Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-05-24 / 45. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. juniu 6. községnek, vagy pénzes vállalkozónak, olyan áron, vagy drágábban, mint azon a vidéken a földet adják-veszik. A vál­lalkozó azután haszonnal ismét eladja a fölosztott birtokot kisgazdáknak, törlesz­téses hitelre. A parcellázás célja ugyanis az volna, hogy a gazda a termésből fö­dözze a törlesztéses kamatot és ne a készpénzéből. Ez azonban nem történik ily módon, mert a parcellás birtokos nem gazdálkodik olyan intenziven, hogy a nagy kamatokat a termés eredménye födözni tudná, tehát legtöbbször kész­pénzéből fizeti a kamatot. A vidék munkásnépére hasonló ká­ros az uzsorás parcellázás. A fölosztott nagy uradalom cselédje vagy elköltö­zik,'vagy ott marad ós csak gazdát cse­rél, de sorsa a parcellázás révén semmi­esetre sem javul. A nagy uradalomban megkapja a cseléd a járandóságát. De azt kérdezem, megváltozik-e ez a sze­rencsétlen helyzet, ha a nagy uradalmat földarabolják ? Nem !' Ha a tizezer hol­das uradalomból néhány száz kisbirtok lesz, akkor a cseléd csak gazdát cserél. De a száz holdon éppen olyan szegény marad, mint a tizezer holdon volt. Sőt a megfigyelés azt mondja, hogyanagy­birtokon' még jobb sorsa van, mint a kisgazdánál. A mi a parcellázásnak a vagyonta­lan mezőgazdasági munkásra való hatá­sát illeti, az sem külömb a többinél. Az arató és a legtöbb mezőgazdasági mun­kás részért dolgozik. És vájjon hol jár jobban a részért dolgozó munkás? A nagy uradalomban-e vagy a kisgazda­ságban ? Föltétlenül a nagy uradalom­ban, mert ugyanazért a munkáért töb­bet kapott, a hol a holdankinti hozam nagyobb. Már pedig az uradalom rend­szerint több és szebb búzát, burgonyát és kukoricát termel a földjén, mint a kisbirtokos. És valóban megfigyelhetjük mindenütt, hogy az arató- és részes munkás elsősorban az uradalomnál ke­res munkát és csak ha ott nem kap, akkor megy el a kisbirtokoshoz. A parcellázás megszokott módja te­hát nemcsak az adósságra vásárló kis­gazdára káros, hanem egyidejűleg meg­rontja az egész vidék munkásviszonyait is, mert csökkenti a cseléd és a részes­munkás bevételét. Ha tehát azt akarjuk, hogy a parcellázás közgazdasági jó ha­tása érvényesüljön, akkor a tisztán ha­szonra dolgozó parcellázó vállalkozó működését közgazdaságilag is értékessé kell tennünk. És erre a munkára első­sorban a földmivelési minisztérium hi­vatott. A kérdésnek van azonban poli­tikai háttere is. A parcellázást nemzeti­ségi vidéken csak a magyar faj erősíté­sére szabad fölhasználni és ott, a hol a parcellázás révén román és tót gazda­ságok jönnek létre, az egész kormány­nak kötelessége, hogy a magyar föld elidegenítését megakadályozza. Egyszó­val, a kormánynak kötelessége, hogy a parcellázást ellenőrizze és helyes me­derbe terelje. Legjobb példát nyújt e tekintetben Amerika parcellázó politikája. Az Unió kormánya is parcelláz. Létesített parcel­lázó vállalatokat, a melyek száz és száz­ezer holdakat osztanak föl ós rendez­nek be apró modern gazdaságokká. Ha például földarabolnak egy tizezer hol­das földterületet kétszáz darab ötven­holdas birtokra, akkor ellátják az egész területet öntöző-csatornákkal, épületek­kel és szövetkezeti gépekkel és csak az ily módon berendezett birtokot adják ei a kisgazdának. Az amerikai parcellá­zás'tehát megfelel közgazdasági föladatá­nak. A nagy, extenziv üzemü gazdasá­got átalakítja több belterjes kis gazda­sággá és ily módon megháromszorozza annak a földdarabnak a termőképessé­gét, ugy, hogy a telepitvényes a termé­séből fizeti meg a törlesztéses kamato­kat. Igaz, hogy Amerikában a föld ha­sonlithatlanuf olcsóbb, mint nálunk, de ez nem változtat a lényegen. A magyar parcellázásnak is csak abban az az eset­ben megfelel, tudniillik intenzivebbé teszi a gazdálkodást és oly jól fizet, hogy a parcellás-birtokos a termés ered­ményéből födözheti a törlesztéses ka­matokat. Amerika példája mutatja, hogy a jelenlegi magyar parcellázás közgazda­sági cégér alatt űzött földuzsora és csak azért kedvelt dolog, mert a pénzes vállalkozónak nagy jövedelmet biztosit. Nem az a baj, hogy parcellázunk, ha­nem az, hogy rosszul parcelláznak. A szó szoros értelmében nem vonatkoz­hatik ez a parcellázó községekre, mert ezek az abból eredő hasznot a közkölt­ség apasztására, vagy kulturális célok előmozdítására fordíthatják. A földmivelési minisztériumnak első­rendű kötelessége, hogy a parcellázás közgazdasági hasznát érvényesítse. Jel­szavak hangoztatása és a licitálás nem nemzetföntartó tevékenység. Gondos­kodjék róla Darányi, hogy először a parcellázott birtok megvásárlói szövet­kezetbe tömörüljenek, a pénzes vállal­kozó rizikójára az intenzív gazdálkodás minden eszközét megkapják. Másodszor. A'fölosztandó birtokot lehetőleg a cseléd­ség és a vagyontalan mezőgazdasági munkásnép számára parcelláztassa, mert a parcellázás főképpen a munkások érdekét hivatott szolgálni. Harmadszor. A parcellázást nemzetiségi vidéken csak a magyar faj érdekében engedélyezze. Ha Darányi miniszter a parcellázásnak ezt a három, lényegbe i követelményét érvényesiti, akkor négy-öt esztendő alatt megszűnik a magyar parasztnép kivándorlása. Ereky Károly. Kát főgimnázium tornaversenye. A békési és csabai főgimnázium növen­dékeinek tornaversenye, amelyet elsőizben, mult vasárnapon elmosta a tavaszi zápor csütörtökön délután folyt le Csabán. A szép és testedző sportnak igen kellemes idő kedvezett és nagy közönség gyönyörködött az ifjúság ügyes oplasztikug mutatványaiban. A békési főgimnázium ifjúsága a mO' toros különvonatán Körber Tivadar igazgató, S é 1 e y Péter tanár és Molnár István tornatanár vezetése mellett érkeztek Csabára, ahol lelkes éljenekkel fogadták őket s a főgimnázium udvarára, majd pedig zászló alatt a vásártérre, a verseny szín­helyére vonultak. Itt oszlopokbá állottak fel s együttesen Áchim Károly vezetése alatt harang­jelzésre igazán meglepően szabatos szabad­gyakorlatokat mutattak be, mit követett a felsőbb osztályok növendékeinek 100 yardos síkfutása. A futásban V. oszt. Indultak : Szalai B, Leucuca R., Orosz J., (Békés); Kis S., Marék E., Patkás S. (Csaba). I. Marék Endre (Csaba), idő ll 4/5 mp. II. Patkás Sándor (Csaba), Hl. Leucuca Kornél (Békés). VI. oszt. Indultak: Herczog K., Borbély J., Beles S. (Békés); Csák J., Lenhardt S, Török L. (Csaba). I. Török László (Csaba), idő 1 1 2/B mp. II. Csák István (Csaba), III. Herczog Károly (Békés). VII. oszt. Indul­tak : Kovács I., Colajora A., Varga M. (Békés); Nagy S., Christián J., Popa A. (Csaba). I. Colojora Aurél (Békés), idő IP/s mp. II. Varga Mihály (Békés), III. Popa Aurél (Csaba.) VIII. oszt. Indultak : Vári S.,' Török I., Pándy I. (Békés); Kohn L., Neumann A., Révész S. (Csaba). I. Révész Sándor (Csaba), idő 11 1/s mp. II. Vári Sándor (Békés), III. Kohn Lajos (Csaba). A verseny legszebb számai: a szer­tornaverseny, nyújtón, korláton és lovon bemutatott mutatványok voltak s ezek Áchim Károly tornatanár kiváló mód­szerét dicsérik. Hat-hat növendék a csabai és a békési főgimnáziumból pályázott az ezüst és bronz érmekért. Igen kitűnő tor­nász Révész Sándor (VIII. oszt.), aki mint előtornász precízen oldotta meg fel­adatát. A csabaiak közül C h r i s z t i á n Jenő VH-ik oszt. igen ügyes és nagyerejii tornász, ő kapta a legtöbb tapsot és éljent, szép és merész mutatványaiért. Erős ver­senytársa volt M á r k y György békési Vlll-ik oszt., mig Nagy Sándor, csabai fürge, de azért szabályszerű tornászásával tünt ki. A jury Ítélete szerint M á r k y György békési 42-5 ezüst, Christián Jenő csabai 41-2 ezüst, Nagy Sándor csabai, 37-7 bronz, S p i t z e r János csabai, 37-5 bronz érmet nyertek. A sulydobásnál és rudmagasugrásnál a békésiek voltak fölényben a csabaiak fe­lett. Súlydobásnál 7 1/* kgrmos golyóval négyzetből. Résztvettek: Durkó S., Vári S, Balogh M., Bondár J., Henszelmann E., Varga M. (Békés.) Kocziha J., Révész S., Szamek O., Molnár A., Áchim M. (Csaba ) I. Varga Mihály, VIII. (Békés.) 10*48 m. II. Szamek Oszkár, VIII. (Csaba.) 1013 m. III. Henszelmann Elek, VII. (Békés.) 10T1 m. IV. Molnár András VII. (Csaba.) 9 86 m. Rudmagasugrás. Résztvettek : Vári S., Bondár J., Győri P., Kovács, Untervéger J. (Békés.) Chrisztián )., Bustea K. r Szulimán A., (Csaba.) I. Kovács Jenő, VII. (Békés.) 2 80 m. II. OyőriPál, VII. (Békés) 2"75 m. III. Bondár János VII. (Békés.) 270 m. IY. Bustea Kornél, VII. (Csaba.) 2'65 m. Szépek voltak a füzérek zenekisérettel, melyeket a csabai IV., V. oszt. mutatott be. A csabai V., VI., VII. oszt. 9 drb gúlát mutatott be, melyeket gyors egymásután­ban építettek fel s melyek rendkívül tetszet­tek. Nemkülönben a csabai III. és IV. oszt. játékai. A végén barátságos füleslabda-mérkő­zés volt 15 percig a békési I-ső és csabai I-ső csapatok közt, melyben ismét kitűnt a csabai I-ső csapat szép összjátéka, ügyes helyezkedése- s fejlett labdatechnikája. A mérkőzés 2 : 0 arányban végződött a csabai I-ső csapat javára. Az április 29-én Csabán és-májusó-án Békésen végbement füleslabda közméikő­zések eredménye a következő: I. Békés­csaba: 1. csapat 3 győzelem, 15 kapuszám. II. Békés: 1. csapat, 2 győzelem, 14 kapu­szám. III. Békécsaba: 2. csapat, 2 győze­lem, 10 kapuszám. IV. Békés: 2. csapat, 0 győzelem, 0 kapuszám. Igy az örökös vándordíj első alkalommal egy évre a békéscsabai 1-ső csapat birtokában maradt. A győztesek ezüst és bronz érmet kaptak. Végül oszlopba álltak s a Himnusz eléneklése után Bukovszky János igaz­gató szép buzditó beszéd kíséretében átadta a győzteseknek dijaikat. Tanügy. — Közvizsgálatok a tanyai községi is­kolákban. Községi tanyai iskoláinkban Csabán az évzáró vizsgálatok, amelye­ket V a r s á g h Béla iskolaszéki elnök a nála megszokott tapintattal vezetett, az iskolaszéki tagok, a szülők ós tanügy­barátok meleg érdeklődése mellett csü­törtök délután fejeződtek be. A tanulók­nak a közvizsgálatokon elhangzott bá tor és érdemes feleletei ismételten amel­let tanúskodtak, hogy a községi iskolák derék tanítótestülete,' vallásos és nem­zeti szellemben vezette a gondjaira bí­zott növendéksereget, s a közművelődés utján az anyagi ós erkölcsi érdekek ál­tal kijelölt czél felé, a lefolyt tanévben is értékes munkát végzett. Á felmutatott dicséretes eredményért minden egyes vizsgálaton az apostoli hivatást teljesítő tanítókkal szemben az iskolaszék ügy­buzgó elnöke fejezte ki az iskolai ható­ság és szülők elismerését és háláját, a tanulásban és jóviseletben kitűnt tanu­lók között pedig buzditó szavak kísére­tében becses könyveket és pénzjutal­makat osztott szét. Henneberg-selyem S^JS^ terenként 60 krajcártól il frt 35 krcárig blousokro és ruhákra. Franko és m á r vámmentesen házhoz száll itva. Minták kívánatra bérmentve kül­detnek. Henneberg 1 selyemgyára Zürich, Kaphat* MÍMIM gyógynertArbai w kereskedésben. KUZGAZDASAG. Gabona árak. Békéscsaba, május 26. A budapesti gabonatőzsde irányzata változatlanul lanyha. ^ csabai piacon csekély a kínálat. I. rendű búza ' 15'00—15 20 n. „ „ 14-80—15-00 Tengeri 14-40 Budapest, május 28. (Saját tud. táv) Készbuza változatlan, csendes; májusi buza 15-36, októberi 15-72, tengeri 13.16. Misits János, fogászati műterme Békéscsaba, Kocziszky-ház. I. emelet. £SZÍt: egyes fograk s • fog- sorok, arany fog-korona, gyökér fog-ak é§ áthidalásokat szájpadlás nélkül stb. stb. K Elegáns férfi-öltönyöket, felöltőket a legdivatosabb an­gol különleges kel­mékből készítenek ELLMANN T E S TVÉ R E K Békéscsabán, Fő-tér. Vidékre történő meghívást készségesen fogadnak — A haj ápolása. A hajhullás leggyakoribb okainak egyike, mint azt már a világ leghíresebb bőrgyógyászai is bebizonyították, a fejbőr korpa képződés. Ezen kellemetlen betegségben szenvedők a legrövidebb időn belül tel­jesen megkopaszodnak, mi­után a fejbőr korpa képző­dés a hajtalajt meglazítja és a haj gyökereit kiszárítja. Számtalan hazai és külföldi orvos ajánlja a „Petrolin hajszeszt" és ezrekre menő elismerő levél bizonyítja, hogy néhányszori használat után megszüntet mindennemű haj­betegséget, meggátolja az őszülést és meglepő módon elősegíti a haj újra növését. Vásárlásnál a fenti védjegyre tessék szigorúan ügyelni. Minden más e néven forgalomba hozott hajszesz csak silány, ártalmas utánzat. Kapható az egyedüli készítőknél: Koráni és Wachsniann drogéria cosmeticaj laboratórium, Szabadka. Kapható Békéscsabán : S0Ó Drogéria. Tőkeförlesztéses kölcsönöket földbirtokra és bérházakra ;i becsérték fele ért5kéigf'« 50 évre 4^/4% mellett, 1000 kor. utáu félévenként 26" 11. 50 évre 5% mellett 100J kor. után félévenként 27T5. 41 évre h lU»/ 0 mellett 1000 kor. után félévenként 29'60. 35 évre mellett 1000 kor. után félévenként 31'08. 40 évre 5 3/4% mellett 1000 kor. után félévenként 31 '84. 25 évre 5 3/-»% mellett 1000 kor. után félévenként 37 47. 10 évre 5 3/,% mellett 1000 kor. után félévenként 65*05. 32 évre 6% mellett 1000 kor. után félévenként 34"9íi. 23 évre 6% mellett 1000 kor. után télévenként 39'81. 18 évre 6% mellett 1000 kor. után félévenként 45'U5. 15 évre 6% mellett 1000 kor. után félevenként 50"09. 98% árfolyamban, melyben a kzzve­titési dij is benníoglaltatik, folyósít a leg­rövidebb id 11 belül a nagysznbeni általános takarékpénztár megbizottja : Vajda Dezső Békésesabán. ^roda: Vasut-utca Nádorral szemben. Félix gyógyfürdő Nagyvárad mellett. Európa leggazdagabb kénes hévvíz forrása 49°C. 17 millió liter napi mennyi­ség. A kénsavas sókban gazdag és hidro­gént is tartalmazó hévviz, javallva van fürdő alakjában csúzos és köszvényes bántalmaknál, csonttörések, ficzamodások után, idegzsábáknál (ishyan), bőrbajoknál, női betegségeknél, idült méh- és pete­fészek, gyulladások, méhhurut, medence­beli sejtszövetlob és izzadmányoknál, idült veselobnál, Brigth kór stb. Ivógyógymód alakjában pedig idült gyomorbántalmaknál makacs székrekedésnél veseköveknél, a máj- és epehólyag betegségeinél. Sárgaság- és epeköveknél meglepő gyógyhatás. Hét szállójában 200 újonnan bebuto­rozott szoba, 70 holdas park, gondozott só tautak, gyógy terem, étterem, ten niszpál ya, könyvtár, regényes kirándulások, vasút, állomás, posta, távírda, helyközi telefon hétezernél több állandó fürdővendég, 16000 kiránduló, gyógötár, állandó fürdöorvos. Teljes penzió október 1-töl május l-ig napi 6—8 korona. Egész éven át nyitva. Prospektust küld a fürdőigazgatóság. «

Next

/
Thumbnails
Contents