Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-04-12 / 30. szám

Békéscsaba, 1906. április 12. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY észlelhető. A vármegyei és községi közigazgatás menete ellen panasz nem emeltetett. Egyéb ügyek. A bizottság ülésének egyéb ügyei csak a sablonos jelentésekből állottak. Ezek rövid kivonataként az alábbiakat adjuk: Az állategészségügy az elmúlt hónap­ban kielégítő volt, sőt kedvezőbb, mint februárban. Márciusban 4 nagyobb és 60 kisebb háziállat hullott el. Lapunk egyik közelmúlt számában ismertettük Szentetornyának a szét­válásra vonatkozó kérelmet. Ezt további intézkedés végett az alispánnak adták ki, aki viszont majd a törvényhatóság közgyűlése elé viszi az ügyet. . Az alispánt engedélyt adott ki a gyulai állomáson létesítendő vizimü épí­tésére. Ez engedély ellen ugy az aradi, üzletvezetőség, mint a körös-tisza-marosi ármentesitő társaság felebbezést nyúj­tottak be. Igy az engedély újra a bizott­ság elé kerülvén, az jóváhagyta az en­gedély pontozataií. Balogh Lázár földbirtokos, a nagylaposi birtok bérlője fölmentését kérte azon kötelezettség alól, hogy ok­leveles gazdatisztet alkalmazzon. A bi­zottság ezt a kérelmet a gazdasági egye­sület véleménye alapján elutasította. Csák György dr. pénzügyigazgató az adók állásáról referált. Jelentése sze­rint március hóban állami egyenes adó­ban 281305-75 koronával, hadmentességi díjban pedig 3870 30 koronával kevesebb összeg felyt be, mint a mult év hason­szakában. Folyfalvi Z ö 1 d y János dr. jelen­tése szerint az egészségügyi viszonyok kielégitőek voltak az elmúlt hónapban. Leggyakoribb haláleset volt a tüdővész. Diftériában előfordult 22 betegedés, 8 ha­lálozás, vörhenyben 20 betegedés, 2 ha­lálozás, kanyaróban 210 betegedés, 13 halálozás, sz'amárhurutban 71 betegedés, 3 halálozás és hasihagymázban 3 bete­gedés. Az államépitészeti, tisztiügyészi és kir. ügyészi előadmányok jelentősebb mozzanatról nem számoltak be, s egyéb­ként a jelentések mind tudomásul szol­gáltak. Egy lemondás története. Nem valami nagyérdekü, de minden­esetre följegyzésre érdemes mozzanata is volt a hétfői ülésnek. Szalay József egy levele adott alkalmat erre. Szalay ugyanis tagja volt a gyámügyi felebbe­zési bizottságnak is, de mandátuma ez év elején lejárt. Most aztán legutóbb Krcsmárik volt főispán kinevezte újra ezen bizottság tagjának. Szalay ferre le­velet intézett a közigazgatási bizottság­hoz, tudatván, hogy a főispáni kineve­zést el nem fogadja. A lemondó levelet a főjegyző terjesztette elő. Szalay József azonban kijelen­tette, hogy most, miután a törvényes rend biztosítva van, nem vonja ki ma­gát a bizottság működése alól. A bejelentés tudomásul szolgált. Az ülés délben ért véget. Uj rend, uj emberek. Krcsmárik lemondott. — Fábry Sán­dor dr. főispán. — Választások a vár­megyén. A nemzeti demokrácia miniszterei­nek hatalomralépésével nagyjelentőségű személyi változások állottak elő az ország összes vezetőhivatalaiban. Az uj rend uj embereket állit az egész vonalon vezető állásokba. A régiek pedig távoz­nak, ki kegyelemben, ki anélkül, édes mindnyájan azonban, nagy orral és meg­semmisülve. Azokat, akiket az erőszak karhatalommal ültetett be a különböző magas méltóságokba, kénytelenek tá­vozni és átengedni helyüket az uj éra embereinek. Tudják ezt mindannyian a „voltak", akiknek a megbízatása külön­ben is csak a béke megkötéséig terjedt. A lemondott méltóságok sorában szerepel Krcsmárik János dr., Bé­késmegyének négy hónapon át volt főispánja, aki az elsők között vonult félre. Krcsmárik még hétfőn benyújtotta lemondását gróf Andrássy Gyula belügyminiszternek, s igy amikor a Wlit igyunk? Az elsőrendű természetes szénsavas natrontartalmú ásványvizet, a mohai Vegyi vizsgálatok dr. Be '-' közigazgatási bizottság hétfői ülését tar­totta, már meg sem jelent ott. A belügyminiszter a békekötés fel­tételei értelmében természetesen azonnal tudomásul vette a lemondást, s mint a fővárosi lapok jelentik, a keddi minisz­tertanács, ahol harminc uj főispán ki­nevezését határozták előterjeszteni a királynak, Békésvármegj^ének is kine­vezte már uj főispánját és pedig Fábry Sándor dr. alispán személyében. Amikor e sorokat írjuk, nincs alkal­munk meggyőződni e kinevezés, illető­leg előterjesztés valódiságáról, már csak azért sem, mert Fábry Sándor dr. jelenleg távol van székhelyétől. Mint a vármegyeházáról jelentik, Budapesten tartózkodik, ahol vasúti ügyekben tár­gyal az érdekelt szakkörökkel. Ezúttal tehát csak fenntartással kö­zöljük Fábry Sándor drnak főispánná való kinevezését, amennyiben pedig több oldalról megerősítik kinevezését, s az erre vonatkozó fölterjesztés már útban van a király felé, semmi kétség Fábry Sándornak főispáni kinevezése iránt. Békésvármegye közönségének pedig minden rétege lelkes örömmel látja a vármegye első méltóságában a nemzeti küzdelem egyik legjelesebb bajnokát, aki a hosszú alkotmányjogi harcok vi­harában meg tudta védeni vármegyéjét a nyomor és szenvedések zaklatásaitól, aki demokratikus gondolkodásával, nagy közjogi tudásával és lankadatlan, sok­oldalú munkásságával az ország első vár­megyéinek színvonalára emelte fel Bé­késország közigazgatását, ugy más téren való felvirágzását. Valóban, csak a sze­rény sorsból kiemelkedő jeles tehetsé­gek képesek arra a fényes pályafutásra, amilyent megtett Fábry Sándor dr. A vármegyének ez a|köztiszteletben álló nagy fia mint vármegyei másod­jegyző kezdte meg működését Békésor­szágban. Nagy tehetsége és határtalan ambíciója, mely végigkísérte mindmai napig, csakhamar megnyitotta előtte a haladás útját. Rövid aljegyzősködése után helyettes főszolgabíróul rendelték ki Gyomára, ahol rövid mükódése után főszolgabíróvá választották. Ez 1887 ben történt, néhány év múlva pedig már Terényi főispánsága alatt, mint főjegyző vezeti vármegye ügyeit. Amikor pedig Jancsovics Pál lemondott az alispáni állásról, a törvényhatóság egyhangú lel­kesedéssel választotta utódjául Fábry Sándor drt, aki a közügyek terén szer­zett sikeres érdemei elismeréséül a fel­ség királyi tanácsosi cimmel tüntetett ki. Fábry Sándor érdemei különben nem szorulnak dicséretre. A közügyek terén szerzett elévülhetetlen érdemei önmagukat dicsérik. Csak még annyit füzünk sorainkhoz, hogy sok ilyen fér­fiút adjon a hazának a magyarok Istene, s akkor nem a frázisok és viszályok, de a haladás, a munka hazája lesz ez az ország. Amennyiben Fábry Sándornak fő­ispánná való kinevezését megyei körök­ben befejezett ténynek tekintik, meg­indultak már tippeléssek a megüresedő alispáni szék betöltésére, nézve is. A kinevezés esetén a tavaszi rendes közgyűlésnek a feladata lesz megvá­lasztani, ami természetesen rendkívül érdekességet fog kölcsönözni a köz­gyűlésnek. Az alispán utódjául Daimel Sándor dr. főjegyzőt, ezt a rendkívül tevékeny ós tehetséges férfiút emlege­tik, aki valósággal jobbkeze az alispán­nak. Daimel Sándor dr. méltó utóda volna Fábry Sándornak s a törvény­hatóság részéről méltányos is volna az egyértelmű támogatás, amennyiben a főjegyző az alispánnal egyetemben ktvette részét a nemzeti küzdelemből Már pedig a mostani választásoknál a törvényhatóság bizalma csak azokat a férfiakat tisztelheti meg, akik a nagy harc alatt kiállották a hazafias tüzpróbát. Egyesek emlegetik J a n c s o v ics Emil, gyulai ügyvédet is, mint a megyei el­lenzék egyik oszlopos tagját, az alispán utódjául. — Természetesen mindezek ügyében még véglegesen kialakult vé­lemények nem állapithátók meg, mint­ahogy éppen csak kombináció tárgya lehet ezúttal az esetleg megüresedő fő­jegyzői állás uj tisztének viselő személye is. Amennyiben személyi változás foly­tán Daimel Sándorjdrt alispánná válasz­taná a törvényhatóságok, az esetre a bizottság tagjai Bertóthy István dr. tb. főjegyzőt és Debreczeny Lajos dr. csabai szolgabírót tippelik a főjegyző utódjául. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy mindezen személyi változások most még kombinációkon alapulnak, a legvaló­színűbb azonban, hogy a holnapi nap már bizonyosabbat hoz. Onnepek előtt. Istentiszteletek sorrendje. Nagyhét nagy napjai virradtak ránk. Kétszeresen illeti a nagy jelző e napo­kat. Úgyis, mint bevezetését a keresztény vüág egyik legmagasztosabb ünnepének, úgyis, mint hajnalhasadását Magyaror­szág szebb korszakának. De félre a politikával, az kontrasztot támaszt a lélek magasztosulásában. Hol­nap már a. töredelem, a gyász, a ma­gunkbaszálás napja. Áhítat tölti el a hi­vők buzgó szivét, a templomok benépe­sülnek, valamint a kálváriák feszületes utsorjai. És milliók rebegnek hálatelt imát az egek nagy Istenéhez, aki e napokon megértette velünk, hogy az igazságnak, az erkölcs és erény nagy eszméinek győzniök, feltámadniok kell, nyomja bár a hitetlenség nehéz köve, sebezze bár a korbácsütesek, az üldözések éles fegyvere. Feltámadunk! A legmagasztosabb eszme, a hit lélekemelő, varázserővel bíróval vigasztalása rejlik szóban. A halál szörnyű hatalmát töri meg, szét­zúzza a sírboltok nehéz márványlapjait és megnyitja a halhatatlanság örök vi­lágát. Amikor elkövetkezik az utolsó óra és megjelenik a halál angyala, kí­nos gyötrelem szállja meg a lelket, s a kimúlás sötét gondolata kétségbeejt. De megszólal a hit vigasztaló szava; feltá­madunk ! És eloszlik a kinos aggodalom, megszűnik a lelki gyötrelem. Nagyhét a vezeklés, az elégtételadás hete nagysok vétkeiért az emberiségnek. Minden egyes napjához magasztos és szent emlékek fűződnek. Nagycsütörtö­kön olajat szentel az egyház és aláza­tosság jeléül megtartják a lábmosás szertartását. E napon vette kezdetét Jézus szenvedése, mert e napon a gyász jeléül eltompulnak a harangok és tompa kereplők szólítják a híveket templomba, ahol elrejtik az oltári szentséget és meg­fosztják díszétől az oltárokat. Nagypénteken, a legnagyobb gyász ünnepén, a Megváltó sirbatételének em­lékét üli meg az egyház. A templomok­ban felállítják a szent sírt, ahová egész nap zarándokolnak a hivek. Nagyszombat az Istenember feltá­madásának az emlékünnepe. Délelőtt vizet szentelnek a templomokban, dél­után pedig ünnepélyes körmenetet tar­tanak. A protestánsok legnagyobb ünnepe Nagypéntek, a mely napon mindkét csabai templomba istentiszteletek tar­tatnak. A csabai ág. ev. kistemplomban e napon C s e p r e g i György esperes, a nagytemplomban pedig Szeberényi Lajos tart szentbeszédet. Az istentiszte­letek húsvétünnepi sorrendje pedig ugyanolyan, mint a mult évben volt. Most ülik húsvéti ünnepeiket izrae­lita polgártársaink is. Az ő ünnepük, mely kedden kezdődött és attól nyolc napig tart, annsk emléke, hogy meg­szsbadultak az egyiptomi fogság alól. Iz­raelita polgártársaink szintén kegyelet­tel áldoznak a nevezetes dátum emlé­kének, s az ünnepek alatt istentisztele­tek tartatnak a zsinagógában. A csabai róm. kath. templomban pe­dig az ünnepi ájtatosságok sorrendje ez: Nagycsütörtökön: Reggel 8 órakor énekes szentmise, utána ostyaszentelés, majd az oltárok leszerelése. Délután 3 órakor lamentáció. Nagypénteken: Reggol 8 órakor gyászmise keresztleleplezéssel, passió­val és utánna Krisztus sirbatétele. Dél­után 3 órakor lamentáció, este 6 óra­kor szentségbetétel. Nagyszombaton : Reggel 7 órakor szentségkitétel, utána tűz és vizsznnte­lés. 8 órakor énekes szent mise. Este 6 órakor feltámadási körmenet. Húsvét vasárnapján : Reggel 7 óra­kor csöndes mise. Délelőtt 9 órakor (és ezentúl mindig ebben az időben) ünnepélyes hárompapos szent mise, mely ely előtt húsvéti eledeleket álda­nak meg. Mise után Nemeskey An­dor plébános szentbeszédet tart. Délu­tán 3 órakor ünnepélyes vecsernye. Húsvét hétfőjén: Reggel 7 órakor olvasott csöndes mise, utána H a v a y Gyula káplán tart szentbeszédet. Déln­tán 3 órakor vecsernye. „Békésmegyei Közlöny" táviratai A vidék képviselői. A szövetkezett pártok vezérlőfiai megállapodtak abban, hogy minden ke­rületben az edigi képviselőt léptetik fel. Halálozás vagy összeférhetlenség foly­tán megüresedett kerületekben pedig a központ azokat a jelölteket fogja támo­gatni, akiket maguk a kerületek fognak felléptethi. A volt szabadelvüpárt kerü­leteiben a központ az általános hangu­lat szerint fog uj jelölteket , állítani, ille­tőleg itt is azt a jelöltet támogatni, aki­nek a kerületben legtöbb talaja van. Vázsonyi Vilmos polgármestersége. A főváros polgárai körében szinte egyhangú lelhesedéssel találkozott ama, a kormány környezetéből szerzett érte­sülés, hogy Budapest főpolgármestere Vázsonyi Vilmos, a koalíció küzdel­mének egyik vezéralakja lesz. Maguk a polgárok szervezkednek a jeiöltetés érdekében. A patikapanamák. Az uj kormánny megütközéssel vette hírét annak, hogy Kristóffy hivatalos­kodása utolsó hetében megint féltucat patikát engedélyezett a fővárosban. Le­hetséges, hogy ezek a jogok még vissza fognak vonatni. A jövő közgyűlésből ügysnis felterjesztést intéznek a kor­mányhoz, hogy vegye revízió alá a legújabb patikajogokat is. Ugy hirlik, hogy a belügyminiszter ennek "a felter­jesztésnek heiyt fog adni és meg fogja semmisíteni az elődje által kiadott en­gedélyeket. Ezenfelül az uj kormány erős feltevése, hogy uralmának tartama alatt ujabb patikaengedélyt egyáltalá­ben nem fog kiadni. Az orosz trónörökös süket-néma, Newyorkon keresztül érkezett a hir, hogy az orosz cári udvarcan nagy a szomorúság. A hatalmas cári trón váro­mányosa nem ülhet bele soha apái örö­kébe, mert szegény gyermek, nem más mint egy élőhalott. Meghitt udvari körök­ben régebb idő óta suttogtak róla, hogy a trónörökös süket, most pedig a szörnyű titok egész borzalmasságban kipattant. Az orosz trónörökös süket-néma és gyönge elméjű. forrást, mert föltétlenül tiszta, kellemes _ . a _ _ |X U nB Í„; — I és olcsó savanyúvíz ; dús szénsavtartalmánál IVCUwBIl K90I IflZ • fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógy­sóknál fogvakitünő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek 3orcherdt, dr. Ágnes-forrást a __ B. _ _ „ ségnél, mint óvószert fertőző betegségek ellen, (typ'hus choíera stb) Háztartások számára másfélíiteresnél valamivel nagyobb üvegelTbVnTnindenTéVel értkí mesterségesen szénsavval telitett* viznél lőt á szódavíznél is olcsóbb ; hogy az Agnes-forras. vizet a legszegenyebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírasáuak ismertető füzete iiuvan kaaható Kapható minden fuszeruzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár: Décsey József cégnél Békéscsabán A íorráskezelöséjj

Next

/
Thumbnails
Contents