Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-29 / 26. szám

Békéscsaba, 1906" március 29. Ajánlkozó színtársulatok. Amióta hogy Csaba kilépett az Al­földi szinikerületb'J, az első, másod- és harmadrendű vidéki színtársulatok egész serege ostromolja a szinügyi bizottságot pályázati kérvényeivel. A szinügyi bi­zottság csak legutóbbi ülésén foglalko­zott ezekkel az ajánlatokkal, amelyeket, mint ismeretes, kivétel nélkül elutasí­tottak, miután a bizottság elhatározta, hogy a színháznál mulhatatlanúl szük­séges átalakítások céljából ezidénre le­mond úgy a nyári, mint a téli szezonról. Az elutasított pályázók között volt Bihari Ákos kecskeméti szinigazga'ó is, akinek egyik legképzettebb és leg­jobban felszerelt társulata van a vidéken. Noha Bihari megkapta a bizottság hatá­rozatát, újból kérvényt nyújtott be a bizottsághoz. Ujabbi pályázatában hang­súlyozza Bihari, hogy a maga részéről garantálja a nyári szezon sikerét. Egy­ben beterjeszti társulatának névsorát és a szezon darabjainak műsorát. Az előbbi a vidéki színészet legjobb hangzású neveit, utóbbi pedig a színpadi irodalom legjobb és legújabb termékeit foglalja magában. Bihari Ákosnak nagy ambí­ciója volna már a közeli hetekben be­vonulni Csabára és e célból titkárát, Czakó Gyulát is elküldötte Csabára, ahol az személyesen tárgyalt a szinügyi bizottság titkárával. Ezek a tárgyalások azonban legna­gyobb sajnálatra nem vezethetnek ered­ményre és illetőleg nem segíthetik cél­jához Bihari Ákost és szimpatikus szín­társulatát. Nem pedig éppen a szinügyi bizottságnak emiitett határozata miatt. A csabai színház, különösen pedig annak színpadja és nézőtere oly botrányos ál­lapotban áll, amely már tűrhetetlen, an­nál is inkább, mert a színpad kicsinysége és a zsinórpadlás hiánya a nagyobb tár­sulatok legjobb igyekezete mellett is hátrányára vannak a játszásnak. A szín­ház átalakításának kérdésepedig soha sem volt annyira aktuális, mint éppen ma, amikor a képviselőtestület kimondta a Fiume szállónak és udvarának rendezé­sét. Az errevonatkozó tervek és költség­vetések elkészítésére utasítást kapott a tanács, amelynek melegen ajánljuk a figyelmébe, hogy most fölmunkával el­végezhető színház rendezést ne hagyja ki az építkezés programjából. A tanács alig is ha fog szükkeblüsködni, amit igazol az is, hogy a színpadi átalakítások tervének és költségvetésének megállapí­tása végett szakértőt hivott meg a buda­pesti király színház építőinek egyikében, aki a legközelebbi napokban már felül­vizsgálja a színházat és veleményt mond az átalakításoknak miként való végre­hajtásáról. Ezekből megnyugvással veheti tu­domásul a közönség, hogy a régóhajtott munkálatok megindulnak, s ezek miatt a szinügyi-bizottság kénytelen volt a ked­vező ajánlatokat ezidőszerint mellőzni. Bihari Ákosnak ujabb pályázatával egy­időben adta be ajánlatát a csabai szín­házra Forgács Antal is, a Parkklubb igazgatója. Szintén kedvező ajánlat, talán még kedvezőbb, mint az előbbi, mert a téli szezont óhajtja betölteni. Egyelőre azonban Forgács ajánlatát is mellőzni kénytelen a szinügyi-bizottság, a már fent ismertetett okok miatt. Amint azon­ban a szinházrendezés megoldást nyert, semmi akadálya nem lesz annak, hogy akár a bizottság szólítsa fel tárgyalásokra a jeles társulatokat „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Fejérváry és Lányi a királynál. A király ma délelőtt tiz órakor együtt fogadta báró Fejérváry Gézát és Lányi Bertalan igazságügyminisz­tert, akik délután hazautaztak. A két miniszter másfél óráig volt a királynál, akitől együtt jöttek el s egyenesen a magyar minisztérium palo­tájába mentek, ahol együtt tanácskoz­tak. Tizenkét óráig nem szivárgott ki hir a tanácskozásról. A király a másfél óráig tartott ki­BÉKÉSMEG hallgatás során a tegnapi miniszter­tanács alkalmával kapott felvilágosítás pótlását kérte Fejérvárytól és Lányitól. Azok a hirek, hogy Lányi visszalép, tárgytalanok. A fiumei kormányzóság. G a á 1 Tibor fiumei kormányzó-he­lyettest a kormány ki akarta nevezni Fiume kormánybiztosává, de ezt Gaál nem fogadta el. A miniszterelnök erre a fiumei kormányzói állást kínálta fel Gaálnak, de ez azt is visszautasította. Magatartása Fiúméban nagy megelége­dést keltett. Elhunyt festőművész. A magyar művészetnek megint gyásza van. Meghalt Bihari Sándor, a legjobb magyar zsánerfestő, a modern magyar művészet egyik legerősebb osz­lopa. Meghalt férfikora delén és vele el­múlik egy csomó siker és gyönyörű terv. Bihari Sándorhoz korán szegődött a szerencse, minden művészet éltető eleme. Első képei, amiket a nyolcvanas években a Műcsarnok kiállításaira kül­dött, egyszerre emlegetetté tették nevét. Bihari nagybetegen a mult héten tért át az izr. vallásról a katholikusra az izrt. kórházban s onnan átvitette neje a vereskereszt kórházba, hol ma reggel nyolc órakor kiszenvedett. Te­metéséről a Képzőművészeti Társulat gondoskodik, rávatalát a Műcsarnokban állítják föl. Betörés egy ékszerésboltba. Budapesten a Váci-utcában cirkáló rendőr ma hajnalban a Kristóf-téren arany láncot talált. A leletet be akarta vinni kerületi kapitányságra. Alig indult azonban el, másik aranylánc csillant meg a földön. Miután ilyenformán gya­núja tetemesen megnövekedett, megvizs gálja Z i r n e r Zsigmond és társa ékszeresek Váci-utcai üzletének vas­függönyeit. Az ajtón levő függönyt zárva találta, — a kirakat vasfüggönye azonban az első kísérletre fölgu rult. Szomorú látvány tárult a bá­muló rendőr elé. A nagy ablak be volt törve s a kirakatban egy-két ék­szer szomorkodott. Az üzlet tulajdono­sait értesítették. Ezekkel együtt aztán a rendőrség még korán reggel megállapí­totta, hogy 12 darab 180 centiméter hosszújjnői aranylánc és 25 drb. arany­gyűrű tünt el 4000 kor. értékben. Szerelmi dráma Szarvason. A reménytelen szerelem áldozatai. A régi nóta uj szereplőkkel, régi refrainekkel. Két szerelmes lelkű fiatal teremtés eldobta magától az életet, amely­nek nem volt semmi gyönyörűsége, mert a sors eléjük állt a kérlehetlen szülők képében, akik nem engedték meg két szerető szívnek egyesülését. Mit ér a tavasz, ha nincs illata ? Igy gondolkoz­tak a boldogságban csalódott szerelme­sek is, akik közös elhatározással egye­sültek a halálba, amely meggyógyít min­den sebet, még a vérző szivet is. Ezzel el is mondtunk mindent a szarvasi szerelmi drámáról, amelynek rendőri krónikába tartozó részéről eze­ket jelenti szarvasi tudósítónk. Tegnapba kora hajnali órákban véres szerelmi dráma játszódott le Szarvason, amely drámának két áldozata van ós pedig Ancsik Mihály 22 éves földmi­ves legény, meg a kedvese, Kiss Judit 17 éves leányzó. A fiatalok már régen örök szerelmet esküdtek egymásnak, s amikor csak szerét ejthették, találkoztak egy kis beszédre, no meg az elmarad­hatlan csókra. Éppen ezt nem nézték jó szemmel a fiatalok szülei, akik egyrész­ről a szegénységet, más részről pedig a gazdaságot emlegették legyőzhetetlen akadályul. Annak a tudata, hogy soha nem le­hetnek egymásé, roppant elkeserítette a szerelmeseket, akik tegnap közös elha­tározással valóra is váltották sötét ter­vüket. A szerelmi dráma reggel öt-hat óra tájban a Hitelbanknak most épülő háza ÍYEI KÖZLÖNY mögött történt. Hogy és miként, azt nem látta senki, csak a lövések zajára lettek figyelmesek a járókelők és a környékbeliek. A legény először a leányt lőtte szivén, aki még az eset színhelyén szörnyet halt. A vér látása azonban aligha el nem vette bátorságát, mert amint összeesni látta kedvesét, futásnak eredt, s csak mikor látta, hogy üldözőbe vették, emelte magára a gyilkos revol­vert, amelylyel halántékon lőtte magát. A golyó jól talált, Oncsik is holtan ro­gyott össze. A véres esetről azonnal értesítették az elöljáróságot, mely a helyszínén fel­vett jegyzőkönyvek megszerkesztése után az áldozatokat beszállitatta a kórházba, ahonnan ma fogják őket eltemetni. Persze impozáns részvét mellett, nagy pompával, s a két koporsóra azok fog­nak legtöbb könyet hullatni, akik tulaj­donképpen gyilkosai voltak a szeren­csétlen szerelmeseknek Késő ... És az emberek, akiknek lelket és érező szivet, meggondolkozást adott a teremtés, min­dig későn tanulnak. Epilógus a kávéházak korszakához. Az idő csak tűnik, mint suhanó árnyék Mégis itt úgy érezem, mintha egy helyt [állnék. Mintha most is Csabán lennék, miként régen S merengve állanék a nagy szikes réten, Gyermekvídámsággal, kaland szomjúsággal S hátamon egy rozsdás, egycsövű puskával. .Micsoda vadászat, emlékeztek rája? Büszkén vágtunk neki, mint az indus rája, Ki tigrisre vadász forró sivatagon. Hullott homlokunkról verejték vastagon. Nyolcan egy puskával neki a nagy rétnek, Képzelem a vadak, ha voltak, hogy féltek. Reszkettek a varjuk, rebbentek a csókák S mi vigan folytattuk a vadászati mókát. Nem egy veréb hullott súlyos sebesülten, Soha a zsákmánynak úgy meg nem örültem. Hát amikor egyszer Ondroviczky János — Legyen az eset egészen nyilvános — Kigyósi nádasba magával vitt lesbe, Egy szépséges, langyos juliusi este. Ringó nád tetején remegett a hold fény, De korántsem remegett oly őszintén, [mint ón. Misztikus rémekkel telt meg képzeletem, Ondroviczky bácsi ott pipált mellettem. Biztatott, ne féljek, puska van kezében, De a bölönbika akkor bőgött épen. Basszusa lészállott, le az alsó et're. Ami igaz, igaz, meg voltam ijedve. Azt hittem dúvad, őskori szörnyeteg S körülöttünk a sás idegesen rezgett. u Ez volt az ón első álmatlan éjjelem, Emlékembe most is gyakorta megjelen .. . Ondroviczky bácsi ott ült egy zsombékon, Gondolkozó fővel, mint a nagy lord Békon. Széles, csontos arcán nyugalom tanyázott, Vadászmestersógről sokat magyarázott. Hogy kell lőni sneffet, akkurát és szépen, Hirteleiü kapásra, egy-kettő röptében. Puskája ott hevert keresztbe a tórdjón, Hát farkast lőtt-e már, illetődve kérdém. Meghiszem azt öcsém, hármat is egyszerre, Tömérdek farkas lakott hajdan erre. Ebben a nádasban volt a főtanyájuk, Vigyázni kell, ám, hogy nyakszirten [találjuk . . . Egy csúnya, vén ordast nemrég lőttem [itten Megnyúztam a bőrét s szépen hazavittem, Majd ha hazamegyünk, megmutatom néked, Farkasbőrben régen nem láttam oly szépet. * Nos, ezt a farkasbőrt nem láttam én soha, Pedig azótátul negyven év tünt tova. Sok vihart kiálltam, sok tüske megtépett, Hallottam regélni izgatóan szépet . . . Sőt hogyha ráértem úgy kutyafuttába' Magam is elnéztem Parnaszus aljábv De az az éjszaka ottan Kígyós alatt, Felejthetetlenül emlékembe tapadt. Most is mintha látnám, hogy reng, hajlik [a nád Képzeletem ottan bontotta ki szárnyát. Ott a hínár szélén, a misztikus éjben, i Hol a rejtélyestől úgy fáztam, úgy félte m. Hol kelyhét kitárja a vizi liliom, Hol bóka tanyázik legalább milliom. Sok ember imponált, civil és katona, De mint Ondroviczky, senkisem ós soha. Benne láttam mindazt, mi neme3 emberben, Az Isten éltesse, sohse hagyja cserben. * Mi azóta esett, arról szó ne essék. Elfogyott a kedvem, elfogyott a festék. Hej, tokán, kik egykor nevettek tréfámon, A szavamat ma már nem is veszik számon. Elhallgattak mólyen, nyugodnak csöndesen Odakünn az árnyas, széles temetőben. Több ott a barátom, mint ki maradt emitt, Hát biz ez arra int, hogy letűnt a zenit. Es ha néha napján eljövök e tájra, Azt kérdem magamtól, vájjon utoljára Látom-e a tornyot, melyet soká láttam, Mikor a múlásra rímet se találtam. . Zöldi Márton. 3 UJDONS Á G O K. A tulipán. Csak legyünk egész őszinték: a tulipán soha sem tartozott a divatos vi­rágok közé, évszázadokon át csak pa­raszt ládáknak szolgált ornamentikául. Sőt mintha a modern mükertészet is kicsinyelte volna. Pedig szép, hangula­latos virág. Formája nemes, szine élénk, kellemes. De voltaképen nem is a tulipán bo­tanikai helyzetéről van szó, hanem arról, hogy ennek a szép, kedves virágnak a nevével a hazafias érzésnek szimbólu­mát fejezzük ki. Erre a tulipánnál sokkal jelentékte­lenebb virág is alkalmas lenne, s igy a tulipán is alkalmas reá. Nem értjük csak a hangokat, nyi­latkozatokat, melyek ezt a mozgalmat lekicsinyelni, leszólni iparkodnak. A tu­lipán és annak viselője egyaránt respek­tábilis. Nevezzük akár sportnak ezt a mozgalmat, de minden esetre nemes, tiszteletreméltó sport. Mi sem akarjuk túlbecsülni a tulipán mozgalom jelentőségét. Az országnak ebben az áldatlan állapotában nem virá­gok, nem szinbolumok, nem szólamok vannak hivatva a mentő szerepre. — Eszünkbe jut a nagy forradalmár, Sz.­Juste hires mondása : mósuszszal és rózsa olajjal nem lehet sebeket gyógyí­tani. De azért szívesen feltűzzük a tulipán jelvényt, ha nem is várunk tőle csodákat. Szabad-e egyáltalában csodákat várni ? Tulipánnal vagy anélkül. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára változékony időt jelez, éjjeli fagygyal sok helyütt csapadékkal. — Az alispán itthon. Fábry Sándor dr., Békésvármegye alispánja, aki négy­heti szabadidejét Olaszországban töltötte, hétfőn ^este visszsérkezett Gyulára és kedden átvette D a i m e 1 Sándor dr. főjegyzőtől hivatala vezetését. Az alis­pánt kazaérkezésekor szívélyesen, üdvö­zölte a tisztikar. Itt megjegyzzük arra a hirre vonatkozólag, hogy a belügy­minisztér magához rendelte az alispáno­kat, miszerint Fábry Sándor dr. Kris­tóffytól nem kapott meghívást és nála tehát nem is járt. — Piispökszentelés. F e t s e r Antal püspöki kinevezéséről hétfőn érkeztek meg a papai brévék. A felszentelés' e szerint vasárnap akadálytalanul megtör­ténik. Április 1-én fél 1 óíakor kezdő­dik a püspöki felszentelés ünnepélyes szent mise keretében. Utána az újonnan felszentelt püspök a tisztelgő küldött­ségeket fogadja. Majd 1 órakor nagy díszebéd lesz a püspöki székházban, a melyre az összes egyházi, polgári és ka­tonai hatóságok fejei hivatalosak — Fekete József — táblabíró. Csak egyik legutóbbi lapszámunkban adtunk hirt arról, hogy Fekete József gyulai törvényszéki bírónak táblabíróvá való kinevezése küszöbön van. Híradásunkat im, most megerősíti a hivatalos lap, amely közli, hogy a király a P 1 o p u György dr. távozásával megüresedett nagyváradi ítélőtáblai birói állásra Fe­kete Józsefet nevezte ki. Jogászkörökben általános tetszéssel fogadták az ki­nevezést, mert az uj táblabíró minden tekintetben méltó az előléptetésre és személyében a birói kar egyik kiváló tagját érte a kitüntetés. Fekete József kinevezésével megüredett törvényszéki birói állás legközelebb már betöltésre kerül és pedig olyképpen, amint azt már jeleztük lapunkban. Fekete kineve­zését örömmel fogadta Gyula uri társa­dalma is, amely, mielőbb az uj tábla­bíró távozna Gyuláról, tiszteletére lako­mát rendez és ott vesz búcsút Fekete Józseftől. — Egyházmegyei közgyűlés A békés­bánáti református egyházmegye tavaszi rendes közgyűlését április hó', 19-én és a következő napokon tartja meg Hód­mezővásárhelyen Dombi Lajos espe­res ós Fekete Márton főgondnok elnöklete alatt. — Zöldy Mártonék Csabán. Kedves ven­dégek időznek Csaba falai között. Egy mű vészcsalád, Zöldy Mártonék. . akik Csabáról szakadtak el a fővárosba. A

Next

/
Thumbnails
Contents