Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-04-22 / 33. szám

4 programbeszédét ma fogja megtartani a gyulai Kossuth-téren. Gyoma. A gyomai kerületben, ahol Fábry Károly megválasztatása biztos, Vár­konyi kezdte meg működését. Mint önjelölt ismét föllépett a budapesi szo­cialista háziúr, akinek különösen Mező­berényben van egynehány lelkes hive. Bukása azonban ezúttal is bizonyos. Itt még megjegyezzük, hogy a ke­rület népszerű jelöltje pénteken Vésztő polgársága előtt mondta el nagy tetszés­sel fogadott programbeszédét. Fábryt pénteken Vésztőn Kincses Zoltán dr. «yug. csász. és kir. főtörzs­orvos, fközségi főorvos fogadta,' aki ajánlta őt a választók szeretetébe. A köz­gyűlési teremben megtartott szép gyű­lésen még Szegedi Lajos szavalt igen hatásos alkalmi költeményt. Fábry Károly a mai nappal foly­tatja kerületében program körútját ós pedig ma délelőtt 11 órakor Körös­tarcsán, délután 3 órakor Mezőberény­ben, holnap délután 3 órakor Doboz­megyeren, 25-én délután 3 órakor Kon­doroson, 26-án délelőtt 10 órakor Dobozon ós 29-én délelőtt 11 órakor Füzesgyarmaton tartja meg programbe­szédét' A jelölt fogadására mindegyik községben lelkes szeretettel készülnek. A többi kerület. Az orosházi, békési és szarvasi ke­rületekben változatlanok a viszonyok. Ahol ellenjelöltek állanak is egymással szemben, csendes a küzdőtér, csak a fegyverek élesítésén foglalkoznak. Mint a késő délutáni órákban érte­sülünk, Békésen egy áramlat keletkezett, mely Kecske méthy Ferenccel szemben gróf H o y o s Fülöp, füzes­gyarmati "nagybirtokost óhajtja föllép­tetni, 48-as Kossuth programmal. A ma­gunk részéről azonban kizártnak tart­juk, hogy gróf Hoyos elfogadja ezt a jelöltséget. A Pálffy Társaság megalakulása. Az utolsó előkészítő értekezlet. A mai nappal megvalósulásának ál­lomásához jut az a lelkes mozgalom, mely a Pálffy irodalmi társaság megala­kítását tűzte ki céljául. Az alakuló köz­gyűlést ma délelőtt 10 órakor tartják meg Gyulán, a vármegyeház közgyűlési termében, folyfalvi Zöldy János dr. elnöklete mellett. E lap hasábjain több izben volt már alkalmunk ismertetni a Pálffy társaság szervezetét, célját. Nem akarunk hát is­métlésekbe bocsájtkozni, valamint a lel­kes mozgalom történetét sem ismertetni hanem alább adjuk a társaság előkészítő bizottságának szerdán este Gyulán meg­tartatott utolsó értekezletének megálla­podásait, a melyeket jóváhagyás végett a mai közgyűlés elé terjesztenek. A Kereskedelmi Csarnok olvasóter­mében megtartott értekezleten jelenvol­tak : Zöldy János dr., Kiss László, Dubányi Imre, Korponay István, Major Simon dr., Palatínus József, R e i s n e r Artúr, és Székely Sán­dor dr. Az alapszabály tervezetet Palatínus József terjesztette elő. Ezt röviden az alábbiakban ismertetjük: A társaság cime: Békósmegyei Pálffy Társaság és székhelye Gyula. Ez a szók­hely azonban csak a jogszokásos köve­telményénél fogva nyert megállapítást; egyébként pedig a társaság, mint me­gyei jellegű, közgyűléseit felváltva tartja meg a megyei járások székhelyein. A társaság célja Békésvármegye hi­vatásos íróinak és tollforgatóinak, s általában a tudományokkal és művésze­tekkel foglalkozó egyéneknek tömörí­tése Békésvármegye szellemi életének emelésére és lehetőleg fokozására, egy irodalmi, művészeti és tudományős jel­legű egyesület keretében; Békésvár­megye elhunyt jeleseinek ós első sor­ban a társaság szellemi patrónusa, Pálffy Albert kultusza, ezek életviszonyaira, működéseire vonatkozó mindennemű adatok kutatása és összegyűjtése, a tu­dományok 'népszerűsítése, a magyar nyelv, irodalom, művészetek fejlesztése, az ezek iránt való érdeklődésnek időn­ként pályadijak kitűzése, kiváló irodalmi termékek ismertetése és terjesztése meg­felelő módok által és fokozása és ily módon a nemzeti közművelődés előmoz­dítása. E célok elérésére a társaság óven­kint négy nagyszabású hangversenyt és matinékét rendez, amint azt már jelez­tük, a megye községeiben felváltva. Tár­sadalmi, szépirodalmi és művészeti idő­szaki lapot ad ki, mélyet a tagok min­BÉKÉSMEGYEI den külön dij nélkül kapnak, valamint az évi jelentéseket ós évkönyveket is, melyek a társaság működésének tartal­mát foglalják össze ós végül a társaság kiadja, vagy segélyezi a rendes tagok müveinek kiadását. A társaságnak, mint már jeleztük, vannak alapító, pártoló, rendes vagyis működő és tiszteletbeli tagjai. Alapítók, akik egyszersmindenkorra legalább 100 koronával járulnak a társaság céljaihoz ; rendes tagok, akik kötelezik magukat a a társaság céljai érdekében szellemileg közreműködni ós irodalmilag vagy tu­dományos ós művészetek terén már működtek, továbbá akik a magyar nyelv irodalom, művészet, a nemzeti közmű­velődés terjesztése körül vagy Békósvár­megyei közügyei terén, avagy a társaság irányában érdemeket szereztek. Az alapszabály tervezetnek további pontjai a társaság megalakulásával, a tagok jogaival és kötelezettségeivel, az ügykezeléssel stb. sablonos szervezeti do'lgokkat foglalkoznak. A szerdai előkészítő értekezlet hosz­szabb ós beható vita után elfogadta az alapszabály tervezetet, amelyet a mai álakuló közgyűlés elé terjesztenek jóvá­hagyás végett. Intézkedett továbbá a szervező bi­zottság a társaság tisztviselő karának jelölése iránt, majd megállapította az alakuló közgyűlés napirendjét. Ennek során előterjesztik az alapszabály terve­zetet, megválasztják a tisztikart, annak megadják működéséhez a szükséges direktívákat, valamint megállapítják az i első hangverseny megtartásának idő­pontját, amikor is a társaság szellemi patrónusa, Pálffy Albert emlékének fog kegyeletes és impozáns módon ál­dozni, még pedig olyképp, hogy ez al­kalommal megkoszorúzzák a Pálffy Al­bert szülőházán elhelyezett emléktáb­lát is. Ezek után a magunk részéről még annyi hozzátenni valónk van e tudó­sításhoz, hogy ugy a hivatottak, mint a nagyközönség, s általában a köz- és magántestületek szellemi és anyagi te­hetségüknek minden erejével részesít­sék jóindulatu ós lelkes támogatásban ezt az irodalmi társaságot s ugy a meg­valósításául kitűzött célok nem fognak a sikertelenségen hajótörést szenvedni, de igenis közrehatnak ennek a várme­gye társadalmi és szellemi életének a fejlesztésére és emelésére. Megsemmisített kórházi szabály­rendelet. A belügyminiszter Csabához. Érdekes miniszteri leirat érkezett a napokban Csaba elöljáróságához. A bel­ügyminiszter küldötte vissza az alispán útján a kórházi szabályrendeletet, melyet lényeges módosítások végett visszautasí­tott. Agleiratot kisérő alispáni rendelkezés három főbb momentumot tartalmaz és pedig a község képviselőtestülete a leg­rövidebb idő alatt vegye tárgyalás alá a miniszteri leiratot és ennek megfele­lőleg módosítsa a kórházi szabályren­deletet, továbbá hirdessen pályázatot egy bentlakó kórházi segédorvos és két kórházi osztályorvosi állás betöltésére, amely osztályorvosok közül az a 1 i s­pán fogja kinevezni a kór­házigazgatót. Mielőtt a leiratnak részletes ismer­tetésére áttérnénk, jelezzük, bármily sürgős is a kórházi szabályrendeletnek a tárgyalása, azt a képviselőtestület a küszöbön levő választási mozgalmak miatt egyelőre aligha veszi tárgyalás alá s amennyiben direkt e célból nem hivatnék egybe rendkívüli közgyűlés, úgy ez ügyben csak a májusra halasz­tott közgyűlés fog határozni. A miniszteri rendeletnek jelentő­sebb pontjait különben az alábbiakban adjuk: A vármegye határozatának azon része, mely a szóban levő község kór­házi orvosainak s igy igazgatójának ki­nevezési jogát az alispán részére köve­teli, az 1876. XIV. t.-c. 68. és 157. §§-ainak i) pontjában gyökerező intézkedések ér­telmében feltétlenül jogos ós törvényes követelmény s a községi képviselőtes­tület felebbezésének, mely lényegében csakis ennek a törvényen alapuló intéz­kedésnek a megvalósítása ellen irányul, helyet annál kevósbbé adhattam, mert a kinevezés e ténye által a kórháznak s igy közvetve a fentartó községnek ér­deke csorbát nem szenved s másrészt, mert rendkívüli körülmények indokolttá tehetik azt is. hogy az alispán az inté­zet érdekében esetleg valamikor a köz­KÖZLÖNY . ségi orvost kórházi orvossá is kinevezze. Az alispán törvényben gyökerező ki­nevezési jogával ellentétes intézkedés tehát az alapszabályzatba fel nem vehető Ettől a jelen konkrét esetben annál is inkább el kell tekinteni, mert a csabai kórház vizsgálata alkalmával a törvény­hatóság megbizottaiból és saját kikül­dötteimből állott bizottság egyértelműen megállapította, hogy ezen jól berende­zett modern intézet vezetését mellék­foglalkozás gyanánt űzni nem lehet, mert ez a kórház mostani terjedelme mellett föltétlenül az intézet hanyatlását ós remélhető emelkedése helyett annak sülyedését vonná maga után. Ennek folytán ragaszkodni kell ah­hoz, hogy az igazgatás a kinevezendő két osztályorvos egyikére bizassék, aki tehetségét és munkásságát tisztán a kórház érdekének lesz hivatva szentelni. A betegek érdekében sürgősen szük­séges a benlakó alorvosi állásnak betöl­tése, s ennek betöltése iránt a szüksé­ges lépések, tekintet nélkül az alapsza­bályok tárgyalására, azok jóváhagyásá­nak bevonása nélkül az alapszabályzat­ban felvett illetmények kiirása mellett sürgősen megteendők. Az orvosi és tiszti személyzet fize­tésének megállapítását az alapszabá­lyokba felvenni nem célszerű, mert ha a kórház fejlődésével kapcsolatban azok illetményeinek felemelése válik szüksé­gessé, mindannyiszor az alapszabályokat is változtatni kellene. A kórházi igazgató, habár a vár­megye alispánja is nevezi ki, éppen olyan községi tisztviselő lesz, mintha választották volna, s igy a tulajdonos község kórházának igazgatását igy is a saját tisztviselője által gyakorolandja, miután pedig a kórház igazgatói állás éppen olyan felelős és bizalmi jellegű állás, mint pl. az első községi orvosé, nincs ama szükség, hogy annak orvosi működését az első községi orvos által ellenőriztessék. A kórházi igazg. működése ugyanis két szempontból áll ellenőrzés és fel­ügyelet alatt: az orvosi szolgálat igaz­gatása és a gazdasági ós pénzügyi ve­tés szempontjából. Ami az elsőt illeti, erre az 1876. XIV. t. c. 60. §-a alapján a vármegye közigazgatási bizottsága, il­letve ennek szakelőadója, a tiszti főor­vos van hivatva, s az igazgató működé­sének az a része nem tartozik a kórházi bizottság ügykörébe. A kórházi bizott­ság ugyan a kórház összes gazdasági ós pénzügyi ügyvitelének, s igy az igaz­gató errevonatkozó működéseinek is állandó ellenőrző ós felügyelő közege, de rendelkezési joga nincs s mert ez csak a községi képviselőtestületet illeti még. A miniszteri leirat további részében jelzi, hogy nem zárkóznék el a kórháznak olymódon való kibővítésének engedélye­zése ellen sem, |bogy alkalmas legyen elmebetegek befogadására és szükséges­nek jelzi a külön fertőző osztály felállí­tását. A belügyminiszter ezen rendelete mindenesetre egyiklegérdekesebb tárgya lesz a legközelebbi képviselőtestületi közgyűlésnek, ahol végre évekig huzodó herce-hurca után dűlőre juttatják a kór­házi szabályrendelet ügyét, amelynek késedelme miatt kellett a közelmúltban sajnálatos botrányoknak megtörténni. A csabai színház kibővítése. Thália modern hajlékot kap. Ismét egy, évek hosszú sora óta hú­zódó kérdés közeledik a megoldás felé : a csabai színház kibővítése és illetőleg a kor követelményeinek megfelelően való átalakítása. Rógesrógi szükséglete ez Csabának, ahol a színháznak célsze­rű tlensége miatt akárhányszor a legjobb társulatok, legjobb igyekezete is kárba­veszett dolog volt. Az égetően sürgős ügyet végre tel­jes erólylyel vette kezébe a szinügyi­bizottság, egyik a legutóbbi gyűlé­sén, amint azt már jeleztük annakide­jén lapunkban, kimondta, hogy a folyó esztendőnek ugy nyári, mint téli sze­zonját feláldozza, hogy a szinügyek ér­dekében végrehajthatók legyenek mind­azon átalakítások, amelyek már valóban nem tűrnek halasztást. A szinügyi bizottság tehát a szük­séges tervek ós költségvetés elkészítésére mindenekelőtt alkalmas szakértőt bízott meg ós pedig Márkus Géza fővárosi műépítészt, a Király Színház zseniális tervezőjét, aki engedve a meghívásának, szerdán délután Csabára érkezett és a szinügyi bizottság tagjainak kíséretében megtekintette a színházat, amelynek Békéscsaba, 1906. április 22. előterjesztette a bizottságnak a kibőví­tésre vonatkozó véleményét. Márkus Géza ós a szinügyibizottság jelenlevő tagjai között törtónt megálla­podásokról az alábbi tudósítást adjuk : A bizottság tudatta a müépitószszel, hogy a színpad ós nézőtér átalakítására a községnek csak 40 ezer korona áll ren­delkezésre, s emellett véleményét, illetve tervét, egy a mai igényeknek' megfelelő színházra vegye számításba. Márkusz Géza a színház megtekintése után tárgyalt a bizottsággal, s kijelen­tette, hogy az előirányzott összeget ele­gendőnek véli. Ebből elkészülhet a bő­vített színpad, zsinórpadlással, sülyeztő­vel ellátva, sőt vasfüggönyt is kapna a színpad, amely, valamint a színház gőz­fűtéssel lesz ellátva. A nézőteret is teljesen átalakítja. A földszinten stabil szóksorokok, prosce­min páholy, kiugró erkély és ruhatár lesz. A földszint ós páholy külön bejá­rattal, az erkély és karzat szinte külön bejáratot nyernek, a zenekari hely pe­dig meg lesz mélyítve. A ruhatár' még elhelyezést nyerhet a jelenlevő előcsar­nokban, mig a karzat és erkély feljáró­hoz a jelenlegi Silberstein-féle'helyiség­ből vétetnék el a szükséges térfogat. Márkus e tervezése szerint a jelen­legi színházi épületrészből pusztán a négy oldalfal maradna meg, s uj épít­kezés a Rabitz-féle szerkezettel épülne fel, s mégis a rendelkezésre álló 40 ezer korona összegből mindez kikerül, amit tervez a zseniális tervező, aki különben részletes terveit és költségvetését Írásban is beterjeszti a szinügyi bizottságnak, mely azután egyik legközelebbi ülésén veszi tárgyalás alá a kibővítés kérdését, valamint a költségvetést. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Budapest uj főpolgármestere. Napok óta híresztelik, hogy Buda­pest főpolgármestersógének dolgában már határozott a kabinet ós a király elé terjesztette annak a három embernek a nevét, akiket a főpolgármesteri székbe kandikál. Mint értesülönk, csak a tegnapi mi­nisztertanácsban történt meg a végle­ges döntés. A kormány azt javasolja a király­nak, hogy első helyen F ü 1 e p p Kál­mán fővárosi főügyészt jelölje. A király minden valószínűség szerint akceptálni fogja a kormány választását és Füiepp Kálmánt fogja első helyen a főpolgármesteri székbe jelölni, i — San-Francisko pusztulása. San-Franciskóban a tüz még min­dig két irányban terjed, de már nem olyan nagy mórtékben, ugy hogy remé­lik, hogy a városnak egy negyedét meg­menthetik. A rendőrség az összes élel­miszeradományokat lefoglalta és taka­rékosan osztja ki az ínségben lévők között. A kormány megparancsolta a tiszteknek, hogy Seatleban és Los An­gelosban élelmiszereket vegyenek. Egy millió adag katonai élelmiszer útban van San-Francisko felé. Százezer korona az utcán. Budupesten a Nemzeti Színház előtt ma reggel valaki kis sárga bőrtáskát talált, amelyben körülbelül 100.000 ko­rona értékű holmi volt. Voltak benne többek között harmincezer korona ér­tékű brillánsókszerek ; egy nagy kül­földi aranyérem, egy ötvenezer koro­nára kiállított csekk és még egyóbb drá­gaságok. A szerencsés megtaláló a tás­kát bevitte a kapitányságra, ahol rövi­desen jelentkezett a tulajdonosa, gróf Friss, hollandi földkirtokos. Nagy lopás a vonaton. A bécsi gyorsvonaton tegnap reg­gel nagy lopás történt. Ellopták gróf Széchenyi Viktornónak, az uj fe­jérmegyei főispán nejének kézitáskáját, amelyben körülbelül 16.000 korona ér­tékű ékszer volt. A grófné egyik első­osztályu fülkében utazott. Komáromban ismerőse szállt a vonatra, akivel aztán az étkező kocsiba ment. Győrben vette észre, mikor visszatért kocsijába, hogy sárgabőr kézitáskáját ellopták. A bőrtás­kájában toilett-berendezés, egy nyolcso­ros fehér gyöngy nyakék gyémántosat-

Next

/
Thumbnails
Contents