Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-06-24 / 54. szám

BEKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 348 lasztások utóizéül szolgált ez a kis vita, amelynek éle Walfisch Ferenc dr. ellen volt irányozva. Áchim ugyanis komoly ábrázattal adta elő, hogy Wallfisch Fe­rencnek meg kell adni a szabadságot, mert az most belebetegedett a kortes­kedésbe. Szükségesnek találja azonban, hogy a szabadságidőre Bakos Mátyás volt ellenjelöltje gondoskodjék a helyet­tesitéséről. Majd azt a v dat terjesztette elő, hogy Wallfisch a választási mozgal­mak alatt nem volt kapható a bete­gekhez. A megtámadott orvost Reisz Miksa dr. községi orvos vette védelmébe, aki egyben kijelentette, hogy ő fogja kolle­gáját helyettesíteni. Tisztviselők és alkal­mazottak lakbére. Lapunk mult számában jeleztük már, hogy a községi tisztviselők lakbérillet­mény megszavazása iránt memorandu­mot' terjesztettek a közgyűlés elé. Ha­sonló, illetőleg fizetésemelési kérelem­mel járultak a képviselőtestület elé az utkaparók, valamint a községi hajdúk is. Korosy László a kérvényeket ismer­tetve, előterjesztette, hogy miután a ta­nács, amelyben érdekelve vannak a tiszt­visők is, propoziciót nem tehetnek, ille­tőleg tenni nem akarnak, de meg mert a község összes tisztviselőinek és alkal­mazottainak fizetésrendezése egyöntetűn és viszonylagosan kell, hogy megállapi­tassék, javasolta, hogy e célból küldje­nek ki bizottságot, amely a legközelebbi alkalommal előterjesztéssel él a képvi­selőtestülethez. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. A fizetést rendező-bizottság tagjai ezek: Beliczey Géza, Áchim L. András, Fábry Károly, Haan Béla, Varságh Béla, Bakos Mátyás, G á 1 i k János, Kiiment Z János, Rosenthal Adolf és Z s i r o s András. A következő ügyekről lapunk más helyén adunk számot. A vármegyei pénztárak vissza­állítása. Egv volt megyei számvevő véle­ménye. n. Tagadhatatlanul voltak és vannak a megyei rendszernek ma is kinövései. A nepotizmus, a családi konnekszusok utján való állásba jutás igen sok eset­ben nem takarható hibái az önkormány­zati életnek, de ezzel konstalálhatjuk azt is, hogy állami szolgálatba való kineve­zés és a ranglétrán való emelkedésnek sem megvetendő tényezőjét képezi az, ha valaki az államtitkár rokonát veszi feleségül, vagy unokaöcscse a miniszteri tanácsosnak. A protekció az államnál sem érvényesül kevésbbé, mint a me­gyénél, s hogy megbízhatóbb lenne az áilami alkalmazott a megyei tisztviselő­nél, azt sem lehet tételnek felállítani, mert arra egyik eklatáns cáfolat a^közel­multból a gyulai kataszteri biztos fel­mentése, aki börtönviselt volta dacára került állami szolgálatba, s akit később azért mentettek fel, mert „előéletének csalárd elhallgatásával csempészte be magát állami szolgálatba." A megyei „nepotizmus" mellett, ahol az illetőnek iját-fiját, családfáját ismerik, ez legalább nem történhetik meg, s másrészt a köz­szolgálatban is inkább ismertetik el az érdemesség és inkább fejlődik az ambíció, ha az illető tisztviselő azok szeme előtt működik, akikre előhaladása bizva van, mintha a hivatalos, úgynevezett „szamár­létra" fokozataiban való lassú haladás reményében jóformán darabszámra ke­zeltetik a központi főmindenhatóság ál­tal. Ezek azok az okok, melyek a me­gyei szolgálatot az állami fölé helyezik értékben. S hogy Békésmegyében a me­gyei rendszer mellett mintaszerű volt a pénzkezelés, az általánosan tudott dolog s épen nem a mai rendszer, hanem, hogy a volt megyei pénztár ós számvevőség rendezett viszonyokat hozott át, s a mos­tani állami számvevőség főnökének az átlagost messze fölülmúló látköre, s ve­zetőképességének javára irandó az, ha Békésniegyében a* állami kezelés mel­lett is, kivételesen, jól szuperál az ön­kormányzati számvitel. Ezeken a nagyjában vázolt indoko­kon alapult a megyei számvevőségi tiszt­viselők kongresszusának az a határozata, mely a jegyzőkönyv szerint igy szól: „A kongresszus nem kíván áz 1902. III. t.-c. tárgyában kritikát gyakorolni, mert hiszen azt az ez irányban meg­indult országos mozgalomban a törvény­hatóságok teljesen kimerítették, mégis, hogy az elnökség tájékozást nyerjen afelől, vájjon a cselekvés idején milyen álláspontot foglaljon el, a kongresszus egyhangúlag kimondja, hogy ha e kér­dés szőnyegre kerül, az 1902. III. t.-c.­nek olyan módosítása mellett foglaljon állást, mely szerint a vármegyéknek a pénz­tárak és számvevőségek visszaadassanak." Ugyanazon kongresszus alkalmából tisztelgett a kongresszus küldöttsége a kormány tagjainál s az országgyűlési pártok fejeinél. Az akkori ellenzék ve­zérei, Kossuth Ferencz, J u s t h Gyula. B á n f f y Dezső báró, az alkotmány vál­ság megoldása után legelső szükséglet­nek ismerték el a megye autonómiájának ily módon való visszaállítását, sőt maga Kristóffy József akkori belügy vivő is elismerte hogy: „a törvény a célzott eredményeket nem hozta meg és hogy a közigazgatási és pénzügyi szolgálatok különfélesége miatt a törvény soha sem lesz a gyakorlati életben meghonosít­ható". Kaffka László, volt belügyi állam­titkár, akit a kii döttség szintén felkere­sett, a kérdésről igy nyilatkozott: „Az 1902. évi ÍII. t'.-c. módosítására feltétlen szükség van, az adatokat gyűjti s amint azok együtt lesznek, a belügy­miniszternek a módosításra nézve elő­terjesztést fog tenni, mert ő nem volt hive az államosításnak és ma is amel­lett van, hogy ha a pénztárak esetleg meg is maradhatnának a pénzügynél, a számvevőségek feltétlenül visszaadandók a vármegyéknek." Végűi Fazekas Ágoston a nem­zeti ellenállás nagynevű harcosának, Pestvármegye alispánjának szavát ikta­tom ide, aki az előtte tisztelgő küldött­ségnek a következőket mondotta: „Az 1902. évi III. t.-c. módosítása iránt megindult mozgalomnak okvetlenül azt kell eredményeznie, hogy a várme­gyéknek a pénztárak és számvevőségek visszadassanak és éppen ezért nem tar­tom helyesnek, hogy a kongresszus ezen kércléssel érdemlegesen nem fog­lalkozott, mert a leghivatottabb lett volna a törvény hiányait és hibáit fel­tárni s a módositás ' gyakorlati irány­elveit megjelölni, hogy azok annakide­jén az illetékes tényezők által mérlegel hetők legyenek." A kérdés politikai hátterét nem boly­gatva, tisztán csak annak számvevői szempontból való megvizsgálására szorít­koztam, amiből azonban azt hiszem, ki­tűnik, hogy nemcsak politikai, hanem adminisztratív szempontok is szólanak a visszaállamosítás mellett, s nem kétel­kedünk benne, volt megyei számvevő­ségi tisztviselők, hogy az ország minden vármegyéje egyértelműleg csatlakozni fog az ország első vármegyéjének, Pest­vármegyének áíláspontjához a megyei autonomia e sarkalatos intézményének visszaállítása iránt. Dubányi Imre, kir. számellenőr volt megyei alszámvevő A bányakerületi püspök-vá­lasztáshoz. Néhai B a c h át Dániel, bányakerü­kerületi ev. püspök örökére megindult a pályázat és szavazás. Amint már je­leztük lapunkban, szép számmal vannak az aspiránusok, akik dicséretére legyen a bányai kerületnek, kivétel nélkül díszei a luteránus lelkészi karnak. A püspökválasztás céljairól is szó­lottunk már. Ezek szerint abszolút több­séget aligha kap valaki a pályázók kö­zül, azok sorában azonban, akik között pótválasztásra van kilátás, bizonyára he­lyet foglal Szeberényi Lajos csabai lelkész, a néhai bányai püspök nagytu­dásu fia. A püspökválasztás ügyében ezek leg ujabb híreink : Mint jeleztük már, Szeberényi táb'ora Békésmegyéből, a Délvidékről és Felső Magyarországról fog kikerülni. Igy az arad-békési egyházmegy, a tótkomlósi egyház, mind Szeberényire adják szava­zataikat. A békési egyházmegye, Tótkomlós­kivételével, Veres József püspöksége mellett foglal állást. Érdekes, hogy Veres megválasztha­tósága ellen olyan okokat kerestek, ame­lyek alapján esetleges megválasztása érvényét veszítené. Tudniillik azt mond­ják egyesek, hogy fegyelmi alatt ál. E híresztelések eloszlatására a bé­kési esperesség ev. lelkészei és világi felügyelői, akik, a tótkomlósiak kivéte­lével Veres hivei, körlevelet adtak ki, amelyben védelmére kelve Veresnek, visszautasítják a vádat, 'annak közlésé­vel, hogy megválasztását egyházalkot­mányi jogsértés tehette volna kétségessé. Am ez az eset nem forog fenn, mert a hirdetett fegyelmit törvényesen lefoly­tatták és annak hiteléül adják az alábbi szószerinti határozatot: Teljes és fényes elégtételt adott Veres Józsefnek folyó hó 18-án kelt végzésével az egyházkerületi törvény­szék is, midőn öcscsének, Veres Lajos­nak és a tótkomlósi egyháznak ellene külön-külön beadott, de azonos tárgyú panaszát elutasította. Az erre vonatkozó törvényszéki határozat igy szól: „Az egyházkerületi törvényszék a panaszo­kat elutasítja és a panaszosokat egye­temlegesen kötelezi az egyházkerületi törvényszék által ezennel 240 koronában megállapított költségeket 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett az egyházkerületi pénztárnak megfizetni." Veres Józsefnek testvérével folyta­tott áldatlan viszálya tehát belejátszik és hullámokat ver még a püspökválasz­tás mozgalmaiban is. A szavazások egyébként minden vonalon folynak ós néhány hét múlva már az eredmény hirdetni fogja a bá­nyakerület ág. ev. híveinek lelkiisme­reti meggyőződését. „Békésmegyei Közlöny" táviratai A magyar delegációból. Bécsben a magyar delegáció négy egyesült albizottsága ma délelőtt B a­r a b á s Béle elnök akadályoztatása következtében Hegedűs Sándor el­nöklésével ülést tartott, amelyen hitele­sítették a Hoitsy Pál előadó által beter­jesztett jelentést. A közös pénzügymi­niszter részéről jelen voltak T h a 1­1 ó c z y osztályfőnök és Szalay mi­niszteri tanácsos, a közös hadügyminisz­térium részéről pedig megjelent U r­b á n ezredes Kiegyezés előtt. Bécsből táviratozzák: A vámügyi választmány tegnap este ülést tartott, melyen a felhatalmazási törvényjavasla­tot tárgyalta. Ennél az alkalomnál azon­ban a vám- és kereskedelmi szövetség egész anyagát szóba hozták s itt több szónok a Magyarországtól való elszaka­dás mellett foglalt állást. — Az alsó­ausztriai országos kultusztanács tegnapi ülésén a magyar kérdésben az alábbi határozatot hozta; 1. Gazdasági különválás Magyaror­szágtól és önálló osztrák vámterület megteremtése az első feladat. 2. az osztrák-magyar bank külön­választandó ; 3. az osztrák vasutakon ós hajózási vállalatokon a magyar áruk számára adott tarifakedvezmények megszünteten­dők ; 4. a külföld ellen az osztrák állatte­nyésztés védelmére felállított állategés­ségügyi intézkedések Magyarország el­len is felállitandók ; 5. az önálló vámterület megterem­téséig a vámbevételeket Ausztria ós Ma­gyarország közt a valódi kvótaaránynak megfelelő módon fel kell osztani. A képviselőház ülései. A képviselőház csütörtökön, e hónap 28-án formális ülést tart, amelyen B a 1­1 a g i Aladár, a felirati bizottság elő­adója benyújtja az immár kész feliratot. A legközelebbi ülés ezután szombaton, e hónap 30 án lesz s akkor fogják meg­állapítani a legközelebbi érdemleges ülós idejét és napirendjét. A kormány ugy tervezi, hogy a legközelebbi érdem­leges ülós hétfőn, julius hónap 2-án le­gyen. A képviselőház munkarendjót ugy preliminálták, hogy élőbb a feliratot tárgyalják, ,utána a költségvetést s leg­végül, de még a nyári szünet előtt be­cikkelyezik az önálló magyar vámtari­fáról szóló törvényjavaslatot. Ezt a ter­vet valószínűleg keresztül is lehet haj­tani, mert a felirat tárgyalása — legalább ezt hiszi a kormány — igen rövid lesz s csak a költsógvetós tárgyalása fog hosz-. szabb időt igénybevenni. Valószínű, hogy már augusztusban kezdetét veszi a nagy nyári szünet, mely szeptember közepén ér véget. Az oroszországi események, A duma nagy többséggel elfogadta Gredeskul képviselőnek az alkotmá­nyos demokrata párt nevében benyúj­tott napirendjét, amely bizalmatlanságot szavaz a kormánynak, a kormány le­mondását követeli, úgyszintén egy, a dumának felelős kormány kinevezését, Polónyi Géza betegsége A nagybeteg igazságügyminiszter i állapotában tegnap óta örvendetes ja­vulás állott be. A beteg az éjszakát nyu­godtan töltötte ós reggel jókedvűen új­ságolta környezetének, hogy mennyivel könnyebben érzi magát. Orvosa, dr. B o­r o s s Ernő kijelentése szerint a beteg tul van minden veszélyen. Korányi tanár beteg. Korányi Frigyes egyetemi tanár több nap óta péceli nyaralójában bete­gen fekszik. Dollingerós Terray tanárok csütörtökön megállapították, hogy a betegség nem veszélyes, mind­azonáltal Korányi tanárnak egy ideig az ágyat kell őriznie. Bankigazgató a fogházban. A fővárosi lapok részletesen ismer­tették Gosztonyi Gézának a Gazda­sági, ipar ós kereskedelmi bank igazga­tójának. BünótJjeszámolták arról is, hogy a sikkasztót ós csalót a budapesi főka­pitányság távirati intóskedésére a jász­berényi csendőrség Kerekudvaron el­fogta. Erős rendőrfedezettel ma érkezett Gosztonyi Géza Budapestre, a főkapi­tányságra, ahol azonnal kihalgatták. A banigazgató tagadja a terhére rótt bűn­cselekményeket s azt állítja, hogy ellen­ségei intrikájának áldozta. A kihallgatás azzal végződött, hogy felolvasták előtte a letartóztatást elren­delő végzést, mire levitték a fogházba. Megmotozásakor hatlövetű töltött revol­vert találtak nála. A kisórő rendőrök feledékenységből nem kutatták át zse­beit. Gosztonyi bevallotta, hogy már útközben agyonlőtte volna magát, ha nem fél a csendőröktől. Könyörgött a kulcsárnak, hagyja nála a fegyvert, nem akar becstelenül élni. Elfogott anarchisták A Corriere de la Sera jelenti, hogy Róma ós Ancona környékén több sze­mélyt tartóztattak le, anarchismus gya­núja miatt. A rendőrségnek bizonyíté­kok vannak a kezében, hogy az anar­chisták a király ellen merényletet ter­-\eznek és ezért a király anconai uta­zása alkalmából a legszigorúbb rend­szabályokhoz folyamodott. Igy többek közt eltiltotta, hogy a király Anconában való tartózkodása alatt idegenek ott er­kélyeket bérelhessenek. Sikkasztó vártüzérhadnagy. A budapesti térparencsnokság át­irata szerint Müllner József bécsi születésű 25 esztendős vártüzérhadnagy 1910 kororona 87 fillér kincstári pénz­sikkasztása után megszökött­A rossz útra tévedt fiatal katonatiszt a bécsi omnibusztársaság ellenőrének fia. Békésvármegye terméskilátásai. Közeledik az aratás ideje, sőt a hol őszi árpát termelnek, ott már mégis kez­dődött. Gyomától fogva a vármegyén keresztül száguldó utas már keresztek­kel látja tarkázva az Alföld aranykalász­tól ékes tereit. Régen várja már a gazda munkájá­nak, tőkéjének azt a kamatját ós ered­ményét, amely most a 12-ik órában kí­nálkozik, s talán-talán mégis kapja azt, mert már körülbelül elkerülte azokat a veszedelmeket, amelyek termésünket tönkretenni szokták, hacsak valami nem­várt jógcsapást nem mér ránk a teremtő. A rozsda és hőütés veszedelme nagy­részben kikerültnek mondható.

Next

/
Thumbnails
Contents