Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-02-08 / 11. szám

Békéscsaba, 1906. február 75. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY A pénzügyminiszternek ezen rendeletével Békésvármegyében is véget ér a szélcsend. Különösen lehangoltan fogadták a rendeletet a gyulai pénzügyigazgatóságnál, ahol eddig nyugodtan nézték a mindinkább bonyolodó válságeseményeit. Különösen fájlalnák pedig, ha a miniszteri rendelet értelmében a békés elintézés helyett megtorlással kellene a tisztviselők ellen föllépni. Éppen ezért bizonyos körökben már szó esett arról is, hogy az összeütközések elkerülése végett, — miután az erőszakkal szemben ugy sem tehetnek semmit — a törvényhatóság rendkívüli közgyűlésen olyan határozatot hozna, amellyel szabad kezet biztositana tisztviselőinek az önkéntesen befizetett állami adók beszolgáltatása tárgyában. Az arad-csabai szini szövetség. Szendreyék próbaszezonja Csabán. Hogy

1 a csabai szinügyi bizottság, mint a színházlátogató közönség menynyire csalódott az alföldi szini szövetségbe, arról nem akarunk rekriminálni. Legföljehb annyit, hogy a szinügyi bizottság a maga, mint a közönség részé ről levonta a tanúságot és S z a 1 k a y Lajosék elhurculkodása után kilépett az alföldi szinikerületből. Ez még a mult hó első napjaiban történt, amikor azután mindjárt meg is indultak a tárgyalások a jövő szini szezon sorsáról. Az eltelt másfél hónap alatt, amint jeleztük is, egész sereg kisebb vidéki társulattól érkezett be pályázat a csabai színházra. A szinügyi bizottság anélkül, hogy e pályázatokat figyelembe vette volna, a mult tanulságain okulva, olyan elsőrangú vidéki társulattal lépett érintkezésbe, amely társulatnak művészeti képességei minden tekintetben garanciát nyújtanak a közönség igényeinek kielégítésére nézve. Ez a társulat Szendrey Mihály aradi színigazgató gárdája És a csabai szinügyi bizottság minden törekvése, megalakítani az arad-csabai szini szövetséget, ami a biztató előzmények után hihetőleg sikerülni is fog. Az arad-csabai szini szövetség megalakítása iránt lefolyt érdekes tárgyalásokról a következő részletes tudósítást adjuk: Az arad-csabai szini szövetség tervének kezdeményezője a csabai szinügyi bizottság, amelynek részéről M ar o s György főtitkár szombaton és vasárnap Arádon járt és ott sikeres tárgyalásokat folytatott ugy az aradi szinügyi bizottsággal, illetőleg annak egyik tagjával, Insztitoris Kálmán polgármesterrel, mint magával Szendrey Mihály igazgatóval, akik mindketten a legnagyobb tetszéssel fogadták a tervet. Elébb, szombaton este, Kádas Kálmán főjegyzőt kereste föl Maros. Kádas is örömmel hallotta a terveket, de kijelentette, hogy mivel nem tagja a szinügyi bizottságnak, igy az ügy támogatása érdekében a maga részéről nem tehet ígéretet. Ugyancsak még szombat este fölkereste Maros Institoris polgármestert, akinek a részletes terveket vasárnap,, terjesztette elő. A tervek úgy szólnának, hogy Szendrey társulata három hónapon át hetenkint két-három előadást tartana Csabán és pedig olyan formán, hogy amikor az énekes személyzet foglalkoztatva volna az aradi színházban, akkor Csabán a szöveges személyzet játszana és megfordítva. Ennek, tekintve az Arad és Csaba közötti közelséget és rendkívül kedvező összeköttetést, semmi nehézsége nem) volna, még a próbákat tekintve se. Ami pedig az előnyöket illeti, rendkívül na»yjelentösé2;üek volnának, mert az ilyen módon való szövetkezés a színtársulatnak olyan anyagi helyzetet biztositana, amely mellett a legkitűnőbb müvészerőket vonhatná körébe. És mért volna akadálya az arad csabai szini szövetség megalakításának, ha ilyen akadályok nem merültek fel az arad—hódmezővásárhelyi szövetkezés létrehozásánál ? Ami pedig a csabai közönséget illeti, bizonyossággal a legnagyobb örömmel fogadná ezt a szövetséget, s a három hónapig tartó szünetes szezon alatt nagyobb érdeklődéssel látogatná az előadásokat, mint eddig, amikor napnap után kénytelen volt az elfáradásig nem élvezni, de bosszankodni a roszszabbnál-rosszabb előadásokon. Itt közbevetve mindjárt megjegyezzük, hogy fönti sorok minden kétséget kizárólag megcáfolják a Békésmegyei Függetlenségnek azt az érthetetlen állítását, hogy az ilyen módon tervezett csabai szezon hátrányos volna és nem kapna publikumot. Sőt, ellenkezőleg ! Maros György tervével kapcsolatosan hivatkozott Csabának az Araddal fenálló szoros barátságára, amely az utóbbi másfél évtized alatt ugy egyes intézményekben, mint társadalmilag csak erősbödött. Csak kívánatos, hogy ez a kapcsolat a két város között a jövőben minél inkább szorosabbá váljon, amely kívánalomnak a szövetség megalakítása legjobban megfelelne. 1 Institoris polgármester a legnagyobb tetszéssel fogadta Maros előterjesztéseit, a terv megvalósítása érdekében határozott ígéretet nem tett, kilátásba helyezte azonban legnagyobbfokú támogatását az aradi szinügyi bizottságban. Szendrey Mihály igazgatóval vasárnap este tárgyalt "Maros. Mivel Szendrey is éppoly ' örömmel hallott a csabai szinügyi-biz'ottság tervéről, mint a polgármester, egyetértőleg a következőkben állapodtak meg: A csabai szinügyi-bizottság a sziniszövetségre vonatkozó föntebb előterjesztett terveit Írásban nyújtotta be az aradi szinügyi bizottságnak. Szendrey Mihály igazgató színtársulatának énekes személyzete február 18-án, vasárnap este átrándul Csabára és itt próbaelőadást tart a színházban. Amennyiben ez az előadás sikerthozó lesz, a színtársulat március havában 6—8 előadásból álló hetenkint kétszeri játszással próbaszezont rendez, s ha ez minden este olyan házat vonz, amely az igazgató igényeit kifogja elégíteni, akkor az igazgató a maga részéről is belemegy a szini szövetség megalakításába. Nem vagyunk próféták, azonban hinni merjük, hogy a próbaszezon sikeres lesz ós hogy a közönség a maga részéről is tőle telhetőleg fogja pártolni az arad-csabai szini szövetség megalakítására való törekvéseket. Ehelyütt számot adunk arról a tervről is, amely Somogyi Károly nagyváradi színigazgatót foglalkoztatja. Somogyi ugyanis, amennyiben meghívást kapna a csabai szinügyi bizottságtól, garantál állami támogatással nyári színházat építeni a csabai Széchenyi-ligetben ós a nyári szezont hasonló módon játszaná le Gyulán ós Csabán, mint az aradi tervezi Csabával. Somogyi és az ő tervének támogatói ugyanis azt vallják, hogy Csabán lehetetlenség megfelelő társulattal téli szezont lejátszatni, s ha Gyulának és Orosházának meg van a maga nyári publikuma, lehetetlen, hogy Csabának nem volna éppen nyáron látogató közönsége. Megjegyezzük még, hogy ezt a tervet nemcsak a kormány körében pártolják Somogyi igazgatóra való tekintettel, nagy szeretettel, hanem Csabán is vannak hivei. Hogy aztán a szinügyi bizottság miként vélekedik a nyári színház tervéről, az már a fönt ismertetett tárgyalásokból és megállapodásokból is kitűnik. A Munkának, a Haladásnak, a Lelkiismeretéssógnek ismét halottja van. Békésvármegye társadalmának egy olyan oszlopos tagja dőlt ki az élők sorából, akinek elvesztése nemcsak érzékeny veszteség, de kétséges, hogy pótolható-e. A kórlelhetlen halál a köztiszteletben álló Haviárok családját látogatta meg és nagy fájdalmára nemcsak a családnak, de az egész megye társadalmának H a v i á r Lajos kir. főmérnököt) a gyulai kir. állam építészeti hivatal főnökét ragadta magával. Haviár Lajos már évek hosszú sora óta betegeskedett. Evekkel ezelőtt már ! operálni is akarták, bajának súlyos természete azonban nem engedte végrehajtani a kétséges műtétét. Betegsége miatt legutóbb meghosszabbítását kérte féléves szabadságának, mire a miniszter azzal felelt hogy nyugdíjazta, ezután rövid időre bekövetkezett halála tehát megcáfol minden mende-mondát, amely politikai üldözést látott a nyugdijaztalás mögött. Egyesek állítása szerint tífusz gyilkolta meg az érdemes férfiút, mig egyik orvosa már évekkel ezelőtt a tuberkolozis határozott tüneteit konstatálta a betegen. Haviár Lajos hétfőn délelőtt költözött az élők sorából. Halálhíre futótűzként terjedt el az egész megyében, nagy részvétet keltve mindenütt. Gyulán a vármegyeházára, az államépitészeti hivatalra, a gyásszházra és számos más magán és középületre felvonták a gyászlobogót. A gyászoló özvegyhez pedig egymásután érkeznek a kondoleáló levele ós a család jóbarátai, ismerősei részéről. A vármegye tisztikarának részvétét dr. Fábry Sándor alispán fejezte ki, aki nejével együtt jelent meg a diszes ravatalánál, melyet a koszorúk egész erdeje borított, koszorút helyezett a ravatalra a vármegye tisztikara, az államépitészeti hivatal tisztikara, a tólkomlósi egyházközség, a békési egyházmegye, a gyula—. simonyfalvi vasúti részvénytársaság, a csabai gőztéglagyár és még számosan a közélet kitűnőségei közül. H a^v i á r Dániel országgyűlési képviselőt, az elhunyt bátyját, aki tengeri uton van, táviratilag értesítették a halál esetről. Haviár Lajos temetése tegnap délután ment végbe óriási részvét mellett. Koporsója körül ott állt a fájdalmasan megtört család: özv. Haviár Lajosné, Hüke Mari, és az elhuhyt gyermekei : Mariska és Lajos, továbbá testvérei és azok családjai, valamint a megyei és államépitészeti hivatal tisztikara, és az elhunyt nagyszámú tisztelői. A gyászbeszédet Veres József esperes-lelkész tartotta mig Korén Pál csabai lel-kész imát mondott. A megboldogultat a'gyulai Szentháromság temetőbe helyezték örök nyugalomra. Haviár Lajos rendkívül tevékeny működést fejtett ki nemcsak szakmájában, amelyben elsőrendű erő volt, hanem a társadalmi életben is. Az élete derekán — 47 éves korban elhunyt férfi 1884-ben állt a megye, illetőleg az államépitészeti hivatal szolgálatába, mint mérnök. Ebben a minőségében T h a 1 y István főnöksége után vette át ezelőtt 10 évvel a helyettes főnökséget, majd néhány év mul'va a végleges főnökséget, s mint ilyen, soha el nem muló érdemeket szerzett a vármegyei közutak kiépítése körül Oroszlánrész illeti meg az 1888-iki köröstarcsai, árviz védelmi munkálatok körül is. Élénk tevékenységet fejtett ki a csabai gőztóglagyár felvirágoztatása körül is, amelynek ő volt a megalapítója. Hasznos szolgálatot tett akkor is megyéjének, amikor mint annak kiküldötte, Belgiumban alapos tanulmányozás alá vette a makadam útrendszert. Egyik legutolsó nagyobb munkája, amelynek megvalósulását már nem érhette meg, a most épités alatt álló gyula -simonyfalvi vasút tervezete. Emlékezete hálás kegyelettel élni fog az utókor szivében ! A csabai kaszinó közgyűlése. A helységkérdés és tisztújítás. Ez a két főmomentum, ami különösen kiemelkedik a csabai kaszinó vasárnap délután megtartott évi rendes közgyűlésének tárgysorozatából. Mint a tisztújítás, úgy a helységkérdés is már évek óta állandó napirendjevolt aközgyűléseknek, s hogy mindeddig nem jutott a megoldás stádiumába, az az állandó pénzhiányban éd a körülményeknek sajátságos alakulásaiban találja magyarázatát. Éveken keresztül ugyanis az volt a terv, hogy a kaszinói helysógkérdóst az építendő uj muzeumi palotával oldják meg, majd szó esett önálló ós bérleti szerződés utján való építkezésről és még egy sereg tervről. A vasárnap megtartott évi rendes közgyűlés sem hozott a helységkérdést illetőleg végleges határozatot. Megnyugtató azonban, hogy a tisztikar határozott ígéretet tett arranézve, hogy a kérdést legközelebb véglegesen megoldja. Ami a tisztújítást illeti, a kaszinó minden tagja örömmel veheti tudomásul a régi tisztikarnak újból való megbízását. Egyebekben az évi jelentós, zárszámadás ós költségvetés tárgyalása foglalkoztatta a közgyűlést, amelynek lefolyásáról a következő részletes tudósításunk számol be: Évi jelentés. A közgyűlést a tagok élénk érdek lődóse mellett vasárnap délután5 órako- • K o r o s y László alelnök nyitotta még, szívélyesen üdvözölve a megjelenteket. Ezután Láng Gusztáv háznagy előterjesztette az évi jelentést, miből a következő részleteket ismertetjük: A jelentós mindenekelőtt a házkérdéssel foglalkozott. Fölemlíti azokat a tárgyalásokat, melyek az aradi ipar- és népbank igazgatósága és a múzeumegyesület között folytak a Seiler-féle telken való épités ügyében. Majd említést tett arról az ajánlatról, amit legutóbb nyújtottak be a kaszinó választmányához. Az ajánlattevő egy 30 szobás szállóval való kapcsolatos kaszinói otthon építése esetén folvan bérösszeget ajánl föl, amely az építkezésre felveendő kölcsön annuitásait fedezi. Mivel azonban ez az ajánlat nem áll arányban azzal a tervvel, amit a választmány kidolgozott, elutasítani javasolta a jelentés. Nem áll módunkban ismerni az ajánlat részleteit, ám mégis ugy véljük, hogy a terv keresztülvihető volna, éppen ugy, mint Szegeden, ahol most a kaszinó hasonló módon épiti diszes uj palotáját. A jelentés további részében számot ad arról az ajánlatról, amelyet Rj£s

e n thai Ignác nyújtott be a választmányhoz. Rosenthal az általa bérelt községi bérépület öt szobából álló emeleti helyiségeit ajánlja fel a kaszinónak évi 2000 korona bérért. A jelentós beszámol arról, hogy a választmány egyik ajánlatot sem fogadta el, illetőleg mindkettőt meggondolás tárgyájává teszi és amint a legkedvezőbb megállapodásokra jut, erről azonnal rendkívüli közgyűlésen terjeszt elő javaslatot. Ajánlja a jelentós, hogy az alapszabályok végleges módosításának idejéig a folyó évre vegyék be az alapszabályok 8-ik pontjába, miszerint 6 korona évi dij ellenében a felsőbb iskolai hallgatók is lehessenek a kaszinó foglalkozó tagjai. A könyvtárról ezeket mondja a jelentés : Dacára a szűk és a célnak meg nem felelő helyiségnek, igen forgalmas és látogatott volt; 580-an vették igénybe 1567 drb. könyvvel. A könyvtár, sajna, nem elégíti ki ez igényeket, mert az elmúlt évben csak a tudományos munkák szaporodtak, Bevétele volt a kaszinónak 4096.79 kor., kiadása 3219J95 kor., maradvány 876!84 kor. A hátrálék az előző évi 381 koronával szemben 779.70 koronát tesz ki. Két tagot törlésre ajánl a elnökség. Részvéttel emlékezett meg a jelentés Rosenthal Ignác ésUrszinyi Dezső haláláról. A kaszinónak jelenleg 127 rendes, 1 foglalkozó és 12 vidéki tagja van. A jelentést a közgyűlést általánosságban elfogadta. Főiskolai tagok. Fábry Károly képviselő indítványozta, hogy a főiskolai hallgatók évi tagdiját emeljék föl 12 koronára. A közgyűlés az alelnöknek azon magyarázata után, hogy a főiskolai tagok tagdijaikat föltétlenül tartoznak lefizetni, a közgyűlés a választmány javaslatát fogadta el a jelentésben' foglalt egyéb előterjesztésekkel. Zárszámadás, költségelőirányzat. A zárszámadás elfogadása után a jövő évi költségelőirányzatot a következőkben állapították meg: maradvány 876-84 kor., hátralékból bevétel 729-70 kor., tagdijakból 3000 kor., egyebekből 94 kor., összes bevétel 4700-o4 kor. A kiadás 10 tételben 4195"94 korona. Változást a költségelőirányzatban az okozott, hogy a könyvtár gyarapítására 500 koronát, lapokra pedig 700 koronát irányzott elő. Megbízatást adott a közgyűlés a választmánynak, hogy a régi és célszerűtlen alapszabályokat dolgozza át és erről javaslatot terjesszen elő a közgyűlésnek. Beliczey Géza lemondása K o r o s y László alelnök bejelentette, hogy Beliczey Géza elnök levelet intézett hozzá, melyben a kaszinó elnökségről való lemondását tudatja, az iránta megnyilvánult bizalomért való köszönet kifejezése mellett. Beliczey a lemondást azzal indokolja, hogy miután Ígérete dacára sem sikerült a' házépítés kérdését megoldani, levonja a konzekvenciát. Korosy László annak a véleményének ad kifejezést, hogy miután az elnöktől nem függő kényszerhelyzet ' akadályozta meg a házkérdós keresztülvitelét, a közgyűlés elégtételt szolgáltat az elnöknek. Végül az elnök az egész tisztikar nevében hálás köszönetét fejezi ki az irántuk megnyilvánult bizalomért és felhívta a közgyűlést a tisztújításra.