Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-05-20 / 44. szám

Békéscsaba, 1906. május 275. BEKESttEGYEI KÖZLÖNY f

eznek, egyenlő jutalom illeti meg őket, közgyűlés az indítványt elfogadta és beterjeszti a tanitók országos bizottságához. P a u 1 o v i c s József ismertette ez ntán az Eötvös-alap és Tanitók-háza ügyét, megemlítve azt is, hogy a békésvármegyei általános tanitó egyesületnek Budapesten a Tanitók Fere'ncz József József házában két 3000—8000 koronás szobaalapitványnyal bir, melyre az egyesület még 1700 koronával tartozik. A közgyűlést a jelentést tudomásul vette, felkérve az egyes hetyi gyűjtő bizottságokat, hogy ez ügyben a jövőben is fejtsenek ki bu«gó tevékenységet. Még tudomásul vette a közgyűlés a pénztárvizsgáló bizottság jelentését, a pénztáros előterjesztését és a jövő évi költségelőirányzatot. A közgyűlés után, mely délután 2 óráig tartott, a tanitók bankettre gyűltek az Erzsébet kertben, hol H o 11 e r vendéglős kiszolgálása mellett délután 4 óráig voltak együtt; a lakomán számos sikerült toaszt hangzott el. Soroznak. Jekelfalusy Békésmegyéhez. Hegyen-völgyön nemsokára hangos lesz a nóta: Mind elviszik a legények elejét .. . Jekefalussy honvédelmi miniszter ugyanis hétfőn rendeletet intézett Békésvármegyéhez, amely rendeletben felhívja a törvényhatóságot, hogy arra az esetre, ha a parlament az ujoncozásra vonatkozó javaslatot elfogadja, a sorozást mulhatlanul meg kell kezdeni junius 11-é n és j u 1 i u s 14-i g befejezni. A honvédelmi miniszter humánus gondolkodására vall, hogy tekintettel van az aratásokra, valamint a hitfelekezetek ünnepeire, amelyeken megtiltja a sorozás foganatosítását. A honvédelmi miniszter rendeletéből különben adjuk az alábbi részleteket: Az 1905 évre vonatkozó ujoncozási és működési tervek az illetékes hadkiegészítési kerületi és honvédkiegészitő parancsnokságokkal egyetértőleg és az idő előrehaladottságára való tekintettel, az 1904-ben követett eljáráshoz képest, esetleg személyes érintkezés utján az ezen célból kitűzendő összejövetel alkalmával akként állapittassék ni ;g, hogy az 1905. évre vonatkozó fösorozás a folyó évi junius 11-től julius 14-ig terjedő időtartama alatt legyen foganatosítható, illetőleg végrehajtható. Meghagyom továbbá, s különösen kiemelem, hogy miután az ujoncállitás megállapított időpontja ezúttal az aratási általánosidőtartammal részben összeesik, az utazási és működési tervek szerkesztésénél a legnagyobb figyelem fordíttassák arra, hogy azon sorozó járásokban, amelyekből az állitásköteleseknek valószínűleg nagy része az aratási munka elvégzése céljából és többnyire a már előzetesen megkötött és most már meg nem változtatható szerződés alapján eltávozik és eltávozni kénytelen, működési napokat a fentjelzett sorozási időtartamnak első felére, legelejére első napok vétessenek fel, hogy az aratási munkát vállaló állitáskötelesek állitáskötelezettségüknek még mielőbb és az aratás kezdése előtt eleget tehessenek. A honvédelmi miniszter ezen rendeletét miheztartás véget megküldötték az összes elöljáróságoknak és sorozó bizottságoknak. A csabai tündérüket. A Széchenyi-liget villamos árban. Az alföldi városok átka, hogy a legtöbbje nem rendelkezik nyári iidülőhelylyel. Igencsak minden porfészekben vannak úgynevezett népkertek, bennük pedig néhány csenevész fa, bokor, amelyek a nyári nap heve ellen alig adnak menedéket. És még ezeknek az üdülőhelyeknek gúnyolt valamiknek is van publikumok. Mert hát mindenkinek a zsebe nincs hozzászokva a haute voleécreme-világ pompázó fürdőihez. Nekünk is van egy ligetünk. A legnagyobb magyar nevét viseli. A Széchenyi liget. A legmegátalkodottabb malicia sem foghatja ránk, hogy a lokálpatriotizmus szól belőlünk, amikor azt mondjuk, hogy széles ez Alföldnek nincs egy városa, amely hasonló ligettel rendelkezne, mint Csaba. És mégis átok fekszik a Széchenyi ligeten. Mintha a pompázó buja növényzete is csak örökké arról panaszkodnék, hogy az emberek kerülik. Egy-egy ünnep délután fölkeresi ugyan a sétáló közönség, a hajnali és esti órákban azonban kihalt, mint egy temető. Mintha az emberek szivéből kiveszett volna • minden poézis! Senki, senki nem vágyódik az ozondús levegőjű, árnyatadó, lelket üditő kertbe. Talán-talán a jövőben másként lesz. A Széchenyi ligetből száműzik ugyanis az ázsiai sötétséget. A szerelmesen suttogó lombok, a mámoros illatot lebelő virágok között villamos ívlámpák fogják szerteszórni fényüket. A város ugyanis villamos ivlámpákat állíttatott fel a Széchenyi ligetben, a vendéglő előtt pedig egész sereg villamos körtét. Barátságosak lesznek tehát a nyári esték. És poétikusok, mert minden este hangversenyt tartanak a pavillon előtt. Benépesülnek majd a fehér asztalok, melyek eddig üresen ásitottnk bele az éjszakába, az utakon pedig korzózó közönség fog végighullámzani. Az első tündérest, a kivilágítás ma este lesz, amikor bizonyára nagyszámú vendége lesz a kertnek. Kettős élvezetben részesülnek, akik ma este kisétálnak. A csabai daloskör ugyanis ma tartja a pavillon előtt első tavaszi dalestélyét, amelyet nagy érdeklődéssel várnak nemcsak Csabán, de az egész környéken. A kellemes esték kölönben továbbra is megm.-iradnak. W o c z e t Adolf, a kerti vendéglő bérlője ugyanis minden estére szerződtette a csabai elsőrendű cigányzenekarokat, amelyek felváltva játszanak. Summa summárum: ma estétől kezdve uj élet kezdődik a Széchenyi lijrctben. Városias színezetű. A gazdasági egylet programjához. Egy gazda észrevételei. Két évtized óta tagja vagyok a gazdasági egyesületnek s ha nem ls veszek részt minden ülésen, figyelemmel kisérem annak tevékenységét, helyesebben mondva — stagnálását. Igenis azt; de ebben nem a vezetőség, illetve az eddigi, sem lesz a jelenlegi vezetőség a hibás, hanem tisztán a gazdák rémmód nagy közönye. Bizonyítsam ? Nagyon könnyű. A boldog emlékű Beliezey István elnöklete alatt tartott igazgatói választmányi gyűlések voltak olyan népesek, mint most az évi közgyűlések. Mennyi uj és üdvös eszme, mily alapos nszmecsere és részletes vita volt akkor! Ma ? Az elnökségtől, a titkártól várnak mindent s utóbbi is alig birja a gazdákat arra kapacitálni, hogy az egylet utján szerezzék be a gazdasághoz szükséges sokféle cikkeket: műtrágyát, kőszenet, olajat, ponyvákat, zsákókat, az olcsó korpát. Beliezey István már a 80-as, 90-es években megkezdette a nyugati fajmarha importját s több szállítmány is érkezett. A gazdasági egyletben vetődött fel a cselédjutalmazások, az aratási munkákra a kétoldalú szerződés, ez szorgalmazta a gazdasági cseléd- és munkáskönyveket, a népnek téli háziipari tanfolyamát, a földmivesiskolákat, a mintagazdaságokat, dohánykisérleti kisebb telepeket, melyeket aztán a kormány mind átvett az egylet szociális memorandumából s szerencsére megvalósított. S ma mit tesz az egylet ? Jó trágyázást, mély szántást, rácionálisabb mezőgazdálkodást hirdet. És ki hajtja mindezeket végre ? A nagy uradalmak, de a kisbirtokosnak nem az eszme, hanem a segély kellene. Adósságának könnyebb viselése. Állatok beszerzésénél segélynyújtás. Az egylet volt elnöksége — ugy tudom — e célra százezer koronát kért a földmivelési kormánytól, sőt már a biztosítéki iratot is kiállította. Ne várja most már a jobb jövő derengésekor, hogy a pénzt a miniszter egy előbb jelentkező egyletnek adja s mi majd csak a jövő esztendőre jussunk hozzá. Az uj igazgató-elnök és alelnök sok üdvöset említenek programjukban — ujat azonban csak a gazdák érdekképviseletének megteremtését és érvényesítését, mert igaz, hogy a gazdák az államfentartó elem, az értékesítő piacok teremtését. Éppen ez utóbbira nézve olvastam a napokban a következőket: Van nekünk mindenre piacunk s jól is értékesíthetjük, csak gazdaságunkat kel

1 többoldalúvá tenni. Azt mondják, hogy magyar ipar nincs, tehát meg kell csinálni. Miért nincs magyar ipar ? Mert nincs önálló vámterület. Ha gazdaságilag függetlenek leszünk, lesz magyar ipar, addig azonban csak iparfejlesztési kísérletről lehet beszélni. Ellenben van magyar mezőgazdaság, ami — sajnos szintén erős védelemre szorul, mert, mint a statisztika mutatja, mezőgazdasági termékekbűi sok milliót hoznak be a külföldről. Az 1904. évi statisztika igen megdöbbentő adatokat mutat. íme a példák. Paprikát több mint félmillió korona értékűt hoztunk*"Őe idegenből. Cukrot nem kevesebbet, mint 16 millió koronányit. Ebből a nagy összegből közel hatmillió korona cukorkáért és cukorsüteményekért megy ki. Dohánytermesztésünk világhírű és mégis azt látjuk, hogy évi 16 és háromnegyedmillió koronával adózunk dohányért az idegen országoknak. Azt hisszük, hogy mi vagyunk a világ buzatermesztői között a legelsők. Éppen ezért nem érdektelen, ha felemlítjük, hogy 21,831.000 korona értékű búzát hoztunk be ebbe a búzatermő országba. Árpabehozatalunk négymillió koronát tesz ki, mig zabért 13 és háromnegyedmillió koronát fizettünk, rizsért pedig 16 millió koronát. De lisztet csak nem hozunk be? — kérdezhetné mindenki joggal, aki tudja, hogy malmaink a világ legjobb malmai. Nem sok, csak kétmillió korona értékű az évi lisztbehozatalunk. A köles, a borsóbehozatal meghaladják különkülön az egymillió-egymillió koronát. Allatbehozatalunk is igen hatalmas összegeket mutat. Két év előtt 58 millió korona körül hoztunk be az országba vágó- és igásállatot. Hogy állunk a szárnyasokkal ? Ugy, hogy ebből is van két és félmillió körül behozatalunk. Csupán eleven csirkét 1.673,578 korona értékben. Friss halat kétmillió koronán veszünk évenkint. És még tejet és tejfölt is behoztunk 118.244 korona értékűt. Tojást pedig többet egymillió koronánál. Bort 14 millió korona értékűt hoztunk, mig j sörért 3.600,000 koronát fizettünk a külföldnek. Végül gyümölcsért és főzelékért 28 milliót küldünk külföldre. Röviden felsorolva a dolgokat, azt látjuk, hogy még mezőgazdasági cikkekért is milliók és milliók vándorolnak a külföldre. Akinek földje van, foglalkozzék csak mezőgazdasággal s ha megvédjük mezőgazdaságunk érdekeit, akkor nemcsak a nagy, de a kisbirtokos is boldogabb életet élhet. Tulipán-ünnep Csabán. A csabai Tulipán-kert, amely csak nem régen alakult meg, a nyár folyamán nagyszabású és fényes ünnepséggel akarja megörökíteni áldásos és hazafias működésének kezdetét. Ünnepséget terveznek ugyanis, olyan ünnepséget, amilyent még nem látott a megöredett Csaba. Ünnepséget, amelynek célja nemcsak a magyar iparpártolás védelmére alakult Tulipán-kert működése iránti érdeklődés felköltése, de ünnepséget, amely testvérként hozza össze a széttagolt, széthúzó társadalmat, ünnepséget, amelynek legnemesebb célja lesz j a társadalmi együttérzés fejlesztése, erő- 1 sitése. De bájos ós rendkívül poétikus is lesz ez az ünnepélv, amelyet junius hó 17-re terveznek a Széchenyi-ligetben. A dús lombozatú kertben ugyanis csillogó fényes bazárokat állítanak fel, amelyekben a legfinomabb italokat, hűsítőket édességeket, virágokat, érdekes emlék-* lapokat a legszebb csabai úrasszonyok és urleányok fogják szeretetreméltó bájos mosoly kíséretében árusítani, az uri fiatalság száz tagú gárdájának asszisztálásával. Az ünnepélyen való közreműködésre a rendező-bizottság eddig 52 urilányt kért föl, akik nevezett napon mindnyájan egyforma batiszt ruhában fognak megjelenni. A rendkívül érdeklőssel várt és páratlanul fényes sikerű ünnepélyt este táncmulatság fogja követni. Ezekben csak röviden vázoltuk a tulipán ünnepség programját, amelynek végleges összeállításán most fáradozik a kiküldött nagybizottság, amely különben az ünnepség tárgyáben tegnap délután 5 órakor rendkívül látogatott gyűlést tartott a Szechényi-ligeti pavillonban, Kiss Lászlóné elnöklete alatt. A részletes műsorról legközelebb leszünk híradással. Amint hovatovább közeledünk kalász érlelő juniushoz, ugy növekedik az az aggodalom is, amely a gazdasági munkások fenyegető magatartása miatt eltölti a gazdákat. És nem minden alapnélküli ez az aggoealom, mert a munkások egyes vidékeken csakugyan erősen szervezkednek a sztrájkra, sőt egyes vidékeken már ki is mondották a bérmozgalmat, mint pl. megyénkben Füzesgyarmaton, amelynek összes gazdasági munkásai sztrájkban állanak. Fenyegető álláspontot foglaltak el a bucsatelepi gazdasági munkások is, akik az elmúlt vasárnap hatósági asszisztencia mellett népgyűlést tartottak. E gyűlésen C s á n k y Jenő szeghalmi járási főszolgabíró figyelmeztette a gazdasági cselédeket és ez az eljárás valóban dicséretreméltó ós nemes gondolkodásra valló — nehogy oktalanul megszegjék a megkötött aratási szerződéseket és ezáltal vészélybe sodorják a munkaadókat és önmagukat egyaránt. A munkások kijelentették, hogy nem is gondolnak ilyesmire. Előterjesztették azonban a munkabér emelésére irányuló követeléseiket, amelyeket, ha a gazdák 15 napon belül nem fogadnak el, egytől-egyig sztrájkba lépnek. Erre való tekintettel Csánky Jenő főszolgabíró értekezletre hivta 'összea gazdákat. Daimel Sándor dr. alispánhelyettes pedig az esetleges rendzavarás meggátlása érdeké-ben intézkedett a bucsatelepi csendőrség megerősítése iránt. A gazdasági egylet szakosztályai. A legutóbbi közgyűlés megalakította az egyes szakosztályokat s annak tagjaiul a következők választattak meg: Közgazdasági szakosztály: Gr. Wenckheim Dénes, Beliezey Géza, dr. Fábry Sándor, Debreczeny Endre, Dérczy Péter, dr. báró Drechsel Gyula, Léderer Rudolf, Kraft Viktor, Haraszti Sándor, Wágner István, Rosenthal Adolf, Seiler Elek. Növénytermelési szakosztály : Beliezey Géza, Banner Béla, Szalay József, Kállay Ödön, ifj. Kocziszky Mihály, Kraft Viktor, Kovács L. Mihály, Szabó János, Szekér Oyula, Dérczy Péter. Állattenyésztési szakosztály: Beliezey Géza, Léderer Rudolf, Wagner Ferenc, Galgóczy Géza, Serly Kálmán, Zlinszky István, Bajcsy Gusztáv, Vidovszky László, Bakucz Tivadar, Morvay Mihály, Blascsok Gyula, Bakos Mátyás. Baromfi tenyésztési szakosztály : Kállay Ödön, Vidovszky Károly, Horváth János, Zlinszky István, Ormay Géza, Wágner Ferenc. Lótenyésztési szakosztály: Gr. Wenckheim Dénes, Beliezey Géza, Dérczy Péter. Morvay Mihály, Serly Kálmán, Debreczeny Endre, gróf Hoyos Wenckheim Fűlőp, Vidovits Antal, Reck Géza, Wágner Ferenc, Pfeiffer István jegyző. A tavaszi idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhívjuk a Löwy lakab L. és Tsa cég szabóüzletére, hol a legelegánsabb tavaszi öltönyök és felöltők