Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-06-14 / 51. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. juniu 14. Miksáné, Weisz Fülöpné és Uhrin Károlyné. A csárda tündérei a következő ur­leányok lesznek : Á c h i ra F. Mariska, Falta Jolán, Fáy Irén, Galli Erzsi, Galli Ilona, Gár'tner Olga, Hor­váth Ida, Horváth Ilona, Kvasz Erzsi, Nóvák Vilma, P f e i f f e r Mariska, Ő s Giza, R e z n i t s e k Ida, Seres Jolán, Schönborn Margit, Szihelszky Micike, Szulimán Ella, Szondy Malvin, T a u b Bözsike, T y e h 1 á r Mariska, Zsilinszky Margit, W o 1 f Irén, Zelenyánszk y Mariska. A pezsgős sátorban gróf Hoyos Györgyné és Áchim Gusztávné fel­ügyelete mellett Bak Margit, K e t t e r Aranka ós Molnár Edith működnek közre. A bazárban ezek úrasszonyok és leányok fognak elárusítani: D e u t s c h Mórné, Uhrin Pálné, B a d i c s Gi­zella, C s e p r e g i nővérek, H u s z k a Rózsika és Varga Erzsi. A cukrászdában: Bodó Józsefné, D u s b a b a Vilmosné, Vas Sándorné, B a d i c s Margit, Bukovszky Jo­lán, Galli Rózsika, H a á n Ágnes, Korosy Anna, Molnár Erzsi, R i c h t z e i t Ilonka, S z a 1 a y Ilona és Szulimán Ella. A virág sátorban I r i t z Aladárné felügyelete mellett Bugyin szky Margit, Kvasz Margit ós 0 n d r o­v i c z k y Mariska árusítják a virágokat. A trafikos sátorban Klein Gusztávné, Klein Böske, Molnár Mariska és Varga Vilma fognak árusítani. Végül a posta szolgálatot R i e g e 1­haupt Gusztávné felügyeletemellett C s a n á d y Anna, D o b a y Giza, L u k á­c s i k Mariska, Szulimán Jolán és Z s i 1 á k Mariska urlányok fogják el­látni. Az ünnepség délelőtt 10 órakor veszi kezdetét, amikor a közreműködők gyülekeznek ós a rendezők beosztják őket, valamint a pincéreket. Délben társasebéd lesz, délután a tulajdon­képpeni ünnepség, este pedig tánc. A rendezőség Csabára nem bocsájt ki meghívókat, csak a vidékre. Meghívót pedig mindenki kap, aki eziránt a rende­zőséghez fordul. Délután a közönség kellemes szó­rakozásáról másként is gondoskodik a figyelmes rendezőség. A Széchenyi-liget­ben ugyanis vivóakadémiát, majd baba­tündér balletet rendeznek, a mulatságos műsort pedig állatnégyes, egy tréfás quartett fogja bezárni. Belépti-jegy a délutáni népünnepélyre gyermekeknek 20 fillér, felnőtteknek 60 fillér, körszék pedig 1 kor. Csabai közügyek. A képviselőtestület közgyűlés előtt. Csaba képviselőtestülete junius havi rendes közgyűlését 21-én tartja meg. Bár ez az idő már hivatalosan is bele­esik a nyárba, nem kell tartani, hogy a közgyűlésnek kánikulai színezete lesz. A napirendnek ugyanis olyan jelentős horderejű ügyek fognak szerepelni, ame­lyek a legnagyobb érdeklődlődésre tar­tanak számot. A tartalmásnak Ígérkező közgyűlés napirendjét az alábbiakban ismertetjük : A tárgyszorzaton mindjárt a rendes havijelentések után fog szerepelni a csa­bai selyemfonoda kiépítési kölcsönén ek a felvétele. Mint jeleztük már, az elöl­járóság a 120 ezer koronás kölcsönre vonatkozó ajánlattételre három fővárosi pénzintézetet szólított fel. Ezek közül eddig egyedül a Pesti hazai első taka­rékpénztár adta be az aradi ipar és nép­bank csabai fiókja által ajánlatát, mig a jelzálogbank és kereskedelmibank érte­. sitették az elöljáróságot, hogy ajánlatai­kat csak a lesközelebbi igazgatósági ülé­sük megtartása után küldik el. Érdekes pontja lesz a R u f f y Pál miniszteri tanácsosnak a leirata, amely­ben tudatja, hogy a csabai gyermek­menhelynek bealkonyult. Ezt a fura ügyet már ismertettük, valamint ennek kapcsán a nőegyletnek azt a tervét, hogy a szabaddá vált Simay portán sze­retétházat és menedékházat óhajt fölál­lítani. A teleknek e célra való ingyenes átengedése iránti kérvénye nőegylet­nek ugyanezen gyűlésen kerül napi­rendre. Egy harmadik fontos ügy a kultusz­miniszternek a csabai állami polgári iskola helyiségének végleges rendezése ügyében leküldött rendelete. A minisz­ter felhívja Csabát, hogy a kötött egyez­mény értelmében a község tartozik gon­doskodni iskolahelyiségrőf. Mivel pedig a jelenlegi épület, a régi gimnázium nem felel meg a kor követelményeinek, gon­doskodjék olyan helyiségről és beren­dezésről, amely nem hátráltatja semmi tekintetben a tanulás menetelét és a tanulók egészségét. Ez pedig csak ugy lehetséges, ha. a mostani intézetet a Simkó féle telek megszerzésével alkal­mas módon kibővítik, vagy gondoskod­nak egy más, usque 800—1000 D-öles, megfelelő uj telekről. Végül, ami a leg­vigasztalanabb, kijelenti a miniszter, hogy ezidőszerint nem áll módjában állami támogatással hozzájárulni a pol­gári fiúiskola átalakulásához. Beterjesztik azután a közgyűléshez az építőipari téli tanfolyam számadását, a gazdasági egyesületnek az igazgató választmányba tag küldés iránti meg­keresését, a vásárbérlőknek a bérelen­gedés iránti kérvényét, a vármegyének a csabai hatodik patika felállítása, vala­mint a Trauttmannsdorf-féle határrész­let vadászati bérlőinek haszonbér fel­osztása ügyében hozott határozatait, a színház átalakitásának általunk már is­mertetett terveit és költségvetését, M a­r o s Györgynek és Walfisch Ferenc drnak szabadság engedélyezése iránti kérvényét, valamint még számos köz­ügyet. Sorozások a megyében. Gyulán és Békésen, ahol legelsőb­ben indultak meg a sorozások megyénk­ben, nótától hangosak az utcák: Mind elviszik a legények elejét. . . Gyulán hétfőn indult meg a soro­zás, a járásba tartozó hadkötelesek mér­ték alá állításával. A sorozási aktuson a katonai hatóság részéről R a n c z e n­d o r őrnagy és V á r a d y főhadnagy, — a polgári hatóság részéről pedig Ambrus Sándor alispán, Daimel Sándor dr. főjegyző és folyfalvi Zöldy János dr. vármegyei tiszti főorvos vet­tek részt. A sorozás eredménye csodá­latosan silány. A három korosztályból összesen 210 hadköteles került mérték alá, akik közül mindössze 58 egyént ta­láltak alkalmasnak, a többit pedig vissza­vetették, részben pedig fegyverképtelen­nek nyilvánították. Békésen valamivel jobb volt az ered­mény. Itt eddig a békési három és me­zőberényi első korosztályból 282 legényt soroztak be. Pénteken a berényi, a körös­tarcsai állitáskötelesek kerülnek a so­rozó-bizottság elé. Megemlítjük még, hogy J e k e 1 f a­1 u s y honvédelmi miniszter távirati rendeletet intézett hétfőn Békésvárme­gyéhez, amely rendelet értelmében a sorozó bizottságok elé állanak az 1882., 1888., 1884-ben született hadkötelesek. Ezek besoroztatásuk esetén azon ked­vezményben részesülnek, hogy 12 évi szolgálati idejükből a tartalékban egy évet kitöltöttnek tekintenek, vagyis a tartalékban 9 év helyett csak nyolcat fognak eltölteni s eszerint úgy fognak a hadsereg kötelékéből szabadulni, mintha már tavaly megkezdték volna szolgálatukat. Végül megjegyezzük, hogy az 1885-ben született hadkötelesek még nem állanak elő, de rövidesen majd rájuk is sor kerül. A megyei tanügy köréből. A közigazgatási-bizottság hatá­rozatai. A közigazgatási bizottságnak hét­főn megtartott ülése, szinte mondhatni, a tanügy jegyében folyt le. R e z e y Szilviusz, kir. tanfelügyelő, hatalmas aktacsomókkal állított be az ülésre és egész védsáncot emelt maga előtt az iratokból, amelyek mögül csak ugy pat­togot, mint a bomba. Tudniillik Rezey tanfelügyelő, az örökké kedélyes aggle­gény, a saját reszortjában nem igen sze­reti az ellenvéleményeket, tudván azt, hogy amit előterjeszt, legjobban van az ugy. Mert hát mi türés-tagadás, a fe­ketesárga irigység sem cáfolhatja meg az igazságot, ami pedig azt bizonyítja, hogy Rezey Szilvusz szakértelemmel meg­áldott lelkes apostola a tanügynek, ame­lyet hatalmas sovinizmussal istápol, daj­kál, bölcsen tudván, hogy ez a gondo­zás nagyon elfér a mi vármegyénkben. Hát szóval, a hétfői nap Rezey Szil­viuszé volt. Jelentősebb előterjesztései ezek voltak: A tanfelügyelő a mult hónapban 56 tantermet látogatot meg. Azután Doboz községét rótta meg \ kegyetlenül. A dobozi elöljáróság, illetve iskolaszék ugyanis nem akarja magára vállalnia a dobozmegyeri községi iskola fentartását és gondozását, noha a do­bozmegyeriek Doboznak fizetnek adót és az iskola tanítóját is ők választják meg. Előterjesztésére a közigazgatási bizottság már egyszer ráirt a községre, de mivel Doboz nemes kupaktanácsa rá se hederített erre az intelemre, a tan­felügyelő a miniszterhez fordult. A mi­niszter a felterjeszt véleményezése vé­gett leküldötte a bizottságnak, mely Re­zey Szilviusz indítványára javasolta, hogy a miniszter a bobozmegyeri iskola fen­tartására szükséges tételt illeszsze be Doboz község költségvetésébe és illetőt leg államosítsa a dobozmegyeri iskolá­és kötelezze Doboz községét, hogy an­nak gondozásához a maga részéről 5%-os póttadóval járuljon hozzá. A bizottság a javaslatott egyhangú­lag magáévá tette. Békés községre is panasza van a tanfelügyelőnek. Á község ugyanis nem akarja felépíteni a Sziv-utcába tervezett iskolát, nem lóvén megelégedve azzal a telekkel, amelyet a legfelsőbb fórum ki­jelölt az iskola telkének. Fzért a békésiek csakhogy az építést huzzák-halasszák, deputációt menesztettek a kultuszminisz­ternek. Ennek a második döntése még nem érkezett ugyan meg, de a tanfel­ügyelő mégis ragaszkodik ahhoz a kí­vánalomhoz, hogy Békést kötelezzék ne­vezett iskola felállítására. Morvay Mihály a pátriája becsü­letét védi. Kéri felfüggeszteni a határo­zathozatalt, mert a község nem akar kitérni a kötelezettség elől, csupán a miniszter által megállapított telek ellen van kifogása. Rezey Szilviusz javaslata mellett kardoskodik, mert a kérdéses telek meg­felelő a szándékolt célra s a községnek semmi egyébb célja nincs, mint halasz­tani az építkezést. A bizottság igy is döntött, ugy is döntött; szóval sehogysem döntött, de a napirendről sem vette le az ügyet, ami azt jelenti, hogy a kecske is jól lakott, a káposzta is megmaradt. A harmadik bepanaszolt község Endrőd. Az ellene emelt vád, hogy nem akarja felépíteni az uj tanyai iskolát, hanem azt egy rozzant és egészség­telen parasztházba szorította. A tanfel­ügyelő javasolja, hogy az uj iskola fel­építésének összegét illesszék be a község költségvetésébe. Ezt a szentenciát rá is húzzák Endrőd elöljáróságára. Több ilyetén ügy elreferálása után az ülés délben véget ért. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás jelenti, hogy az időjárásban mára enyhe, el­vétve csapadékos idő várható. — A gyulai kaszinó megyei jellegű. Mult lapszámunkban jeleztük már, hogy a gyulai kaszinó átalakul megyei jellegű kaszinóvá, s mint ilyen, a Békésmegyei kaszinó nevet veszi fel. E tárgyban a kaszinó hétfőn délután Fábry Sándor dr. főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen az alapszabá­lyoknak a változott viszonyokhoz meg­kívánt módosítását egyhangúlag elfo­gadták. Ezután a közgyűlés a kaszinó igazgatójának megválasztotta H o f f­m a n n Mihály városi jegyzőt, tisztelet­beli tagoknak pedig gróf A1 m á s s y Dénest, Wenckheim Dénes, Fri­gyes és Géza grófokat. — Gyula város parcelláz. A remetei földvételi akció ügyében, mint tudva­levő, a legutolsó mozzanat az volt, hogy Gyulavárosa deputációt menesztett D a r á n y i földmivelésügyi miniszter­hez, aki kijelentette, hogy a kérdéses uradalmat ugyan nem vásárolhatja meg a kormány, de a vételhez és szegényebb emberek közt való parcellázáshoz a leg­messzebbmenő támogatást nyújtja s e végből szakközegét kiküldi a remetei földek vizsgálására. Ez Ígéretének sietett megjelelni a népszerű miniszter, akinek képviseletében S e r b á n Miklós minisz­teri tanácsos kedden leérkezett Gyulára ós Szekér Gyula uradalmi főigazgató, ; B u c s k ó Koriolán dr. h. polgármester, Szikes György tanácsos és Kolin Dávid képviselőtestülett tag kíséretében felülvizsgálta remetei uradalmat, amelyet minden tekintetben alkalmasnak talált megvételre és parcellázásra. A minisz­teri kiküldött kijelentette, hogy olyan­irányu jelentést terjeszt a kormány elé, amelynek alapján Gyulavárosa legmesz­szebbmenö állami támogatásra tarthat reményt. — Ugyanitt jelezzük, hogy Gyulaváros képviselőtestülete kedden délelőtt a benedekföldi parcellázás el­számolása ügyében rendkívüli közgyű­lést tartott. A gyűlés roppant viharos volt, számosan kikelvén a földvótel ügyé­ben eljárt küldöttség, különösen pedig annak egyik tagja, K. Schriffert József ellen, aki felhevülésében oly erős kitételeket használt, hogy azért meg­kellett követnie a képviselőtestületet. — Eljegyzés. Wallinger Antal, a békési Wenckheim uradalom tisztvise­lője leányát, Erzsikét, eljegyezte K a­t o n a László visnyei földbérlő. — Segély a földműveseknek. A föld­mivelésügyi miniszter leiratban kéri a megye törvényhatóságát, hogy terjessze fel azon földmivesek névsorát, kik sze­génységük miatt semmi önálló gazdál­kodáshoz nem kezdhetnek. Ezeknek — akik vetőmaggal, földjüknek művelésé­hez szükséges igavonó állattal nem rendelkeznek — miután az állam költ­ségvetési előirányzatában tetemes összeg foglaltatik e célra, a földmivelésügyi miniszter segélyösszeget óhajt rendel­kezésükre bocsátani. — Szmrcsányi püspök üdülése. Szmr­csányi Pál nagyváradi püspök régi ke­letű betegsége még egyre tart s most a püspöknek ujabb gyógyhelyet kell fel­keresnie. Az egyházmegye érdemes feje, hónapokon keresztül üdült a Rivérián, honnan néhány héttel ezelőtt jött Bu­dapestre, ahol legtöbbet időzött. Innen Purkersdorfba utazik a püspök hosszas tartózkodásra, hogy rongált egészségét tartós üdüléssel helyre állítsa. — Esküvők. Kis Ferenc vármegyei hivatalnok kedden délután vezette ol­tárhoz F é h n Gizát. Burda István gyulai mészáros­mester szintén kedden esküdött hűséget L u d v i g Mariskának, L u d v i g József vendéglős leányának. — Tulipánkert Orosházán. A megye legmagyarabb községében, Orosházán' is megalakult immár a Tulipán-szövetség. Az alakuló közgyűlést, amely igen impo­záns keretekben folyt le, vasárnap dél­után tartották meg áz Alföld-szálló étter­mében K ü 11 e y Pálné elnöklete alatt. A közgyűlés megválasztotta a szövetség tisztikarát és a Tulipán-szövetség álta­lános programjához képest megállapí­totta működésének irányát. Parcellázó takarékpénztár. Várme­gyénk egyik törekvő pénzintézete, a mezőberényi takarékpénztár, mint jelenti tudósítónk, megszerezte a mezőberényi határ legszebb uradalmát, a kereki rész­ben fekvő 1300 holdas templomzugi bir­tokot, azon célból, hogy azt Mezőberény lakossága között a lehető legelőnyösebb feltételek mellett parcellázza. Csak sze­rencsét kívánhatunk Mezőberény lakos­ságának ahhoz, hogy ezen szép birtok nem került idegen kézre, hanem a la­kosságnak módjában van megszerezni és ezáltal a földéhséget jórészben eny­híteni. A parcellázás alá kerülő földbir­tok gr. H o y o s Ferenc tulajdona volt, akitől csak nemrégen vásárolta meg báró H e r z o g Péter nagybirtokos, aki ilyformán rövid ideig volt vármegyénk­ben birtokos. — A megyei tisztviselők lakbérren­dezése. Legutóbbi lapszámunkban hirt adtunk arról a mozgalomról, amely a gyulai állami tisztviselők körében meg­indult Gyulavárosának a II. lakbérosz­tályba való sorozása iránt. Jeleztük azt is, hogy ehhez a mozgalomhoz csatla­koztak a megyei tisztviselők is, akik e tárgyban vasárnap d. e. Daimel Sán­dor'dr. főjegyző elnöklete alatt értekez­letet tartottak, amelynek határozatából az állam tisztviselőkéhez hasonló szövegű memorandumot intéztek a pénzügymi­niszterhez. — Rajzkiállitás a csabai polg. fiúiskolá­ban. A Rudolf-főgimnázium növendékei után vasárnap a csabai áll. polg. fiúis­kola tanulói mutatják be a rajzban és festészetben elért ügyességüket.' Ekkor nyilik meg ugyanis az tntézet emeleti rajztermében a rajzkiállitás, amely an­nál érdekesebb, mert a tulnyomólag gaz­dagyerekekből álló tanulók csodás ar­tisztikus tehetségről tesznek bizony­ságot. A rajzkiállitás, amelyre még visz­szatérünk, több száz szabadkézi és mér­tani rajzot ós több ügyes festményt fog bemutatni, s a megtekintésre érdemes kiállítás vasárnap délelőtt nyilik meg. A nagyközönség igen jutányos árak mel­lett vásárolhat is a kiállítandó festmé­nyekből.

Next

/
Thumbnails
Contents