányát, hogy az kerülje körül Csaba határának egy részét. Többek hozzászólása után abban állapodtak meg, hogy a tervezett vasút irányának a megállapítását egy, bizottságra bízzák, amelynek tagjai: ,Achim Tamás, K, o r o s y László, Áchim Gusztáv, Áchim L. András, Fábry Károly, Kocziszky Mihály, H a a n Béla, Szalay József, Rosenthal Adoif, Z s i r ó s András ós Z's i 1 á k András. A tótkomlós-vásárhelyi motoros. Elkészült a Tótkomlósról kiinduló és az attkai tiszai rakpartig tervezett keskeny vágányu közúti vasút tervezete, melyet Sármezei Endre főmérnök Vásárhelynek is megküldött. A vidék iparára, közgazdaságára végtelen fontos vasút tervezete a következő: A keskeny vágányú vasút Sármeze y terve szerint Tótkomlósról indulna ki és S á ms o n északi oldalán, az E r z s é b e!t-u t mellett haladna, a Dilinka-temetőig, honnan a Csomorkányi, Kállay, Andrássy és Zrinyi-utcákat kötné össze ós a tarjánvégi töltésen, a Barczi-róten haladna. A részletes tervezet az építéshez szükséges összeggel is ,beszámol és a viteldíjat is feltünteti. A tervezet szerint az építéshez a következő érdekeltek a következő összegekkel járulnának : Békésmegye 50, Tótkomlós 75, Sámson 25, a sámsoni birtokosok 100, a kopáncsi pusztaiak 50, Hódmezővásárhely 400, magánosok és ipartelepek 150, pénzintézetek öO^ezer koronával. A vonalon naponként Vásárhely— Komlós és Csaba között három, hetipiacokon pedig öt személyvonat közlekednék. A forgalmat villanyos motorkocsik bonyolítják le. A viteldíj Hmvásái'hely és Csaba közt I. oszt. 1 kor. 40 fill., II. oszt. 70 fillér. A helyi forgalomban minden ut 10 fillér. A tervező, ez alacsony viteldijak mellett is 8% tiszta hasznot hoz kilátásba. A vasút mielőbbi kiépítéséhez bizhatunk, mert az érdeklődés minden érdekelt részéről olyan nagy, hogy a kért hozzájárulási, az' építéshez szükséges összeg, mielőbb együtt lesz és semmi sem állja útját, hogy e közszükséget képező vasút, mielőbb kiépíttessék. A csabai hatodik patika. Ismeretes az a mozgalom, amely még a mult óv utolsó hónapjaiban megindult Csabán egy hatodik patika felállítása iránt. A kérdésnek támadtak hivei és ellenségei, hozzászólottak tanácsban és képviselütestületben, majd pedig a sajtóban pro és contra, mig a/.tán végre is az a vélemény alakult ki, hogy a hatodik patika felállítása nemcsak hogy nem veszélyezteti a fentálló gyógyszertárak érdekeit, hanem arra a közönség érdekéből szükség is van. Ezután már csak a helykérdés maradt vitás. Ám ebből a szempontból foglalkozni a dologgal sem akkor, sem ma nem aktuális, mert hiszen e tekintetben a képviselőtestület úgyis csak a belügyminiszter határozata után foglalhat állást. Szó esett azután a személyekről is, A báli idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhívjuk a löwy Jakab L. és Tsa cég szabóüzletére, hol a l.gelegánsabb smocking és írack-öltönyök ÜrUSS^ £2£BS£