Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-05-01 / 36. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906 május 1. A hölgybizottság mindenekelőtt a nagygyűlés idejét állapította meg, kitűzvén annak dátumául május 14-ikét, föltéve, hogy valamelyes akadályok nem merülnek föl annak megtartására. Elhatározták, hogy a nagygyűlés és általában a csabai Tulipánkert védnöknőjéül gróf A p p o n y i Albertnét kérik föl, a nagygyűlés diszszónokául pedig Fábry Sándor dr. főispánt. Kimondta a hölgybizottság, hogy a főispánt az installációja alkalmából üdvözli, megválasztván az üdvözlő küldöttségbe 14 tagot. Ezek névsora : özv. Kiss Lászlóné elnöknő, továbbá Áchim Gusztávné, Babich Pálné, Fejér Bóláné, Bakos Mátyásné, Beliczey Gézáné, Fábry Károlyné, Friedmann Mórné, Haraszti Sándorné, Gremsperger Ferencné, Szalay Józsefné és Ursziny Jánosné, valamint a bizottság tisztikarának férfi-tagjai. Ezután egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy junius 17-én nagyszabású tulipán-ünnepséget rendeznek a Széchenyi-ligetben, jótékonybazárral és táncmulatsággal egybekötve. A felállítandó diszes bazárokban Csaba legszebb úrasszonyai és urleányai fognak árusítani. A tulipán-ünnepség műsorának végleges megállapítására az elnökné ve zetésével bizottságot küldtek ki. Végül bejelentette az elnökség, hogy a diák tulipánjelvényeket szétosztották a tanuló-ifjuság között, s hogy özv. Kiss Lászlóné 100, Kiss Sárika 10, Ursziny János dr. 40 koronával megváltották a tulipán-jelvényt. A szarvasi mozgalom A tulipán mozgalom Szarvason is hálás talajra talált. Az összes nőegyletek és az újonnan alakult leányegyesület tagjai ugyanis május 20-án gróf B o 1 z a Pál védnöksége mellett megalakítják a Tulipán kertet. Az impozásnak ígérkező alakuló gyűléssel kapcsolatosan nagyszabású ünnepséget terveznek rendezni. És pedig a népkertben galamb- és gömblövészetet amelyre jutalmul dísztárgyakat és érmeket tűznek ki. Ez ünnepséget előkészítő bizottság élén W i e 1 a n d Sándor főszolgabíró buzgólkodik dicséretreméltó munkássággal. Ugyanaz nap este pedig az Árpád-szálló dísztermében hazafias táncmulatságot rendeznek. A vármegyében ugy a tulipán mozgalom, mint a tervbe vett fényes ünnepségek iránt lelkes érdeklődés mutatkozik a társadalom minden rétegében. A tótkomlós-tiszai vasút. Korábban, hónapokkal ezelőtt ad tunk hirt arról a keskenyvágányu vasútról, amelyet Sármezey Endre főmérnök tervezett Tótkomlós-OrosházaHódmezővásárhely és a tiszai rakpart között. Az érdekeltek annakidején megkapták ezt a tervet és mindenütt tetszéssel fogadták, annál inkább, mert alaposabb észevétel nem igen volt a költségvetés ellen sem. Dacára ennek, a vasútépítés ügye még mindig szünetel. Egy ideig alkotmányos életünk tetszhalála akadályozta a munkálatokat, most pedig Hódmezővásárhely tanácsa állott elő kerékkötőül, amely még mindig nem vette tárgyalás alá a terveket. Pedig ha az érdekelt városok részéről fontos érdeke e vasút létesítése valamelyiknek, ugy az első sorban Hmvásárhely, amely egész Békésvármegye kereskedelmét" maga felé terelné az olcsó vasúttal. Egyébként az érdekelt községek mindenikének éltető eleme — az olcsó szállítási dij folytán — a folyóvíz, amely által a távoleső községek összeköttetést nyernek, saját termeivényeiket a messze vidékre haszonnal szállítják, s viszont a szükséges cikkeket, dacára a távolságnak, olcsóbb árban szerezhetik be. És ezáltal ugy Békésvármegyének a vasút által átszelt területe, mint Hódmezővásárhelye forgalma ugy a termelésben, mint a termelt cikkek vétele ós adása tekintetében hatalmasan megnövekedik, s ez a forgalom azután megtermókenyitően kihat az érdekelt községeknek a társadalmára is. Azt hisszük, hogy a gazdasági fontosságot a tervezett vasút ügyében kétségbevonni nem lehet, s igy mindazok, akiknek érdekében áll, rajtaiesznek e vasút mielőbbi kiépítésén. Az uri bandáról Szíves tudomásul. Minthogy a „B. F." zenereferense az úri bandáról kicsinylőleg nyilatkozott, s cikkében engem is megvádolt, engedtessék meg nekem, hogy e tárgyban véleményemet kifejthessem, mert mint az úri bandának a megalakulásától a mai napig is tagja, elég kompetensnek érezhetem magam erre. Ne gondolja azonban a B. F. zenereferense, hogy talán védeni akarom az egyesületet, vagy magamat? Nem. Erre nincs is szükség. Csak tisztább látóhatárt akarok szerezni neki. Mert kritizálni mindenesetre könnyebb, mint cselekedni. S vájjon — ha szabad kérdenem, — mit tett volna az illető cikkíró hasonló esetben és olyan körülmények között az úri bandával ? Körülbelől a választ is megadhatom. Elsősorban igyekezett volna azon, hogy még többen legyenek, még kevesebbet tudjanak, s hogy azután még helytelenebbül beállítva, technikailag primitívebb kivitellel a bántóan hamisabb harmóniába, de annál fölségesebb dissonanciákba fulladjon az úri banda, amelyre ezek után csakugyan a circumdederunt következett volna. De hogy nem igy volt, s hogy nem igy történt, annak egész positive kijelenthetem, nem a B. F. zenereferense az oka. És hogy másként történt, az az úri banda tagjainak az érdeme, kik oly lelkesedéssel és oly ügyszeretettel támogatták az eszmét, mint ahogy kevés hasonló egyesületnél tapasztalható. Hogy vannak egyesületek, kik nagyobb sikert értek ei, az igaz. Hja azokat mecénások támogatták. De vájjon van e még egy olyan zeneegyesület, niely oly mostoha körülmények között jött volna létre, mint éppen az úri banda ? S vájjon melyiknek volt olyan vajdája, mint a miénk, ki nemcsak szívvel, lélekkel törekedett" a vezetése alatt álló egyesületnek hasznára lenni, ki nemcsak rendes működő tagja volt, de látva a szegény zenekör anyagi küzdelmét, az egyesületnek saját lakásában ad szállást, fűtés ós világításról gondoskodik, s amellett még a saját borával oltja a kifáradt zeneköri tagok szomjúságát. Mit adott, s hogy hány hektoliter bora fogyott el, amig az egyesület nála tartotta próbáit, azt még talán ő sem tudná megmondani. Pedig ilyen vajda volt a mi jó Keresztes Feri bácsink. De továbo megyek. Ott vannak a tagok sorában ifj. Galli János, ki úgyszólván utolsó két szabad estéjét, mi egy héten fenmaradt neki, áldozta föl, mert a többin az iparos daloskörben volt dolga, melynek karnagya. Kiiment Bandi, kit az Isten is nagybőgősnek teremtett, Fábry Géza és Uhrin Pali brácsások, Láng Gusztáv, Singer Ferenc, Petz József, Tevan Adolf, Vas Sándor, Janovitz, Kriener, Bleyer Ernő, Simkó mind jó prímások és tercesek. Zsilinszky Sándor, Broda Béla, Such János az ifjabbik és Mészáros Gyula, ki a jó bort nem veti meg, mind kiváló kontrások. Babich ós Faragó, kik a fuvolán remekeltek s Ulrich a Győző, kinek keze alatt sírt a dob meg a triangulum, mind tiszteletreméltó egyének, kik ugyan nem cigánytól tanultak, de volt annyi erejök és tudásuk, hogy a magukra vállalt és a reájok bizott kötelességnek meg is feleljenek és a feladatot meg is oldják. Vagy ha nem igy lett volna az úri banda arra, hogy megalakulása után 4 hétre két számmal vendégszerepeljen egy mások által rendezett hangversenyen? Vagy, hogy két ós fél hónap alatt annyira elkészüljön, hogy 6 számból álló hangversenyt rendezhet? S ha oly bántó harmóniákba, helytelen beállítással és technikailag primitív kivitellel játszottak, miért kedvelte meg a közönség s miért hívták vendégszereplésekre ? Igazán különös! És most végre még, hogy a zenekör eredeti beosztásával is tisztában legyen a zenereferens, itt közlöm az adatokat. Volt 2 fuvola, 5 ill. 6 első hegedű, 5 második hegedű, 4 ill. 5 kontrahegedű, 3, később 2 brácsa, 1 ill. 2 Cello, 2 nagybőgő és a zenekar erősítésére, de ritkán alkalmazott 1 dob és triangel. Igy volt beállítva, hogy jól volt elosztva, vagy nem, azt mondják meg azok, kik igazán értenek hozzá. Szabad legyen a B. F. zenereferensót felvilágosítani még arról, hogy aki azt állította, miszerint 2 első hegedűssel szemban 16 kontrás volt az úri bandában, annak Midas koponya lóg a nyakán. Egyebekben pedig türelmet ós kitartást kívánva a zenereferensnek, csak annyit jegyzek meg, nemsokára eljön az idő, mikor újra feléled az úri banda, mert, mint ama bibliai leányzó — nem halt meg, csak alszik ! Irsa Ferenc ÚJDONSÁGOK. Csillaghullás katonáéknál. A Rendeleti Közlöny utolsó száma meghozta a katonáéknál a régen várt örömet. A katonai kinevezések, előléptetések és áthelyezések ugyanis most jelentek meg. A hivatalos lap juttatott a hulló aranycsillagokból ugy a csabai, mint a gyulai tisztikarnak is. Rang szerint közöljük ezeket az előléptetéseket, Igy a király Görbe Sámuel gyulai 2. honvéd gyalogezredbeli első osztályú századost őrnagygyá, J u r e n á k Gyula és B a 11 a Károly gyulai kapitányokat első osztályú századosokká, S tef á n i k Károly csabai 101. gyalogezredbeli hadnagyot főhadnagygyá, sasvári B e 11 m a n d Emilt és K i s e 11 y Alajost hadnagyokká nevezte ki. M u r z s i t s Kálmán főhadnagyot pedig, a csabai uri társadalmi rokonszenves ós kedvelt tagját a hadvezetőség a losonczi 25. gyalogezredhez helyezte át. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára változékony enyhe időt jelez, sok helyűt csapadék, zivatarok. — A csabai állomás uj főnöke. Személy változás történik a csabai vasúti állomás tisztikarában. C a u c i g Nándor főellenőr állomásfőnök, a mindenki kedvelt „Stáci bácsija" ugyanis 43 évi, ebből 22 évet Csabán töltött, szolgálat után nyugalomba vonult. Az érdemes férfiú utódjául az üzletvezetőség Szemere Atilla ellenőrt, a hódmezővásárhelyi állomás főnökét tette meg, aki már legközelebb el is foglalja uj hivatalát. — Május. Ifjú hevület járja át a "szivet neved említésénél, akácvirágos szép, tavaszi álom, első májusi reggel! A langyos levegőben feslő orgonafürtök il lata száll tovább és aranyos sugárkévók ömlenek el az egész világon. Félénken borítja ki tenyérnyi leveleit a szemérmes hárs, pici rügyeit a juhar. Csak a magnólia, ez az exellenciás dísznövény illatozik teljes pompájában, nagyúri stílusában szinte arról is megfeledkezve, hogy levelet is szokás olykor-olykor, virágok mellett, teremteni. A párkok pompás gruppjait jácint, százszorszép, azalea és gyöngyvirág borítja. A virágok hónapja egyúttal Mária hónapja. Jézus anyja tiszteletére az egész hónapban estéli ájtatosság lészen a róm, kath. templomokban. Ám a háztulajdonosok és lakásbérlők némi gonddal tekintenek az első májusi reggel felé. Költözködés minden vonalon, — ez a jelszó az egész Kontinen-sen. Be kár, hogy az üzlet prózája belejátszik a gyönyörű tavaszi ébredés csodaszép költészetébe! Igy nem mindenkinek hoz a május békét, örömet, nyugalmat, ifjúságot, szerelmet. — A nagy nap jelentősége azonban még ezzel sem merül ki. Az általános munkaszünet egyetlen időpontban sem annyira teljes, mint május elsején. A szociális mozgolódások már jóval nagyob arányúak, semhogy jelentőségükkel számolni ne kellene. A csabai monkások szerencsére nem élnek vissza a társadalmi szokásokkal és nem használják ki az általános hangulatot. Kivonulnak ugyan a vásártérre és a ligetbe, de ez a kivonulás csak amolyan mulatság-jellegü. Énekelnek, táncolnak, vigadnak, — ehhez minden teremtett lénynek joga van és jól teszi a munkásnép, ha testét, szellemét felüdíti a természet ölén. Ádja Isten, hogy boldog májusa legyen annak, aki tudja a természet szépségeit és a szabadság gyönyörét élvezni. — Csabai katonák a választásokon. A választások megbolygatj a kaszárnyák egyhangúságát is. A bakafiukat ugyanis kirendelik a választásokra, hogy az erő tekintélyével rendet tartsanak. Ebből a manöverirozásból kijutott a csabai helyőrségnek is, amelynek legénysége még a megye határán tul is megy. Igy tegnap reggel egy század legénység utazott Nagyszalontára, ahol ma zajlik le a választás. A tegnapi választásokon is két század működött közre ós pedig az egyik K r a u s z János kapitány vezetésével Gyomán, a másik báró M e t zg e r kapitány vezetésével Orosházán. — A békeszerző Barabás Csabán. A. békeszerzós révén óriási népszerűségre jutott Barabás Béla, a háromszoros képviselő tegnap reggel rövid időre vendége volt Csabának. Nagyváradról, — ahol vasárnap tartotta programbeszédét, 3 — Aradra utazott. A csabai állomáson egybe sereglett választók és közönség lelkesedéssel éljenezte a békeszerzés nagy mesterét. — A gazdasági egyesület közgyűlése. A Békósvármegyei gazdasági egylet május hó 6-án, vasárnap d. e. 9y

a órakor az egylet székházában tartja évi rendes tisztújító közgyűlését, gróf W enckh e i m Dénes elnöklete alatt. E közgyűlés tölti be az igazgatóelnöki; két alelnöki állást. Tárgysorozata különben a következő: A közgyűlés elnöki meg= nyitó. Igazgató-választmány jelentése a mult évi működéséről. Számadások és leltár bemutatása és a számvizsgáló-bizottság jelentése. Volt földmivelésügyi miniszter leirta a rendkívüli közgyűlés határozatára. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter sürgönye. Alapszabályok módosítása. Tisztújítás: igazgatóválasztmány és szakosztályok megalakítása. Inditványok. Gyűlés után közebéd, melyre az előleges jelentkezés a titkári hivatalhoz intézendő. Békésmegye a kamara jelentésében. ív. Az aradi kereskedelmi és iparkamara mult évi jelentésében talán legérdekesebb rész az, amely most következik. A munkásügyekről és kivándorlásról szól ez ós a következőket mondja : A kerület ipari munkásviszonyai tavaly se voltak normálisak. Áz iparban alkalmazott munkások ez évben is az úgynevezett szakszervezetek izgató és nyugtalanító befolyása alatt állottak. És különös, hogy olyan időben, mikor úgyszólván egyáltalán semmi munka nem volt a műhelyekben, a kézmüiparos-segódek számos iparágban sztrájkba léptek. A sztrájkoknak az okait nyomozva, csaknem minden egyes esetben reá lehetett jönni, hogy azokat a székesfővárosból készítették elő a központi szakszervezetek által kiküldött munkásvezetők, a kit nek folytonos gondját képezte, hogy az ipari munkásokat szembe állitlitsák a muikaadókkal. Tizenhárom sztrájk volt mult évben a kerület székhelyén ós három nyugati megyében A sztrájkok csaknem kizárólag a kézműipar terére szorítkoztak, a nagyobb gyári vállalatok munkásai nem zavarták meg az üzemek rendes ós akadálytalan működését. Békósmegyében először a szabók mentek bele a sztrájkba, a kik Csanádmegyóben is sztrájkoltak, jeléül annak, hogy egységes kéz rendezte az egész Alföldön a szabósegédek mozgalmát. A gyulai szabósztrájk öt hétig tartott, 12 műhelyre terjedt ki és 35 munkást tömöritett, a kik 480 korona bérveszteség árán az akkordmunka ós egységárak eltörlését vivták ki. Gyomán egy ipartelep bojkottjából kiindulva 10 helyre kiterjedő épitőmunkásstrájk volt, meiyben 42 munkás vett részt. Egy hétig szüneteltek és 940 korona bért veszítettek, számottevő eredményt nem értek el. Mezőberényben május második felében két hétig 56 kőmives és ácssegéd sztrájkolt. 2-016 korona bérveszteség mellett a napszámnak órabérre változtatását és a munkaidő szakályozását érték el a sztrájkolók. Békésen egy ipartelepen egy hónapnál tovább szünetelt 18 kőmivessegéd, Orosházán egy téglagyárban is beszüntették a munkát, de semmi eredményt nem értek el. Csabán három asztalosmester segédei léptek sztrájkba, de csakhamar kibóküültek a munkaadókkal, augusztusban pedig a bútorgyár összes segédmunkásai léptek sztrájkba, de a vállalat valamennyit elbocsájtotta s alkudozásba egyáltalán nem lépett a sztrájkolókkal, a kik igy munka nélkül maradtak. Szarvason az összes ács- és kőmivessegédek sztrájkot csináltak, de mert semmi munka nem volt, a vállalkozók nem vették figyelembe a követeléseket, igy a sztrájk'magától elaludt. A kivándorlás tavaly rettenetes mérveket öltött. A nép alsó rétegein valóságos amerikai láz vett erőt. A kézi munkájokból élő szegény emberek között jóformán egyébbről se folyt besréd egész esztendőben, mint arról az utolsó mentő szalmaszálról, melyet a kivándorlás nyújt. Az Egyesült Államokba már előbb kivándorolt munkások, iparosok, napszámosok levelei, az ezek által hátrahagyott családtagok számára haza küldött pénzösszegek hatalmasan buzdították az egyszerű embereket arra, hogy felvegyék' a vándorbotot és uj hazában kisértsék mog boldogulásokat. A mult évben kiadott útlevelek száma Bekósmegyében 539 volt. A kivándorlók közül Amerikába vette útját Békésmegyéből 469. A bal-