Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-06-10 / 50. szám

Békéscsaba, 1906. junius 10. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 319 Megszokott dolog előttem az úri pártlapok részéről engem ért minden alaptalan befeketités, de tekintettel arra, hogy ezen cikkének az irója az én politikai működésemet állítja a nagyközönség elé, nekem imputált, soba el nem mondott szavakban s tekintettel arra, hogy a miniszterekkel folytatott beszélgetéseimet szándékosan elferdítve közli; tartozom úgy politikai reputációmnak, mint a nagyközönségnek azzal, hogy a valóságnak megfelelően jusson nyilvánosságra az, amit ellenségeim szándékosan rámfognak. Tény az, hogy Wekerle miniszterelnök úr megszólításával tüntetett ki junius 2-án. Nem kint á folyósón, de bent az ülésteremben. A munkás, a szociális viszonyokról beszélgetett velem és örömömre ki

f is jelentette többünk előtt is, hogy van ő olyan szocialista, mint bárki ez országban. E szép kijelentését én azzal viszonoztam : • — Kegyelmes uramnak elhiszem, hogy jó szándékai vannak a nép iránt, de nem bizhatunk és nem hiszünk a körülötte levő mágnáshadnak. Továbbá a nemzetiségiekkel együtt arról is szólt, hogy hagyjunk fel az obstrukciós jellegű felszólalásokkal a már úgy is soká benntartott munkaerő, a póttartalékosok hazabocsájthatása érdekében is Ilyen értelemben és „szomszéd" megszólítással beszélt hozzám Apponyi kultuszminiszter úr is, szintén a póttartalékosok érdekében. A felelet részünkről, t. i. az ellenzék részéről úgy hiszem ma, mikor már az indemnitás megvan, remélem,oly érthető, hogy azt a vidék riporterjei sem magyarázhatják félre. Ami az Andrássy interpellációit illeti, abból annyi igaz, hogy először Justh, a házelnök úr nevében jött hozzám Bródy Ernő képviselőtársam és barátom és arra kért, hogy Justh üzeni és kér, hogy interpellációmtól álljak el, mire én azt feleltem, hogy én ezt semmiesetre sem tehetem. Nem tehetem először, mert magam is jogtalannak tartom az oknélküli tömeges népgyűlések betiltását az ország különböző vidékein, de nem tehetem másodszor azt, hogy elállják az interpellációtól azért sem, mert erre nekem az országos párttanácsunktól, a fővárosi központtól is határozott, visszavonhatatlan megbízatásom van. Kis idő múlva Bródy ismét hozzám jött ós ezt a kijelentést tette előttem, ha Andrássy miniszter úr már előre, kint a folyosón interpellációmra megnyugtató választ adna nekem, vájjon elállnék-e a felszólalástól? mert az idő nagyon drága. Erre én Bródy előtt kijelentettem, hogy erre való tekintettel felszólalásomban ugyan rövid leszek, de az interpellációtól senki kedviért el nem állok, engem és a szocialistákat is már nem a kijelentések, de az igért tettek fognak csak megnyugtatni. Ennyi történt, szórul-szóra ennyit mondottam el a Népegyletben is, aki ennói többet, vagy mást állit, az téved. A mi pedig a békéscsabai peticiónálókat illeti, azokat nem szükséges külön apostrofálni; azokról a népnek megvan a maga véleménye. Én pedig remélve, hogy ezen soraimat szórul-szóra, az igaznak megfelelően leadja a vasárnap, e hó 10-iki számú Közlönyben, vagyok kelő tisztelettel: Áchim L. András, földmíves, orsz. képviselő. Kondoros vasúti közlekedése. Amilyen áldásnak tekintik a vasutat mindenfelé, hol már a lakosság hozzá jutott, ép annyi bosszúságot okoz ez az intézmény Kondorosnak vármegyénk eme rohamosan fejlődő községének. A község annak idején a szarvas-mezőhegyesi vonal kiépítéséhez 40,CG0 koronával járult hozzá s az összeget pótadóban két év alatt lefizette s kapott egy külön vonalat Kisszénástól, mely vonalnak hossza 5-8 km. s mely arról nevezetes, hogy többen járnak rajta gyalog, mint amennyit maga a vonat szállít. Mert tulajdonképen csak Szarvassal van amilyen-olyan összeköttetés, már lefelé Orosházának csak végső elkeseredésében megy valaki a vonaton, ha arra felé volna dolga. Mert csak egyszer mehet naponta olyformán, hogy pontban déli 12 órakor indul és d. u. 4 órakor érkezik Orosházára s ha innen akár Békéscsabára, akár pedig Szeged felé törekednék, türelemmel várja az esti vonatok valamelyikét. A várakozásnak legmeghatóbb mozzanata a következő: 12 óra előtt pár perccel rohan az utazással kénytelen polgár — ebéd nélkül, mert délig el van foglalva — az állomáshoz, hogy le ne késsen; ha mégis lekésett, mert az indításban pedáns a pontosság, akkor, mihelyest lélegzése szabályossá válik, azt mondja: „No nem baj! Indulok másfél óra múlva gyalog; jókor ott leszek még Kisszénáson I4 A vonat ugyanis már 12 óra 12 perckor Kisszénáson van s a Szarvasra menő utasok alig várnak egy fél órát, már jön a vonat Orosháza felől — ha csak valami baja nem esett — amint az igen gyakran megszokott történni. Ha már most nem Szarvasra, dn Orosházára szándékozik az utas, akkor két és fél órát várakozik, mig Szarvas felől megérkezik a másik vonat. A kisszénási állomás nagyjelentőségű központ Szentandrás határában fekszik és még 8 község határának végpontja találkozik mellette. Annak idején az állomást központinak, nagynak tervező mérnök úgy indokolta javaslatát, hogy ottan út-csomó pont van s rövid időn virágzó község fog ottan keletkezni, azért kell ezt az állomást központivá tenni, fűtőházzal ellátni, mert annak nagy jövője van ! Szükség volt ekkora apparátussal öszszehozott indokolásra, mert az időben Kondoros abban fáradott, hogy a vasút iránya a község érintésével kösse össze Szarvast Orosházával, volt is erre hajlandóság az intéző körökben. De hát a nagybirtok! A kisajátítás oly nehezen ment a kisgazdákkal szemben ! Hol lett volna akkor a Soendrop, vagy nem tudom milyen vállalkozónak a milliós nyeresége ? Kondoros tehát belenyugodott a 40,000 korona fejében néki juttatott külön vasútvonalba és belegyakorolta magát a várakozásokba. Kezdetben volt ugyan még egy hajnali vonat is, csatlakozás az Orosháza felé menő vonathoz, de ezt rövid idő múlva megszüntették. S most már a lakosságában folyton gyarapodó község (4500 lakos), olyan helyzetben van, hogy nehezen várja a Csaba fe}é tervezett keskeny vá^ányú motorvasutat. Ha ez meglesz, akkor nyugton maradhat a kondorosiaktól az békés csanádi. (Jtóbbi időben ugyanis még bántóbb mellőzés érte Kondorost Még a gyászos emlékű Fejérváry kormány vasúti miniszterénél járt vvármegyei deputációnak sikerült kieszközölnie, hogy Szarvasról Orosházára este 6 óra után is indul egy vonat, úgyszintén Orosházáról Szarvas felé az esti órákban szintén egy. A Kisszénás—kondorosi szárnyat azonban ez az intézkedés nem érinti. Maradt minden a régiben. A külömbség csak az, hogy most még több gyaloglót lehet látni az 5 kilométeres vonal mentén, mert a Szarvasra lerándulók inkább indulnak az esti vonattal haza felé, ha mindjárt gyalogolniok kell is Kisszénástól, mert nyugodtabban elvégezhetik dolgaikat odabent Junius 1-től van ez az esti vonat s már egész tömeget képez azoknak a száma, kik ilyen módon érkeztek Kondorosra. A gyalogút a vasút mentén javul; Kondoros pedig megszokja lassacskán, hogy az ő vasút-állomása Kisszénáson van, e kitűnő központban. Ezen- nyomorúságos közlekedési viszonyokon segitendő, már többször folyamodott a község az üzletvezetőséghez, de sőt ama deputócióban is részt vett, bár semmiféle biztatást|nem kapott az akkori ügyvezetőtől; ám az üzletvezetőség azzal üti el a dolgot, hogy a zzemólyforgalom nem olyan arányú, hogy külön intézkedésre szükség voína. Arról azonban hallgat, hogy a teheráru forgalom bőven kárpótolja a vasutat e veszteségért. Elvégre is a jövedelmet átlagosan kell számítani s akkor k-i egyenlítődik minden, s még jókora haszon marad. Kondoroson megindult a mozgalom az iránt, hogy ha már egy kosár szenet sajnál a vasúttársaság egy vonamenetre, a községnek kedvezőbb közlekedése érdekében: tegyék át a fűtőházat Kisszénásról Kondorosra, akkor ezen áldozatkészséget tanúsított községnek is szolgál valami kedvezéssel és a költségekben is megtakarít valamicskét. Ha a mozgalom nem vezetne eredményre, akkor remélhetőleg rövid időn belül nem valósul meg a Kondoros és Gyoma között tervezett vasútvonal, melyre meg van az előmunkálati engedély és folytatódik ez a vonal Csorvásra s akkor az- l után: fel is ut, — le is ut. Lehetséges, hogy az itt előadottak 1 valahol figyelmet keltenek, s talán javulni fognak Kondorosnak szánalomra méltó közlekedési állapotai, de ha nem is ez volna az eredmény, legyen legalább az az elégtétele e községnek, hogy a nagy nyilvánosság előtt elmondhatta panaszát, talán könnyebben gyakorolja magát tovább a béketűrésben. K L. Egy anya rémtette. Gyilkosság és öngyilkosság. Mezőberény község egy idő óta egyebei nem tesz, mint szenzációkat szállít a világnak. Alig egy hete sajnálatos zendülés verte fel a különben csendes község nyugalmát, tegnap pedig a párját ritkító borzalmas családi dráma ejtette izgalomba a lakosságot. Egy elkeseredett'fiatal anya önkezével kioltotta két kicsi fiu-gyermekének életét, majd pedig önmaga ellen fordította a gyilkos eszközt. Az ártatlanságok lelko már az égbe szállott, az anya pedig a halállal vívódik. A rémes esetrl őezeket jelenti mezőberényi tudósítónk; Cs. Varga Ferencné, Szekeres Julianna már évek óta perparvarban élt az anyjával, akivel közösháztartást folytatott. Az alisí 26 éves, gyönge idegzetű asszonynak állítólag sokat kellett szenvednie saját anyjától, akinek a házzsártossága elkeserítette az egész család életet, A fiatal menyecske nap-nap után jobban nekiadta magát a busulásnak, mely tegnap végleg elöntötte a keserűség, vagy amt szintén nem valószínűtlen, el is borult az elméje. Tegnap délelőtt ugyanis, amíg férje, Cs Varga Ferenc csizmadia mester, aki most kupeckodással foglalkozik, távol volt a sarkadi vásáron, az asszony borotvával elmetszette 3 éves gyermekének a nyakát, 6 éves gyermekét pedig revolverrel szivenlőtte. A két ártatlan csöppség azonnal meghalt. E rettenetes művelet után az asszony ugyanazzal a borotfával, amelylyel kisebb gyermekét megölte, a maga nyakán metszette el az ereket Éz a vágás azonban nem sikerült, mert az előhívott G a r a y Gusztáv dr., községi orvos bekötözte sebeit. A szerencsétlen asszonyt, — aki iránt általános a részvét, — ma beszállítják a gyulai kórházba. A hatóság pedig a véres eset ügyében szigorú vizsgálatot indít. Állat az emberben. Felfüggesztett tisztviselő. A perverzitásnak egy hihetetlen esete tartja izgalomba Gyulaváros közönségét. Egy nadrágos emberbe bujt bele az állat és vetkőztetette ki minden emberi formájából,^diktálván neki oly rettenetes dolgokat, amelyeknek leírásától pirul a toll, s a milyeneket nem fog a nyomdafesték. A szomorú szenzáció, mely egy karriert tett tönkre, a gyulai közkórházé. Annak egyik alkalmazottja feledkezett meg emberi mivoltáról és vitt végbe szörnyűséges dolgokat. B a r t o s Gusztávnak hívják a szerencsétlen embert, aki mint élelmezési tiszt volt alkalmazva a kórháznál. Ugy az orvosok, mint a személyzet kifogástalan úriembernek ismerték az aránylag fiatalembert, akinek családi élete ellen sem volt panasz. Amint ismerősei tudták, boldogan élt fiatal feleségével is l Csak egy szenvedélyét ismerték, a fényképezést. A kodak állandóan zsebében volt. És ez lett az árulója is. A beteges hajlamokkal megvert ember ugyanis pornografikus felvételeket készített titokban a kórház női osztályában, ahol a társadalom utcai leányai vannak beosztva. Itt azután olyan üzelmeket is vitt végbe, amelyek nem férnek össze a jóizléssel, annál kevésbbé a házasság kötelmeivel. De elsősorban a kórházi szabályokkal. • Mindezek napfényre derülvén, a kórház igazgatósága Bartos ellen feljelentést tett Ambrus Sándor alispánnál, aki az immorális embert felfüggesztette állásától és elrendelte ellene a fegyelmit megelőző vizsgálatot. Az esetet Gyulán nagy felháborodással tárgyalják. A gyulai földvétel. Deputáció a kormánynál. Gyulavárosának a gróf A 1 m á s s y Kálmánné tulajdonában levő remetei földek megvételére irányuló tárgyalásaiban fordulat állott be. A város ugyanis eredeti tervétől elállott és olyirányban kezdett tárgyalásokat, hogy a szóbanforgó uradalmat az állam vásárolja meg és három holdas parcellákban adja el a földéhes, nincsetlen kisgazdáknak, akiknek elégületl ensége hova-tovább kelle metlenségeket hozhat esetleg a városra. Ez ügyben tegnap Gyulaváros részéről B u c s k ó Koriolán dr. h. polgármester vezetésével húsztagú küldöttség tisztelgett Darányi Ignác földmivelésügyi miniszternél. A küldöttséget a fővárosban tartózkodó Fábry Sándor dr. főispán vezette a miniszter elé, aki délelőtt 11 órakor a peilamentben fogadta a deputációt. A város kérelmét Fábry főispán tolmácsolta a miniszternek, aki kegyesen hallgatta végig az előterjesztést és és örömét fejezte ki a város üdvös törekvésének. Darányi miniszter kijelentette, hogy az állam ugyan legnagyobb sajnálatára nem vásárolhatja meg a remetei földbirtokot, nem zárkózik el azonban az elől, hogy ha város veszi meg és parcellázza a kérdéses uradalmat, a városnak a legmesszebbmenő állami segélyt adja. A kilátásba helyezett állami segély végleges összegét akkor állapítja meg, ha kiküldendő szakközege jelentést tesz a földbirtok minőségéről. A küldöttség köszönetét ismét Fábry főispán fejezte ki a miniszternek, aki a deputációnak több tagját megszólításával tüntette ki. A tótkomlós-vásárhelyi vasút ügye. Jelentős tanácskozások. Közel két éves az az akció, amely Szegedről kiindulva, az érdekelt vasúti engedményesek terve szerint Tótkomlóst, Békésvármegyének ezt a népes községét kapcsolná össze Hódmezővásárhellyel és illetőleg a tiszai rakparttal. Ez az akció most újra erősebb tápot nyert, amennyiben a szomszéd Hódmezővásárhely törvényhatósága megkezdette a legkomolyabb irányú tárgyalásokat a kérdéses vasút kiépítése ügyében. Lapunk legutóbbi számában röviden emlitést tettünk arról a tárgyalásról, amely S á r in e z e y Endre, az A. E. G. V. vezérigazgatója jelenlétében lefolyt Hódmezővásárhelyen. A már közölt részletek kiegészítéséül adjuk az alábbi megállapodásokat : A tervezett vicinális vasút Tótkomlós községből indul ki és Békéssámson érintésével Hódmezővásárhelyen keresztül egészen a tiszai rakodópartig halad. A vasút keskenyvágányu és motoros üzemű lesz. Kimondotta a bizottság, ! hogy egy különálló és teljesen függeti len részvénytársaságot ab kit, amely részvénytársaság a vasút egyöntetű kezelését illetőleg, léphetne társas viszonyba az A. E. G. V részvénytársasággal. Ezt megelőzőleg az ügyet Sármezey Endre főmérnök is szóvá tette s az ő előterjesztése folytán indult meg a nagyfontosságú kérdés fölött a vita, amely különben a vasúti vonal irányának megjelölése körül öltött szélesebb mérveket. Kimondotta a bizottság, hogy a tervezett vasút hossza maximális 94 kméter, amely összegből Békésvármegyére a 90.000 kor. összes építkezési költségek levonásával óvi 400.000 kor. esik, Békéssámsonra pedig 20.000 korona. A tervezett motoros vasútnak gazdasági előnyeit több izben volt már alkalmunk e helyütt kifejteni. Itt csak röviden jelezhetjük, hogy a vasúthoz fűzött remények a legrövidebb idő alatt megvalósulnak. Gsaba a Tulipán hetében. Nagygyűlés, értekezlet, ünnepség. A vasárnapi gyulai tulipángyülés után ma Csabán virrad fel a tulipán ünnepe. Mindjárt ünnepkörnek is lehet nevezni, mert csak a jövő vasárnap végén, tehát nyolc nap múlva fog véget