Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-22 / 24. szám

8 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. március 11 idő óta oly alakulatot vettek, hogy azok szabályozása tárgyalást tett szükségessé ; a viszonyokkal ismerős oldalról kővetkezőket jelentik nekünk: BáróiKönigswarter Hermann az atyjától örökölt circa 30,000000 korona vagyont örökölt, bár az atyja rendelkezése folytán ez a vagyon nagyobb kötelezettségekkel, úgymint járadék, hagyomány volt megterhelve, mégis e kötelezettségnek nemcsak teljes mérvben tett eleget, hanem egyes fizetéseket és segélyeket önként megkétszerezte. Atyjának végrendelete ezenfelül arra is kötelezte, hogy vallásváltoztatás esetére 1 millió forintot fizessen meghatározott jótékonycélokra; ennek iz eleget tett. Versenyistállója ós egyéb szükségletei annyira igénybe vették pénzügyeit, hogy kénytelen volt ingatlanait jelzálogokkal megterhelni ; különösen igen tekintélyes összegeket vett fel cseh és magyar birtokaira és hét bécsi házára, ezenfelül egy magyar pénzintézet 2"8 millió korona követelését összes ingatlanaira előjegyeztette, azt hiszik, hogy a báró tartozásai a 10 millió koronát meghaladják. A báró érdekében folytatott tárgyalások kedvező eredményt Ígérnek, minden esetre a rendezés nagy áldozatokba fog kerülni. A vagyonok értékesítése nehézségekbe nem ütközik, mert egynehány pénzintézet és egy nagyobb magánhitelező követeléséről van szó, kik készséggel támogatják a rendezést. A báró jogtanácsosa az AngolOsztrák bankkal folytatott tárgyalásokat, e: ek azonban megszakadtak s ezidőszerint kilátás van arra, hogy a rendezés pénzintézetek intervenciója nélkül is sikerülni fog. Ez idő szerint az a cél, hogy a bécsi házakat eladják, — továbbá értékesítik a versenyistállót, s a 2 millió korona értékű képtárat, s ezen vételárával rendezik a tartozásokat. Iiyképen sikerülni fog a báró vagyonának tetemes részét megmenteni. Csabai úrnők Kossuth emlékének. Kedden feketebetüs napot jelzett a kalendárium. De azért ünnepe volt a magyar nemzetnek. A hálás emlékezésnek, a kegyeletnek az ünnepe. Évforduló, amelynek tizenkét évvel előtte, zöldelő márciusi napon, messze hazájától, Itáliának kéklő ege alatt hunyta le örök álomra szemeit nagy Kossuth Lajos. Hatalmas, nagy, fenséges eszmét hirdet a magyar nemzetnek a Kossuth név. Hirdeti a legszentebb nemzeti gondolatot, a legmagasztosabb megvalósulását a honfiúi reménynek, hirdeti a magyar haza szabadságát, függetlenségét és mindennek egyenlőségét. Kossuth! Ebben a névben született, testesedett és győzött a nemzeti lelkesedés, amelynek örökkön égő tüzét a nemzet útjelző fáklyául ez a név éleszti, táplálja. Ezért öltözött szivében gyászba kedden az egész magyarság. És meggyújtotta emlékezetének, kegyeletének mécseseit. Áldoztak a csabai úrasszonyok. Elvitték kegyeletüknek babérjait az eszméiben is örökké élő nagy halott ércszobrához, i Impozáns és lélekemelő volt az az aktus. Csaba vezető úrasszonyai és bájos urleányai kedden délután fél 4 órakor gyülekeztek a főgimnázium tornacsarnokában, ahonnan négy órakor voj nultak Kossuth szobra elé, melyet akkor már körülhullámzott a tanintézetek ifjúsága. Amint a szobor elé értek, fölcsendült a diákok ajkán a Hymnusz, majd a Ne sirj, ne sirj Kossuth Lajos kezdetű dal, melyeket az úrhölgyek is együtt énekeltek. Előbb F á b r y Károlyné kilépett a sorból és a hölgyek hatalmas szép koszorúját Csaba úrasszonyai nevében rövid beszéd kíséretében a szobor talapzatára helyezte. Emléked örökké ól szivünkben, mondotta a többek között, majd virágot szórtak a szoborra a hölgyek s négy remek ibolyacsokrot helyeztek el a szoborra. A koszorút és a csokrokat L i s k a Lipót városi kertész készítette, majd a Szózat akkordjai zárták be az ünnepséget, mely után az ifjúság elvonult. A csabai úrasszonyok diszes koszorújának nemzetiszin szalagján e szavak állanak : „Kossuth apánknak a békéscsabai nők." Ösztöndíj és segély iparosoknak. A vén cigány vonója nem annyira elnyűtt, mint az a jajongás, panaszkodás, mit iparunk szegényes, küzködő sorsa miatt viszünk végbe. De bármennyire is elkopott ez a tárgy, Júnos-untalan kénytelenek vagyunk foglalkozni, hogy az ipari szellemet a maga hivatott nívójára emeljük. És ha van oka panaszkodni a magyar iparosnak, százszorosan jogosult azok özvegyeinek és árváinak, akik minden támasz nélkül maradnak. Ám azért van a humanizmus, hogy segítsen a szegény iparosokon és ezek árváin, özvegyein. Mindenkor voltak és vannak nemesen gondolkozó emberbarálom én a becsületedet. Éppen dolgom van ma az ispánéknál ... Az öregnek tályog keletkezet a testén. Egy füst alatt elintézem mind a kettőt. Délben a doktor a méhesben diskurált Piroskával. — Kedves kisasszony,'

smint a család háziorvosa beszélek. Nem lennék becsületes ember, ha egy pillanatig hímeznék hámoznék, ha egy betűt is eltagadnék . . . Á Péter nem ember . . . — Nem ember ? — kérdezte a meglepett leány nagy szemet meresztve. Nem, tudniillik orvosi szempontból. Már hónapok óta a kezdődő őrültség jeleit tapasztaltam rajta Jézus Mária! — sipított az ispánkisasszony. — Szomorú dolog, — folytatta a doktor — az egész család kétségbe van esve. Feleségem egész éjjel halkan zokog egy sarokban. — De én nem vettem észre semmit. — Éppen ez az, azok a jelenségek még most burkoltak. De például tegnapelőtt . . . Tegnapelőtt? — Igen, leharapta a tanyásné fülét. — No Isten! Igen, a boldogtalan gyanutlanul fejte a tehenet, Péter egyszerre odaugrik s krakk, leharapja a fülét . . . Alig tudtam visszavarrni . . . A mellette álló ispánleány sírni kezdett és kiegészítésképp a kezét tördelte : — Ha én ezt tudtam volna! Bizony hálát adhat az istennek, hogy megvari a két füle épségben, hogy nekem kellett odavarrni . . . Harmadnap délután a kegyelmes asszonynál nagy uzsonna volt. A doktor egész családja az asztalnál ült Péter a kegyelmes asszony mellett ügyetlenkedett. Éppen harmadszor ejtette a földre a vajas kenyeret. A doktor maliciózus megjegyzéseket tett. Nagyon szórakozott ma az a fiu . . . Hehe! A kegyelmes asszony ismét elpirult. Már menyasszonyának tekintette magát. A doktor ugyanis kózzel-lábbal forszírozta a dolgot. Főleg egészségügyi tekintetből. Biztosította a fiatal özvegyet, hogy örökre megszabadul a^kinzó főfájástól. — És legalább nem kell azt az ostoba fenacetint szedni. A beszélgetés egyre bizalmasabb, családiasabb karaktert öltött. Minden szó egy-egy rejtett célzás volt a közelben kötetendő frigyre. Péter is beleélte magát a helyzetbe. Minthogy a kegyelmes asszony mellett ült, illőnek tartotta, néha hozzá hajolni s halkan mondani valamit. Ami éppen eszébe jutott. Mikor éppen valami nagy banálist próbált a fülébe súgni, megnyilt az ebédlő ajtaja s az ispánkisasszony lépett be. Hangosan felkiáltott: — Kegyelmes asszony, vigyázzon az istenért! — Miért? — Mert leharapja fület. — Kicsoda ? — Ő, ő . . . / Péterre mutatott, ki zavartan rágta a bajuszát. — De miért harapná le a fülemet ? — kérdezte a kegyelmes asszony csodálkozva. — Mert az a betegsége, szegénynek. Jaj, jaj! Vigyék el,"doktor ur, ne engedje, hogy a kegyelmes asszonyt . . . A doktor csillapitólag intett: — Ne féljen, kisasszony, a doktor jelenlétében nem történik baj. — De mi ez ? — kérdezte az özvegy altábornagyné nyugtalankodva. — Semmi, — válaszolt a doktor látható zavarral — valaki megbolondult. — De kicsoda ? — Kérem, azt nem merem könnyelműen eldönteni. Majd előbb megvizsgálom. | rátok, akik ezekről is gondoskodnak. Ilyen iparosokat segélyező ösztöndijat kettőt is kezel a kereskedelmi minisztérium. Ez alapítványok kamatait évente kiosztják az arra érdemes szegényeknek. A pályázatot mostanában írták ki ez ösztöndijakra és erről az aradi kereskedelmi és iparkamara hosszabb átiratban értesítette a csabai és a megye többi ipartestületeit. Az átiratból tájékoztatásul az alábbi részleteket közöljük : A kiadandó ösztöndijak alapitványai egyenkint 40—40 ezer koronát tesznek ki, s mindkettőt a magyar állam kezeli. Az elsőt Mária Valéria alapítvány, a másikat Goldberger alapítvány címén. Az első alapítványt Voiglender Frigyes bécsi lakos tette 1868, a másikat egy évvel korábban Goldberger Antal. Az előbbi alapítványnak két ösztöndija van, egyenkint 1082-1088 koronát kötelező összeggel. Ez ösztöndijakért folyamodhatnak szegénysorsú, maguk szakmájában kiváló, józan életű, olyan kezdő fiatal, magyar honos iparos mesterek, vagy idősebb segédek, akik továbbképzés céljából, vagy mühelyberendezés, illetve annak tökéletesítése céljából, vagy forgó tőke gyanánt használják, kik apjuk iparát folytatják, attól az iparüzletet átvették, vagy átvenni akarják. Ez ösztöndijat odaítélheti az állam tanulmányát céljára is fiatal törekvő iparosoknak. A másik alapítványnak a kamatait 7 egyenlő részre osztva egy-egy pályázó 300— 300 korona ösztöndijat' kap. Ez ösztöndijakra csakis elhunyt iparosok özvegyei vagy árvái pályázhatnak és mindkét pályázatnak a határideje március 31. A pályázatok az aradi és iparkamarához • nyújtandók be, ahol illetőleg az ipartestületeknél a pályázat részletes föltételei is megtudhatók. Egy uj párt zászlóbontása. A szocialista parasztpárt. Leghelyesebb lenne, ha azt mondanók : Szakadás az újjászervezett szociálista földmunkások pártjában. De hát mindez nem tartozik reánk. Mi csak a száraz tényeket regisztráljuk, miért és hogyan bontott zászlót a parasztpárttal Áchim L. András, Csaba volt követe és a Népegylet képviselőjelöltje. Vasárnap délután fél 3 órára mintegy 1500 ember gyűlt egybe a kispiac téren, várva a parasztpárt zászlóbontását. Pontosan a kitűzött időre megérkezett Áchim L. András a vidéki vendégekkel : Schriffert József, Fényfy Kálmán, Gál Gergely (Nagyszalonta), Kardhordó Árpád, Havasi Hermann, Darabos János stb. Az emelvényen Pollák Arnold éljent intonált, mit a hallgatóság tovább zúgott s beszélni kezdett Darabos János elnök, majd Áchim L. András. A szocialista parasztpárt zászlóbontásához elmaradhatlan a helyi politika : ismételt feltálalása a kórházi sikkasztásnak, erősen színezve, az útlevelek kiadása körüli panamája egy rendőrségi írnoknak, mindez ez elöljáróság büneül betudva. Azért kell a szociálista parasztpárt, hogy a kisembereknek is legyen szószólójuk a parlamentben és hogy az általános választói jog, a fokozatos adórendszer megvalósuljon. Hibáztatja Áchim az öszszes politikai pártokat, hogy 39 év alatt semmit sem valósítottak meg s most ,azt hiszi az ellenzék, ha piros-fehérzöld eledelt eszik a nemzet, akkor megjvan a boldogság és függetlenség. Erős (legyen a nemzet közgazdaságilag, a népnek ne korogjon a gyomra, s akkor egy edzett, hazaszeretettől áthatott sereggel megvédhető az alkotmány bástyája, melyet Kossuth és Apponyi is előbb felépíteni akarnak, de mig ez megtörténhetik, addig a nyomor az embereket idegen földre üldözi. Ott hagyta az újjászervezett szociálista tábort, mert meggyőződött, hogy az nem a szegény nép javát akarja. Nigrinyi János pártjegyző olvasta fel ezután a határozati javaslatot, melyhez már előzőleg az ország 118 szervezete jelentette ki hozzájárulását. A határozati javaslatot a hallgatóság elfogadta s igy a szocialista parasztpárt megalakult. Gál Gergely, nagyszalontai gazda és szocialista-vezér keresetlen szavakkal tárta fel ezután a pártalakulásnak igazi indokait. M e z ő f. i Vilmos, ahelyett, hogy a testvéri szeretetet, mely a szocialista" tan alapfeltétele, hirdette volna, az egymás iránti gyűlöletet annyira szította Nagyszalontán, hogy szinte félelmessé vált a község belbékéje. S t e 11 e mindezt Mezőfi azért, hogy mértéktelen gazdagodási vágyát kielégíthesse s a munkásnépet, az egész szervezetet önző céljaira felhasználhassa. Az uj szocialista parasztpárthoz szintén csatlakozik. F é n y f i Kálmán, egy budapesti függetlenségi asztaltársaság elnöke, erős hangú szónok, szintén üdvözli a parasztpártot, s hiszi, hogy megint Áchim L. Andrást küldi Csaba a parlamentbe. Majd a 48-as márciusi eseményeket méltatta s bár hanggal birta, hatást nem keltett. A Himnusz eléneklésével nyert befejezést a pártalakulás; Visszatetszést keltet, hogy a Himnusz eléneklése alatt az emelvényen ülők mind felállottak, csak éppen az uj párt zászlóbontója, Áchim L. András maradt ülve. Az uj pártalakulásra két sürgöny is érkezett. Egyiket M a k a i Zsiga, a volt székely képviselő, a másikat C s á n y i János küldte. Mindketten üdvözölték az uj pártot. Schriffert József, a volt gyulai követ, bár jelen volt, beszédet nem mondott, a vezetőség előtt pedig ugy nyilatkozott, hogy ő még nem csatlakozik a párthoz, mert ő 48-as és függetlenségi párt programja alapján lett megválasztva. A csabai Kereskedők Egyesületének bajai. Még nincs három éve, hogy a 80-as években oly virágzó és tényleg életerőtől lüktető kereskedő ifjak egyletet, kétszeri részvétlenség, közöny okozta tetszhalálozásból uj életre keltette a megyei kereskedelmi világ köztisztelt nesztora : D é c s e y József. Hogy az egyesület prosperálása biztosittassék, s hogy ne csak az ifjak, de az önálló kereskedők is bírjanak egyesülettel, az alapszabályokat ily értelemben alkották meg : egyenlő j o g ok a t biztosítva mindkét félnek, d e nem egyenlő terheket, mert mig az önálló kereskedők 20 korona járulékot fizetnek, az ifjak csak évi 12 koronát. S megtörtént a megfelelő helyiség nagyköltséges, stylszerü berendezése kölcsönpénzzel, az önállók jótállása mellett s az egyesületi élet sehogysem bírt életerőre kapni s ennek következménye leginkább a tagdíjhátralék növekedésében mutatkozott. Ami élet volt az egyesület falai között, azt az ifjak vitték, de különösen a közgyűléseken tűntek ki ezek az „ezt akarjuk, igy akarjuk, ezt nem akarjuk" kihívó módon való hangoztatásával. A legutóbbi közgyűlésen, látva az öuálló kereskedők az ifjak egynémelyikének nagyon is követelődző' magatartását s társaira való terrorizmusát, levonták a következtetést, s most ott áll az ügy, hogy talán ismét tetszhalottá lesz az egyesület, ha az ifjak magukra maradnak. De aligha sikerül a tervbe vett kereskedelmi csarnok, mert Csabán nincs egyesületi, hanem csak kávéházi élet van. Lehet egy egyesület bármily komforttal berendezve, legyenek tagjai szép számmal, ha nincs kávéházzal kapcsolatban, helyiségei üresen maradnak. Az !eg.yesület válságával foglalkozott vasárnap délelőtt az uj választmány, de foglalkoztak már előzőleg az ifjak is az általuk teremtett helyzettel s miután meg vannak győződve, hogy eg.ymagok az egyesületet fentartani nem képesek s a jelenleginek előnyeit csakis ők maguk élvezik, mert az önállók ritkán keresik fel a helyiséget, dicsérendő belátással azon vannak, hogy a keletkezett ellentét elsimuljon s az egyesület élete, különösen azok részvételével, kik a kereskedelmi csarnokot óhajtják, fellendüljön. A választmány pedig azt határozta, hogy április 1-én rendkívüli közgyűlésre hívja össze a tagokat, melyen oly irányú alapszabály módosítást ajánl, hogy az egylet tagja csak a 20-ik évet betöltölt ifjú lehet, a választmányba az ifjak az eddig 10 tag helyett csak ötöt választhatnak. Az alapszabályok ilyetén való módosításával remélik az ellentéteket elsimítani, az egyletet fentarthatni, a sajnosan észlelhető feloszlási procedúrát megakadályozni. -y. Ki akar kis katona lenni? Nyugodjanak meg azok, akik kibérelték maguknak a hazafiságot, nem sorozásról, sem önkéntes katonai szolgálatba lépésről van szó. Csak arról, hogy ki akar alapitványos vagy félfizetéses módon katonatiszt lenni, illetőleg magát azzá képezni. Tény az, hogy nem igen sokan törik a tollúkat a kadét egyenruha után.