Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-29 / 26. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. március 29 író Fejérváry tanácskozott a közös korány egyes tagjaival, aztán előzetes taícskozást tartott az úgynevezett magyar ibinet tagjaival, majd báró Fejérváry éza külön kihallgatáson jelent meg a rálynál és azután bebocsátották az sszes minisztereket ós a király valalennyinek a véleményét meghallgatta, át hiszen valamely operetteben igen cépen festenének ezek a dolgok. Az íőzményekből tudni kell, hogy báró ejórváry már a legutóbbi kihallgatás tán tudta, hogy a mnisztertanácsot minő llásfoglalásra kell rábírnia s ekkor tette ma javaslatot, kogy a király az összes íinisztereket hallgassa meg. A miniszerekkel való bécsi tanácskozáson aztán ülön-külön mindenik miniszterrel megllapodhatott abban, hogy mindegyikük ait fog mondani. Igy ment aztán báró 'ej ér vár y előbb egyedül a királyhoz és >ejelentette, hogy a miniszterek mit fogtak mondani. Ezután jöttek az összes niniszterek, akiket a király talán meg;ülönböztethetett aképen, ha előre ki 'olt rajzolva, hogy sorrendben melyik •eszortnak a minisztere foglal helyet )e hogy éppen emiatt az együttes kiíallgatás miatt valamely előre nem láott fordulat keletkezhetett volna, azt nég operettében sem lehetne remélni, ^egfőbb mulatságos jelenetek keletkeztettek, hogyha tévedésből például a vallás- ós közokt. miniszter mondja el ízt, amit a pénzügyminiszternek kell nondania, s ha a honvédelmi miniszter 3lfeledte a végszót, belevág az igazságügyminiszter szerepébe. íme, eképen inzik a legfontdsabb dolgokat. Mert hogy ma igen fontos kérdések kerültek szóba, azt viszont senki sem tagadhatja. Mindegyik jelentés megegyezik abban, hogy a bécsi utazást és a tanácskozást a ' választások kiírásának a tárgya képezte. A keddi tanácskozás után, továbbá félhivatalosan konstatálták, hogy döntés ma nem törtónt, a király még a közös miniszterekkel tanácskozik, az ő nézetüket is meghallgatja ós báró Fejórvárynak a további rendelkezésig Bécsben kell maradnia. A tanácskozásokkal kapcsolatosan szó voít arról, hogy itt az újoncozás ós adószedés kérdése felől is tárgyaltak. A tudósítások legnagyobb része megcáfolja ezt a föltevést és azt hangoztatja, hogy csakis a választásokról tanácskoztak. Mások ellenben fentartják, hogy ha a választások elhalasztásába a király beleegyezett, akkor rendre és pontosan meg kellett állapodni mindazon teendőkben, amelyek azután következnek, ha ez a terminus elmúlik. Ami az erőszakos adószedést illeti, Hegedűs Ferenc pénzügyminiszter egy mai nyilatkozatában azt mondja, hogy gondolni sem lehet arra, hogy a meg nem szavazott adókat kényszerrel hajtsák be és hangoztatta, hogy ez óv végéig a szelvények beváltása biztosítva van. Katonai dolgok. Mi lesz az 1882-esekkei ? — Csabai katonák idegenben. — Póttartalékosok szabadságolása. Az abszolutizmusba fult átdatlan válság nap-nap után vett föl olyan kérgyógyitották meg, de még betegebbé tették. Az édesanyám megszánta a szenvedő barátnőjét és házunkhoz vette. Ugy ápolta, mint az édes fiát, s a vigasztaló szó soha nem fogyott el ajkáról. De mindenikünk részéről rajongó szeretet, gyöngédség övezte s talán ez a jóságos bánásmód adta vissza az egészségét. A jókedvét azonban nem. Kedélyvilága továbbra is borús maradt. Annál nagyobb volt a csodálkozásunk, amikor már vagy tizenöt évvel a fiu gyermeke halála után egy reggelen mosolygó arccal, szinte újjászületve lépett be hozzánk. Az édesanyám, az a mimózaszivü jóságos asszony, szinte könyeket hullatott örömében. Érzését azonban eltitkolta, azt bivón, hogy a mosoly a szenvedő asszony ajkán csak muló, vagy már a megrendült léleké. Csak mikor hitében csalódott, kérdezte meg a barátnőjét: — Mondd édesem, minek köszönhetjük ezt a nagy boldogságot, hogy végre jókedélyünek látunk? — Álmot láttam az éjszaka, kezdte meg beszédét az asszony. Egy galambősz ember lépett elém, akinek térdig ért a hófehér szakálla. Az egész embert égi fényesség vette körül, szelíden mosolygott rám, gyengéden megfogta a kezemet és vezetett. Némán követtem déseket, amelyek hasonlítanak ahhoz a bizonyos kemény dióhoz, amelynek a feltörése gondot okoz azoknak, akiknek a kezébe kerül. Ilyen fogas kérdés az is, hogy mi sor vár azokra a hadkötelesekre, akik 1882-ben születtek s hadkötelezettségüknek, illetőleg állítási kötelezettségüknek nem tettek eleget amiatt, mert a mult évben a válság jóvoltából elmaradt a sorozás. Olyan kérdés ez, amelylyel eddig nem igen törődtek, talán még ott sem, ahol hónapok óta azon törik az emberek a fejüket, hogy miként lehetne újoncokat kapni. Pedig fontos a kérdés, különösen azoknál az egyéneknél, akik az ex-lex miatt most kiesnek az állitáskötelezettség korból. A törvény azt irja elő, hogy a hadkötelesek eleget tesznek, ha háromszor megfelelnek állítási kötelezettségüknek. Mivel pedig ez a kötelezettségük a mult óv végével letelt, a törvény világos értelmezése szerint az 1882. évbeli hadkötelesek kiestek a katonai sorból ós legfeljebb hadmentessógi díj fizetésére kötelezhetők. Amibe amikor a törvényeket ugy alkalmazzák, mint a subát, hol ki, hol meg befordítva, éppenséggel nem lehessen tudni, hogy a hadvezetőség miképpen vélekedik a kérdéssel. E tekintetben azonban mégis kell határozni. Nem a sorozásnál esetleg, de a hadmentessógi dijak megállapításánál. A sorozásnál aligha fog szóba jönni ez a kérdés, mert a most előkészített sorozásokra első korosztálynak az 1885, másodiknak az 1884, harmadiknak az 1883 korosztálybeliek vannak bevéve, mig az 1882-ik évbeliekről szóval sem történik említés. Ütközőpont azonban már találko zott. És ped.g a kivándorlásnál. Nevezetesen akadtak 1882. évbeli születésű egyének, akik Amerikába akarnak kivándorolni. A hatóság azonban megvan akadva az útlevél kiadással, miután cz a törvény betűje szerint csak azoknak adhatók ki, akik eleget tettek harmadik állítási kötelezettségüknek. Hasonló eset Csabán is fordult elő, s mert az illető utlevélkérő éppen az ex-lex miatt tavaly nem mehetett harmadszor sor alá, nem kapott útlevelet. Hrabovszky Pál rendőrfőbiz'os azonban a jövőben előfordulható esetre nézve utmutatást kért a napokban az alispántól, akinek meg a direktívát valószínűleg a belügyminiszterrel egyetórtőleg a hadvezetőség adja meg. Nem közömbös lévén ennek a kérdésnek a miként való megoldása, a kormány döntése elé érdeklődve tekint az egész ország. s ő is hallgatott az egész uton. Végre egy hatalmas függöny elé értünk. Az emberke most rám tekintett, mintha figyelmeztetni akart volna valamire. Aztán megérintette az óriási függönyt, amely erre a közepén szétnyílott. Majdnem kővé meredtem a képre, amely a szemem elé tárult. A meghalt fiamat láttam ott, de nem az ötéves gyermeket, hanem a húszéves meglett férfit az akasztófán. Rémületemben beleakartam fogózni vezetőm karjába, de hiába kerestem őt, nyomtalanul eltűnt mellőlem A következő pillanatban pedig bezárult a függönykárpit is ós fölébredtem. Valami rettenetes nehéz nyomás ült a szivemen, sírtam egy darabig s amikor fölszáradtak a könyeim, egészen megkönnyebült a szivem is. És most már teljesen nyugodt vagyok, de sőt boldogsággal tölt el az a tudat, hogy fiam korai halála nem juttatta gyermekem az akasztófára. Eddig tartott az érdekes ós csodálatos történet. A politikai hasonlatot, amit szomszédaim levontak a történetből, nem akarom utáncsinálni. Gondolja hozzá kiki. Különben is a politika ezúttal nem tartozik e vonal alá, csupán egy példával annak a bizonyítása, hogy felvilágosodott, modern emberek is rokonszenveznek a miszticizmussal. Palatínus József Emlékezetében élhet még olvasóközönségünknek az a híradásunk, amelyben arról adtunk számot, hogy a csabai háziezred legényeinek egy részét bosnyákföldre szállították. Annakidején ugy adtuk le ezt a tudósítást, hogy katonáinkat idegen katonáknal cserélték ki. E közleményünkre vonatkozólag illetékes forrásból most a következőket kapjuk : Tény az, hogy a 101. gyalogezred csabai zászlóaljának legénységéből helyeztek át bizonyos számot idegen ezredekhez. És pedig a belovári 16-ik, a zágrábi 53-ik gyalogezredhez és a Fiúméban állomásozó, Jellasichról elnevezett 79. közös gyalogezredhez. Az áthelyezés magyarázata az, hogy a 101. gyalogezred zászlóaljaihoz 10—1.5 ember kivételével 1 — ezek is később kényszer utján — a póttartalékosok bevonultak századaikhoz. Az azonban nem áll, mintha Csabára az elhelyezett fölös, számú póttartalékosok helyébe idegen katonákat hoztak volna. A katonai parancsnokságoknak, különösen pedig a csabainak, egy humanitásáról is meg kell itt emlékeznünk. Azon ezredeknél ugyanis, ahol a lét-' szám teljesen ki van, vagy csak kevés szám hiányzik, a fölösleges létszám póttartalékosait, akiknek családjai vagy hozzátartozói szegényes viszonyok között élnek, erre való hivatkozással szabadságoltatnak és pedig néhány nappal később, amint eziránt beadják kórvényeiket. Ez a humanitás jele annak, miként a katonai hatóságok is átérzik a szolgálattételre behívott póttartalékos katonák családjainak szorongó helyzetét. Azon póttartalékosok közül, akik annakidején megfelelő időben vonultak be, ugy a csabai, mint más ezred parancsnoksága eddig is többeket szabadságolt. Az irodalmi kör üdvözlése. Mintha az abszolutizmus csak kedvezne a nemzeti szellem megújhodásának. Ugy van. Régi dicsőséges napok emlékei elevenednek föl az utódok előtt, akik ébredeznek a letargikus álomból ós védelmére kelnek [mindannak, ami nemzeti, a mi magyar. Egy uj korszak bontogatja a szárnyait, s a márciusi friss levegőben a szuronyok csillámlását elvakítják a szebb jövőnek előrevetett sugarai. A nemzeti szellem erős ébredésének, megújhodásának a jele az a levél is, amelyet alább közlünk s amelyet abból az alkalomból intéztek lapunkhoz, hogy felvetettük a „Békésmegyei Irodalmi Kör" megalakítását. Ez a hazafias levél üdvözli mindazokat, akikfcsak egy parányi kis áldozattal hozzájárultak ennek a miszsziót teljesítő irodalomkörnek a megalakításához. Az üdvözlő levelet különben az Orosházi Keresztény bank vezetősége intézte lapunk '^felelős szerkesztőjéhez s az teljes szövegében igy szól : Tisztelt szerkesztő ur! Olvastuk b. lapjának vasárnapi számában a „Békésmegyei irodalmi kör" megalakítására vonatkozó cikkét; s ez alkalommal mint e szép terv ..megalkotásának úttörőjét s hirdetőjét Önt ödvözöljük, kérjük, hogy az alakítandó társaság célját, működési rendjét, az eszme elterjedését, a tagok jogait s kötelességeit körvonalazni méltóztassék. S mi, midőn a részünkről való hozzájárulást a legnagyobb örömmel — ha talán rendkívüli eshetőségek közbe nem jönnek, — megígérjük, arra fogunk törekedni, hogy híveket szerezzünk, a szép cél megvalósítása érdekében. Ha talán nyomatot prospektust kegyeskednék címünkre küldeni, — ugy nagyon szépen köszönjük. Fáradozásáért fogadja köszönetünket s b. válaszát várjuk, tisztelő hivei; Szalay György, Horváth Antal. Kalapot emelünk az orosházi lelkes ós szépért, nemesért áldozatkész pénzintézet vezetősége és mindazok előtt, ahol visszhangra talált az eszme. Pedig a legszélesebb körben élénk visszhangra talált, aminek eredménye az — és ezt válaszképpen adjuk az orosházi bank vezetőségének is — hogy az irodalmi kör előkészítő bizottsága vasárnap délután értekezletet tart Gyulán, amely alkalommal megállapítják az alakítandó kör szervezetét és megállapítják a megalakulás határidejét, melyet minden vatószinüség szerint április hó végeidére tűznek ki. A szervezetet illetőleg annyit megjegyezhetünk, hogy az irodalmi körnek lesznek alapító, pártoló és rendes, azaz működő tagjai, s ezjutóbbiak gárdáját a tollforgató és művész emberek fogják alkotni. A külömböző tagok jogairól és kötelességeiről, valamint az irodalmi kőr céljairól, — amelyekről különben már szólottunk mult számunkban — az előkészítő-bizottság körlevelekben, illetőleg felhívásokban értesiti a vármegye közönségét. Az irodalmi kör szervezetét különben egyik legközelebbi lapszámunkban már módunkban lesz a legrészletesebben ismertetni. Addig is azzal a kérő szóval fordulunk Bókésmegyének minden szépért és nemesért lelkesülő és áldozatkész közönségéhez, hogy az eszmét fogadja szeretetébe, az érte küzdőket pedig jóindulatú támogatásába. A gazdasági egyesületből. Bókésvármegye gazdasági egyesülete, amelyben az elmúlt félév alatt az áldatlan politikai viszonyok hasonló áldátlan helyzetet teremtettek, holnap délelőtt 9 órakor választmányi ülést tart Gabona-téri házában Igen érdekesnek ígérkezik ez az ülés, amelynek tulajdonkópeni tárgyát a politikai viharok miatt elnapolt legutóbbi ülésről lemaradt ügydarabok és azok a miniszteri leiratok képezik, amelyekben a földmivelésgyi miniszter a bizalmatlansági határozat ügyében intézkedik. Tekintve az általános politikai viszonyokat, s a miniszter megsemmisítő határozatát, alapos vitákra van kilátás. De különös érdekességet kölcsönös a holnapi ülésnek az a három indítvány, amelyet ugyancsak a viszonyok hatása alatt Dérczy Péter nyújtott be. Délután az igazgató-elnökválasztás kérdésében tart értekezletet a választmány és az egyesület meghívott tajai. A választmányi ülés napirendjót különben itt adjuk: Elnöki jelentések ós előterjesztések a luxus-lóvásárt illetőleg. Az 1905. évi számadások bemutatása ós a felügyelő-bizottság jelentése A január 6-ra kitűzött ülésről lemaradt ügyek folytatólagos tárgyalása. Földmiveiósügyi miniszter leirata, melyben a január 6. és január 19-iki ülésnek jegyzőkönyvét kéri. Ugyanannak leirata, melyben felhívja az egyletet, hogy politikával ne foglalkozzék. Ugyanannak leirata, melyben a4-ik pontban említett gyűlés határozatának megsemmisítését tudatja. Ugyanannak leirata, melyben tudatja, hogy a katonai raktárban Nagyváradon felgyülemlő korpafólét az egyletnek adja át kiosztás végett. Vármegyei alispán átirata. Kéfegyháza község helypénz díjszabására véleményt kór. Bókésvármegye közig, bizotts ágának átirata, melyben Balogh Lázár bérlő — oki. gazdatiszt tartását elrendelő végzés elleni -- felebbezósóre véleményt kér. Felsővógi tehénlegelő társulat megkeresése aziránt, hogy a tenyészirányt megjelölő szabályrendelet megváltozását kérelmezzék a törvényhatóságtól. A tavaszi közgyűlés határidejének megállapítása. Folyó ügyek. Indítványok: a) Dérczy Péter indítványa, mely szerint: Hivatkozással as alapszabályok 6. §. c) pontjára: irjon fel a gazdasági egylet a földmiveiósügyi miniszterhez és tiltakozzék a felügyelete alatt szerkesztett ós minden községnek megküldött „Néplap" jelenlegi iránya ellen. b) Alapszabályok módosítása a változott viszonyoknak megfelelöleg c) Tekintettel a remélhetőleg küszöbön álló országgyűlési képviselő választásokra, hívja fel a gazdasági egyesület a megye gazdaközönsógét, hogy csak olyan képviselőjelöltet támogasson, ali a közhasznú mezőgazdasági politikának szószólója lesz a törvényhozásban s e tekintetben garantiát nyújt. d) Meline üdvözlése abból az alkalomból, hogy „Vissza a faluba" című műve magyar kiadásban most jelenik meg.