Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-22 / 24. szám

4 Államsegély az orosházi tanonckolának Az országosan jóliirü orosházi tnonciskola, mely évenkint szokott seélyeket kapni az államtól, ezévben is észesiilt ilynemű támogatásban. A keeskedelmi miniszter ugyanis kedden rkezett leiratával értesítette a varmevét hogy nevezett tanintézetnek a olyó és jövő esztendőre 300 korona egélyt utalványozott. ~ — Kaszárnyai eset. Kihalt a nótás jóLedv a kaszárnyák komor falai közül, la nincs kommandó, adjusztirung, egy>gy mogorva káromkodás, a silbak lépetnek egyhangú kopogása hangzik csak 3S a. bakafiuk szivéből sóhajok vegyüllek a levegőbe. És csak mindegyre szaoorodnak a sóhajok, amint többen és öbben kerülnek be ugy, amint ... De minek itt név. Mikor az anyag mind oly gen egyforma. Kékek mind sárga zsinórral. Csak egyiknek-másiknak jut sárga bizonytalan szinü mundér, mig másoknál a bakkancs rongyosabb vagy a zsinór kopottabb. Esetleg egy fejjel kimagaslik a többi közül. Különben mind egyformák, mint a „rüsztung"-juk. És szabad perceikben megtámasztják a sárga falakat, ahol a nap éri. Aztán nézik szomorúan, némán, amint újra kisérnek be egyet a sok közül Akik póttartalékosok és nem vonultak be a császár parancsára. Szuronyos csendőr vagy a „bereitsaft" kiséri a „szökevényt", aki után sir otthon a kenyér nélkül maradt asszony és gyerek. Hej, ha azok a néma en\berek ugy beszélhetnének, mint ahogy éreznek! Ilyen esetek napirenden fordulnak elő a csabai kaszárnyában. — Mezőberény vásárai. Mezőberény közönsége már évek óta óhajtott egynémelyes szükséges reformokat vásárai rendjének a szabályozására. E reformok végre teljesedésbe mentek, mert amint a kereskedelmi miniszter értesítette az alispánt, megengedte, hogy minden év április hó 8, julius 19 és október 6-ikát megelőző szombat és vasárnapra eső országos vásárok ezentúl állandóan három napon át tartassanak olyanképpen, hogy a fentjelzett határnapok előtti pénteki napon szarvasmarha és juhvásár, szombaton lóvásár és vasárnap kirakodó vásár tartassák. — A csorvási csodadoktor gyógyít. Egyik közelmúlt lapszámunkban jeleztük, hogy Mészáros Endre, csorvási kuruzsló csodadoktor ismét gyógyit a vidéken. A híressé lett katonafelcser legutóbb Szentesre rándult ki, s ottani viselt dolgairól is irtunk már egyet-mást. A hírekből, mint most tudósítónk értesít, való igaz az, hogy a csorvási kuruzsló Szentesen vendégszerepelt, többen föl is keresték, akiknek a körmét tudálékos arccal meg is vizsgálta, az eredmény azonban — szentesi értesítés szerint — egyelőre még, sajnos, várat magára. — Különben örülhetnek is a páciensek, hogy minden eredmény nélkül sikerült kiheverniök a kezelést. A gyógyszer hatása eddig csak azoknál jelentkezett, a kiknek a neves csodadoktor keserűsót rendelt. — Leányegyesölet Szarvason. A Szarvason felvetődött női kaszinózás szerencsétlen eszméjénél egy sokkalta ideáli sabb és értékesebb eszmét valósítottak meg az elmúlt napokban. Weinberger Fanni, a jeles nőnevelő tanárnő kezdeményezésére ugyanis megalakították a szarvasi leányok egyesületét, amelynek hivatása lesz a mai széthúzó, semmivel nem törődő társadalmat pezsgő életre hoznia. Az eszme nagy tetszéssel találkozott Szarvas egész úri társadalmában, s az alakuló gyűlés nevezett lelkes tanárnő vezetésével 40 tagú bizottságot küldött ki az alapszabályok kidolgozására. Asszonyok a kaszinóban. A feminizmus hódit, még az ártatlan, familiáris provincián is. Legújabban — Uram bocsá' — a szarvasi asszonyok habarodtak bele a férfiak dolgába, nyilván egy-kettő közülük megirigyelte a budapesti trracscs-kávéházak nőpublikumának családrontó időtókozlását. A szarvasi asszonyok körében ugyanis — mint tudósítónk jelenti, — mozgalom indult meg a kaszinóbajárás érdekében, Hogy az asszonyok a hét minden egy napján kiszoríthassák a tarokk és egyóbb kompániákat a kaszinó füstös falai közül és olvasshassanak, no meg hogy egynémely intimebb dolgokat megbeszélhessenek, ami másként annyit jelent, mint pletyka. Nem akarjuk eleve s; vádolni a szarvasi nőket, de bizony nem tehetünk róla, ha mi a nőket csak otthon látjuk nőnek. És azt hisszük, ilyenféleképpen vélekednek a szarvasi urak is, akik valószínűleg lefújják az asszonyok kaszinózásának tervét. Nagyon helyesen ós jogosan! — Az orosháza—csongrádi vasútvonal. Az orosháza—szentes—csongrádi vasút voalszakaszát, mint értesülünk, május 1-ón adják át a közforgalomnak. Az államvasutak tavaszi menetrendjében már meg is van állapítva ennek'az uj vasútvonalnak a menetrendje május hó 1-től. — A kivándorlók sorsa. A belügyminiszter a héten leiratot intézett az összes törvényhatóságokhoz, az Amerikába kivándorolt magyar alattvalók hozzátartozóinak sorsa tárgyában. A kivándorlók jpilönösen az északamerikai EgyesültÁllamokban vannak kitéve baleseteknek és szerencsétlenségeknek. A külügyi kormány éppen ezért különös gondot fordít arra, hogy az ószakamerikai államokban elhunyt kivándorlóknak itthon maradt hozzátartozói megfelelő kárpótlásban részesüljenek. A magyarországi alsóbb hatóságok nemhogy azonban segítenék a kormányt tevékenységében, hanem nagyon sokszor az adatokat oly felületesen szolgáltatják be a kormányhoz, hogy az eljárást csaknem teljesen megakasztják, Igy a többek között csaknem minden alkalommal magyar vagy horvát nyelvű meghatalmazásokat állítanak ki, jóllehet, csak angol nyelvű meghatalmazások szabályszerűek. Á belügyminiszter éppen ezért szigorúan utasítja a törvényhatóságokat, hogy az alsóbb hatóságok működését ellenőrizzók és intézkedjenek, hogy hasonló szabálytalanságok ne forduljanak elő. A miniszter leirata Békésmegyében is aktuális, amennyiben a vármegye területéről a kivándorlás napról-napra ijesztőbb arányokat ölt. — Egy gazda tragédiája Három nap óta tragikus eset foglalkoztatja Endrőd lakosságát. A község egyik jobbmódu, józanóletü gazdája, KÍabszeg Mátyás esete, akit halva találták tanyai lakásán. KÍabszeg, akiről megállapították, hogy öngyilkosság áldozata, felakasztotta magát, Öngyilkosságának oka ismeretlen, de minden jel arra mutat, hogy tettét pillanatnyi elmezavarban követte el. A 36 éves gazda halálát feleségén kivül öt neveletlen árvája siratja. — Lókötés. B a r t a József gazdának az orosházi határban levő tanyájáról tegnapelőtt éjjel két lovat kötöttek el feljes felszereléssel. A lókötésről táviratilag értesítették az orosházi ós csabai rendőrséget, errefelé azonban aligha menekültek a lókötők, mert eddig nem akadtak nyomukra. A lókötők különben valószínűleg kóbor cigányok, akiknek tavasz beálltával megkezdődött a szezonjuk. — Ismételt figyelmeztetés. Az orosházi főszolgabíró tudatja, hogy gróf Z s e1 é n s z k y Róbert kakasszéki gazdaságának intézője a szarkáknak strichinnel való mérgezésére engedélyt kapott. A környékbeli lakosság ennélfogva figyelmeztetik, hogy a mérgezés húsdarab ós tojással történik, óvakodni kell tehát úgy ezeknek, mint a mérgezve elhullott szarkák elviteléről. — Nyilvános köszönet. Friedmann Mórné úrnőnél József napon vigadó kis baráti kör jókedvében sem feledkezett meg a szükölködőkről s azok részére beküldött 22 koronát, miért is hálás köszönetét fejezi ki ezúttal az izr. nőegylet nevében F u c h s Jakabné, elnök. — Elfogott tolvajok. Kedden két régi bűn elkövetőjót szállították be a gyulai törvényszék fogházába. Az egyik R e scsik János csabai póksegéd, aki három évvel ezelőtt a gazdája pénztárcáját emelte el. A csendőrség Szabadkán tartóztatta le a körözött tolvajt. A másik letartóztott egyén D u rn e Ilié béreslegény, aki Birkás János gerendási gazdaembernek az óráját lopta el. Dumet a dobresti csendőrök szolgáltatták az igazságszolgáltatás kezére. Az Uránia Csabán. Ma vonul be Csabára az Uránia tudományos színház, amely három estén át kellemes szellemi élvezetben fogja részesíteni Csaba közönségét. Az ezen alkalommal szinre kerülő művek szerzői egytől egyig kiváló tagjai a főváros irók gárdájának, ami magában';véve is garanciát nyújt a tartalom és összeállítás kitűnő voltáról a péntek esti előadáson. Mint elsőt, az elsők között emeljük ki Pékár Gyulát, kinek nevéhez a budapesti anyaszinház legszebb sikerei fűződnek s kinek elsőül bemutatóra kerülő „Párisi asszonya" a színház egyik legfényesebb atrakciója volt. Ebben a darabban a Pékár Gyula tudásának, finom szellemességének minden varázsa megnyilatkozik s a legnevesebb francia művészek képeivel és a remek mozgófényképekkel illusztrált szöveg olyan bravúros rajzot ad a modern Babylon asszonyáról, amilyet talán maga a francia irodalom sem tud felmutatni. Az első felvonás tulajdonkópen egy történelmi elmefuttatás, mely a tudós széleskörű áttekintésével kalandozza be a „grand nation" évezredes életét ós ügyesen markolja össze mindazokat az eseményeket, melyek a párisi asszony véralkatának és jellemének kialakulásához hozzájárultak. Szebben már nem is lehetne visszavezetni a mai könnyűvérü parisienne genealógiáját, melyhez a megfejtés kulcsát az asszonyi természet örök törvénye adja: megalázkodni az erős előtt, hogy a gyöngeség fegyvereivel diadalmaskodni lehessen felette. Mert a párisi asszony sem tett egyebet századokon át, minthogy csókjaival csábította a számos hóditót, aki leigázására jött el. Az ennek nyomában fásult vérkeverekedés kölcsönözte a francia nőnek azon vonásokat, melyekkel ma is uralkodik Páris felett, sőt bizonyos értelmében az egész világ felett is. A második felvonás a modern parisienne nappali életének van szentelve. Mint egy káprázatos kaleidoszkóp tárul fel előttünk az az idegemésztő, lázas élet, melyben minden mozzanatot megmételyez a dekadencia. A reggeli toalettétől fogva percre van itt kimérve minden : a sótalovaglás, a pletyka, a nevesebb mesterek műtermeinek meglátogatása, a vásárlások, a reggeli, a látogatások, a találkák, szóval minden, de minden, S ebben a zajos világban, mely telve van szellemességgel és mosolylyal, testileg elfajul a párisi asszony s természet rendelte magasabb hivatására kóptelennó lesz. Az anyai méltóság utópia kezd lenni s Németország a születések arányával is mindennap egy csatát nyer Franciaország felett. Csupa ötlet, csupa talpraesett-megfigyelés ez a felvonás. A harmadik rész; „Páris éjjel." Itt lüktet a világváros ütőere legidegesebben, itt pezseg az a szemfónyesztő élet, melynek központja a párisi asszony, aki szépségének és szellemének minden fegyverével itt aratja percről-percre a legszomorúbb diadalokat. A színházak, orfeumok, müvószkorcsmák és kávéházak bünvilágának izzó levegőjében forog, csillog ez a dómon, aki a szive helyett az eszével szeret, kit testének, vérének minden ize arra predesztinált, hogy virtuóza legyen a gyönyöröknek s járja a bün skáláját a Moulin Rouge, Olympía, vagy egyébb mulatók, kábító forgatagában. És ezek adják ma a párisi asszony karakterisztikus típusát. Pálcát kell törni felettük, de óvatosan, hogy ítéletünk ne legyen hazug. Mort az a párisi nő, akit a modern szellem ma ilyen alakban állit elénk, holnap egy uj korszak fuvallatára magasztos erények képviselője lesz. Örökös hullámzás az ő egész leszármazása, egész élete, melyben az ellentétes végleteken belül minden sül.yedés ellensúlyozására meg van az emelkedés is. Mozgó képei szenzációs hatásúak. Az első felvonásban a versaillesi királyi udvar szórakozásai. Mária Antoinette lefejeztetése páratlanul fényes kilátásuak. A másik felvonás telve van az elegáns élet legérdekesebb mozzanatainak feltüntetésével. A harmadik pedig csupa tánc, csupa színpadi jelenet. Egyik szebb a másiknál. 24. A vadregényes Skóciával nyújt műélvezetet az igazgazgatóság az érdeklődőknek. Elvonul szemeink előtt a Skócia múltja, végig járjuk természeti szépségeit, mély megilletődéssel nézzük Skóciának képekben megjelenő történeti múltját, mely egy Stuart Máriát, egy Knox Jánost vall büszkén szülöttének. Még most is anyai aggodalommal féltve őrzi Stuart Mária hálószobáját, melyet hűen visszad az Uránia. S mily kedvesek azok a nép szokások, a kardtánc, felföldi tánc, játék a jégen, hondi nyárspolgár rudvetési játékban stb. stb. mind igen tanulságos és élvezetes képek. A támogatást és pártolást az Uránia méltán megérdemli. Sok tanulságos és érdekes jelenség ragadja meg figyelmünket, amit az életben mindenki érvényesíthet. 25-én este lesz az utolsó előadás ós szinre kerül az Orosz-japán háború, melyre különösen felhívjuk olvasóink figyelmét. A darabot Strausz Adolf irta a háborúban kiküldött hadtudósitók nyomán. A képek és mozgók és eredeti rajzok is fénykép után készültek. Tarkaságok. Az elfelejtett húsz korona. Egy csabai, számottevő osztályhoz tartozó férj, ki azonban élete párja jóvoltából és bőkezűségéből csak vasárnap és sátoros ünnepeken részesül egytől két koronáig terjedő zsebpénzben, a napokban tekintélyes összeghez jutott, de nem saját céljaira, hanem hogy fizetéseket teljesítsen s ha az megtörtént, a nagy összegből viszszajáró húsz koronát okvetlenül szolgáltassa vissza, mert élete párja jól ismeri a férj feledékenységét s igy ismételten figyelmeztette: — A húsz koronát azonban, mit visz-* szakapsz, el ne felejtsd! A férj fizetett, a húsz koronát pedig nem adta vissza. Férj és feleség csak késő délután találkozott össze. Mikor gyöngéden kérdőre vonta feledókenységeért a felesége, azzal vágta ki magát, hogy nem kapott vissza ott, hol tizetett, semmit . . . — Hiszen akkor te többet fizettél! — Akkor úgy kell lenni, édesem. De az édes nem nyugodott meg. Manapság lrász korona nagy pónz s megindult a nyomozás a pónz után, mig végre kisült, hogy férj uram csakugyan átvette a pénzt. — Hol a pénz édesem ? — szólt most az asszony gyöngéden — hiszen átvetted. — Azt mondják, hogy átvettem ? — szólt a férj — akkor rajtam van. — Rajtad van. Hogy mondhatsz ilyent. Hol van? — Csah ismét azt mondhatom, hogy rajtam vau. Megforgatja a feleség az édest jobbról is, de nem látja rajta a hiisz koronást, sőt a zsebeit is kikutatja, pénz azonban nem hogy húsz korona, de egy öt filléres sem kerül elő, — Hol a pénz, most már türelmemet vesztem! — szól a feleség ? — Hát rajtam van, — nadrágot vettem a húsz koronáért s mint elegáns ember, kihúzta magát és hetykén sétált az édesem előtt, ki az okozott kis ijedelemért és a férj leleményességeórt gyöngéden homlokon — csókolta az édest. Mondván: — Te, te édes, máskor ugye nem ismétled meg ezt ? Békési bölcsesség. Jó öreg krónikások sok-sok bolondgombát jegyeztek föl már kis emberek görbe dolgairól. Hogy a rátótiak keresztbe vitték be az erdőbe a létrát s mikor nem haladtak sehogyan, kivágták az erdőt, vagy hogy a vásárhelyi parasztok télen zöld pápaszemet raktak a libák orrára, hogy a hóban tüvet legeljenek, meg hogy pl. a dorozsmaiak becsukták a kamarába a szamarat egeret fogni. De se szeri, se száma az ilyes furcsa dolgoknak, amiket egymás bosszantására talált ki, -vagy amennyiben igazak, őriznek meg az emberek. Ezeknek a furcsaságoknak a számát szaporítjuk most egy jóízű békési esettel, amelyet egyik csütörtöki kuruclakomán elevenítettek föl. Hogy megtörtónt P, nem állitjuk, de hogy kitelhetett a néhai való bölcs öregektől, akiknek több v.olt a vágott dohányuk, mint az eszük, nagyon való szinü. Az eset pedig ez : A mult század hatvanas éveiben, amikor a mostaniakhoz hasonlo állapot uralkodott a mi gyar firmamentum fölött, kerületi helytartó volt Bókésvármegyében a földi atyaúristen. Hát ennek a policájfőnöknek az jutott eszébe, hogy kirándul Gyuláról Békésre és megvizsgálja, miként teljesiti a rebell n ció az ő parancsait és rendelkezéseit. Meg sem is állott a staféta Békésig a levelével, amelyben bejelentette érkezését. No, lett lótás-futás a kupakban. Egyik másik tanácsbéli a szöszt is pösznek mondta amikor meghallotta, hogy elkövetkezik Békésre a fene nagy hatalmú policáj. A másik meg úgy összehúzta magát, mint a faluvégi guta. Nem sok idő volt azonban tanakodásra, mert a policáj úr már útban volt. Elhatározták hát, hogy és mint fogadják a helytartót. — Igen ám, de ebben a községházában fogadjuk ? — szólt a harmadik. Kicsi is, meg kivül belül meszeletlen. — Ez a legkisebb baj ! — mondogatták mások. Egy-két vászonépsóg hamar bemeszeli ós néhány óra múlva oly^n fehér lesz, hogy akár megvakulhat ragyogásától a policáj. Csakhogy most következett a nagyobb bökkenő. Kimondatott ugyanis közös megállapodással, hogy ha belül is kimeszeltetik d „tanátsterem", még kisebb lesz, úgyhogy el nem is férnek majd benne. Mivel pedig kívülről akár ítéletnapig meszelhetik a falat, annólkül, hogy kisebb lenne a szoba, de sőt nagyobb lesz a községháza, diktumfaktum, igy határoztatott. Ha megvannak Békés község leveles ládájában az erről