Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-04-01 / 27. szám

Békéscsaba, 1906 április 1 3 Felirat a miniszterhez. Az Omge megkereséséhez elsőnek Debreczeny Endre másodalelnök szólott. Jelezte,'hogy a mult évben is el volt készítve az általános aratási sztrájk s hogy nem tört ki, annak oka a rossz termésben keresendő. Mihelyt azonban jó termés Ígérkezik, holtbizonyos az általános arató sztrájk kitörése. A fenyegető veszedelemmel szemben kötelessége a gazdáknak szervezkedni és egyöntetűen eljárni a sztrájkólókkal szemben. Hangsúlyozta, hogy a munkások sorsát javítani kell a méltányosságig, de viszont tulkövetelésekkel szemben egyöntetű megállapodssokat kell létesíteni. Indítványozza tehát, hogy a gazdasági egyesület mondja ki, meddig menjenek a gazdák a munkások követeléseinek teljesítésébe, s ha az e tekintetben létrejött szervezet erős lesz, nem kell tartani a sztrájk kitörésétől. Dérczy Péter szerint a szervezetnek semmi értelme, mert a szocialisták tábora, mely a hatalommal szövetkezett, a. gazdák táborával szemben óriási. A miinkásügyi bizottságnak még volna valamelyes erkölcsi értéke, azonban ez a terv is jóformán olyan, mint a többi: szép, akadémikus, de értéktelen A munkásokban ne ellenséget ke • ressenek, de a • munkások és gazdák együttvéve keressék a közös ellenséget. Wagner János leghelyesebbnek tartja, ha a gazdák idegen, tartalékos munkásokról és aratógépekről gondoskodnak és mert ilyeneket beszerezni egyes gazdáknak nem áll módjában, nehogy meglepetések következzenek be, írjon fel a gazdasági egyesület a kormányhoz, ilyen gépek jutányos áron való szállítása érdekében. Dérczy Péter osztja a nézetet, hogy a kormányhoz való fordulás az egyedüli eszköz a sztrájk letörésére. De arátógépek nem érnek semmit, azok legjobbak, ha pihennek. A maga részéről ugyan kizártnak tartja a sztrájk kitörését, mert oly nagy szegénység van a munkásnép körében, amilyen 1863. óta nem volt. Már pedig egy általános sztrájk kitörésének előfeltétele, hogy a munkásnép szegénységet ne szenvedjen. Ilyenformán a miniszterhez való feliratot nem is tartja szükségesnek, ámbár ártani sem árt M orva y Mihály a munkásügyi bizottság felállítását javasolja. Az elnök ezután akként ennunciálja a határozatot, hogy feliratot intéznek a a miniszterhez, védelmet kérvén sztrájk esetére, egyben utasítják a gazdasági szakosztályt a munkásügyi bizottság sürgős megalakítására. A békésvármagyei irodalmi kör. Hol a közművelődési egyesület ? ? Nap-nap után hatalmasabb arányokat ölt az a hazafias és kulturális mozgalom, mely a békésmegyei irodalmi kör megalakítását tűzte ki feladatául. Eddig a vármegyének majdnem valamennyi tollforgató embere bejelentette az irodalmi egyesületbe való csatlakozását, a nagyközség és a társadalmi testületek részéről pedig a támogatást, illetőleg a legszebb remények kecsegtetik azokat, akiknek szivén fekszik ennek a szép és nemes tervnek a megvalósítása. Az eszme azonban nemcsak a vármegyében, de annak határain kivül is visszhangra talált, de sőt a magyar művészetek központjában is, aminek ékesen szóló bizonyítéka, hogy Zöldy Márton, a jeles tárcaíró bejelentette az irodalmi körbe való belépését, azzal az ígérettel, hogy a rendezendő matinékra szívesen rándul le Békésvármegye községeibe. Szóval : szerény szózatunk nem pusztában elhaló kiáltás volt, de hang, amelyet megértettek mindenütt, bizonyságául annak, hogy hivatás vár az irodalmi körre, amilyenhez hasonló kulturális intézménye minden valamennyire való városnak, megyének van. Apropos ! Nekünk is van ilyesmink Ha jól emlékszem a nevére, Békésvármegyei Közművelődési Egyesület. Való, hogy létezik ilyes valami intézmény ebben a vármegyében, de az is tény, hogy bátran lehetne ezer aranyat kitűzni jutalmul annak, aki ezt a nemes társaságot lámpával is megtalálná. Valamikor, nem is olyan nagyon régen, fölfedeztük mi ezt a társaságot Nem valami kellemes dolgokat mondottunk el róla, s talán ez az oka annak a nagy némaságnak, amelylyel az intézői válaszoltak cikkünkre. Dicséret okábul nem árt hát egyet-mást elmondani ennek a díszes társaságnak a nagy semmitevéséről. Oknyomozó adatok alapján hitelesen kiderült, hogy az a társaság, amely közművelődési egyesületnek csúfolta magát, esztendők óta nem közművelte egy fikarcnyit, egy szemenyit sem a vármegye társadalmát, sőt annyira belemerült az édes semmittevésbe, hogy négy esztendő óta egyetlen közgyűlést, egyetlen választmányi ülést sem tartott. Kutattuk az okát, de nem találtunk a nyitjára. Sem az elnök, Lukács György dr., a lemondott kultuszminiszter, sem az ügyvezető titkár, K ó h n Dávid nem tartották szükségesnek magyarázattal szolgálni akár további cikkeinkre, akár a nagyközönség kívánságára. Az alelnököt, néhai volt jó Bodok y Zoltánt nem váljuk, őt nem is érheti vád. A kellemetlenséget azonban senki sem szereti, különösen nem azok, akik saját portájukon éreznek holmi dániai illatot. De térjünk vissza a dolgok elejére. Most az irodalmi kör eszméjének megpenditése alkalmával felmerült annak is a terve, hogy a békésvármegyei közművelődési egyesületet kellene feltámasztani halottaiból, vagy feloszlatni és a romjain felépíteni az uj kulturális intézményt! Sohse támasztgassuk a Lázárokat. Csak hadd pihenjenek békével a babéraikon, amelyeket azzal szereztek, hogy évenkint egyszer megjelent a nevük a lapokban annak a révén, hogy javaslatukra ennek vagy amannak az érdemes tanítónak ítélték a vármegye jutalmát, a magyarosítás terjesztéséért Ez is csak a tanfelügyelő érdeme, de nem a közművelődési egyleté, annál, kevésbbé annak elnémult vezetötié Crambe repetita mors est. Ami azt jelenti, hogy a káposzta kétszer melegítve halál. Ne melegítsük hát föl a közművelődési egyesületet se, csak hadd nyugodjék békével. Csöndes részvét kisérje útjában ! Fokozott érdeklődés forduljon azonban az uj, az erős, a fiatal, a születő irodalmi egyesület iránt, s ne szalmaláng legyen a fellobbanó lelkesedés, de tűz, amelyet nap-nap után növel, táplál a kitartás, az elért eredmények sikere. Itt még jelezzük, hogy a megajakulás előtt álló irodalmi kör előkészítő bizottsága ma délután értekezletet tart, amelynek megállapodásait már legközelebbi számunkban hozzuk. Ülés a gazdasági egyesületben. Jelentős határozatok. Közel három hónapi szünetelés után pénteken ülést tartott a békésvármegyei gazdasági egylet igazgató-választmánya. Beliezey Géza alelnök elnökölt hosszú lélekzetü ülésen, amelyen sok-sok fontos dologban határoztak. Anélkül, hogy a hozott határozatok felett előleges kritij kát gyakorolnánk, kiemeljük azt a mindenek fölött kiemelkedő momentumot, amelynek már számos alkalommal adtak kifejezést a gazdasági egyesületben, azt a panaszt tudniillik, hogy az egyesület nem tud eléggé érvényesülni, nem tud j magának olyan súlyt szerezni, amellyel i pedig az országot fentartó gazdatársadalomnak mindig rendelkeznie kellene. Hogy miért? — ne fejtegessük az okokat. Füzzük azonban a gazdasági egyesületnek jövő működéséhez a legszebb reményeket. Alább pedig minden kommentár nélkül adjuk az érdekes ülés lefolyásáról szóló részletes tudósításunkat: Zsilinszky kilépése. Beliezey Géza alelnök megnyitván az ülést, jelentette, hogy Zsilinszky Endre dr. igazgató-elnök március 25-iki kelettel levelet intézett az egyesület elnökéhez, gr. Wenckheim Délieshez, s e levélben tudatja, hogy kilép az egyesület tagjainak sorából, tehát ezzel lemond az egyesületben viselt minden tisztségéről ós kéri tagsági kötelességeinek felfüggesztését, annál is inkább, mert az ősz folyamán biharmegyei birtokára költözik. Az elnöki bejelentéshez S z a 1 a y József szólott, de hogy felszólalásával hová akart kilyukadni, — igazán nem tudjuk. Zsilinszky kilépését különben a választmány egyhangúlag tudomásul vette. o'on'^ V^-z egyleti helyiség i ($-IDj,.i átalakítása. Beliezey Géza előterjesztette, lwgy az elnökség még az ősz folyamán megbízatást nyert a választmánytól, hogy az egyesületi háznál szükséges átalakítások tervezetét és költségvetését készíttesse el. Az elnökség e megbízatásnak megfelelvén, az elkészült tervet jós költsénvetést, mely szerint az átalakítás 10000 korona költséget igényel, bemutatja. Szalay József: Amint annakidején nem helyeseltem a Csetneki-féle ház megvételét, ugy ellenezte a mostani házvételt is. Nem akar azonban az igazgatóelnök hatáskörébe tartozó dolgokba szólani, megnyugszik az utolsó vételbe, hanem indítványozza, hogy mielőtt belemennének a tervezett átalakításokba, tegyék perfektté a várossal a Csetneki-féle porta eladását, ennek elintézéséig pedig vegyék le a napirendről az átalakítások kérdését. Pfeiffer István titkár ugy tudja, hogy a képviselőtestület véglegesen határozott a Csetneki porta megvétele tárgyában. W i 1 i m István felvilágosításul előadja, hogy a képviselőtestület csak az esetre határozta el a vételt, ha a múzeum-egyesület kieszközli az állam 80000 koronás segélyét és fölépiti a kérdéses portán a múzeumi palotát. (Azóta leérkezett a muzeumok főfelügyelőségének leirata s lapunk is közölte, mely szerint a 80 ezer koronás segélyről részletenkint, biztosították is a muzeum-egyesületét. Szerk.) Dérczy Péter az ügyek ilyetén állása folytán ezidőszerint célszerűtlennek mondja ki a helyiség átalakítását, mely utána választmány kimondja, hogy a kérdést Szalay indítványa értelmében leveszik a napirendről. Ez ügygyei kapcsolatosan utalványozta a választmány Zsilinszky Mihály nyugalmazott államtitkárnak a* házvétel utolsó részletét, 10 ezer koronát, valamint Szalay József indítványára kimondják, hogy a kisebb ós szükséges tatarozásokat végrehajtják ugy az egyesületi helyiségnél, mint az egyesületnek a Petőfi-ligettel szemben fekvő házánál, illetőleg ez utóbbi házra nézve megbízzák az elnökséget, hogy azt óvoda céljaira ajánlja fel a városnak. Most következett a katonai ós luxus lóvásár rendezése ügyében való intézkedés, amelyről lapunk más helyén számolunk be. Zárszámadások. Ezután Pfeiffer István titkár bemutatta az egyesületnek az elmúlt évről szóló zárszámadását, melyek szerint az összes bevétel volt 4035090 kor., kiadás 34653 90 kor. ós maradvány a folyó évre 5696-83 kor. A zárszámadások kapcsán Szalay József azzal a kijelentéssel lepte meg a választmányt, hogy az alapítólevelek nincsenek rendben. Pfeiffer Islván kijelentette, hogy ezekről nem tud, mert az alapitóleveleket az igazgató-elnök kezelte s azok még mindig Zsilinszky Endre drnál vannak. Dérczy Péter annak a véleményének ad kifejezést, hogy úgy "látszik nincs erős kéz, mely rendben tartaná az egyesület ügyeit, javasolja, hivassék fel a számvizsgáló bizottság az egyesület vagyonának rendben való leltározására. Beliezey Géza kijelenti, hogy az alapitó levelek kezelése teljesen rendben van. Szalay József. Ő alap nélkül nem szokott beszélni. Tudomása van róla, hogy az ö alapitó levele sincs még ezideig kiállítva, noha 8—10,, évvel ezelőtt tette le az alapítványát. Ő befizette az alapítvány összeget; de mi történik azokéval, akik esetleg időközben elhalnak ? Vidovszky Károly megnyugtatásul kijelenti, hogy aki az alapítványt befizette, azt elkönyvelték és a befizetés nyilván van tartva a törzskönyvben Petneházy Ferenc javasolja, hogy a számvizsgáló bizottság a legközelebbi ülés elé terjesszen jelentést az alapitó levelek kezeléséről, s amennyiben e/.ek nem volnának rendben, csak azután bízzák meg a kiküldendő bizottságot ellenőrzési utasítással. A választmány a kérdésben akként határozott, hogy a legközelebb megtartandó közgyűlésen már jelentést tesz az elnökség az alapítólevelek állapotáról és kezeléséről. Vita a hitelesítés körül. Mint tudvalevő, a gazdasági egyesület igazgató választmánya ez év január 6-án olyan viharos ülést tartott, amiatt, mert Zsilinszky Endre dr. megjelent a főispán installációján, hogy az elnök kénytelen volt az ülést berekeszteni Ennek az elnapolt ülésnek a jegyzőkönyve mindmai napig nem volt hitelesítve. Amikor tehát az elnök emiatt feltette a kérdést, pro és kontra egész kozjogi vita indult meg a kérdés körül, hitelesitsék-e, ne-e a jegyzőkönyvet. A közel egy órahosszáig tartó vitában felszólaltak Beliezey Géza, S z a1 ay József báró Drechsel Gyula dr., Dérczy Péter, Pfeiffer István és SeilerElek, s végül kimondták, hogy nem hitelesítenek. Cselédjútalmazások. A földmiveiósügyi kormánynak az érdemes gazdasági cselédek jutalmazására vonatkozó leiratát azzal vették tudomásul, hogy a még ki nem osztott jutalmak átadására az egyesület részéről kiküldték : Csabára B e 1 i c z e y Gézát, Mezöberónybe Horváth Jánost és Kondorosra Dérczy Pétert. Ujabb panaszok. M o r v a y Mihály amiatt emel panaszt, mert az egyesület vezetősége a faj baromfiak kiosztásáról nem értesítette a tagokat, s hogy fajbaromfiakat nem egyesületi tagoknak is osztottak ki. Pfeiffer István azt adja elő, hogy a tagok értesítésére nem volt idő, s azokból azért kellett nem tagoknak is kiosztani, hogy ez által minél tömegesebben kapjanak kedvet a gazdák az egyesületbe való belépésre. Dérczy Péter azt látja, hogy a faj baromfiak kiosztásának furcsa módja is azt igazolja, hogy a gazdákat csak mindig mellőzik. Lehet, hogy a baromfiakat olyanoknak osztották ki, akik nem is voltak arra érdemesek. Hangsúlyozza, hogy ugy az elnökség, mint a titkárság a jövőben nagyobb figyelmet fordítson arra, hogy az egyesület tekintélyének minden téren nagyobb suly szereztessék. Ezt elfogadták. A miniszteri megsemmisítés. Az alelnök ezután előterjesztette a földmiveiósügyi miniszternek három rendbeli leiratát és pedig amelylyel fölkérte a január 6-iki és január" 19-iki gyűlések jegyzőkönyvét, valamint azt, amelyben tudatja, hogy az igazgató-elnöknek bizalmatlanságot szavazó határozatot megsemmisíti és felhívja az egyletet, hogy politikával ne foglalkozzék. A leiratokhoz Dérczy Péter, S z a1 a y József, S e i 1 e r Élek és báró Drechsel Gyula dr. szólottak s rövid vita után úgy határoztak, hogy a megsemmisítő rendeletet kivévén, előbbit tudomásul veszik, a megsemmisítő rendeletet pedig azzal a javaslattal terjesztik a közgyűlés elé, hogy miután Zsilinszky Endre kilépett az egyesületből, A tavaszi idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhivjuk a Löwy Jakab L. és Tsa cég szabóüzletére, hol a legelegánsabb tavaszi öltönyök és felöltők