Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-02-01 / 9. szám

Békéscsaba, Í9I6. XXXIII-ik évfolyam. 9-ik szám. Csütörtök, február I. BEIESMEGYEI KOZLONT POLITIKAI LAP oiefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 376. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vitsza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön. EkŐFIZETÉSI Dia : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehel évnegyeden belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAIEER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKYJÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fétér, 876. számú ház, hova a hirdetések és a7. előfizetési pénzek küldendők. A hircktésf dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTlÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Békekötés előtt. BékÁactab*. jan. >1. Budapesten, Bécsben ugy mint a koalíció és kormány részén békehti­nik pendülnek. Ezúttal annyira ko­molyak a békehírek, hogy a vezérlő bizottság már a következő kijelentést tette: — Amennyire a vezérlőbizottság , elhatározásától függ a kérdés; béke van 1 Minden harcnak, küzdelemnek egy j lehet a célja, a vége: béke. Ezért folyt és folyik a harc. Hogy aztán a béke milyen eredmény nyel zárul, le­het-e szó győzelemről, az más lapra tartozik Talán erre a kérdésre legil­letékesebb felelet adatik király üzene­tében foglalt feltételekben, amelyek alapján hajlandó a békekötésre. Ezek a feltételek igy szólnak: } A király azon követelésére, hagy a felségjogokat teljesen érintet­lenül hagyják, egyenes választ kér, hogy: igen vagy nem 2. Okvetlen módosítani kell a ház­szabályreviziót és pedig nyíltan azzal a feltétellel, hogy az országot többé egyetlen esztendőig sem lehet kö't­ségvetés nélküli állapotban hagyni. i A király csak abban az esetben ad meghatalmazást kabinetalakitásra, hogy Ka a vállalkozó egyúttal kimu­tatja, hogy megbízható többség felett rendelkezik. Ha már most e feltételeket és a vezérlő-bizottság fönt reprodukált la­konikus, de mindamellett sokatmondó nyilatkozatát szembeállítjuk, természe­tes észszel azt kell következtetnünk, hogy a szövetkezet ellenzék többségi pártjai olyan feltételeket dolgoztak ki, amelyek nem kerülnek összeütközésbe a király feltételeivel, s amelyek alapján hajlandók a parlamentáris alapra he­lyezkedő kormányzást átvenni. Minden eldől a csütörtöki, esetleg pénteki napon. Gróf Andrássy Gyula, a béke kormányelnöke csütörtökön járul az uralkodó elé, hogy átadja a koalíció válaszát a királyi üzenetre. Ha tehát csak a vezérlő-bizottság elhatározásától függ a béke, az ma­holnap megszületik. Mert a vezérlő­bizottság épségben hagyja a felség­jogokat, megvalósítja a házszabály re­víziót és ennek a törekvésének meg­bízható többséget hoz össze. A béke mindenáron megkötendő. Ezt kívánja ma az ország érdeke nyu­galma, ha mindjárt áldozatok árán is. A kritika azonban más szempont­ból is elbírálhatja ezt a békét. És pe­dig abból a szempontból, hogy hoz-e győzelmet azoknak, akik éveken át harcoltak a nemzeti vívmányokért? Hát bizony ily győzelemről szó sem lehet. Mert ha a szövetkezet többség a királyi felfogás alapján köt békét, az úgynevezett nemzeti vívmányokból annyit sem valósithat meg, mint a mennyit a kilences bizottság pro­gramja ígért. A hosszú, keserves küz­delem tehát egyenlő a zéróval. Ebben a szomorú igazságban pedig sok ke­serű tanúság rejlik, amit levonhat ma­gának minden párt, a radikálisak épp­úgy, mint a liberálisak. Elmélkedjenek is a tanúságokon ! Ide jegyezzük azt is, hogy átme­neti kormánynak alakítása szóba sem került s ezt csak a kormány köreiben találták ki, valószínűleg azért, hogy a kombinációkat bonyolítsák. A vezérlő­bizottság törekvése az, hogy gróf Andrássy Gyulát nyerje meg kabinet­alakításra. Más kombinációról a bizott­ság hivatalosan semmit sem akar tudni. Sok szó esik már most is a kor­mányalakítás személyi kérdéseiről is. Azt mondják például, hogy Kossuth Ferencnek okvetlen el kell vállalnia vagy a kereskedelemügyi, vagy a pénz­ügyi tárcát, mert a király folytonosan azt hangoztatja, hogy ha a koalíció jut kormányra, akkor a Kossuth-pártot ok­vetlen oda kell kötözni. Viszont a Kossuth-párton ugy vélik, hogyha Kossuth Ferenc tárcát vállal, akkor vége a 48-as pártnak. Inkább justh Gyulát küldenék a helyébe és beleegyeznének abba, hogy Polónyi Géza is miniszterséget vállaljon. A néppárt gróf Zichy Aladárt és Rakovszky Istvánt óhajtja miniszterek gyanánt. Erős hullámzást vetett azonban a koalíció tengerén az Ugrón Gábor sza­bad úszása. Miután Ugrón Gábor intranzigens álláspontja alapján kiment a koalícióból, azt hiszik, hogy 40-en, esetleg 60-an is követni fogják pél­dáját. =» Bizalmatlanság Zsilinszky Endrének. A gazdasági egyesület rendkívüli közgyűlése. Elvégeztetett! . . . A nép szava, Isten szava. És a nép, amely többség­ben volt, - ráolvasta Zsilinszky Endre dr. gazdasági egyesületi igaz­gató elnök fejére az ítéletet: bizalmat­lan személye iránt azóta, hogy Zsi­linszky Endre dr. megjelent Krcsmárik János dr. főispán eskütételén, Békés­vármegye köz- ós társadalmi életében elvesztette ama nagyrabecsülést, amely­nek alapján őt az egyesület annak ide­jén igazgató-elnökévé választotta. Akik ilyetén ítéletet is mondtak Zsi­linszky Endrére, azok is elismerik az ő érdemeit, melyeket a gazdasági egye­sület vezetése körül szerzett. Illogikus tehát az ítélet, amelyet bármiként is igyekeznek nem politikai izünek ma­gyarázni, magán viseli az uralkodó közhangulat bélyegét. Ám, most már idejét multa minden vita. Elvégeztetett! Hogy jól-e vagy rosszul, azt itélje meg ki-ki legjobb hite és meggyőződése szerint. Mi pedig adjuk a gazdasági egyesü­let hétfői rendkívüli közgyűléséről az alábbi részletes tudósítást. A hétfői rendkívüli közgyűlést, me­lyet <f> egyesületi tag jelenlétében tar­tottak meg az egyesület csabai gabona­téri székházában, gróf W enck li e i m Dénes elnök nyitotta meg, akit belépése alkalmával zajosan megtapsoltak. A bizalmatlansági indítvány. Mindjárt az ülés megnyitása után Pfeiffer István titkár" felolvasta az elnökhöz beérkezett bizalmatlansági in­dítványt, amely szószerint igy hangzik: Tisztelt Közgyűlés! A Békés vár megyei Gazdasági Egye­sület alapszabályainak ö jj-a értelmében az egyesület célja első sorban a vár­megye gazdaközönségében az |összetar­tozandóság érze ének ébrentartása és fejlesztése lévén, egyesületünk eme cél elérése végett minden esetben kiváltkép­pen szem^előtt tartotta azon körülményt, hogy ügyeinek vezetése körül oly köz­becsülésben álló egyéneket nyerhessen meg magának, kik'reményt nyújtottak arra, hogy az egyesület ügyei iránti ér­deklődést felkelteni és a gazdaközönség­ben az összetartozandóság érzetét ébren tartani fogják. Erre való tekintettel sajnálattal kel­lett meggyőződést szereznünk arról, hogy dr. Zsilinszky Endre egyesületi igazgató elnök ur legutóbbi közéleti sze­replését nemcsak az egyesület folyó hó 14 iki választmányi ülésén megjelent bi­zottsági tagok, és nemcsak vármegyénk Békésmegyei Közlöny tárcája. Ugy />ár kis cipó'. fehér, akár a galamb szárnya, Vagy a még le nem hullott hó. Édes; miként a tavasz álma. És bűbájosán ragyogó . Finom, puha; mint hattyú pelyhe. Illatos, mint a gyöngyvirág És tiszta, mint a liliom kelyhe, És fényes mint a napvilág! Parányi, fehér kis topánka Mennyi poézis Jér beléd! : Hány férfi szem néz rád sóvár<*»<•' ' Hány röpke sóhaj száll feléd! Ung«i 1U Válasz a Mesterack. - A Békésinexyei j Kedve* Kollegám ! A tollam megakarja tagadni a szol­gálatot. Di kényszerítem: toll, írnod kell! Megvédened gazdádat, akit alapo­san lebecsültek. Másnak talán kedvét .zegné az őszinte ítélet, engem írásra, vé delemre ösztönöz, ha ugyan védelemre van szükség, vagy védekezni tudok. Erről különben is ne essék szó, mert ha Mester lebecsül, bizonyára helyesen cselekszi. Magam is belátom, hogy el­fogultan ítélem, de megbánással, belá­tással könnyíteni fogok a büntetésen, amit a Mester rámmért, Ma nem haragszom. Rózsás kedvvel ébredtem fel, bár álmom inkább tra­gikus volt, mint vidám arcot gerjesztő Egy földmives családot láttam a dús ve­tés' aranyló kalászai kőzött .Jégvihar érte utói őket, amelynek haragja elől egy óriási tölgy védelme alá menekül­tek, ahonnan fájó szívvel nézték, mint veri tönkre a sors haragja keserves munkájuknak biztató reményét. Kétség­beesett arccal, összekulcsolt kezekkel állottak a fa alatt, megható képét nyújtva a vigaszt sehol nem található kétségbe­esésnek, Csak szomorúbb volt a másik kép, A fa egyik kiálló ágán, ahol kevés­sel azelőtt csacsogó vig madárkák bol­dog fészke állott, most a kicsinyek élet­telenül, összetörve hevertek s fölöttük az apa és az anya csipogtak sirva-zo­kogva. ügye-bár, megható álom? Egy könyesepp csordult ki a szememből, amikor reggel rágondoltam Eső után napsugár! Most már nekem is rózsás kedvem van. Aíölött gondolkozom, mit is irtani múltkori levelemben a nőkről és hogy j*Kedtem őket annyira lehordani f-„innen is, meg tul is." Egy-egy kima­1 gasló női alak, mint Zrínyi Ilona, gróf Teleki Blanka és mások megcáfolják I mindazt, mit a nők hibájául felhoztam. Egy tudat vigasztal, hogy akkor elfo­gult voltam és haragos. De azért most se vonom vissza teljesen szavaimat, amelyek bizonyos nőkre találók. Vegyük csak szemügyre a női erényt. Ki irhát méltóbban a nemeslelkü honleá­nyokról, mint Jókai, a nagy költőkirály? Olvasván az ő irását Zrínyi, Ilona élete, amint mind messzebb és messzebb tű­nik fel előttünk, költeménnyé, szivet-lel­ket rázó dicshimnuszszá válik. Mintha sejtette volna, hogy fia lesz hivatva arra, hogy föltámassza a magyar sza­j badsághar'cot. Nem is magát, sem vagyo­' nát, de fia örökét és a magyar szabad­ságot védte, midőn az osztrák hatalom­mal szemben oly hősies magatartást tanúsított. Majd megosztozott férje sor­sában is, vele együtt ette a számkive­tés keserű kenyerét. Ekkor is megőrizte magyar lelkét, vigasztalta a haza sor­sán aggódó, búskomor férjét. Majd mind­ketten betegségbe estek és a lélek fáj­dalma átragadt a testre is. Ilona előbb halt meg. Nálánál tökéletesebb női ala­kot nem rajzolhat érclapjára a história. Milyen jóleső tudat, hogy vannak a női nőmnek ilyen kimagasló alakjai és nem csupán hitvány lelkű, számot nent tevő, tartalmatlan divathőlgyekből áll. És ha tovább forgatjük a történelem elsárgult foliánsait, hány ilyen eszményi női alak tűnik föl csillogó zománccal övezve, a dicsőség koronájával megaján dékozva. Ott a nagy tragédia hősnője: Antigéné. Mily plasztikus vonásokkal, hatalmas, erőtől duzzadó ecseteléssel festi őt Sophoklesz! De szinte magukkal ragadnak a történelem halhatatlan női alakjai A nők! Mily nagy szerepet játszottak a történelemben és mily számba vehetet­lenek legtöbben a huszadik században ! Még csak a mult században is feléjük fordult a figyelem, tőlük várták az esz­mét, a bátorítást. „Annyi nemes és szép, ami az em­bert fölemeli, a ti nemetek müve. Ti viszitek karjaitokon az életbe a kisded növendékeket és jó polgárrá nevelitek ; a ti nemes tekintetekből szó a férfi lelki- és elszánt bátorságot és ha léte alkonyodik a haza ügyében, ti fontok koszorút homloka körül. Ti vagytok a polgári erény és a nemzetiség véd­angyalai, mely nélkületek, higyjétek el, soha ki nem fejlik, vagy nemsokára el­hervad, mert ti vontok minden körül bájt és életet. Ti emelitek egekbe a port és halllntatlanságra a halandót." Így szól a magyar nőkhöz nagy Széchenyi, hogy felébressze a sziveket és azokban elaltassa a bánatot. Szilajon zeng a mult dicsőségéről, hogy a hősök megmozdulj inak sírjaikban és halhatat­lan lelkük újjáébredjen az utódok szb vében. Húrjait oly hatalmas erővel pengeti, hogy a dal átmegy a szívekbe. És midőn mindenek érezték az átválto­zást, igy sóhajtott föl ; Hála égnek! Még van lelke Árpád nemzetének. V- Világossá lesz előttünk, mennyire szükség van a nőkre. * * * A többek között két hatalmas érzést oltott szivünkbe a természet: az igaz­ságot és szeretétet. Ezek a vezércsilla­gok az élet pályáján. Ha ezeket követ­jük, érjen bármi sors, erkölcsileg sü­lyedni nem fogunk. Legyünk igazságosak mindenek iránt. A magúnk hibáiról szigorúan, a máso­kéról kimélőleg ítéljünk. A szeretet részvétét sohase vonjuk meg másoktól. Aki másnak ártatlan örömén nem tud örülni, s aki másnak szenvedését rész­vétlenséggel nézi, nem érdemel, de nem is nyer másoktól szeretetet, mert ez csak a szeretésnek lehet a jutalma. Kollegám, Magának is támadhatnak önkeblében hatalmas ellenségek, me­lyek az igazságnak és szeretetnek szi­vébe oltott érzéseit elfojtani, vagy azo­kat egymástól elválasztva, balutakon vezetni törekednek. Ezen hatalmas el­lenségek, az indulatok, amelyeket csak erős akarat győzhet le. Vigyázzon, hogy szive és esze indulatok rabja ne legyen, mert súlyos és veszélyes az ilyen rab­ság, s leginkább meggyalázó. Szülői a legbuzgobb szeretetnek boldogító érzelmeivel csüggenek Magán, édes Kollegám. Mmaga az egyik tárgya

Next

/
Thumbnails
Contents