Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-22 / 24. szám

4 Államsegély az orosházi tanonc­kolának Az országosan jóliirü orosházi tnonciskola, mely évenkint szokott se­élyeket kapni az államtól, ezévben is észesiilt ilynemű támogatásban. A ke­eskedelmi miniszter ugyanis kedden rkezett leiratával értesítette a varme­vét hogy nevezett tanintézetnek a olyó és jövő esztendőre 300 korona egélyt utalványozott. ~ — Kaszárnyai eset. Kihalt a nótás jó­Ledv a kaszárnyák komor falai közül, la nincs kommandó, adjusztirung, egy­>gy mogorva káromkodás, a silbak lép­etnek egyhangú kopogása hangzik csak 3S a. bakafiuk szivéből sóhajok vegyül­lek a levegőbe. És csak mindegyre sza­oorodnak a sóhajok, amint többen és öbben kerülnek be ugy, amint ... De minek itt név. Mikor az anyag mind oly gen egyforma. Kékek mind sárga zsi­nórral. Csak egyiknek-másiknak jut sárga bizonytalan szinü mundér, mig mások­nál a bakkancs rongyosabb vagy a zsi­nór kopottabb. Esetleg egy fejjel kima­gaslik a többi közül. Különben mind egyformák, mint a „rüsztung"-juk. És szabad perceikben megtámasztják a sárga falakat, ahol a nap éri. Aztán nézik szo­morúan, némán, amint újra kisérnek be egyet a sok közül Akik póttartalékosok és nem vonultak be a császár paran­csára. Szuronyos csendőr vagy a „be­reitsaft" kiséri a „szökevényt", aki után sir otthon a kenyér nélkül maradt asszony és gyerek. Hej, ha azok a néma en\berek ugy beszélhetnének, mint ahogy éreznek! Ilyen esetek napirenden for­dulnak elő a csabai kaszárnyában. — Mezőberény vásárai. Mezőberény közönsége már évek óta óhajtott egy­némelyes szükséges reformokat vásárai rendjének a szabályozására. E reformok végre teljesedésbe mentek, mert amint a kereskedelmi miniszter értesítette az alispánt, megengedte, hogy minden év április hó 8, julius 19 és október 6-ikát megelőző szombat és vasárnapra eső országos vásárok ezentúl állandóan há­rom napon át tartassanak olyanképpen, hogy a fentjelzett határnapok előtti pén­teki napon szarvasmarha és juhvásár, szombaton lóvásár és vasárnap kirakodó vásár tartassák. — A csorvási csodadoktor gyógyít. Egyik közelmúlt lapszámunkban jelez­tük, hogy Mészáros Endre, csorvási kuruzsló csodadoktor ismét gyógyit a vidéken. A híressé lett katonafelcser legutóbb Szentesre rándult ki, s ottani viselt dolgairól is irtunk már egyet-mást. A hírekből, mint most tudósítónk értesít, való igaz az, hogy a csorvási kuruzsló Szentesen vendégszerepelt, többen föl is keresték, akiknek a körmét tudálékos arccal meg is vizsgálta, az eredmény azonban — szentesi értesítés szerint — egyelőre még, sajnos, várat magára. — Különben örülhetnek is a páciensek, hogy minden eredmény nélkül sikerült kiheverniök a kezelést. A gyógyszer ha­tása eddig csak azoknál jelentkezett, a kiknek a neves csodadoktor keserűsót rendelt. — Leányegyesölet Szarvason. A Szarva­son felvetődött női kaszinózás szeren­csétlen eszméjénél egy sokkalta ideáli sabb és értékesebb eszmét valósítottak meg az elmúlt napokban. Weinber­ger Fanni, a jeles nőnevelő tanárnő kezdeményezésére ugyanis megalakítot­ták a szarvasi leányok egyesületét, amelynek hivatása lesz a mai széthúzó, semmivel nem törődő társadalmat pezsgő életre hoznia. Az eszme nagy tetszéssel találkozott Szarvas egész úri társadal­mában, s az alakuló gyűlés nevezett lelkes tanárnő vezetésével 40 tagú bi­zottságot küldött ki az alapszabályok kidolgozására. Asszonyok a kaszinóban. A femi­nizmus hódit, még az ártatlan, familiá­ris provincián is. Legújabban — Uram bocsá' — a szarvasi asszonyok haba­rodtak bele a férfiak dolgába, nyil­ván egy-kettő közülük megirigyelte a budapesti trracscs-kávéházak nőpubliku­mának családrontó időtókozlását. A szarvasi asszonyok körében ugyanis — mint tudósítónk jelenti, — mozgalom indult meg a kaszinóbajárás érdekében, Hogy az asszonyok a hét minden egy napján kiszoríthassák a tarokk és egyóbb kompániákat a kaszinó füstös falai kö­zül és olvasshassanak, no meg hogy egynémely intimebb dolgokat megbe­szélhessenek, ami másként annyit je­lent, mint pletyka. Nem akarjuk eleve s; vádolni a szarvasi nőket, de bizony nem tehetünk róla, ha mi a nőket csak otthon látjuk nőnek. És azt hisszük, ilyenféleképpen vélekednek a szarvasi urak is, akik valószínűleg lefújják az asszonyok kaszinózásának tervét. Na­gyon helyesen ós jogosan! — Az orosháza—csongrádi vasútvonal. Az orosháza—szentes—csongrádi vasút voalszakaszát, mint értesülünk, május 1-ón adják át a közforgalomnak. Az ál­lamvasutak tavaszi menetrendjében már meg is van állapítva ennek'az uj vasút­vonalnak a menetrendje május hó 1-től. — A kivándorlók sorsa. A belügymi­niszter a héten leiratot intézett az összes törvényhatóságokhoz, az Amerikába ki­vándorolt magyar alattvalók hozzátarto­zóinak sorsa tárgyában. A kivándorlók jpilönösen az északamerikai Egyesült­Államokban vannak kitéve baleseteknek és szerencsétlenségeknek. A külügyi kor­mány éppen ezért különös gondot for­dít arra, hogy az ószakamerikai államok­ban elhunyt kivándorlóknak itthon ma­radt hozzátartozói megfelelő kárpótlás­ban részesüljenek. A magyarországi al­sóbb hatóságok nemhogy azonban segí­tenék a kormányt tevékenységében, ha­nem nagyon sokszor az adatokat oly felületesen szolgáltatják be a kormány­hoz, hogy az eljárást csaknem teljesen megakasztják, Igy a többek között csak­nem minden alkalommal magyar vagy horvát nyelvű meghatalmazásokat állí­tanak ki, jóllehet, csak angol nyelvű meghatalmazások szabályszerűek. Á bel­ügyminiszter éppen ezért szigorúan uta­sítja a törvényhatóságokat, hogy az al­sóbb hatóságok működését ellenőrizzók és intézkedjenek, hogy hasonló szabály­talanságok ne forduljanak elő. A minisz­ter leirata Békésmegyében is aktuális, amennyiben a vármegye területéről a kivándorlás napról-napra ijesztőbb ará­nyokat ölt. — Egy gazda tragédiája Három nap óta tragikus eset foglalkoztatja Endrőd lakosságát. A község egyik jobbmódu, józanóletü gazdája, KÍabszeg Má­tyás esete, akit halva találták tanyai la­kásán. KÍabszeg, akiről megállapították, hogy öngyilkosság áldozata, felakasz­totta magát, Öngyilkosságának oka is­meretlen, de minden jel arra mutat, hogy tettét pillanatnyi elmezavarban követte el. A 36 éves gazda halálát fe­leségén kivül öt neveletlen árvája si­ratja. — Lókötés. B a r t a József gazdának az orosházi határban levő tanyájáról tegnapelőtt éjjel két lovat kötöttek el feljes felszereléssel. A lókötésről távira­tilag értesítették az orosházi ós csabai rendőrséget, errefelé azonban aligha menekültek a lókötők, mert eddig nem akadtak nyomukra. A lókötők különben valószínűleg kóbor cigányok, akiknek tavasz beálltával megkezdődött a sze­zonjuk. — Ismételt figyelmeztetés. Az orosházi főszolgabíró tudatja, hogy gróf Z s e­1 é n s z k y Róbert kakasszéki gazdasá­gának intézője a szarkáknak strichinnel való mérgezésére engedélyt kapott. A környékbeli lakosság ennélfogva figyel­meztetik, hogy a mérgezés húsdarab ós tojással történik, óvakodni kell tehát úgy ezeknek, mint a mérgezve elhullott szarkák elviteléről. — Nyilvános köszönet. Friedmann Mórné úrnőnél József napon vigadó kis baráti kör jókedvében sem feledkezett meg a szükölködőkről s azok részére beküldött 22 koronát, miért is hálás kö­szönetét fejezi ki ezúttal az izr. nőegy­let nevében F u c h s Jakabné, elnök. — Elfogott tolvajok. Kedden két régi bűn elkövetőjót szállították be a gyulai törvényszék fogházába. Az egyik R e s­csik János csabai póksegéd, aki három évvel ezelőtt a gazdája pénztárcáját emelte el. A csendőrség Szabadkán tartóztatta le a körözött tolvajt. A másik letartóz­tott egyén D u rn e Ilié béreslegény, aki Birkás János gerendási gazdaember­nek az óráját lopta el. Dumet a dobresti csendőrök szolgáltatták az igazságszol­gáltatás kezére. Az Uránia Csabán. Ma vonul be Csabára az Uránia tu­dományos színház, amely három estén át kellemes szellemi élvezetben fogja részesíteni Csaba közönségét. Az ezen alkalommal szinre kerülő művek szerzői egytől egyig kiváló tagjai a főváros irók gárdájának, ami magában';véve is ga­ranciát nyújt a tartalom és összeállítás kitűnő voltáról a péntek esti előadáson. Mint elsőt, az elsők között emeljük ki Pékár Gyulát, kinek nevéhez a buda­pesti anyaszinház legszebb sikerei fű­ződnek s kinek elsőül bemutatóra kerülő „Párisi asszonya" a színház egyik leg­fényesebb atrakciója volt. Ebben a da­rabban a Pékár Gyula tudásának, finom szellemességének minden varázsa meg­nyilatkozik s a legnevesebb francia művészek képeivel és a remek mozgó­fényképekkel illusztrált szöveg olyan bravúros rajzot ad a modern Babylon asszonyáról, amilyet talán maga a fran­cia irodalom sem tud felmutatni. Az első felvonás tulajdonkópen egy történelmi elmefuttatás, mely a tudós széleskörű áttekintésével kalandozza be a „grand nation" évezredes életét ós ügyesen markolja össze mindazokat az eseményeket, melyek a párisi asszony véralkatának és jellemének kialakulásá­hoz hozzájárultak. Szebben már nem is lehetne visszavezetni a mai könnyűvérü parisienne genealógiáját, melyhez a meg­fejtés kulcsát az asszonyi természet örök törvénye adja: megalázkodni az erős előtt, hogy a gyöngeség fegyvereivel diadalmaskodni lehessen felette. Mert a párisi asszony sem tett egyebet szá­zadokon át, minthogy csókjaival csábí­totta a számos hóditót, aki leigázására jött el. Az ennek nyomában fásult vérke­verekedés kölcsönözte a francia nőnek azon vonásokat, melyekkel ma is ural­kodik Páris felett, sőt bizonyos értel­mében az egész világ felett is. A második felvonás a modern pari­sienne nappali életének van szentelve. Mint egy káprázatos kaleidoszkóp tárul fel előttünk az az idegemésztő, lázas élet, melyben minden mozzanatot meg­mételyez a dekadencia. A reggeli toalet­tétől fogva percre van itt kimérve min­den : a sótalovaglás, a pletyka, a neve­sebb mesterek műtermeinek meglátoga­tása, a vásárlások, a reggeli, a látoga­tások, a találkák, szóval minden, de minden, S ebben a zajos világban, mely telve van szellemességgel és mosolylyal, testileg elfajul a párisi asszony s ter­mészet rendelte magasabb hivatására kóptelennó lesz. Az anyai méltóság utópia kezd lenni s Németország a születések arányával is mindennap egy csatát nyer Franciaország felett. Csupa ötlet, csupa talpraesett-megfigyelés ez a felvonás. A harmadik rész; „Páris éjjel." Itt lüktet a világváros ütőere legidegeseb­ben, itt pezseg az a szemfónyesztő élet, melynek központja a párisi asszony, aki szépségének és szellemének minden fegyverével itt aratja percről-percre a legszomorúbb diadalokat. A színházak, orfeumok, müvószkorcsmák és kávéhá­zak bünvilágának izzó levegőjében fo­rog, csillog ez a dómon, aki a szive helyett az eszével szeret, kit testének, vérének minden ize arra predesztinált, hogy virtuóza legyen a gyönyöröknek s járja a bün skáláját a Moulin Rouge, Olympía, vagy egyébb mulatók, kábító forgatagában. És ezek adják ma a párisi asszony karakterisztikus típusát. Pálcát kell törni felettük, de óvatosan, hogy ítéletünk ne legyen hazug. Mort az a párisi nő, akit a modern szellem ma ilyen alakban állit elénk, holnap egy uj korszak fuvallatára magasztos erények képviselője lesz. Örökös hullámzás az ő egész leszármazása, egész élete, mely­ben az ellentétes végleteken belül min­den sül.yedés ellensúlyozására meg van az emelkedés is. Mozgó képei szenzációs hatásúak. Az első felvonásban a versaillesi királyi udvar szórakozásai. Mária Antoinette lefejeztetése páratlanul fényes kilátásuak. A másik felvonás telve van az elegáns élet legérdekesebb mozzanatainak fel­tüntetésével. A harmadik pedig csupa tánc, csupa színpadi jelenet. Egyik szebb a másiknál. 24. A vadregényes Skóciával nyújt műélvezetet az igazgazgatóság az érdek­lődőknek. Elvonul szemeink előtt a Skócia múltja, végig járjuk természeti szépsé­geit, mély megilletődéssel nézzük Skóciá­nak képekben megjelenő történeti múlt­ját, mely egy Stuart Máriát, egy Knox Jánost vall büszkén szülöttének. Még most is anyai aggodalommal féltve őrzi Stuart Mária hálószobáját, melyet hűen visszad az Uránia. S mily kedvesek azok a nép szoká­sok, a kardtánc, felföldi tánc, játék a jégen, hondi nyárspolgár rudvetési já­tékban stb. stb. mind igen tanulságos és élvezetes képek. A támogatást és pártolást az Uránia méltán megérdemli. Sok tanulságos és érdekes jelenség ragadja meg figyel­münket, amit az életben mindenki ér­vényesíthet. 25-én este lesz az utolsó előadás ós szinre kerül az Orosz-japán háború, melyre különösen felhívjuk olvasóink figyelmét. A darabot Strausz Adolf irta a háborúban kiküldött hadtudósitók nyomán. A képek és mozgók és eredeti rajzok is fénykép után készültek. Tarkaságok. Az elfelejtett húsz korona. Egy csabai, számottevő osztályhoz tartozó férj, ki azonban élete párja jóvol­tából és bőkezűségéből csak vasárnap és sátoros ünnepeken részesül egytől két ko­ronáig terjedő zsebpénzben, a napokban tekintélyes összeghez jutott, de nem saját céljaira, hanem hogy fizetéseket teljesítsen s ha az megtörtént, a nagy összegből visz­szajáró húsz koronát okvetlenül szolgál­tassa vissza, mert élete párja jól ismeri a férj feledékenységét s igy ismételten figyelmeztette: — A húsz koronát azonban, mit visz-* szakapsz, el ne felejtsd! A férj fizetett, a húsz koronát pedig nem adta vissza. Férj és feleség csak késő délután találkozott össze. Mikor gyöngéden kérdőre vonta feledókenységeért a felesége, azzal vágta ki magát, hogy nem kapott vissza ott, hol tizetett, semmit . . . — Hiszen akkor te többet fizettél! — Akkor úgy kell lenni, édesem. De az édes nem nyugodott meg. Ma­napság lrász korona nagy pónz s megin­dult a nyomozás a pónz után, mig végre kisült, hogy férj uram csakugyan átvette a pénzt. — Hol a pénz édesem ? — szólt most az asszony gyöngéden — hiszen átvetted. — Azt mondják, hogy átvettem ? — szólt a férj — akkor rajtam van. — Rajtad van. Hogy mondhatsz ilyent. Hol van? — Csah ismét azt mondhatom, hogy rajtam vau. Megforgatja a feleség az édest jobb­ról is, de nem látja rajta a hiisz koronást, sőt a zsebeit is kikutatja, pénz azonban nem hogy húsz korona, de egy öt filléres sem kerül elő, — Hol a pénz, most már türelmemet vesztem! — szól a feleség ? — Hát rajtam van, — nadrágot vettem a húsz koronáért s mint ele­gáns ember, kihúzta magát és hetykén sétált az édesem előtt, ki az okozott kis ijedelemért és a férj leleményességeórt gyöngéden homlokon — csókolta az édest. Mondván: — Te, te édes, máskor ugye nem is­métled meg ezt ? Békési bölcsesség. Jó öreg krónikások sok-sok bolond­gombát jegyeztek föl már kis emberek görbe dolgairól. Hogy a rátótiak keresztbe vitték be az erdőbe a létrát s mikor nem haladtak sehogyan, kivágták az erdőt, vagy hogy a vásárhelyi parasztok télen zöld pápaszemet raktak a libák orrára, hogy a hóban tüvet legeljenek, meg hogy pl. a dorozsmaiak becsukták a kamarába a sza­marat egeret fogni. De se szeri, se száma az ilyes furcsa dolgoknak, amiket egymás bosszantására talált ki, -vagy amennyiben igazak, őriznek meg az emberek. Ezeknek a furcsaságoknak a számát szaporítjuk most egy jóízű békési esettel, amelyet egyik csütörtöki kuruclakomán elevenítettek föl. Hogy megtörtónt P, nem állitjuk, de hogy kitelhetett a néhai való bölcs öregektől, akiknek több v.olt a vágott dohányuk, mint az eszük, nagyon való szinü. Az eset pedig ez : A mult század hatvanas éveiben, ami­kor a mostaniakhoz hasonlo állapot ural­kodott a mi gyar firmamentum fölött, ke­rületi helytartó volt Bókésvármegyében a földi atyaúristen. Hát ennek a policáj­főnöknek az jutott eszébe, hogy kirándul Gyuláról Békésre és megvizsgálja, miként teljesiti a rebell n ció az ő parancsait és rendelkezéseit. Meg sem is állott a staféta Békésig a levelével, amelyben bejelentette érkezését. No, lett lótás-futás a kupakban. Egyik másik tanácsbéli a szöszt is pösznek mondta amikor meghallotta, hogy elkövet­kezik Békésre a fene nagy hatalmú policáj. A másik meg úgy összehúzta magát, mint a faluvégi guta. Nem sok idő volt azonban tanakodásra, mert a policáj úr már útban volt. Elhatá­rozták hát, hogy és mint fogadják a hely­tartót. — Igen ám, de ebben a községházá­ban fogadjuk ? — szólt a harmadik. Kicsi is, meg kivül belül meszeletlen. — Ez a legkisebb baj ! — mondogat­ták mások. Egy-két vászonépsóg hamar bemeszeli ós néhány óra múlva oly^n fehér lesz, hogy akár megvakulhat ragyogásától a policáj. Csakhogy most következett a nagyobb bökkenő. Kimondatott ugyanis közös meg­állapodással, hogy ha belül is kimeszeltetik d „tanátsterem", még kisebb lesz, úgyhogy el nem is férnek majd benne. Mivel pedig kívülről akár ítéletnapig meszelhetik a falat, annólkül, hogy kisebb lenne a szoba, de sőt nagyobb lesz a községháza, diktum­faktum, igy határoztatott. Ha megvannak Békés község leveles ládájában az erről

Next

/
Thumbnails
Contents