Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-25 / 25. szám

Békéscsaba, 1906. febru&f 3. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 7 piac bérlők kárpótlást és szerződés felbontását kérték a községtől A tanács a kérelmet elutasítani javasolta. Zsilák András 2000 korona elengedését javasolta, mig Szeberényi Lajos a tanács javaslata mellett szólalván fel, indítványozta, hogy a jövőben a város bérleteit házilag kezelje. A közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el ós végül K a r a s z y Ödön volt árvaszéki iktatónak drágasági pótlék iránti követelését elutasította, s ezzel a közgyűlés véget ért. A békési konzervgyár. Amit Csaba elmulasztott. Az őszinte szó mindig fáj, pedig ha az igazságot meg kell vallanunk, mulasztás terheli Csaba községét, mert azt, ami évekkel ezelőtt minden fáradtság nélkül ölébe hullhatott volna, most Békés község kapja meg, csupán csak azért, mert annak sokszor lesajnált elöljárósága több agilitással rendelkezik, mint útóbb Csabáé. No de engedjük meg, hogy ez esetben sors istenasszony szeszélyeségében is van valamelyes része abban, hogy Csaba, mely minden tekintetben predesztinálva volna arra a kedvezményekre, a melyekkel különben a megye többi községei nem rendelkeznek, hogy mégis Békés kapta meg azt, amire Csaba évek óta áhítozott. A sors szeszélye maga, György Endre, a lemondott földmiveiósügyi miniszter volt, aki Szathmáry Gábor békési főjegyzőnek, mint volt iskolatársának levélben bejelentette, hogy egy előkelő csehországi cég, mely az ottani nagy konkurencia miatt nem tud eléggé prosperálni, Magyarországon óhajt konzervgyárat létesíteni. György Endre személyes ösmeretsége révén Békésnek ígérte az állami szubvenciót, amelylyet a kormány a felállítandó konzervgyár támogatását kilátásba helyezett. A csehországi vállalkozók és Békés község között megindult tárgyalások eddigi fázisait már ismertettük lapunkban s ezekre vonatkozólag legújabb eredményeként a következőket jelent hetjük : Van Budapesten egy Taussig nevű milliomos, ki, midőn értesült a csehorsági vállalkozók szándékáról, szintén tervbe vette a konzervgyárnak Békésen való felállítását és kedvezményért folyamodott a községhez. Szathmáry Gábor arravaló tekintettel, hogy a csehországi vállalkozókkal már tárgyalásokba bocsájtkozott, Taussig ajánlatára nem is válaszolt, nem pedig különösen azért, mert tudomására jutott, hogy a három csehországi vállalkozó időközben Taussiggal oly értélmű egyezségre lépett, hogy a szóbanforgó konzervgyárat közös költségen állítják fel Békésen. Mint m&r irtuk, a csehországi gyárosok a tervbe vett ipartelep felállítása iránt Békésen jártak és kijelentették, hogy március 28-án végleges választ adnak arra nézve, hogy mily módon óhajtják felállítani a gyárat. Békés község előtt három módus vivendi fekszik. És pedig: ha Taussig létesíti a gyárat, akkor ő nem kiván semminemű kedvezményt, neki elég az a információ, amit az eddigi tárgyalások után a csehországi vállalkozók nyújtottak. Ha: a telep részére szükséges területet a csehországi vállalkozóknak pénzért engedik át, akkor azt kérik, hogy a szükségelt tóglamennyiség diját ők öt éven át fizethessék. A harmadik terv, hogy Taussig ós a csehországi vállalko/.ók együttesen létesitik a konzervgyárat E tekintetben a tárgyalások most folynak a kormány és az érdekeltek között. Megjegyezzük még, hogy a terv az: a gyár építéséhez még a tavaszszal oly erővel hozzáfognak, hogy az a nyár gyümölcs és zöldségtermését feldolgozhassa. A esabai hatodik patika. Egyik közelebbi lapszámunkban ismertettük Békésvármegye törvényhatóságának a csabai hatodik patika felállítására vonatkozó határozotát, amelyben utasította Caba községét, hogy a létesítendő gyógyszertár helyét véglegesen allapitsa meg, s egyben kérje be a meglevő gyógyszertárak forgalmáról szóló kimutatást. E törvényhatósági határozat folytán Csaba képviselőtestülete csütörtökön ismételten foglalkozott ez ügygyei. A kérdésre vonatkozó tanácsi előterjesztés ugy szólt, hogy a felállítandó hatodik gyógyszertár, az esetben, ha azt a miniszter engedélyezné, annak helyet az Ujkigyósi-utcák keresztezésében állapítsa meg a közgyűlés. Gálik János ajánlja, hogy az ókigyósi és ujkigyósi utcák keresztezésénél beljebb ne engedélyezzék az uj patika felállítását. W a 11 f i s c h Ferenc dr. o'y értelemben szólal föl, hogy az uj patikát ott állítsák föl, hol a környék népei legközelebb érik. Áchim L. András hozzájárul Gálik javaslatához, annál is inkább, mert tudomása van róla, hogy Gécs községi s. gyámnak fia most végzi a gyógyszerészi vizsgát s az elöljáróság csak azért halasztja az ügyet, hogy ez jusson hozzá a patika joghoz. Korosy László: Kijelenti, hogy az indítvány, melyet Gálik tett, az benfoglaltatik az elöljáróság javaslatában is. Különben is a végleges hely megállapítása a minisztertől függ. F á b r y Károly elfogadja az elöljáróság javaslatát, azonban egyenesen visszautasítja azt, hogy a patikakérdést amiatt halasztották volna el, mert Gécs fiúnak szánnák az engedély jogot. Erre nézve kijelenti, hogy az illető három évvel ezelőtt már megkapta a gyógyszerészi diplomát és igy Áchim vádját visszautasítja. A tanácsnak előterjesztését a közgyűlés elfogadta. a halászati jogot a királytól megvették, perbeszállt a hullámteret jogtalanul birtokbavevőkkel, akiket a képviselőtestület, mint közigazgatási fórum elutasított keresetükkel. Békési közügyek. Békés község képviselőtestülete csütörtökön délelőtt közgyűlést tartott, amelyen több fontos községi ügyet intéztek el. Ezek között legfontosabb volt azon tanácsi előterjesztés, hogy a község követvén az országosan megindult kultúrpolitikai mozgalmat, összes elemi iskoláinak államosítását kérte. Sokszor és sokat hangoztatjuk a magyar nemzeti államiság kiépítését, azonban őszintén megvallva, vajmi keveset gondolunk arra, hogy éppen az állami iskolák létesítésével érhetjük el a nemzetiség lakta vidékeken e tekintetben a legnagyobb eredményeket. Éppen ezért üdvözöljük Békés képviselőtestületét e határozat meghozásáért. E kérdéssel kapcsolatosan egy majdnem évtizedek óta húzódó ügyet tárgyalt le a képviselőtestület. A község réges-régen elhatározta egy hatosztályu elemi iskola felállítását, A képviselőtestület ily értelemben hozott is határozatot, azonban a. helyre vonatkozólag véglegesen megállapodásra sehogysem tudtak jutni. A helykérdés tekintetében az ügyre vonatkozó akták minden lehető fórumot bejártak, azonban döntésre nem került a sor, noha a község főjegyzőjét emiatt állásától való elmozdítással fenyegették, természetesen a község állásfoglalása miatt. Ennek oka pedig az volt, hogy a lakosság oly helyhez ragaszkodott, amelyet a kultuszminiszter nem talált megfelelőnek. Békés község képviselőtestülete végre a miniszter határozata szerint volt kényteten dönteni s igy a rég vajúdó iskola még ez évben fölépül. Á közgyűlés egy másik igen fontos tárgya birtokkövetelés volt. Tudniillik egyes birtokosok az élővizcsatorna hullámterét, amelyet a község fákkal ültetett be, birtokba vették. Ezek közt első volt gróf Wenckheim Frigyes uradalma, mely a fákat ki is vágatta. A község e hullámterekhez jogos tulajdont formálván, annál is inkább mert annak idején ^ A Fiume szálló kibővítése. Csaba község képviselőtestülete a mult évben elhatározta, hogy a tulajdonában levő Fiume szállót, amely bizony minden tekintetben messze mögötte van a mai kor igényeinek, renováltatja. E határozat végrehajtására mind ez ideig nem került sor, mig végre a szinügyi bizottságnak már általunk ismertetett határozata folytán a tanács elhatározta, hogy ugy a szállónál, mint a. színháznál a szükséges átalakításokat eszközölteti. Megnyugvással közölhetjük;hogy az elöljáróság e tekintetben tényleg tett lépéseket, a melyek a legközelebbi időben a megvalósuláshoz viszik a régen vajúdó fontos kérdést, ka A Fiume szálló kibővítéséről és az ezzel kapcsolatos átalakításokról a közgyűlés a következő határozatot hozta. Korosy László ismertetvén a Fiume szálló átalakítására vonatkozó mult évi határozatot, előterjesztette egyben, hogy ugy a gazdakör, mint a kaszinó hosszabb időre szóló bérletre kötelezi magát az esetben, ha a község gondoskodik a mostaninál megfelelőbb helyiségekről. Az elöljáróság nem zárkózik el a Fiume kibővítésének kérdése elől, de csak az esetben, ha a kibővítésre vonatkozó tervek és költségvetésekből azt látja, hogy a befektetett tőke meghozza a maga jövedelmét Ennek biztos reményében a tanács kéri a közgyűlést, hogy az utasítsa az elöljáróságot az átalakításokra, illetőleg a kibővítésére vonatkozó tervek és költségvetés elkész.tésére. Fábry Károly kívánja, hogy a kérdéssel kapcsolatosan oldják meg a színház rendezését is. Maros György: Megnyugtatja a felszólalót, hogy a színpad rendezése szintén benfoglaltatik a kibővítési tervezetben. Szalay József: Szerinte rendkívül fontos ' a Fiume szálló kérdése, nemcsak a város jölvedelm^nek fokozása de idegen forgalom szempontjából is. Mindamellett kéri a közgyűlést, hogy e kérdésnél ne menjenek túlzásba. Belicz'ey Géza: A mult évben is helyeselte a kibővítésre nézve a közgyűlés határozatát és most is helyesli a tanács javaslatát, mert a város bérépületének alapos átalakításra van szüksége. Semmi aggodalma a tekintetben nincsen, hogy az átalakításokba fektetett tőke meg nem hozná a kamatot. Korosy László: Altalánosságban jelzi, hogy a tervek, amelyet a mérnökség már részben elkészített, oly irányúak, hogy a jelenlegi 18 vendégszoba helyet 30 legyen, még pedig oly módon, hogy a szálló emeleti helyiségéhez a jelenlegi Rosenthal féle lakás csatoltassék, a mostani kapubejárat kivül-belül fővárosi mintára üvegtetővel látassék el, a kocsi bejárat a kispiactérre helyeztessék át, az egész udvar rendeztessék a s inpaddal együtt és a jelenlegi nyári helyiség helyett a modern kornak megfelelő télikert készíttessék. Áchim L. András hozzájárulása után a közgyűlés egyhangúlag megbízta az elöljáróságot a tervek és költségvetés elkészítésével. A titokzatos íinn leány. Regény az életből. Mi a regény ? Az iskolai tankönyvek szerint az élet eseményeinek több egymással összefüggő sora. Alapjában megáll a definíció, az élet küzdőterén álló ember azonban sokkal többet lát ennél. Látja fejlődni magát a regényt, melyet a legnagyobb mester, az Élet sző, sok furcsa színnel, bonyodalmas, huzavonásokkal, hatalmas koncepciójával, amelyben a világ egy nagy színpad, s a rajta mozgó emberek mindegyike egy egy regényhős, ki szürkébb, ki feltűnőbb, z utóbbiak rendesen azok, akiket a kenyérért folytatott tusakodásban a megélhetés gondja nem nyűgöz le. Talán ezek sorából való a titokzatos finn leány is, az alábbi rövid sorokba kényszeritett regény hősnője, akiről hetek, hónapok óta suttognak Békésmegyóben, de leginkább Gyomán. És most eltűnt a titokzatos idegen, hogy még összébb vonja maga mögött a leplet, mely eltakarja kilétét, származását Csak egy icike-picike finn gyereket, aki különben Erik neve dacára is magyar állampolgárnak született, hagyott maga után zálogul De térjünk szárazon a tárgyra. A napiesemények szürke krónikásának tolla nem színezhet regényeket, már a rendelkezésére álló szük kereteknél fogva sem. Néhány évvel ezelőtt történt, hogy egy gyomai jómódú özvegyasszony molnár fia (a neveket elhallgatjuk egyelőre) kivándorolt és rövidesen egy finnországi gőzmalomba kapott főmolnári állást. A fiu rendes levelezésben állt az anyjával, akinek a mult év vége felé azt jelezte egyik levelében, hogy Finnországból egy szép leány érkezik hozzá, fogadják szívesen, járjanak kedvében s gondoskodva lesz a leány eltartásáról. A jelzett időre csakugyan megérkezett az érdekes finncsoda Gyomára, ahol hónapokon át bámulat tárgya volt. Csak törte bár a német beszédet, föltalálta magát. Csak a karcsúsága fogyott és nőtt, nőtt a nőissége, míg végre talán három hónap múlva általános meglepetésre gólya szállt a portára. A csuda kis fiút, aki magyar állampolgárnak született, bár törvénytelenül, Eriknek keresztelték. Az anyává lett finn leány azután csak ennek a csöpségnek élt. Addig, mig teljesen visszajutott régi erejéhez. Akkor aztán egy szép napon búcsút mondottEriknek, özvegy asszonynak, Gyomának és eltűnt, mint a kámfor. Az özvegy el nem tudta gondolni az eset nyitját. Annál kevésbbé, mert a fia sem nyilatkozott egyetlen levelében sem a titokzatos leány kilétéről. Levelezni is csak Berlinen át levelezett a finn leány, kettős borítékban. Hiába gondoskodott azonban, nem tudott semmi okosabbat kisütni, minthogy a finn származású magyar csöppséget nevelni kell, annál inkább, mert a tartásdija a rendes időben pontosan megérkezik. A kíváncsiság azonban sehogyan sem tudott elaludni. Igy talált meg az özvegy három levelet, amelyet a finn leányzó nála felejtett. Ám ezeket, finn nyelven lévén irva, sem ő, sem a környéken senki más nem tudta elolvasni, csak annyit láthattak, hogy az egyiken egy csinosan tollrajzolt letört liliomszál volt. Végre aztán eszébe jutott valakinek felküldeni a finn leveleket Angyalföldre Pándy Kálmán dr. elmegyógyintézeti főorvosnak, akinek finn származású feleségét kérték meg a titokzatos levelek lefordítására. Nem lehetetlen tehát, hogy egy-két nap múlva világosság derül a titokzatos ügyre. A nyilvánosság és a hirdetés. A mult év november hóban történt, hogy Áchim L. András, Csabának voll orsz. képviselője megtámadta Csaba közgyűlését amiatt, mert a karzatra a kilátásba helyezett tüntetés miatt a járás főszolgabírója csendőröket rendelt ki és mert a község segédszemélyzete szerinte a városháza előtti publikálásért kétszeres dijakat szedett. Korosy László első jegyző elő terjeszti, hogy Áchim L. András ez állítólagos sérelem miatt ő ellene és S e i 1 e i Elek főszolgabíró ellen a megye alispán A tavaszi idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhívjuk a Löwy Jakab L. és Tsa cég szabóüzletére, hol a legelegánsabb tavaszi öltönyök ás felöltők t&Tlg&g? E2S&