Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-06-07 / 49. szám

Békéscsaba, 1906. junius 7 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 a napirendet. Az adószedői állásra pá­lyáztak : Z a h o r á n Mihály csabai napi­díjas, ideiglenes adószedő, Jenő Kál­mán simándi napidíjas, Tóth Pet­r o v s z k y Pál csabai díjnok és K v a s z Pál csabai szabóiparos. A főszolgabíró mindegyiket jelölte. Áchim L. András szólalt fel első­nek a tárgyhoz. Hangsúlyozta, ha vá­lasztanak, mindig olyan tisztviselőt vá­laszszanak, akinek elég tudása, jelleme van és aki jól bánik a néppel és hogy szegényebbsorsu csabai fiúnak adjanak kenyeret. Tudomása szerint Zahoránnak elég vagyona van, különben is tudatlan legény, aki csak azért furakodott be a városházára, hogy a dolgot elkerülje. Zahorán lenéző módon bánik a felek­kel, mintha máris horámbusaj volna­Ajánlja megválasztani Tóth Petrovszky Pált. Galli Gyula kijelenti, hogy vá­lasztási kérdéshez soha nem szokott hozzászólani. Ezúttal azonban köteles­ségének tartja kijelenteni, hogy Zaho­rán Mihály a próbaidő alatt legjobban megfelelt a pályázók közül és így ajánlja őt megválasztani. Áchim Tamás biró Áchim L. And­rásnak reflektál egy korábban elmondott beszédére, amelyben Áchim L. András kifogásolta, hogy közpénzeket szegény­sorsú tisztviselők kezeljenek, most pe­dig éppen ennek az ellenkezőjét han­goztatja. Zahoránnak ugyan vagyona nincs, de minden tekintetben kifogás­talan ember. Áchim L. András visszautasítja Áchim Tamás állításait és kijelenti, hogy elég kompetensnek érzi magát arra, hogy a nép nevében kijelentse : Zaho­rán goromba, durva ember. Seiler Elek: Nem tartja helyes­nek, hogy a jelöltek mellett vagy ellene szóljanak, azon jelölt ellen, aki nem védheti magát De a személyes támadás és az olyan kifejezések, hogy pimasz és durva, nem is méltó a képviselőtestü­lethez. Maga is ugy hallotta, hogy Za­horán tisztességes, szorgalmas ember, tartozik tehát őt megvédeni. Ezután szavazásra kerülvén a sor, a képviselőtestület Petrovszky 6 szava­zatával szemben 23 szótöbbséggel Zaho­rán Mihályt választotta meg adószedő­nek, aki azonnal le is tette a hivatali esküjét. Áchim L. András a forumon és lent. — A parlamentből és Népegyletbö'l. — A csabai paraszt képviselőről esik szó, akinek mandátuma ellen kedden adták be a Kariához a petíciót. Áchim L. András ugyanis szerepelt. Fönt in­terpellált, itthon népgyülésezett. Parla­mentet csinált magának a Népegyletből, mivel hogy a Népegyletben szabad poli­tizálni. És amit fönt el nem mondhatott, azt elmondta itt. A parlamentben szombaton szólalt föl az uj ciklusban A c h i m L. András. És pedig interpelláció alakjában, amit a belügyminiszterhez intézett. A nép­gyűlések tömeges betiltása miatt inter­pellált a belügyminiszterhez, kérdezve, hogy hajlandó-e a szociáldemokraták­nak engedélyezni azokat a népgyüiése­ket, melyeket a közigazgatási hatósá gok különböző helyeken betiltottak. Interpellációját kiadták a belügy­miniszternek. Amit Áchim fönt végzett és talán azt is, amit nem végzett, elmondotta a Népegylet vasárnapi népgyülésén. A beszéde valóságos beszámoló volt a parlamenti helyzetről. Nagy dolgokat mondott a Csaba képviselője. Hogy őt a szegény nép boldogulása érdekében kifejtett és a jövőben még nagyobb mérvben szándékolt agitációtól el akar­ják vonni a nagyfejüek, Elmondta, hogy a Ház folyosóján megszólította W e­k e r 1 e ós kérte, álljon el eddigi poli­tikájától. Kossuth Ferenc és gróf Andrássy Gyula pedig ilyen érte­lemben elküldötték hozzá bizalmi embe­rüket. Szóval fényes ajánlatokkal ke­csegtették, de őt nem lehet lekenye­rezni, mert ő csak a vérei érdekében fárad. Majd meg kritizálni kezdte a kor­mányt. Szegény kormány ! Gróf And­r á s s y r ó 1 elmondta többek között, hogy délelőtt 11 óráig alszik, délután 3 órakor már ismét alszik, szóval gróf Andrássy Gyula egyebet sem tesz, mint alszik. Eddig ugyan nem volt kivehető, mi a célja a népgyűlésnek. Most már a lóláb is kilátszott világosan. A kép­viselő ugyanis érzékeny húrokat kez­dett pengetni. A petíciót, amelylyel mandátumát megtámadták és peticióná­lókat sürün emlegetve, az „úri bandát", s különösen annak három tagját illették az ő sajátos titulusával. Majd az újságokra került a sor, amelyek persze égetni valóak, mert nem egy hiten vannak Áchimmal. Az az újság azonban, amelyiken az ő neve diszeleg, az aztán teszi. A Paraszt újság mindent pótol, a Parasztujságot azonban semmi se pótolja. Azért is hát mindenki fizes­sen elő a Parasztujságra ! Mert aki nem fizet elő a Parasztujságra, az az uri­bandához tartozik, az uribanda pedig kötelet, máglyát érdemel, semmi egyebet. Ezeket és az ezekhez hasonló masz­lagokat közei hatszáz parasztpárti pol­gártárs hallgatta végig, éltetve a képvi­selőt, Gerendásnak isten kegyelméből való parasztkirályát. Áchim L. András után a szent cél nevében G a r a Ernő és P o 11 á k Arnold szólottak a néphez ós az ő beszédükkel a népgyűlés véget is ért. Esküdtszéki bűnügyek. Kétnapos ciklus. A gyulai kir. törvényszék, mint es­küdtbíróság előtt kedden kezdődött meg ez évben az első esküdtszéki ülésszak, amely össze-vissza két napon át tartott. Két bűnügy került az esküdtbirák elé, akiknek még ilyen kevés gondot soha sem adott egy-egy ciklus. A küzdelmes élet drámai jelenetei­nek két sötét epilógusa játszódott le a két nap alatt a tárgyaló nagyterem­ben, amelyet zsúfolásig töltött a közön­ség Pedig a bünügyek nem birtak kü­lönösebb érdekességgel. Ma, amikor az uj sem uj a nap alatt, hogy birna kü­lönösebb érdekességgel, hogy egy elté­velyedett leány az apja életére tör, vagy egyik legény kioltja haragosa életét? A két nap tárgyalási bünanyagát az alábbiakban ismertetjük : A nagyszénási dráma. A mult év november 6-án borzal­mas eset történt Nagyszénáson. Hege­dű s Mária odavaló leány alvó apja élete ellen tört és baltával több izben a nyakszirtjére vágott, ugy hogy az apát, Hegedűs Györgyöt' csak á leg­gondosabb orvosi ápolásnak sikerült megmenteni az élet számára. A királyi ügyészség szándékos em­berölés bűntette miatt emelt vádat He­gedűs Mária ellen, akinek ügyében a Szakmáry Várady Arisztid elnöklete alatt tárgyaló tanács ítélkezett. Ennek tagjai voltak: T h o 1 d István dr. és H u b a y Lajos törvényszéki birák, jegyző : G ö m ö r y Lajos. A közvádat L i s z y Viktor dr. főügyészhelyettes, a védelmet pedig Vértesi Andor ügyvédjelölt képviselte. Az esküdtbíróság a következő tagok­ból alakult meg: Dubányi Gyula, Be­1 e n t a Mihály, ifj. Hegédü's Dániel, Sziráczky Pál, S z i k ora Gergely, S e r 1 y Kálmán, L. Kovács János, L u s z t i g Adolf, L o 11 a György, Sta r k Ferenc, R ó z s a Miksa és ifj. Varga Antal. Az esküdtbíróság megalakulása után elsőnek a vádlottat hallgatták ki. A leány egy szánalmasan megtört, színtelen fakó alak, aki az elnök kérdéseire sírva vá­laszolt. Folyton a boldogtalanságát hajtja s hogy ne:a volt szándékában "elemész­teni az apját. Előbb is a maga életét akarta eldobni, s csak egy szerencsétlen I pillanat adta kezébe a baltát, amelylyel I megakarta bőszülni azt a sok szidást és rossz bánásmódot, melyben az apja ré­szesítette. Az apa megcáfolja a leány vádjait, de menteni igyekszik a vádat. A tanuk jelentéktelen vallomásai után megszövegezték a kérdéseket, majd pedig a vád ós védelem előterjesztésére került a sor. L i s z y Viktor dr. vád­beszédére ügyesen felélt Vértes Andor, a fiatal csabai ügyvédjelölt, aki ezúttal szerepelt elsőizben a védő-asztalnál. A tűzpróbát fényesen megállotta. Estefelé járt már az idő, amikor az esküdtek kihirdették a verdiktet. Ennek alapján a biróság Hegedűs Máriát az enyhítő körülmények figyelembe véte­lével 1 évi börtönre itólte. Agyonverte a haragosát. Tegnap Dezső Lajos öcsödi le­gény állt az esküdtbirák előtt. A vád ellene is az volt, mint az előbbi vádlott ellen. A szándékos emberölés bűntettét pedig azáltal követte el, hogy ez óv ja­nuár 3-án vasvillával agyonverte régi haragosát, Rónai Mihályt. Rónai a nevezett napon pityókás állapotban ki akart békülni Dezsővel, akivel valami bogárszemű leány miatt kaptak össze. Föl is kereste Dezsőt_ a tanyájukon ós belépve hozzájuk, pálin­kával, meg baráti jobbal kinálta meg. Dezső azonban egyiket sem fogadta el, hanem kitessékelte, majd meg vasvillá­val nekiesett és holtra verte. Az ügyben Ítélkező tanács elnöke ma is Várady Szakmáry Arisztid volt. Szavazóbirák voltak: Hubay Lajos ós Nagy Kálmán jbiró. A vádat Tóth Ferenc kir alügyész, a védelmet pedig Martos József dr. látta el. Esküdtekül kisorsoltattak: Serly Kál­mán, Sziráczky Pál, ifj. Steigervvaid Fe­renc, Dubányi Gyula, Jeney Endre, Schwarcz Miksa... Stark Ferenc, Erkel János, Kállay Ödön, Herczegh Géza, Rózsa Miklós, Lotta György, Belenta Mi­hály, L. Kovács János. ' Dezső a tárgyaláson azzal védeke­zett, hogy önvédelemből támadt hara­gosára, aki őt agyonakarta verni. Az esküdtbíróság enyhén itélt. Er­ii e 1 János jelentette, hogy Dezső Lajos erős felindulásban elkövetett, ha­lált okozó súlyos testisértés bűntettében mondotta ki bűnösnek, igy a törvény­szék 2Va évi börtönre itélve s ebből is 5 hónapot a vizsgálati fogságból betud­nak. Dezső és védője felebbezést jelen­tettek be, utóbbi szabadlákrahelyezést is kért, mit azonban a biróság elutasított. Munkások mozgolódása. Lápunk legutóbbi számában meg­emlékeztünk már azokról az állapotok­ról, amelyek a gazdaság munkások és cselédek fenyegető magatartása miatt rettegésben tartják a gazdaközönséget. Az arató munkások ugyanis, — noha ta­gadják, — sztrájkra készülnek, aminek kétségtelen jelei mutatkoztak már Füzes­gyarmaton, ahol a járás főszolgabirája két izgatót el is itélt. Utóbb pedig maga Ambrus Sándor dr. alispán szüksé­gesnek találta, hogy személyesen győ­ződjék meg az ottani állapotokról. Most ujabb jelentéseket veszünk e mozgalmakról, amelyeknek rugói Am­brus Sándor alispán jelentése szerint, béremelések követelése, különösen bér­emelést követelnek a takaró munkások, akik szerződésileg a termés tizedét és konvenciót óhajtanak maguknak bizto­sítani. A cselédeknél is van elégedetlen­ség, akik kijelentették, hogy ők egyelőre nem lépnek ugyan szjfájkba, de ameny­nyiben az arató munkások megtagad­nák a munkát, ők is csatlakoznának a sztrájkolókhoz. Általában pedig izgult a munkások hangulata, noha a gazdakö­zönsóg a béremelés tekintetében méltá­nyosságot tanusit irányukban. Lehetséges, hogy a keletkezett ellen­tétek békésen kiegyenlítődnek, amely esetben az érdem Ambrus alispáné lesz elsősorban, aki füzesgyarmati tartózko­dása alatt személyesen tárgyalt a mun­kásokkal és cselédekkel, akiket figyel­meztetett a kötött szerződések pontos betartásának kötelességére. A munkások és illetőleg azok vezérei kijelentették ugyan, hogy egyáltalán nem gondolnak szerződésbontásra, csupán bérük emelését kívánják, s csak ha eziránt óhajuk nem teljesülne, lépnek sztrájkba. Igencsak ilyenformák az állapotok a megye egyéb községeiben is. Éppen ezért a hatóság az eshetőségekre szá­mítva, minden szükséges intézkedést megtett a sztrájk vagy zavargások ki­ütésének zavarai meggátlására. Az expo­náltabb helyeken a csendőrséget meg­erősítették, s ha oly tünetek merülné­nek föl, amelyek aggodalomra adnának okot, ugy még több karhatalmat rendel­nének ki. Lehetséges azonban, hogy erre az intézkedésre nem lesz szükség, s munkaadók és munkások kölcsönösen a bölcs mérséklet álláspontjára^ helyez­kedve, minden veszélyt- elhárítanak. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. A képviselőház mai ülésen ismét ok­vetetlenkedtek a nemztiségek. J e d 1 i c s k a Ferenc személyes meg­támadtatás cimen szólalt fel és vihart támasztott. Harmadszori felolvasásban elfogadta a Ház az indemnitit, az újonc megaján­lást, majd megválasztotta a 10 tagu kvóta­bizottságot : Battyanyi Tivadar, Földes Béla, Mérey Lajos, Nagy Ferenc, Pisz­tory Mór, Rakovszky István, Rauch Pál báró, Szabó Kelemen, Széli Kálmán, Ugrón Gábor. Földes Ferenc a kereskedelmi viszonyok rendezéséről szóló törvény­javaslatot terjesztette be. Kossuth: Elfogadásra ajánlja a javaslatot. Fejtegeti, hogy a javaslat célja, hogy az ország ne legyen e fon­tos kérdésben ex-lex állapotba. Magyar­országnak teljes joga van önálló vám­tarifát megállapítani, Ausztriának nincs joga ehhez hozzászólani. (Ugy van, taps.) Ha Ausztria ebbe beleszól, túllépi a ha­tárt. Elfogadásra ajánlja a javaslatot. (Éljenzés ós taps.) Az interpellációk előtt Csizmazia Ferenc felelt Jedlicskának, ki alaptala­nul gyanúsította meg a néppártot. Vé­delmébe vette a néppártot Rakovszky István, ki ezzel végzi, Jedlicskára mu­tatva a szavait: Ilyenek a hazafiak, akik ha kell a miniszterelnök előtt a legna­gyobb hezafiaknak vallják magukat s idejőve a Házba, izgatnak. Elnök kijelenti, hogy sem az elő­adó, sem a miniszter nem támadták Csizmadiát. A német császár Bécsben. Bécsből jelentik nekünk telefonon : A német császár ma délelőtt 10 órakor érkezett Bécsbe a penzingi pályaudvaron Ferenc József királylyal együtt, aki már a Nordbahnhofon szállott a német csá­szár kocsijába. A két uralkodó találko­zása a legszívélyesebb volt. Kétszer át­ölelték és megcsókolták egymást. A penzingi pályaudvaron a 101. gyalog­ezred egy dísz-százada várta az uralko­dókat zászlóval és zenével. A vonat megérkezésekor a katonai zenekar a német himnuszt játszotta, mire Vilmos császár királyunkkal együtt ellépett a disz-század előtt. A két uralkodó ezután kocsiba szállt és a sorfalat álló nagy néptömeg lelkes ovációi között Schön­brunnba hajtattak. Wekerle Bécsben Bécsből táviratozzák: Vilmos német császár a bécsi magyar házban leadta névjegyét Wekerle Sándor miniszterelnök részére. B e c k báró, osztrák miniszterelnök a déli órákban felkereste Wekerlét. A látogatás hosszabb ideig tartott. Küldöttségek a minisztereknél Ma délelőtt több küldöttség tisztel­gett Kossuth, Apponyi és An­drássy Gyula gróf miniszterek előtt. Az orsz. ref. tanár-egyesület fél 12 óra­kor tisztelgett Kossuthnál. A kül­döttséget D ó c z y Imre egyházkerületi felügyelő vezette. Üdvözölvén, arra J kérte, hogy az állami tanárok által él­j vezett vasúti kedvezményt a protestáns tanárokra is terjessze ki. Kossuth megköszönve a tisztelgést, biztosította a legnagyobb jóindulatáról. Nagy ékszerlopás a vonaton. Massei Sievesti Eliza urnő, aki Ve­lencéből jött Budapestre, kiszállván a vasúti kocsiból, észrevette, hogy útitás­kájának zára össze van préselve. Föl­nyitotta bőröndjét s meglepetve látta, hogy összes ékszerei, szám szerint ti­zenegy darab eltűnt, Az ékszerek ér­téke több húszezer francnál. Halá'ra szurkálták. Budapesten a Viola-utca sarkán ma hajnalban a rendőrőrjárat egy eszmé-

Next

/
Thumbnails
Contents