Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-04-19 / 32. szám

Békéscsaba, 1906. április 15. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 209 A keddi rendkiviili közgyűlésről szőló részletes tudósításunk ez: A király levele. A népes rendkívüli közgyűlést Áchim Tamás nyitotta meg a képviselők üd­vözlésével. Ezután Korosy László olvasta fel az országgyűlés egybehivásáról szóló legfelsőbb királyi leiratot, amelyet állva hallgattak végig. Éljen az alkotmányos magyar ki­rály ! — hangoztatta föl az egész közgyű­lés". Majd előadó főjegyző bejelentette hogy a királyi leiratot további intéz­kedés végett átteszik a központi választ­mányhoz. A kormány üdvözlése. Korosy László ezután bejelen­tette, hogy indítvány tétetett a béke­szerző nemzeti kormány üdvözlése iránt. Az üdvözlést Wekerle Sándor mi­niszterelnökhöz, mint Csaba díszpolgá­rához javasolják intézni, s az igy szól: Békéscsaba községe a mai napra egybehívott képviselőtestülete áthatva az egész ország örömétől, hogy a Mindenható kegyelme koronás kirá­lyunk szivét az aggódó nemzet felé fordította, mély tisztelettel üdvözli Nagyméltóságodat, mint az alkotmá­nyos kormány elnökét, úgyis, mint községünknek régebben megválasztott díszpolgárát, mindazon nagy hazafiak­kal egyetemben, akik a kormány tagjai, s akik között nem egy a személyes tisztelet révén is hozzánk közel áll. Isten áldása kisérje működésünket! Az indítvány aláírói: H a a n Béla, Kocziszky Mihály, V a r s á g h Béla, S a i 1 e r Vilmos dr. és S z a 1 a y József. A közgyűlés zajos tapssal és éljen­zéssel fogadta az indítványt. Mielőtt azonban az elnök emuncialhatta volna a határozatot, szólásra emelkedett. ^ c h i m L. András : A maga részé­ről — úgymond — némi megnyugvás­sal látja, hogy a Wekerle kormány fel­váltotta a régit. Az uj kormány szép Ígé­retet is tett a népnek, ám ezek már annyit csalódtak, hogy minden ígéretet csak ígéretnek tartanak. A maga részé­ről figyelő álláspontra helyezkedik és csak akkor hajlandó üdvözölni és bizal­mat szavazni az uj kormánynak, ha az ígéreteit teljesítette. Szalay József hazafias tűztől át­hatva, talpraesetten és az egész közgyű­lést magával ragadva felelt erre a fel­szólalásra. Ünnepélyes alkalom a mai, kezdette beszédét és pedig többféle okból. Ünne peljük a feltámadást, a természet meg­újhodását, legfőként pedig alkotmányunk újjáéledését. Ne hangozzék el hát most disszonáns akkord, de szívből, lélekből éltessük az alkotmányos magyar királyt és a nagy nemzeti kormányt. — Ne a gyanú mérge, de a magasztos hit ülje meg a honfiúi lelkeket, mert olyan ki­váló nagy emberek állanak a kormány élén, akik mindenkor a népjogok kiví­vásáért küzdöttek. Szól ezután Kossuth nagy fiának, Kossuth Ferencnek, gróf Apponyí Albertnek kiválóságáról, érdemeiről, majd Wekerléről mond el egy érdekes epizódot, amely külön­ben alapja annak, amiért Csaba dísz­polgárává választotta Wekerlét. A néhai való Népbank bukása zilált helyzetet teremtett Csabán és végképp megingatta a hitelt. Ekkor ő megboldogult B e 1 i c z.ey István és Rosenthal Ignác társasá­gában a község megbízásából gróf A p p o ny i Alberthez fordultak tanácsért, aki a legkészségesebben állt rendelkezé­sükre és Wekerle pénzügyminiszterhez vezette őket. Wekerle, amikor elmond ták neki a csabai pénzpiac állapotát, minden kérelem nélkül azonnal intéz­kedett, hogy Csabának 300 ezer forint államsegélyt utalványozzanak ki. Igy mentette meg Wekerle Csaba pénzpiacá­nak hitelét. Végül azzal fejezte be szavait, hogy sajnálja, miszerint Áchim L. András disszonáns hangot vitt bele a vitába és teljes bizalommal kérte a közgyűlést, hogy zengjenek hozsannát az uj kor­mánynak. A képviselők felálltak s úgy tapsol­tak, éljeneztek. A lelkesedés elementáris kitöréséből csak alig hallatszott ki D a­r a b o s János szavai. Olyasmit mondott, hogy mint szocialista, csak azt üdvözli, aki nem ígér, de jogot ad. Szalay József Darabosnak is talpra­esetten adta meg a riposztot: — Maga először arat, aztán vet búzát ? MIT IGYUNK? A két elégedetlenkedő azután el is hallgatott és az indítványt lelkesedéssel fogadta el a közgyűlés, mely ezzel vé­get ért. Egy főrabbi jubileuma. Csabai izraelita polgártársaink hús­véti ünnep körébe az elmúlt vasárnap nem közönséges aktus esett. A hitközség ugyanis Csaba intelligens társadalmá­nak bevonásával szeretettel ünnepelte Kohn E. H. főrabbit, aki e napon töl­tötte be Csabán való érdemes működé­sének negyedszázados évfordulóját. Huszonöt év röpke pillanat az idők forgatában. A véges emberi életben azonban egy korszak, amelynek állo­másáról folytonos munkában eltöltött múltra visszatekinteni nem mindenkinek adatik meg. Kohn E. H. pedig tulajdon­képpen nem is huszonöt, de negyven­hároméves papi működésre tekinthet vissza, amely idő már nem egy, de szinte két emberöltő a modern élet lázas korszakában. Abból az alkalomból, hogy a csabai hitközség érdemes főpapja jubileumot iilt, fölösleges dicsérő szavakat zengeni. Dicséri őt és érdemeit az az impozáns ragaszkodás, amely hivei, mint a társa­dalom más felekezetei részéről meg­nyilvánult iránta vasárnapon. A főrabbi jubileumi ünnepségéről az alábbi sorokat adjuk: Vasárnap délelőtt réglátott nagy­számú ünneplőközönség töltötte meg az izraelita hitközség házának közgyűlési termét. A nagyszámú és előkelő közön­ség sorában ott voltak Csaba úrhölgyei, mondhatni mindegyik felekezetből s az uri társadalom szine-java, valamint az izraelita hitközség majdnem minden tagja. A diszközgyűlést pontban tiz órakor Reisz Simon hitközségi elnök nyitotta meg, üdvözölvén a megjelenteket, majd küldöttség menesztését javasolván az ünnepeltért. Ez megtörténvén, a hivek a zsinagógába vonultak, ahol az ünnep­ség a Himnusz hangjaival nyert meg­nyitást. Ezután az ünnepelt főrabbihoz Reisz Simon intézet lendületes szép beszédet, kiemelvén annak puritán val­lásosságát, bölcs tudását, a hitközség lelki és szellemi fejlesztése körüli ér­demeit, valamint erős hazafiságát. Vé­gül a hitközség részéről tiszteletük és hálájuk elismerésének külső jeléül két remekművű ezüst gyertyatartót adott át a főrabbinak. Ezután sorra következtek a tisztelgő küldöttségek.«Friedmann Mórné az izr. jótékony nőegylet nevében üdvö­zölte a jubilánst és a hölgyek nevé­ben egy értékes szép cukorszelencét adott át az ünnepeltnek. A Chavra Cadicha részéről annak elnöke, Plesch M. J. üdvözölte a főrabbit ós ajándékul egy szamovár készlettel kedveskedett. Üdvözölték még tovább í az ünnepeltet Weisz Frigyes dr. a volt tanítványok, S z a m e k Ignác az iskolaszék és K r i e­ner Jenő a tantestület nevében, a vi­dékről pedig számos üdvözlő sürgöny és levél érkezett cimére. A tisztelgések után Kohn E. H. ün­nepi imát mondott, majd érzékeny sza­vakkal adott kifejezést az iránta meg­nyilvánult bizalomért és szeretetért kö­szönetének. A szarvasi negyedik patika. A megfelebbezett Kristóffy gyógy­szertár. A nepotizmusnak egyik virágzó ta­laja volt a letűnt rendszer ós ennek pe­dig, valamint a régebbi érának leg­jövedelmezőbb gyümölcse volt a patika adományozás. Ebben a nemes munkál­kodásban legnagyobb rekkordot ért el Kristóffy, a Fejérváry kormány minden­ható Metternichje, aki még uralma haldoklásának agónikus perceiben is patikákat osztogatott. Természetesen olyanoknak, akik az ajándékot illően honorálták vagy legalább is érte meg­szolgáltak. Az már nem uj dolog, hogy ezek a perszóna grátákhoz kötött patika enge­délyek nem a legjobb vért szülték, sőt a nepotizmusnak nonplus ultrája oly mértékű reakciót szült, hogy az uj rend­nek ébredése hajnalán mindjárt mozga­lom indult meg a Kristóffy-féle patika­engedélyek megsemmisítése iránt. Külö­nösen a főváros társadalma követett el ezirányban minden lehetőt és amint valószínű, nem a sikertelenség remé­nyével. Szóval rájár a rúd a legesleg­újabb patikusokra, akiknek most ugyan­csak van okuk a szurkolásra, sőt egyikre­másikra joggal alkalmazható annak a bizonyos kritikua zabszemnek a példa­beszéde is. A Kristóffy patika-ellenes áramlat aztán most már a vidékre is átrándult, részesítvén a volt belügyminiszter a bol­dog vidéket is a nepotizmus ajándékai­ban. A többék között Szarvast is, ahol bizonyos Pap Ernő nevezetű gyógy­szerész nyerte el a negyedik patika felállításának jogát. Hogy miért, azt már egyszer megírtuk. De ezúttal ismét ide­iktatjuk a világos megértés kedvéért. Papp Ernőnek sógora V á r a d y püspök, aki nagy befolyásával eszkö­zölte Fejérváry protekciójával a patika­engedélyt. És csak amikor ez megvolt, lett Papp Ernő igazságszerint Várady sógora, mert csak ekkor tartották meg az eljegyzést. Már most tudni kell azt, hogy a szarvasi negyedik patika engedélyéért W i e 1 a n d Dénes szarvasi gyógysze­rész folyamodott, aki nem kevesebb, mint 33 év óta provizoroskodik a pátriá­jában. Wieland Dénest pártolta a képvi­selőtestület, törvényhatóság egyaránt, joggal aspirálhatott az engedélyre, an­nál inkább, mert mindkét közigazgatási fórum direkt személyéhez kötötten ja­vasolta az engedély megadását. S hogy Kristóffy mégis ugy intéz­kedett, hogy annak adományozta az en­gedélyt, akit legkevésbbé sem illetett meg, Wieland Dénes, ugy, mint Szarvas községe méltán háborodhatott fel. Sőt Wieland tovább ment. A patikák enge­délydzéséről szóló törvény azon sza­bálya alapján, mely szerint egyenrangú pályázók közül azt illeti meg az elsőség, tehát az engedély, aki legelőbb folya­modott érette, Wieland Dénes megfel­lebezte a negyedik patika engedélyezé­sét és illetőleg az uj belügyminisztertől kérelmezi az engedélynek, mint tör­vénytelennek a visszavonását. Amilyen Kristóffy patikaellenes a hangulat a kormány körében, a nagy ki­látás, hogy a szarvasi uj patika kedvelt gazdája sem sokáig élvezi Kristóffy jó­tékonyságát. Az érdekes felebbezós el­intézése elé különben a legnagyobb ér­deklődéssel néznek egész Békésvárme­gyében, amelynek különböző közigaz­gatási fórumait évekig járta a szóban forgó patikának az engedélyezési ügye. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Az igazságügyminiszter előterjesztései. P o 1 ó ny i Géza igazságügyminisz­ter holnap járul a király elé, hogy ügy­körébe vágó előterjesztéseit megtegye. Ezekre vonatkozólag a következőkről értesülünk. Az igazságügyminiszter első­sorban meg fogja indokolni a király előtt, hogy miért tartottak vissza egy csomó kinevezést, melyet a kabinetiroda már készen küldött le. A maga részéről is javasolni fog néhány kinevezést. Biz­tos hir csak afelől van, hogy Ober­s c h a 1 1 Adolfot proporálja a Kúria elnökének, dr. G ü n t h e r Antalt igaz­ságügyi politikai államtitkárnak és dr. «D oleschall Alfrédet valamely ma­gasabb birói állásra, állítólag a buda­pesti ügyészség vezetésére. Főispánok kinevezése. Andrássy Gyula mult szerdán általános jelentést tett a királynak és be is akarta mutatni az addig előkészített kinevezéseket, de a király azt mondta neki, hogy a nagyhéten nem akar apró­lékos állami ügyekkel foglalkozni, de húsvétutánra elvárja az összes szükséges személyi előterjesztéseket. Ezért tartot­tak tegnap, ma helyett minisztertanácsot, melyben a legtöbb kinevezést el is in­téztek. A régebbi lista szenvedett is némi változást, de nem felülről jövő nyomás és nem is elvi aggályok miatt, hanem tisztán időközben érkezett ós személyes jellegű jobb információk folytán. Öngyilkos szerelmes. Budapesten Buda József husz esz­tendős cipészlegény már régóta udva­rolt egy újpesti szobaleánynak, aki azon­ban nem akarta meghallgatni. Buda el­keseredésében ^ma reggel a Bocskai- és Park-utca sarkán lévő ház előtt — ahol ideálja lakott — forgópisztolylyal agyon­lőtte magát. Igyunk igyunk igyunk Igyunk mohai mohai mohai mohai ÁGNES­hogy egészségünket megóvjuk,mert cs ikis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb ovószer . . . ­A mohai Ágnes forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dus szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző rA/Yi.oAlmól (rxmtfi lrífíit-ir\ C 1 lp»rrl<rnlnnf£l£hh cvnmnr- lécrrcn- és hufrvszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonvosooott, hogy meg ragalyos betegsegektol is, minttypn Zavargások. Lensben a községházán gyűlés volt, amelyen heves beszédeket tartottak. A gyűlés végével a sztrájkólók szidalmaz­ták a csendőröket, akik szétoszlatták őket. Este 7 órakor katonaságg érkezett a csendőrök segélyére. A tömeg ezeket is összeszidta és kőzáport zuditott felé­jük, aminek következtében több katona megsérült. Ezután a vasutvonalat ron­gálták szét, amelyet a vasúti alkalma­zottak hoztak ismét rendbe. A zavargások oka a következő volt: Egy munkás nejét mintegy 150 sztráj­koló munkás felesége megtámadta, mert az asszony férje nem, akart a sztrájko­lókhoz csatlakozni. Az asszony ruháit letépték és kényszeri tették, hogy vörös zászlót lobogtasson. Az asszony búto rait összezúzták. Amidőn a csendőrség közbelépett, heves összetűzések fordul­tak elő. Midőn a prefektus és egy ezredes megjelent, azzal a kiáltással fogadták őket: Éljen a forradalom ! A megsebe­sült tisztek állapota aggasztó. Két tiszt, mintegy 15 csendőr és dragonyos meg­sebesült. Este 7•órakor a zavargások újra megkezdődtek. A hatóságok Lenain­ból erősítést kértek. A sztrájkolók a Cail-gyár munkásait arra kényszeritet­ték, hogy a munkát beszüntessék. ÚJDONSÁGOK. Szerelmi dráma Gyulán. Húsvét magasztos ünnepi hangula­tába az idén is beleszólt a revolver. Szóval nem mult el az ünnep vér nélkül, aminthogy a rendőrségi bűnkrónika igencsak minden ilyes alkalommal meg­követeli a maga szereplőit. A véres eset ezúttal Gyula határában játszódott le, s áldozatai, akik ketten vannak élet­halál között feküsznek a gyulai köz­kórházban. Lány az egyik, aki a másik haldoklónak, egy elkeseredett szereimez fiatalembernek az áldozata. A véres szerelmi drámáról az aláb­biakat jelenti gyulai tudósítónk: Véres szerelmi tragédia játszódott le tegnap virradóra a gyula-kigyósi utón lévő Dászkál-fóle téglagyári telepen. Egy szerelmes legény három lövéssel leterítette szeretőjót, azután pedig maga ellen fordította a gyilkos szerszámot. Balázs András téglagyári mun­kás már régebb idő óta tette a szépet a gyárban cselédként alkalmazott Gazsó Juliannának, aki azonban sehogysem akarta meghallgatni a szerelmes legény vallomását s minduntalan más legény­nyel kacérkodott. Igy törtééit ez húsvét hétfőjén is, amikor elhatározta B a­1 á z s, hogy megöli hűtlen kedvesét, azután ő is itthagyja ez árnyékvilágot. Szerdán kora reggel még egyszer kérte a leányt, hallgassa meg, de ez hajthatlan maradt. Ekkor előrántotta hét miliméte­forrást. ha gyomor-, bél- és légcsöhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be, forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. elemek ellen, hanem a benue foglal­viz, föltétlenül tiszta, Kellemes es oicso savanyúvíz; aus szeubdvianaimanai lugva nemtsa* uiíius uvw. ........ - —— evóevsóknáf fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-,' légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosoortt, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus cholera, niegk.meltettek pok ak,k közffiSivóvízhelyett abaktériummentes mohai Agnea-vizzei éltek. Legjelesebb szaktekintélyek által,ajánlva Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető fuzeteben olvashato. Háztartások szamara másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, sot a szódavíznél is olcsóbbhogy az Agnes-torrás 1/ • 1 ^ • - — 1 vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leirasanak ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség, Kapható minden füszeruzletben es elsőrangú vendeglőben. Kedvelt borviz!

Next

/
Thumbnails
Contents