Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-05-24 / 45. szám

4 BEKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. junius 286 könyvünk kiirt cikkét részvétünk jeléül küldjük meg hátra maradott egyetlen fiának Ezek után a közgyűlést megnyitom, s elrendelem a tárgysorozatban felvett ügyek előadását. Jelentések. Az alispáni jelentés, valamint a számonkérőszék jegyzőkönyvének, to­vábbá a vármegyei árvaszék jelentésének tudomásul vétele után áttértek a főis­pánnak a Duna-Tisza csatorna létesí­tése ügyében beterjesztett indítványára, amelynek tárgyalásáról lapunk más he­lyén szólunk. Alispánválasztás. A következő és a tegnapi közgyűlés­nek kétségtelenül legérdekesebb pontja volt az alispánválasztás. A közgyűlés a jelölés megejtésére báró D r e c h s e 1 Gyula drt., D o m b y Lajost és S c íi m i d t Józsefet, a főispán pedig a maga részé­ről M i k o 1 a y Istvánt, Szabó Jánost és Veres Józsefet küldte ki. A jelölő bizottság ugv D a i m e 1 Sándor dr. fő­jegyzőt, mint Ambrus Sándor oros­házi főszolgabírót jelölte. A főispán ezt publikálván, húsznál több tag írásbeli kérelmére névszerinti szavazást rendelt el az alispánválasztásra. A szavazás két bizottság előtt folyt. Az első bizottság Varságh Béla elnöklete a vármegyeház kistermében szedte a szavazatokat. Tagjai voltak még Beli­czey Géza, Schmidt József és Kiss László jegyző Itt a csabai, orosházi és gyomai járáshoz tartozó megyebizottsági tagok szavaztak. A második küldöttség a nagyteremben működött Hajnal Albert"dr. elnöklete mellett. Tagjai vol­tak: Horváth János, Bulla Sándor és Konkoly Tihamér. Itt az összes többi járásbeli bizottsági tagok adták le szavazataikat. Alig indult meg a szavazás, nyilván­valóvá vált a választás eredménye. A beözönlött, mintegy 400 választó közül ugyanis majdnem fele tartózkodott a szavazástól. Emellett Csaba, Orosháza döntő voksokkal állott elő Ambrus mel­lett, mig a többi községek többnyíre Daimelnek szállította a szavazatokat. Szarvasról egyetlen Ambrus párti volt, mig Békés 12 tagja közül csak kettő volt Daimel mellett. A szavazás tartamára a főispán fel­függesztette a gyűlést. A szavazás mint­egy háromnegyed óráig tartott. Ez idő alatt az első küldöttségnél beadtak ösz­szesen 134 szavazatot, amelyből 31 Daimelre és 103 Ambrusra esett. A má­sodik küldöttségnél 124 szavazatot adtak le és ebből Daimelre 69,. Ambrusra pe­dig 55 szavazat esett. Összesen tehát leadtak 258 szavazatot, melyből Ambrusra 158, Daimelre pedig 100 szavazat jutott. Igy a főispán Békésmegye megválasz­Dénesné is örömmel látta csinos lo­vagját. Csak természetes, alaposan meg­unhatta már a pár heti remeteséget. Bá­josan köszönte meg Bodó szívességét és kacér mosolylyal kérte, kisérje hazáig. Bodó merészen felelt a szép asszony hívó szavára: — Ezer örömmel kisérem, akár a világ végéig is ! "Mintha egy láthatatlan kis kobold ezüst harangocskákkal csillingelne, ugy hangzott erre a válasza, a delnő vidám kacagása. Ezután mindennap találkoztak . . . Együtt vadásztak, együtt csónakáztak, lent a park alatt kanyargó Körös szőke vizén. Együtt voltak a szép szirén lágy­puhasággal berendezett fényes otthoná­ban, ahol kábitó heliotrope illat áradt szerte az arannyal átszőtt kerevetekről. Bodónák akkor sem jutott eszébe a kicsiny Búzavirág, mikor a leáldozó nap utolsó sugarai visszaverődtek a régi udvarház vörös bádog tetejéről. Bodó szerelmes volt. Erről daloltak a mada­rak, erről suttogtak a fák zizegő leve­lei. De a nagy titkot megsúgták Erzsi­nek is Talán a nagy platán hulló le­velei ? Bodóné mindent elkövetett, hogy az urát visszahódítsa. De hasztalan volt könyörgése, Bodó hajthatatlan maradt. A kicsi asszony reggeltől-estig sirt, csak akkor vált percekre mosolygásra arca, ha gyermeke rózsás arcát csókolgatta. Le-le sétált a Köröshöz s ott a siető folyó mellett, .a leboruló szomorú füzek közt kérte az Istent, adja vissza az urát, elveszített boldogságát. lígy ilyen alkalommal egyszer mesz­sziről vidám evezőcsapások hallatszot­tak és Bodó dallamos baritonjába élesen vegyült bele a vörös asszony csengő kacagása. A szivéig hatott Bodónénak ez a kacagás. Mintha gonosz szellemek üldöznék, rohant fel a házba és őrült fájdalommal ölelte szívére gyermekét, akit Bodó hetekig sem látott. És ha néha szeme elé került, észre sem vette, hogy milyen nagyra nőtt a kis legényke. I tott új alispánjának 58 szótöbbséggel Ambrus Sándort jelentette ki. Itt még érdemesnek tartjuk felje­gyezni az alispánjelöltek első szavazóit. Ambrus első szavazói voltak: Áchim L. András, Bohus M. György ós Lukoviczki Pál, Daimelé pedig K. Schriffert József, Follraann János dr. és K ó h n Dávid. A főispán a megválasztott új alis­pánért menesztendő küldöttségbe ki­küldte Veres Józsefet, Áchim L. Andrást és Czinczár Adolfot. A közgyűlési teremben megjelenő uj alispánt lelkes éljenzéssel fogadták. Ambrus üdvözlése Az uj alispánt Fábry Sándor dr. főispán fogadta és üdvözölte, tudomá­sára hozván a szavazás eredményét. A törvényhatóság nevében üdvözölte Amb­rust, akinek férfias jelleme, kipróbált munkássága, puritán becsületessége és erős hazafias érzése, rendithetetlen tör­vénytisztelete biztosítékot nyújtanak arra, hogy a törvényhatóság jól válasz­tott. Erről a maga részéről is meg van győződve, s ezért megnyugvással adja át az uj alispánnak a megye pecsétjét, mint az alispáni hatalom jelképét, ame­lyet ő tizenkét éven át becsülettel meg­őrzött. Meg van győzve, hogy Ambrus becsülettel fogja ' jogait gyakorolni s kívánja, hogy az alispáni pecsét viselése annyi örömet, annyi gyönyörűséget ad­jon Ambrusnak, mint neki adott. (Él­jenzés.) A főispán Daimelhez. Megható szép jelenete következett ezután a közgyűlésnek. Fábry főispán Ugyanis a kisebbségben maradt alispán­jelölthöz, Daimel főjegyzőhöz fordulva, igy folytatta általános éljenzéssel kisért beszédét: A választási esélyek kjszámítatlanok. A sors igy hozta, hogy ezen választásnál két kivá ó férfiú közül kellett választani. A jelölő-bizottság mindkettőjüket jelölte. Nehéz volt a választás ily kitűnő erők közül. A kisebbségben maradás lehet vesztesége a főjegyzőnek, de semmi­esetre nem veresége. Daimelt mindig úgy ismerte, mint a szorgalom, a lan­kadatlan munkásság mintaképét, (Éljen­zés) akinél tiszteletreméltóbb tisztvise­lőt nem ismert (Éljenzés). A kisebbség­ben maradás ne csüggeszsze Daimelt, de legyen továbbra is jobbkeze, mint volt eddig, legyen hü munkatársa az uj alispánnak.. (Éljenzés). Az alispáni eskü és program. Ezután Ambrus Sándor alispán letette a hivatalos esküt, amelyet B e r­tóthy tb. főjegyző olvasott fel. Majd megkapó szép beszéddel fordult a köz­gyűléshez. Hálás szívvel mond köszönetet a Szivét teljesen rabságba ejtette a vörös asszony kárhozatos igézete. Nem vette észre kicsi Búzavirágja sírástól kivörö­södött szemeit, lesoványodott sápadt arcát, hallatlanná tette kérő szavát, sze­líd esdeklését. Már rég eltűntek a nap utolsó su­garai. A göncöl szekér is megjelent az ég sötét kékjén. A teli hold mosolyogva csókdosta a park zöld bársony gyep­ágyait, mikor Bodó László hazatért. Gondolatai még a szép asszonynál időz­tek, még érezte a vörös haj mámorító illatát. Szórakozottan dúdolt egy divatos áriát. Alig vette észre, hogy ott termett előtte a fia. Vállig érő szőke fürtéi ra­gyogtak a hold fényben ; parányi kacsóit görcsösen összeszorította, ajkszélei fáj­dalmasan meg-meg rángatóztak és ne­felejts kék szemében előtört kis szive keserűsége, egy áruló nagy könny­csepp. Bodóné pedig kétségbeesetten, a sok sírástól kimerülve, imádkozott az uráért. Bodó szótlanul nézte a gyereket. Ám a babus megsokalta a várakozást és panaszos hangon, édes selypitéssel szepegte: Apa! . . . Lacita ájmosz . . . fetesz le . • . kisz anya szír . . Bodó László csak nézte a gyere­ket .. . Nem tudott szóhoz jutni. Ben­sejét kínosan marcangolta a szégyen, a megbánás, torkát vasmarokkal szorította össze a fájdalom. A kis portéka pedig olyan bájos ragaszkodással nyújtotta felé gömbölyű karjait, hogy ölbe kapta, csókot nyomott a piros pozsgás arcocskára s mintha attól tartana, hogy valaki elakarja tőle rabolni, erősen szorította magához. És futott vele a vastag szőnyeggel borított lépcsőn, egyenesen az Erzsi szobájába. Ott térdelt a csöpp emberrel a kicsi asszony előtt ós igaz bűnbánattal sut­togta : Bocsáss meg! Szeretlek! . . . csak téged szeretlek, ... te édes . . . édes kicsi Búzavirágom! . . . H y K-né, * megtisztelő, felemelő bizalomért. Esküt tett, esküvel fogadta a törvények tiszte­letben tartását. De az eskünél jobban leköti lelkének belső .érzése, amely le­köti, hogy mindenkor e vármegye kö­zönségének érdekében munkálkodjék. Amikor nagynevű elődjétől átveszi a vár­megye pecsétjét, elődje fényes szelle­mét, tényeit fogja maga előtt követendő például tekinteni. Nem a hatalom fitog­tatása, de a kötelesség teljesítése, a jog tiszteletben tartása fog szemei előtt le­begni. Közigazgatási működésében a köz­javát irányító cél egyenes ós gyors el­intézése, a tiszta mérséklet, a méltányos­ság, a körülményeknek gondos mérle­gelése fogja vezetni. Támogatni fog min­den törekvést, amely a megye és annak polgárai érdekeit védi. Szolgálni fog ki­csinyt és nagyot, szegényt és gazdagot. A társadalmi béke állandó biztosítása legfőbb gondjait fogja képezni, higgadt tárgyilagosság, jóindulatu fontoltság, de ha szükség lesz rá, a céltudatos erély fogja vezetni, — s amennyiben fékte­len izgatások veszélyeztetnék a társa­dalom nyugalmát, ugy alkalmazni fogja alispáni hatalmánál fogva a törvények szigorát. (Helyeslés.) Egyébként tisztelni fogja a törvényeket s ezt kéri a maga részére is, kijelenti, hogy hü lesz hazá­jához, megyéjéhez, ennék javáért dol­gozni s ha kell küzdeni fog minden ere­jével. (Éljenzés.) Ezekben letett fogadalma lesz iránya alispáni működésének. Annak az aggo­dalmánakad kifejezést, hogy talán gyenge is a vállalt kötelességekre, annál inkább, mert nem a feltétlen bizalom ültette az alispáni székbe. Bízik azonban, hogy munkakészsége, munkaszeretete, alkot­mánytisztelete meg fogja számára nyitni a bizalmat, mindenekelőtt abban a tudat­ban, hogy ennek a bizalomnak a meg­szerzéséért nem fog semmit elmulasztani, kéri ismételten a törvényhatóság tá­mogatását. (Éljenzés) A főjegyző beszéde. Általános figyelem közben ezután Daimel Sándor dr. főjegyző emelke­dett szólásra. Beszédét a közgyűlés több izben zajos éljenzéssel és tapssal szakí­totta meg. Azok a szívélyes szavak, — úgy­mond — amelyekben a főispán őt aposztrofálta, felszólalásra kényszeritik. A főispán szavaiért hálásan mond kö­szönetet. Sokkal tisztultabb felfogása van, hogysem a mai választás ered­ménye befolyásolná további munkás­ságában. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Kijelenti, hogy nem törekedett az alispáni állásra, s ha valamit tett, olyan tiszteletreméltó fegyverrel tette, amely méltó a bizalmi állásra való pá­lyázathoz. Az ok, amiért az alispáni állásra pályázott az, hogy a megválto­zott politikai viszonyok folytán aggo­dalma volt, hogy oly kezekbe jut az alispáni hatalom, amely kezek esetleg veszélyeztetnék alkalm lag a törvény­hatóság nemzeti erejét. Teljes loyalitás­sal megnyugszik azonban a választásban, mert akit alispánnak megválasztottak, azt a férfiút teljes mértékben érdemes­nek tartja az alispáni állásra. Szivében nincs keserűség, nem ad helyet csaló­dásnak, bár voltak olyan jelenségek, amelyek alkalmasak volnának keserű­ségek ébresztésére. Teljes tisztelettel üdvözli az uj alispánt, úg.y a maga, mint tisztviselőtársai nevében és igéri, hogy a munkában lankadatlan ós hűséges fegyvertársa lesz. (Lelkes éljenzés ós taps.) A további választások. Az Ambrus Sándor megválasztásá­val megüresedett orosházi főszolgabírói állásra a bizottság ezeket a pályázókat jelölte: Bertóthy István drt, P o­0 v i c s Viktort, Baross Dezsőt, 1 s s Lászlót, Konkoly Tihamér drt és Debreczeny Lajos drt. Mivel a három utóbbi visszalépett, a választás csak a három első jelölt között történt. A közgyűlés az orosházi járás főszolga­bírójának egyhangú lelkesedéssel Ber­tóthy István dr. tb. főjegyzőt válasz­totta meg. Ugyancsak egyhangúlag választották meg első aljegyzőnek Bertóthy István dr. utódjául Kiss László második aljegyzőt. így Konkoly Tihamér második aljegyzővé lépett elő, majd a harmadik aljegyzői állásra egyhangúlag M o 1 d o­v á n y i János gyulai központi szolga­bírót választották mog. Moldoványi he­lyére szavazattöbséggel dr. S z t o j a n o­v i t s Szilárd közigazgatási gyakornok került szavazattöbbséggel, Margonyai Gyula dr. és Me lis György gyei szem­ben s ezzel a választásók délben véget­értek. A választások sorába iktathatjuk még, hogy a közgyűlés a László Elek le­mondásával megüresedett közigazgatási bizottsági tagságra Veres József oros­' házi képviselőt választotta meg. Sorozások Békésmegyében. Lapunk mult számában már hír­adással voltunk Jekelfalusy hon­védelmi miniszternek ama rendeletéről, amelyben a sorozások megtartásáról .intézkedik és pedig olyképp, hogy azoknak junius 11-től julius 14-ig ter­jedő idő alatt okvetlenül meg kell tör­ténni. Itt mindjárt megjegyezzük, hogy az exlex miatt az idén két sorozás lesz és pedig az első a föntjelzett időben, a másik pedig októberben. A mostani fő­sorozáson az 1882., 1883. és 1884-ik év­beliek, mig októberben az 1883r, 1884. és 1885-ik évbeliek kerülnek sorozás alá. A most lefolyó ujoncszedésnél az , első korosztálybeliek, az 1884-ik évben született hadkötelesek alkalmas anyaga azonnal megkapja az augusztus l-re szóló behívóját, míg a második és har­madik korosztályból csak az esetben hivnak be, tényleges szolgálattételre embereket, amennyiben az első kor­osztály az ujoncszükségletet nem fe­dezné. Egyébként a második ós harma­dik korosztályba tartozó hadkötelesek beváló anyagát a póttartalékba helyezik. A föntjelzett időn belül Békésmegyé­ben is megindulnak a sorozások és pe­dig két sorozó bizottság előtt. Az idő megállapítására vonatkozólag a Békés, Csanád és Csongrád vármegyéhez* tar­tozó hadkiegészítő parancsnokság a napokban üléseztek az illető vármegyék közigazgatási hatóságának kiküldöttei jelenlétében, amely ülésen mint szak előadó V á r a d y főhadnagy vett részt. A polgári és katonai együttes bizottság Békésvármegyének, valamint a szomszédos helységeknek sorozási mappáját a következőképpen állapította meg. A gyulai járásban soroznak junius 11-én. Gyula városában junius 12-én és 13-án. Csabán junius 23., 25. ós 26-án, Gyomán. julius 6. és 7-én, Békésen julius 10, 11. és 12-én. Orosházán junius 13., 15., 16., 18. és 19-én. Szarvason julius 4., 5.,'6 , 7. és 9-én Battonyán junius 21., 22. ós 23-án. Nagylakán junius 25., 26. és 27-ón. Mezőkovácsházán junius 28., 29. és 30-án. Mindszenten junius 18. ós 19-én. Szentesen junius 20. és 21-én. A májusi megyegyűlésből. A Duna-Tisza csatorna érdekében. Békésvármegye törvényhatóságának májusi rendes közgyűlése a választások jegyében indult meg. Az alispáni ós más megüresedett tiszti állások betöltése, mint lapunk más 'helyén olvasható, a tegnapi közgyűlésnek egész délelőttjét lefoglalták, ugy a 'gazdag napirendnek több mint 130 ügydarabjának tárgyalá­sára csak délután került sor. A délelőtti gyűlésnek a tiszti válasz­tásokat megelőzőleg egy igen érdekes és jelentős ügye volt. Fábry Sándor dr. főispánnak az linditványa a tervbe vett Duna-Tisza csatorna létesítése ér­dekéből a kormányhoz [felirat intézése iránt. Hogy micsoda kiváló közgazdasági érzékre valló ennek a csatorna esmójé­nek a megpenditése, csak azok tudják némiképpen méltányolni, akik értékelni tudják a Dunának a Tiszával való ösze­kötésének óriási horderejű közgazdasági előnyeit. Fábry Sándor dr. főispán hálás elismerést érdemel az egész ország ré­széről, hogy mozgalmat indított ennek az elaludt ügynek a napirendrehozatala érdekében. És bizonyos, hogy nem lesz eredménytelen a munkája. A főispánok az ügyre vonatkozó és kedvezően fogadott indítványát Ber­t h ó t y István dr. terjesztette elő, amely­nek értelmében a törvényhatóság fel­iratot intéz a kormányhoz, hogy a Hieronymi volt kereskedelmi mi­niszter által tervezett Duna-Tisza-csa­tornát építse ki és azt hozza összeköt­tetésbe a Maros ós Szamos, valamint a Fekete-Körös vizével és hasonló felirat

Next

/
Thumbnails
Contents