Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-02-01 / 9. szám

Békéscsaba, Í9I6. XXXIII-ik évfolyam. 9-ik szám. Csütörtök, február I. BEIESMEGYEI KOZLONT POLITIKAI LAP oiefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 376. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vitsza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön. EkŐFIZETÉSI Dia : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehel évnegyeden belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAIEER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKYJÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fétér, 876. számú ház, hova a hirdetések és a7. előfizetési pénzek küldendők. A hircktésf dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTlÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Békekötés előtt. BékÁactab*. jan. >1. Budapesten, Bécsben ugy mint a koalíció és kormány részén békehtinik pendülnek. Ezúttal annyira komolyak a békehírek, hogy a vezérlő bizottság már a következő kijelentést tette: — Amennyire a vezérlőbizottság , elhatározásától függ a kérdés; béke van 1 Minden harcnak, küzdelemnek egy j lehet a célja, a vége: béke. Ezért folyt és folyik a harc. Hogy aztán a béke milyen eredmény nyel zárul, lehet-e szó győzelemről, az más lapra tartozik Talán erre a kérdésre legilletékesebb felelet adatik király üzenetében foglalt feltételekben, amelyek alapján hajlandó a békekötésre. Ezek a feltételek igy szólnak: } A király azon követelésére, hagy a felségjogokat teljesen érintetlenül hagyják, egyenes választ kér, hogy: igen vagy nem 2. Okvetlen módosítani kell a házszabályreviziót és pedig nyíltan azzal a feltétellel, hogy az országot többé egyetlen esztendőig sem lehet kö'tségvetés nélküli állapotban hagyni. i A király csak abban az esetben ad meghatalmazást kabinetalakitásra, hogy Ka a vállalkozó egyúttal kimutatja, hogy megbízható többség felett rendelkezik. Ha már most e feltételeket és a vezérlő-bizottság fönt reprodukált lakonikus, de mindamellett sokatmondó nyilatkozatát szembeállítjuk, természetes észszel azt kell következtetnünk, hogy a szövetkezet ellenzék többségi pártjai olyan feltételeket dolgoztak ki, amelyek nem kerülnek összeütközésbe a király feltételeivel, s amelyek alapján hajlandók a parlamentáris alapra helyezkedő kormányzást átvenni. Minden eldől a csütörtöki, esetleg pénteki napon. Gróf Andrássy Gyula, a béke kormányelnöke csütörtökön járul az uralkodó elé, hogy átadja a koalíció válaszát a királyi üzenetre. Ha tehát csak a vezérlő-bizottság elhatározásától függ a béke, az maholnap megszületik. Mert a vezérlőbizottság épségben hagyja a felségjogokat, megvalósítja a házszabály revíziót és ennek a törekvésének megbízható többséget hoz össze. A béke mindenáron megkötendő. Ezt kívánja ma az ország érdeke nyugalma, ha mindjárt áldozatok árán is. A kritika azonban más szempontból is elbírálhatja ezt a békét. És pedig abból a szempontból, hogy hoz-e győzelmet azoknak, akik éveken át harcoltak a nemzeti vívmányokért? Hát bizony ily győzelemről szó sem lehet. Mert ha a szövetkezet többség a királyi felfogás alapján köt békét, az úgynevezett nemzeti vívmányokból annyit sem valósithat meg, mint a mennyit a kilences bizottság programja ígért. A hosszú, keserves küzdelem tehát egyenlő a zéróval. Ebben a szomorú igazságban pedig sok keserű tanúság rejlik, amit levonhat magának minden párt, a radikálisak éppúgy, mint a liberálisak. Elmélkedjenek is a tanúságokon ! Ide jegyezzük azt is, hogy átmeneti kormánynak alakítása szóba sem került s ezt csak a kormány köreiben találták ki, valószínűleg azért, hogy a kombinációkat bonyolítsák. A vezérlőbizottság törekvése az, hogy gróf Andrássy Gyulát nyerje meg kabinetalakításra. Más kombinációról a bizottság hivatalosan semmit sem akar tudni. Sok szó esik már most is a kormányalakítás személyi kérdéseiről is. Azt mondják például, hogy Kossuth Ferencnek okvetlen el kell vállalnia vagy a kereskedelemügyi, vagy a pénzügyi tárcát, mert a király folytonosan azt hangoztatja, hogy ha a koalíció jut kormányra, akkor a Kossuth-pártot okvetlen oda kell kötözni. Viszont a Kossuth-párton ugy vélik, hogyha Kossuth Ferenc tárcát vállal, akkor vége a 48-as pártnak. Inkább justh Gyulát küldenék a helyébe és beleegyeznének abba, hogy Polónyi Géza is miniszterséget vállaljon. A néppárt gróf Zichy Aladárt és Rakovszky Istvánt óhajtja miniszterek gyanánt. Erős hullámzást vetett azonban a koalíció tengerén az Ugrón Gábor szabad úszása. Miután Ugrón Gábor intranzigens álláspontja alapján kiment a koalícióból, azt hiszik, hogy 40-en, esetleg 60-an is követni fogják példáját. =» Bizalmatlanság Zsilinszky Endrének. A gazdasági egyesület rendkívüli közgyűlése. Elvégeztetett! . . . A nép szava, Isten szava. És a nép, amely többségben volt, - ráolvasta Zsilinszky Endre dr. gazdasági egyesületi igazgató elnök fejére az ítéletet: bizalmatlan személye iránt azóta, hogy Zsilinszky Endre dr. megjelent Krcsmárik János dr. főispán eskütételén, Békésvármegye köz- ós társadalmi életében elvesztette ama nagyrabecsülést, amelynek alapján őt az egyesület annak idején igazgató-elnökévé választotta. Akik ilyetén ítéletet is mondtak Zsilinszky Endrére, azok is elismerik az ő érdemeit, melyeket a gazdasági egyesület vezetése körül szerzett. Illogikus tehát az ítélet, amelyet bármiként is igyekeznek nem politikai izünek magyarázni, magán viseli az uralkodó közhangulat bélyegét. Ám, most már idejét multa minden vita. Elvégeztetett! Hogy jól-e vagy rosszul, azt itélje meg ki-ki legjobb hite és meggyőződése szerint. Mi pedig adjuk a gazdasági egyesület hétfői rendkívüli közgyűléséről az alábbi részletes tudósítást. A hétfői rendkívüli közgyűlést, melyet <f> egyesületi tag jelenlétében tartottak meg az egyesület csabai gabonatéri székházában, gróf W enck li e i m Dénes elnök nyitotta meg, akit belépése alkalmával zajosan megtapsoltak. A bizalmatlansági indítvány. Mindjárt az ülés megnyitása után Pfeiffer István titkár" felolvasta az elnökhöz beérkezett bizalmatlansági indítványt, amely szószerint igy hangzik: Tisztelt Közgyűlés! A Békés vár megyei Gazdasági Egyesület alapszabályainak ö jj-a értelmében az egyesület célja első sorban a vármegye gazdaközönségében az |összetartozandóság érze ének ébrentartása és fejlesztése lévén, egyesületünk eme cél elérése végett minden esetben kiváltképpen szem^előtt tartotta azon körülményt, hogy ügyeinek vezetése körül oly közbecsülésben álló egyéneket nyerhessen meg magának, kik'reményt nyújtottak arra, hogy az egyesület ügyei iránti érdeklődést felkelteni és a gazdaközönségben az összetartozandóság érzetét ébren tartani fogják. Erre való tekintettel sajnálattal kellett meggyőződést szereznünk arról, hogy dr. Zsilinszky Endre egyesületi igazgató elnök ur legutóbbi közéleti szereplését nemcsak az egyesület folyó hó 14 iki választmányi ülésén megjelent bizottsági tagok, és nemcsak vármegyénk Békésmegyei Közlöny tárcája. Ugy />ár kis cipó'. fehér, akár a galamb szárnya, Vagy a még le nem hullott hó. Édes; miként a tavasz álma. És bűbájosán ragyogó . Finom, puha; mint hattyú pelyhe. Illatos, mint a gyöngyvirág És tiszta, mint a liliom kelyhe, És fényes mint a napvilág! Parányi, fehér kis topánka Mennyi poézis Jér beléd! : Hány férfi szem néz rád sóvár<*»<•' ' Hány röpke sóhaj száll feléd! Ung«i 1U Válasz a Mesterack. - A Békésinexyei j Kedve* Kollegám ! A tollam megakarja tagadni a szolgálatot. Di kényszerítem: toll, írnod kell! Megvédened gazdádat, akit alaposan lebecsültek. Másnak talán kedvét .zegné az őszinte ítélet, engem írásra, vé delemre ösztönöz, ha ugyan védelemre van szükség, vagy védekezni tudok. Erről különben is ne essék szó, mert ha Mester lebecsül, bizonyára helyesen cselekszi. Magam is belátom, hogy elfogultan ítélem, de megbánással, belátással könnyíteni fogok a büntetésen, amit a Mester rámmért, Ma nem haragszom. Rózsás kedvvel ébredtem fel, bár álmom inkább tragikus volt, mint vidám arcot gerjesztő Egy földmives családot láttam a dús vetés' aranyló kalászai kőzött .Jégvihar érte utói őket, amelynek haragja elől egy óriási tölgy védelme alá menekültek, ahonnan fájó szívvel nézték, mint veri tönkre a sors haragja keserves munkájuknak biztató reményét. Kétségbeesett arccal, összekulcsolt kezekkel állottak a fa alatt, megható képét nyújtva a vigaszt sehol nem található kétségbeesésnek, Csak szomorúbb volt a másik kép, A fa egyik kiálló ágán, ahol kevéssel azelőtt csacsogó vig madárkák boldog fészke állott, most a kicsinyek élettelenül, összetörve hevertek s fölöttük az apa és az anya csipogtak sirva-zokogva. ügye-bár, megható álom? Egy könyesepp csordult ki a szememből, amikor reggel rágondoltam Eső után napsugár! Most már nekem is rózsás kedvem van. Aíölött gondolkozom, mit is irtani múltkori levelemben a nőkről és hogy j*Kedtem őket annyira lehordani f-„innen is, meg tul is." Egy-egy kima1 gasló női alak, mint Zrínyi Ilona, gróf Teleki Blanka és mások megcáfolják I mindazt, mit a nők hibájául felhoztam. Egy tudat vigasztal, hogy akkor elfogult voltam és haragos. De azért most se vonom vissza teljesen szavaimat, amelyek bizonyos nőkre találók. Vegyük csak szemügyre a női erényt. Ki irhát méltóbban a nemeslelkü honleányokról, mint Jókai, a nagy költőkirály? Olvasván az ő irását Zrínyi, Ilona élete, amint mind messzebb és messzebb tűnik fel előttünk, költeménnyé, szivet-lelket rázó dicshimnuszszá válik. Mintha sejtette volna, hogy fia lesz hivatva arra, hogy föltámassza a magyar szaj badsághar'cot. Nem is magát, sem vagyo' nát, de fia örökét és a magyar szabadságot védte, midőn az osztrák hatalommal szemben oly hősies magatartást tanúsított. Majd megosztozott férje sorsában is, vele együtt ette a számkivetés keserű kenyerét. Ekkor is megőrizte magyar lelkét, vigasztalta a haza sorsán aggódó, búskomor férjét. Majd mindketten betegségbe estek és a lélek fájdalma átragadt a testre is. Ilona előbb halt meg. Nálánál tökéletesebb női alakot nem rajzolhat érclapjára a história. Milyen jóleső tudat, hogy vannak a női nőmnek ilyen kimagasló alakjai és nem csupán hitvány lelkű, számot nent tevő, tartalmatlan divathőlgyekből áll. És ha tovább forgatjük a történelem elsárgult foliánsait, hány ilyen eszményi női alak tűnik föl csillogó zománccal övezve, a dicsőség koronájával megaján dékozva. Ott a nagy tragédia hősnője: Antigéné. Mily plasztikus vonásokkal, hatalmas, erőtől duzzadó ecseteléssel festi őt Sophoklesz! De szinte magukkal ragadnak a történelem halhatatlan női alakjai A nők! Mily nagy szerepet játszottak a történelemben és mily számba vehetetlenek legtöbben a huszadik században ! Még csak a mult században is feléjük fordult a figyelem, tőlük várták az eszmét, a bátorítást. „Annyi nemes és szép, ami az embert fölemeli, a ti nemetek müve. Ti viszitek karjaitokon az életbe a kisded növendékeket és jó polgárrá nevelitek ; a ti nemes tekintetekből szó a férfi lelki- és elszánt bátorságot és ha léte alkonyodik a haza ügyében, ti fontok koszorút homloka körül. Ti vagytok a polgári erény és a nemzetiség védangyalai, mely nélkületek, higyjétek el, soha ki nem fejlik, vagy nemsokára elhervad, mert ti vontok minden körül bájt és életet. Ti emelitek egekbe a port és halllntatlanságra a halandót." Így szól a magyar nőkhöz nagy Széchenyi, hogy felébressze a sziveket és azokban elaltassa a bánatot. Szilajon zeng a mult dicsőségéről, hogy a hősök megmozdulj inak sírjaikban és halhatatlan lelkük újjáébredjen az utódok szb vében. Húrjait oly hatalmas erővel pengeti, hogy a dal átmegy a szívekbe. És midőn mindenek érezték az átváltozást, igy sóhajtott föl ; Hála égnek! Még van lelke Árpád nemzetének. V- Világossá lesz előttünk, mennyire szükség van a nőkre. * * * A többek között két hatalmas érzést oltott szivünkbe a természet: az igazságot és szeretétet. Ezek a vezércsillagok az élet pályáján. Ha ezeket követjük, érjen bármi sors, erkölcsileg sülyedni nem fogunk. Legyünk igazságosak mindenek iránt. A magúnk hibáiról szigorúan, a másokéról kimélőleg ítéljünk. A szeretet részvétét sohase vonjuk meg másoktól. Aki másnak ártatlan örömén nem tud örülni, s aki másnak szenvedését részvétlenséggel nézi, nem érdemel, de nem is nyer másoktól szeretetet, mert ez csak a szeretésnek lehet a jutalma. Kollegám, Magának is támadhatnak önkeblében hatalmas ellenségek, melyek az igazságnak és szeretetnek szivébe oltott érzéseit elfojtani, vagy azokat egymástól elválasztva, balutakon vezetni törekednek. Ezen hatalmas ellenségek, az indulatok, amelyeket csak erős akarat győzhet le. Vigyázzon, hogy szive és esze indulatok rabja ne legyen, mert súlyos és veszélyes az ilyen rabság, s leginkább meggyalázó. Szülői a legbuzgobb szeretetnek boldogító érzelmeivel csüggenek Magán, édes Kollegám. Mmaga az egyik tárgya