Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-04-01 / 27. szám

4 t miniszteri rendeletben foglaltak tárgy­alanokká váltak. Kisebb ügyek A földraivelésügyi miniszter értesi­ette a gazdasági egyesületet, hogy 540 forona állami segélyt nyújt a körös­nenti békésmegyei községek lakosainak üzfatelepek létesítésére és egyben Kö­'ösladány, Eüzesgyarmat, Köröstarcsa, Szeghalom és Öcsöd lakosainak közsó­*enkint 20 ezer drb. nemes fűzfavesszőt Dsztott ki. A leirat örvendetes tudomásul szol­gált : A Magyar Gazdaszövetség hivatalos kiadványainak a támogatását kérte, amit az egyesület akként tett meg, hogy megrendelte a Gazdasági Szemle cimü szaklapot. A vármegye alispánja Kétegyháza község helypénzdijszabására véleményt kért, amit az egyesület választmánya Pfeiffer titkár javaslata alapján meg­adott. Az alispánnak egy más kérelmére ugyancsak a titkár javaslata alapján ki­mondotta, hogy gazdatisztekről szóló rendelet értelmében a külföldön lakó belföldi nagybirtokosok bérlői is tartoz­nak okleveles gazdatiszteket alkalmazni, s igy Balogh Lázár bérlőnek ezen kötelezettség alul való felmentését nem véleményezte a választmány A feísővégi tehénlegelő társulat meg­keresésére elhatározta a választmány, hogy a tenyészirányt megjelölő vár­megyei szabályrendeletnek alkalmas mó­dosítását kérelmezik a törvényhatóságtól. A tavaszi közgyűlés idejének meg­állapítását a választmány rábizta az el­nökre, aki azt az óhaját fejezte ki, hogy azt személyesen akarja vezetni. A köz­gyűlést különben valószínűleg május elején tartják meg. Indítványok. A választmány ezután egyhangúlag elfogadta D é r c z y Péternek három rendbeli indítványát, amelynek értelmé­ben az egylet felír a földmivelésügyi miniszterhez és tiltakozását fejezi ki a felügyelete alatt szerkesztett, osztály­gyűlöletet hirdető és minden községnek megküldött Néplap jelenlegi iránya ellen, az alapszabályokat a változott viszonyok­nak megfelelőleg módosítják s e célból az alelnök vezetése mellett négytagú bizottságot küldtek ki és végül, hogy üdvözlik Melinet abból az alkalomból, hogy nagy feltűnést keltő könyve „Vissza a faluba" magyar nyelven meg­jelent. És ezzel a közgyűlés délben fél egy órakor véget ért. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Válság. Tegnap óta hire jár és valamennyi lap meg is irta, hogy Fejérváry Géza báró miniszterelnök kedden ismét Bécsbe utazik és magával viszi a királyi kéziratot, melylyel a választások elmara­dását fedezni akarják. Lehet,!hogy Fejér­váry kedden vagy valamelyik másnapon ismét Bécsbe megy; de azt biztosan , tudjuk, hogy esetleg ujabb bécsi utja nincsen semmiféle összefüggésben a választások kérdésével. Efelett a kérdés felett az akták még Fejérváryék bécsi tartózkodása alatt lezárultak, a királyi kéziratot még szombaton megfogalmaz­ták és átadták a királynak, aki a tar­talmát helyesnek találta. Ezt a kéziratot a kabinetiroda postán is beküldi a mi­niszterelnöknek, akinek ezért nem kell Bécsbe utaznia. Széli kihallgatást kéri, de nem .kapott Ma kipattant a nagy titok. Széli Kálmán nem faeladás dolgában járt Bécsben, hanem az uralkodó elé akart jutni. A Bécsből érkezett jelentések mind megerősítik ezt a hirt, annyira, hogy azt pozitívumnak lehet tekinteni. Széli Kálmán igenis egy kibontako­zási tervet vitt föl magával, amely terv­ben a katonai kérdésekről szó sincs. Ezt a tervet akarta bemutatni a feje­delemnek, hogy annak végrehajtásával bizná meg őt és a választásokat április kilencedikén irassa ki. Széli a kabinetirodában kihallgatást kért és közölte természetesen a kihall­gatás célját is. Széli Kálmán néhány óra múlva már megkapta a választ. A válasz lé­nye ez : Ő felsége politikai előterjeszté­seket csak felelős alkotmányos minisz­tereitől fogad el és ilyen ügyben Széli Kálmánt meg nem hallgathatja. Gyula város közügyeiből. A polgármester fegyelmi ügye. — A közkórház villamos világítása. Az alábbiakban Gyulaváros két ne­vezetes közügyéről adunk számot. Mind­kettő régen húzódik, s döntés aligha lesz .egyikben is hamarosan. De tartsunk sorrendet: Az első D u t k a y Béla felfüggesz­tett polgármester fegyelmi ügye. Dutkay Bélát, mint ismeretes, a fegyelmi vá­lasztmány második fórumon vétkesnek mondotta ki a város pénztárkezelése körül elkövetett szabálytalanságok és visszaélések miatt és ezért 600 korona pénzbüntetésre és 5800 korona okozott kár megtérítésére kötelezte, annak az alispáni határozatnak fentartása mellett, mely hivatalától felfüggesztette. Dutkay Béla a fegyelmi választ­mánynak ezt a határozatát megfelebbez­vén, az ügy aktái a belügyminisztérium elé kerültek. Mielőtt azonban a legfel­sőbb fórum döntött volna az ominozus ügyben, ujabb szabálytalanságokról hul­lott le a lepel. Kitűnt ugyanis, hogy Dutkay kezén eltűnt egy alapítvány. Ennek a története pedig az alábbi: L é d e r e r Alajos gyulai lakos évekkel ezelőtt 600 koronás alapítványt tett a tanyai iskolába járó szegény gyer­mekek felruházására. Az alapítványi összeget Dutkay polgármester vette a kezéhez, ám azt a pénztárba be nem utalta, sem el nem könyvelte, hanem elvonva a köteles ellenőrzés aló), állí­tólag a gyulai színkörnél szükségessé vált munkálatokba fizette. Sikkasztásról vagy egyáltalán elidegönitésről nincs szó, hanem igenis egy nagyfokú hiva­tali visszaélésről. Az esetről tudomást szerezvén a ha­nyag polgármester felettes hatósága, vizsgálat indult meg az ujabb keletű botrány ügyében is, s ennek a vizsgá­latnak az eredményével pénteken dél­után foglalkozott a fegyelmi választmány Krcsmárik János dr. főispán el­nöklete alatt. Jelen voltak az ülésen : Bertóthy István dr. tb. főjegyző, mint előadó, Perszina Alfréd államépi­tészeti hivatali főnök és Ladics László dr. A fegyelmi választmány áttekintvén a vizsgálat adatait, hosszabb tanácsko­zás után abban állapodott meg, hogy ezúttal érdemi határozatotnemhoz, hanem a felfedezett ujabb hivatali visszaélésre vonatkozó iratot csatolás végett felküld. a már korábban a belügyminiszter elé küldött iratokhoz. * A másik ügy a közkórháznak villa­mos világítása körül forog. A kórházi bizottság ugyanis azt tervezte, hogy önálló villamos világítást rendez be. Mi­előtt azonban a kórházi bizottság ezirán­előterjesztést tett volna a törvényható­ságnak, feliratot intézett a kereskedelmi miniszterhez, tervezet és költségvetés csatolása mellett, véleményt kérvén a minisztertől A kereskedelmi miniszter erre a feli terjesztésre válaszolván, nem vélemé­nyezi az önálló villamos világítás be­rendezését, mert azt 1500 koronával drágábbnak tartja, mintha a villamos társulat rendezné be, de meg az önálló telepkezelés mellett olyan gázok fej­lődnének, amelyek káros hatással vol­nának a kórház egészségügyére. A miniszteri véleményt különben, amely pénteken érkezett le a vármegye alispánjához, s amelylyel legközelebbi ülésén foglalkozik a kórházi bizottság, teljes szövegében alább adjuk: Figyelembe véve az ujabb kibővité­seket, az iratoknál lévő kimutatások szerint leendő : összesen szerelve : 14168 gyertyafény, a mely fogyasztani fog: 1) világításra 29000 kilowattórát, 2) moto­rikus és gyógyászati célokra: 11500. Ezen szolgálmányért kér a gyulai villa­mos világító társulat: 1) világítás 29000 á 45 fillér 13050 K, 2) motorikus áram 11500 á 25 fillér 2875 K., összesen 15925 korona. Kérdés, hogyan alakulnak a viszo­nyok, ha a kórház külön telepet épit ? Éz irányban a kórháznak már két ajánlat is áll rendelkezésére és azt be is mutatja jövedelmezőségi számításaikkal együtt. Az általános akkumulator r. t. aján­lata teljes ajánlat, 2—2 gépcsoportot ajánl meg, gőzgépe Hult mótor, ez elég olcsó, de a nagy gőzfogyasztása és oly speciális jellegű gőzgép, hogy annak alkalmazása ily vidéki' városban nem igen ajánlható, inert ha a javításra szo­rul, egész speciális gépészeket igényel. Másik hiánya ezen ajánlatnak, hogy az akkumulator telepe igen kicsi. — Ugyanis a kórháznak nappali fogyasztása egész jelentékeny és azt mint az iratokból kivehető, 1905. évben volt összesen: 8218-6 kwóra. E helyett a jövőben mint­egy 11500 kwóra lesz a szükséglet. Ez a fogyasztás mondhatni kizárólag nappali és alig esik belőle valami oly időre, amidőn a gép is jár, ugy hogy a batté­riának bizonyos órákban teljes 20000 wattot kell leadni. Erre pedig 220 volt üzemfeszültség mellett oly akkumulator kell, amely 90 amperet is le tud adni. Már pedig a megajánlott battéria csak 45 amperet tud leadni, ugy hogy csak­hamar bekövetkeznék itt. is, amint az ily telepeknél már szokott lenni, hogy vagy tönkre megy a berendezés rövid idő alatt, vagy pedig idő előtt kell bőví­teni. Hogy tehát a telepan minden igény­nek megfeleljen, az a kimutatott 95000 korona helyett mintegy 103—105000 ko­ronát fog igényelni. Az ajánlathoz csa­tolt jövedelmezőségi számítás általában pontos és helyes, de szón fogyasztás még a Hult motoroknál is kissé nagy. A Törs és Ormai-féle második aján­lat abban a sarkalatos hibában szenved, hogy csak egy gőzgépet vesz fel és csak egy'dynamót'. Egy oly kényes világító objektumot, mint' a kórház, egy gép­csoportra bizni nem lehet és igy az az .ajánlat már e miatt elvetendő Akkumulá­tora szintén csak 54 ampere vehető maximálisan igénybe, miért is ez is kicsi. Jövedelmezőségi számítása optimiszikus. Igy az épületeket, amelyek a berendezé­sek miatt szükségesek, egyáltalában nem veszi figyelembe, szénszámitása pedig egyáltalában nem helytálló Hogy min­den tekintetben tényálló, megbízható telepet kapjunk, 105000 korona kiadás­sal kell számolnunk. Az önkezelés mellett a több kiadás 1743710, 15925, 1512 korona 10, e mel­lett az áramszolgáltatás nincs oly biz­tos alapra fektetve, mint ha az áram a városi nagy központból vétetik és az üzemmel járó rizikók és kártékony mel­léktermékek a kórházat terhelik. Miután ily viszonyok mellett a vármegyének a ma­gániparral szemben a versenye nem indo­kolt, annál kevésbé, mert annak szak­szerű üzéséhez nincsenek meg a szervei, a külön áramtermelő berendezés létesítését nem ehet javaslatba hozni. A kórház ke­zelésében külön álló telep létesítése csak akkor lesz indokolt, ha a fogyasz­tás annyira megnő, hogy arra jól meg­szervezett ós vezetett külön telepet lehet létesíteni és igy annak tömegtermelése mellett a kiadódó termelési árakat a magántársulat már nem fogj i megad­hatni. Egyelőre azonban ezen határt a közkórház még távolról sem érte el. A megtámadott csabai rendőrség. A rendőrség cáfol, — Az elöljáróság sajtóperel. A Csabán megjelenő krajcáros újság néhány nap óta a csabai rendőrségen lovagol, szolgálván a vidéknek olyan furcsa traktamákkal, hogy bízvást nem hihetnek rólunk jobbat, mint hogy Csaba a panamák őshazája, ahol még a rendőrség is címeres betörők szövet­kezete. A krajcáros laptárs legalább ilyen színben tünteti fel a csabai rend­őrséget, fejéhez vagdalván olyan váda­kat, amelynek a valódiságát komoly ember el sem hiheti, de amelyeket leg­alább eddig ő sem igazolt. Nem kenyerünk a tussolás és nem pedig akkor, amikor a köz érdekeiről van szó. A visszaéléseket, fejetlensége­ket mindenkor kíméletlenül ostorozzuk, mint tettük a múltban. És tennők most is, ha alapos volna a vád, amelyeket laptársunk hangoztat A magunk részéről különben ugy a rendőrségen, mint annak felettes ható­ságánál arról győződtünk meg a nyert információk alapján, hogy a krajcároz újságnak napokon át hangoztatott vád­jai nem felelnek meg a valóságnak ós azok inditó oka nem más, mint szemé­lyes gyűlölet olyas dolgokért, amiknek a megirásárs sem nem kaptunk felha­talmazást, sem nem érezünk hivatást. Ennyit tartozunk konstatálni az ügy érdekében. Egyébként, hogy kinek van, igaza, azt majd eldönti a bíróság, ahová a rendőrtestület, az elöljáróság, illetőleg a városi ügyész utján fordul elégtételért. Addig pedig a magunk^részéről lezárjuk a sajnálatos ügy aktáit, leközölvén a rend­őrségnek lapunkhoz beküldött alábbi nyilatkozatát: Nyilatkozat. A Békósmegyei Hiradó f. évi már­cius hó 29-iki, 30-iki ós 31-iki számai­ban a „Rendőrségi botránvok" cimü cikkeiben foglalt állitások végig valót­lanok, s mint ilyenek, nem tekinthetők másnak, mint rágalmaknak, szemensze­dett hazugságoknak, amelyekért ugy a rendőrség, mint testület, valamint 'an­nak megrágalmazott tagjai bíróság ut­ján vesznek maguknak elégtételt, s e tekintetben a Békósmegyei Hiradó fe­lelős zzerkesztője ellen á bünfenyitő el­járás már folyamatba tétetett. Csaba, 1906. március 31. Hrabovszky Pál, rendőrfőbiztos. Jelölések a gazdasági egyesü­letben. Közgyűlés előtt áll a békósvárme­gyei gazdasági .egyesület, amely köz. gyűlésen egyik legfontosabb tárgya lesz a napirendnek a tisztújítás. Ez a körül­mény és az áldatlan politikai villongá­sok miatt előállott személy változás, hogy tudniillik Zsilinszky Endre dr, igazgató-elnök kilépett az egyesületből' szükségessé tették, hogy az' egyesület vezető emberei megállapodásra jussa­nak az uj tisztikar megválasztását ille­tőleg. Ez ügyben a gazdasági egyesület helyiségében pénteken délután számos tag jelenlétében bizalmas értekezlet volt, amelynek határozatairól — a kiszivár­gott hirek alapján — a következőket je­lenthetjük : Az értekezlet mindenekelőtt az el­nök személyében állapodott meg, elnök­nek ismét egyhangú lelkesedéssel jelöl­vén gróf W e n c k h e i rn Dénest, aki eddig is disze volt az egyesületnek. Zsilinszky utódjául ugyancsak egyhan­gúlag B e 1 i c z e y Gézát, az eddigi első alelnököt jelölték. Beliczey megválasz­tása kétségtelen, s amint ő jut az egye­sület vezető állásába, hihető, hogy az a szellem, mely néhai való nagynevű atyja elnökösködése idejében virágzott, visszajő és újra súlyt kölcsönöz a gaz­pasási egyesület tekintélyének, súlyt, amiről mostanában azt emlegetik maguk a gazdák is, hogy ilyesmivel nem ren­delkezik az egyesület. A Beliczey megválasztásával meg­ürülő alelnöki állásra Dérczy Pétert kandidálták, aki azonban kijelentette, hogy nagyfokú elfdglaltságára való te­kintettel köszöni a bizalmat, de azt nem fogadhatja el. Hasonlóképpen nyilatko­zott Debreczeny Endre másodel­nök is, aki visszavonbatlanul lemon­dott tisztségéről. Dérczy Péter azonban aligha fog kitérhetni a minden oldalról megnyi­latkozó óhaj elől s valószínű is, hogy ezt tudva, elfogadja gazdatársainak megtisztelő bizalmát. Másodalélnöki ál­lásra az értekezlet Wagner Ferencet jelölte. Hir szerint az értekezlet még több, a közgyűlés elé tartozó kérdésben ju­tott egyöntetű megállapodásokra. ujdonságokT — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára változékony időt jelez, éjjeli fagygyal elvétve csapadékkal. Békésmegye tavaszi közgyűlése. Bé­késvármegye törvényhatósága rendes' tavaszi közgyűlését a szokásokhoz híven május hó első felében tartja meg. Mi­vel addig rendkívüli ^közgyűlés, hacsak égetően fontos kérdések nem kívánják, nem |lesz, a tavaszi közgyűlés napi­rendje számos közügyet fog tartalmazni. Ezek között fog szerepelni a vármegye mult évi zárszámadása és a csabai ha­todik patika felállításának a kérdése, meg számos jelentős vármegyei ós köz­ségi közügy. — A főispán kinevez ps véglegesít. Krcsmárik János dr. főispán ismét egy uj orvost nevezett ki Békésvármegye közkórházához. Stossmann Rezső

Next

/
Thumbnails
Contents