Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-05-10 / 41. szám

Békéscsaba, 1906. XXXI Il-ik évfolyam. 55-ik szám. Csütörtök, junius 28. BÍI BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI LAP Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön. ElfŐFIZETÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. EISfizctni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: J Laptulajdonos: Dr. SAILER VILMOS PALATÍNUS JÓZSEF. SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések' és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Az elvhüség parancsa. A . Békésmegyei Közlöny" számára irta : Lengyel Zoltán. Budapest, május 9. Függetlenségiek voltunk, vagyunk és maradunk. Ezen sem a békekötés, sem többségre jutásunk nem változ­tatott. A programunk is, a meggyő­ződésünk is ugyanaz, mint volt kor­mányra jutásunk előtt. A kötelessé­günk sem lehet más. Nem változott ez, csak fokozódott. A taktikában és az időpontok meg­-vjálasztásában azonban lehet eltérés. Ez sem jelent semmivel sem többet, minthogy egyik vagy másik célt tesz­előbbre s az egyikért vagy a isikért küzdünk erösebben vagy m^képen, mint eddig. Az akarat a régi. A cél, az ut, a melyen haladunk : marad a régi. Igy nézzük a dolgot. Van-e olyan hazafi, van-e olyan pártember, ki nem ezt vallja? Ha van : jelentkezzék ! Kö­telessége ezt tenni ma, midőn a füg­getlenségi párt régi programjáért uj taktikát követ, s midőn egész politi­kánk valóságos és minden időkre ki­ható fordulóponthoz jutott. Azonban nem jelentkezik senki. A kiinduló I pontban tehát egyetértünk. Elvtagadó nem került egy sem, széles nagy Magyarországon. Igaz, hogy vezéreink a békekötés alkalmával a függetlenségi harcot egy bizonyos területen korlátozzák. Igére­tett tettek oly irányban, hogy befolyá­sukkal oda fognak hatni, hogy az or­szággyűlés a közös hadsereg vezény­szava és szolgálati nyelve kérdésében sem az ő kezdeményezésükből, sem hozzájárálásukkal határozatot nem fog hozni. Ez a tény. Igaz, hogy ehhez párt­hozattal nem járultunk hozzá. Igaz, hogy én egyénileg ezzel szemben sza­bad cselekvési jogomat ugy a párttal, mint válssztóimmal szemben fentartot­tam. Ám azért e korlátozás köti a vezéreket s mindazokat, kik velük magukat azonosítják. De csakis ennyi köti és semmivel sem több. Mint minden megszorítás, ez is szűken értelmezendő. Azaz: minden egyéb része a függetlenségi program­nak kötelez bennünket még az átme­neti időben is. És ez egyetlen pontban is csak annyi a lekötöttség, hogy ez a kérdés országgyűlésileg nyugszik, de sem elvi álláspontunkkal ellentétes határozat nem hozható, sem precedens nem teremthető, sem intézkedés nem tehető. Vagyis mondjuk másképen : a füg­getlenségi párt azon tagjai, kik a kö­zös ügyes javaslatokat megszavazni akarják, ezt kifejezetten csak úgy te­hetik, ha elvi álláspontjukat fentartják, ha kijelentik, hogy ez a jövőre prece­densül nem szolgálhat és ha a katonai hatóság ez idő alatt semmi olyan in­tézkedéseket nem tesz, mely a magyar vezényszó és szolgálati nyelv kivívá­sával ellentétben állana. Nem korlátozta azonban senki és nem is korlátozhatja sem a vélemény nyilvánítás, sem az agitáció szabadsá­gát. A magyar hadseregért szóval és irásben küzdünk ezután is. Azt semmi egyébbel hátratolni, vagy elhomályo­sítani nem engedjük. A vezényszó kérdésén kivül eső és igen nagyszámú közösügyes sérelem dolgában pedig nemcsak határozni, de mindent keresztül is vinni ez ország­gyűlésnek s első sorban a többségben levő függetlenségi pártnak becsületbeli kötelessége. Folytatnunk és be kell fejeznünk az országos szervezést is. Ezzel az átmeneti idő a győzelmet késziti elő, e nélkül teljes és végleges elvfeladást jelentene. A gazdasági kérdésekben keresztül ­viendő a különbank felállítása és a vámterületi különválásnak jogi, köz­gazdasági és kormányzati teljes elő­készítése. Követelnünk kell most már ország­gyűlési határozat utján a külön ma­gyar udvartartás teljes életbeléptetését, címerünk és jelvényeinknek mindenütt való kizárólagos alkalmazását. Nem szabad haboznunk a képvi­selet és a külügyi politika egész terü­letén, s törvényes paritás teljes érvé­nyesítését és magyar érdekek védelmét keresztülvinni. Egy szóval a béke: harcot jelent. Teljes és minden fentartás nélkül való harcot minden téren. A béke: szervezést és,erőgyűjtést jelent. Országos szervezést és erő­gyűjtést a nemzetélet minden vonatko­zásában a jövőben bekövetkező döntő mérkőzésre. A béke : alkotmányunk megerősíté­sét jelenti. A császári mezben jelent­kező királyi túlhatalom korlátozását, hogy a jövő támadásoktól védve le­hessünk. A béke: hazafiságot jelent. A ma­gyar hazaszeretetét és a függetlenségi politikához való ragaszkodását mutassa minden téren. Ezt vigye az életbe a tisztviselő, ezt érezze a katona, ezt tanítsa az iskola. Mostantól fogva a gazoknak kell elbújni és nem az igaz magyaroknak, mint eddig. A béke: érvényesülést és hata­lomra jutást jelent. A kétszinűeket, a félmagyarokat, a gyenge lelküeket és az árulókat le kell szorítani a közélet mezejéről és helyüket a legerősebb, leg­elszántabb, szókimondó, bátor, egyenes­derekú és független magyar elemnek kell elfoglalnia, Csak is igy hozhat a béke áldást, igy biztosithatja a célt és igy szilárdíthatja meg a függetlenségi párt örökös uralmát. Egy percre se feledjétek el, hogy csak kormányra jutottunk, de elveinket nem valósítottuk meg ! Ezt pedig csak erős akarattal, kitartással, szervezkedés­tehetjük meg. Küzdjetek hát tovább bátran és sza­kadatlanul! Küzdjünk most már a kor­mánynyal élünkön ! És ne engedjünk tért se a csüggedésnek, se a lemon­dásnak, se a kishitűségnek, se a tétlen­ségnek, se az ármánynak! Minket a multunk is, a jövőnk is kötelez. A becsületünk és az elvhűsé­günk pedig egyenesen parancsolja, hogy minden igéjét valóra váltsuk annak a programnak, amelynek oly nagy többséget és oly tiszta lelkese­déssel adott a derék, honszerető, áldott magyar nemzet. Az Isten is ugy áldjon vagy ver­jen meg mindenkit, ahogyan e nehéz időkben hazája iránt tartozó szent kö­telességeit teljesiti! Csaba fejlődése. Épül a selyemfonóda. — Az iparos­otthon és polg. iskola ügye. Fábry Sándor dr. kir. tanácsos­nak főispánná való kinevezésével uj Békésmegyei Közlöny tárcaja. Margit asszony. Várlak. Pedig hiába várlak . . . Lehet, hogy nem jösz soha többet Nem hoznak el a forró vágyak, Se a sóhajok, se a könnyek. Fehér ágyba fektettek otthon, Édes anyád, szegény, melletted ül, Törülgeti fehér kendőjivel A vérhabot fehér ajkad körül . . . A máit héten még vidám dal fakadt Piros, szerelmes, csókos ajkadon, Örök derű, milyen a lombokat Be szokta vonni tiszta hajnalon. Ezen a héten . . . Időnek is rövid, Hogy bára váltson annyi álmodást, Ezen a héten vigasztalgatunk S titokba sírunk, hogy te meg ne lásd. Várlak. Pedig hiába várlak. S lelkemre fölsír annyi, annyi vád, Az égnek is fáj hogyha fellegárnyak Sötétre váltják legszebb csillagát. Borul a fos, felhős egedről Küldj egy sugári, Uram, ha még lehet, S én a hitetlen porbahullva Imádotr, áldom a te nagy neved. Kató József. Az ördög. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. ­Irta : Honti Henrik. Szilágyi Géza egy kis ezüst-szelen­cét vett elő, megnyomott rajta egy apró gombot, amire felpattant fedele és ké­kes-zöldes lángnyelvek törtek belőle elő, amikből egy vigyorgó szőrös pofa dugta ki szarvas fejét A haja fölfelé volt fésülve, amiért a kicsi szarvak nem igen látszottak, de a kancsal zöld sze­mek pislogó nézése és a fekete szájból előtűnő veres nyelv elárulta, hogy a ki most megjelent, az senki más, mint maga a legfelségesebb ördög. Ne tessék mosolyogni. Sóváron min­denki tudta, hogy Szilágyi Gézának ör­dögi szerencséje van az asszonyok kö­rül és ezt a szerencsét magának az ör­dögnek köszönhette. Akire ő rávetette egyszer kárhoza­tosan égő két fekete szemét, megsodorta korom bajuszát, és rámosolygott, — menthetetlenül az övé volt. Lecáfolta Szilágyi azt is, hogy az ördög fél a tömjéntől, templomtól. De­hogy fél, dehogy . . . Vasárnap legna­gyohb részt ott lehet látni, amint áhítat­tal néz — uram bocsáss! — valami szép asszonyt, megzavarva az ártatlant abban, hogy imája felszálljon az egek urá­hoz ! . . . Szilágyi Géza valamit mondott hal­kan a lángokból előmosolygó ördögnek, lecsukta a szelencét és várt. Az ablakot is kinyitotta és alig hogy ezzel készen volt, három gyönge kopogtatás hang­zott, azután egy édes hang kérdezte: — Szabad? És besuhant az ajtón süran lefátyo­lozva Pajor Imréné, aki kétségtelenül a legszebb asszony volt a városban. Szilágyi felé rohant, túláradó érze­lemmel kezdte csókolni a kezét és ugy rebegte : — Csakhogy meghallgatott.. Csak­hogy eljött végre! . . . A szép asszony azonban sokkal nyu­godtabb volt. Mosolyogva, sőt talán kissé gúnyosan mosolyogva nézett kö­rül és leült egy puha székbe. — Nos itt volnék. A férfi foglalatosságot keresett kö­rülötte. Megkísérelte levenni a kalapját, a keztyüjét, a nyakán lógó csipkediszt, miközben hízelkedve súgta: — Édes . . . édes! . . . Hanem az asszony nem tett le sem­mit, de tréfásan figyelmeztette a hevülő lovagot: — Lassabban, uram,... lassabban... Engedje, hogy segítsek, ne érezze magát olyan feszélyezettnek itt nálam... A menyecske nevetett. — Ezt jól adja! . . . Most vagyok először a lakásán, — egy idegen legény lakásán és érezzem magam otthonosan !... Hanem mondja meg, mit akar velem ? Olyan édes naivsággal kérdezte ezt Pajorné, hogy Szilágyi szó nélkül el­kapta az egyik kezét és bolondosán csó­kolni kezdte. — De Szilágyi! — méltatlankopot­a menyecske — mire való ez ? és visszat húzta a karját. Maga, tudja, maga cimbo­rál az ördöggel és hatalmat szerez az asszonyok fölött ... Én rajtam is ur lett akarata, hogy idejöttem, hanem fi­gyelmeztetem, hogy én nem vagyok olyan, mint a többi ! Szilágyi Géza nem tulajdonított kü­lönösebb jelentőséget e mondásnak, bizonyára összes nőismeresei ezzel kezd­ték ; de odaült az asszony mellé. — Honnan jut eszébe, édes, az ör­dög ? Hát van ördög ? Hát létezik ez a pokol szülötte ? . . . Ugyan! Én szere­tem magát, mióta először láttam, nincs nyugtom, nincs békém ... A maga édes arca mosolyog rám szobám falairól, ha kint járok, ha feküdni akarok, de maga jó, maga édes, maga megértette ezt és nem tesz ugy, mint a többi; eljött, mert érzi, hogy igazán csak maga után vá­I „BöW asbest padló I és falburHolat a legegészségesebb, hézagmentes, minden szinben Hésziíheto, rugalmas, tűzmentes padozatot a legHitunobb magyar asbestbol Hészit „8 o k ii r hézagmentes padló és asbest-árú gyár Békéscsabán. Mindennemű felvilágosítással szívesen szolgálunk. Különlegességek: Tulipán padló, mozaik falburkolat.

Next

/
Thumbnails
Contents