Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-22 / 24. szám

Békéscsaba, 1906. XXXIII-ik évfolyam. 24-ik szám. Csütörtök, március 22. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét itlető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI LAP Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön. EltŐFIZBTÉSI 01.1 : F.gész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Laptulajdonos: Dr. SAILER VII.MOS PALATÍNUS JÓZSEF. SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Berendezkedve. Békésosaba, március 21. Hires-neves Sárospatak valamilyen rendje klastromának volt egy perjele, akinek a história, no meg az anekdota ma is emlegeti a nevét. Bizonyos Kopácsy nevezetű ember volt ez a perjel. Erről jegyezte föl a krónika, hogy egy szép napon gondolt egyet és kettő lett belőle, mert sutba dobta a csuhát és feleségül vett valami hirés szép özvegyasszonyt. Amikor pedig Sztáray nevű kollegája nagy szemeket meresztett erre az istentelenségre, igy szólott hozzá: - Kövesd Kopácsyt! Azután jó Sztáray tiszteletes sem meresztett már oly nagy szemeket. Ellenkezőleg ő is gondolt egyet, szintén sutba dobta a csuhát és követte Kopácsyt. Ilyenformán kezdte a diktálást Bécs is. Kövesd Fejérváryt, Kristóffyt ecta. És igy támadtak a kisebb és mindig kisebb bécsi földi atyauristenek, akiknek a segitő hatalmával a szuronyok erdejére támaszkodva, ha nem is kényelmesen, de nem is nagy fáradtsággal berendezkedett az abszolutizmus. Es ma már szinte sztoikus édelgéssel pipálgatnak a hatalmon ülők, fütyülvén mindenre, ami nemzetiszínű és tartalmú. Nemsokára meglesz a békeklub is, ahová elhaladnak a haladók és a magyar törzs be lesz hódolva, úgy hogy a törökvilág idején se különben. Csak természetes tehát, hogy választásokra gondolni is vakmerőség. Hogy választatnának, mikor az ő politikájuk a feloszlatás. Ellenkezőleg elhalasztják a választásokat, legföljebb | ha csak őszre rendelik el, hogy alkotmányosdi szine legyen a végzetes játéknak. No meg akkorra remél valamelyes tábort is a hatalom, ha pedig nem lesz, hát ugy is jó lesz. Egyszerűen elnapolják újra az üléseket, amely módszer eddig is bevált. Mert rajtunk beválik minden jó és gonosz kísérlet, legyen az mézesmadzaggal való kenegetés vagy érvágás. Mert a mi birkatürelmünk kimeríthetetlen és az élhetetlenségünk nagyobb a Csimborasszónál. Kopott, de igaz az a közmondás: eső után késő a köpönyeg. Ne is igen rágódjunk az elmultakon, mert az előre való igyekezetünkben nem igen válhatik javunkra. — Hanem, amit ránk mért nem a sors, hanem a saját önkezünk, viseljük megadással, türjünk, amig tűrhetünk és dolgozzunk, ismét csak dolgozzunk, hogy ha majd eljő a virradat ideje, jólétben, anyagi erőknek tulajdonába méltán köszönthessük az uj, a szebb korszakot. A munkát, mely a haza felvirágzásának első és elkerülhetetlen föltétele, nem pótolhat ítéletnapig való egetostromló hazafias torokreszelés és papíron való frázis gyártás. Nem kapuciner politika a munka politikája, mely fejlett ipart, kereskedelmet, mezőgazdaságot és erős nemzeti kulturát teremt, de a leghazafiasabb politika és aki ezt tagadni ' elég vakmerő, az bolond vagy gonosz, ' vagy mind a kettő, de végeredményében semmiesetre nem komoly, beszámítható ember. Eljövend az idő, amikor napnál fényenyesebb cáfolatot nyer az igazság: Munka töri meg egyszersmindenkorra a berendezkedettt abszolotizmus hatalmát. P. J. A főispán kilakoltatása. Annak a politikai pörnek, mely Békésvárraegye törvényhatósága és K r c smárik János dr. főispán között megindult, kedden záródtak le az aktái. A gyulai első bírósági Ítélet a megyének adott igazat, mig a delegált nagyváradi törvényszék végső fórumon elutasította a vármegyét keresetével. Az érdekes tárgyalásról, amelyet zsúfolt terem hallgatót végig, az alábbi tudósítást adjuk: A felebbezési tanácsot N i z s a1 o v s z k y Endre elnök, S z e g e d y György dr. és B i s z t e r s z k y Elemér törvényszéki birák alkották. Békésvármegyét Kohn Mór tiszti alügyész képviselte. Alperes érdekében jelen voltak B a t h ó Elek dr. kincstári jogügyi tanácsos, tulajdonképen a kir. kincstár képviseletében ós B á c s k a i Albert dr. budapesti ügyvéd, mint Krcsmárik János dr. főispán személyes meghatalmazottja. A tiszti alügyész pergátló kifogást emelt ós kifogásolta a törvényszék illetékességét, mert a biróküldés nem törvényszerint történt, lóvén az király joga, melyet mindenkor az igazságügyminiszter utján gyakorol. Holott jelen esetben a biróküldés olyan formán törtónt, mintha ez az igazságügyminiszter joga volna. A főispán ügyvédje, B á cs k ay dr. felperes keresetének elutasítását kérte, mert a perhez csatolt okiratok tanúsága szerint az a közgyűlési határozat, mely megbízást adott a tiszti főügyésznek a vármegye nevében perelni, soha végrehajtható nem volt, miután a belügyminiszter azt megsemmisítette. Igaz ugyan, hogy a megsemmisítés után is ragaszkodott a megye bizottságá korábbi határozatához, de ezt az ujabb határozatát is megsemmisítette a belügyminiszter. Ily körülmények között tévesen ítélte meg az eljárt elsőbiróság a felperesi keresetet, melynek megváltoztatását és felperesnek a keresethetősóg hiányából leendő elutasítását most annál inkább kérheti, mert a vármegye bizottsága a belügyminisztermásodik megsemmisítő rendeletét időközben tudomásul vette és a főispáni lak és hivatali helyiségeket Krcsmárik Jánosdr.-nak kiadni rendelte. Ennek igazolására bemutatja a közgyűlés vonatkozó jegyzőkönyvének hitelés kivonatát, Ez pedig egyértelmű a megbízatás visszavonásával', felperes tiszti főügyésznek igy nincs kereshetőségi joga. Dr. B a t h ó Elek indokolta ezután, hogy mért volt szüksége a kir. kincstárnak a perbe avatkoznia. A biróság 10 órakor vonult vissza tanácskozni, hogy döntsön a pergátló kifogások tárgyában. Másfél óráig tanácskoztak, mely után Nizsalovszky elnöki kihirdette az ítéletet, melyszerint a nagyváradi kir. törvényszék, mint felebbezési biróság az elsőbiróság Ítéletének megváltozásával felperest keresetével elutasította. Az indokolás rövid és természetes volt. A biróság a csatolt okiratokból megállapitá, hogy a megye bizottsága a kereset beadására közgyűlési határozatban hatalmazta meg a tiszti füügyészt. Ezt pedig a belügyminiszter megsemmisítette, a megsemmisítést utóbb a vármegye is tudomásul vette, sőt időközben kiadni rendetle a kérdéses helyiségeket s igy a keresetet elutasítania kellett. Báró Kőnigswarter vagyona. Nemrégen egyes fővárosi újságok napokon át foglalkoztak Königswart e r báró csabacsüdi nagybirtokos vagyoni dolgaival. A nemesszivű főúrról e közlemények egynémelyike úgylátszik nem valami lelkiismeretesen kezelte a tollat, mert amint a bécsi Neue Freue Presse irja, másként állanak a báró ügyei. Nevezett újság pedig jól informált helyről ezeket jelenti: Báró Kőnigswarter Hermann pénzügyi viszonyai tudvalevőleg bizonyos Békésmegyei Közlöny tárcája. A modern ember tragédiája. Ádám: Ne, oh ne szeress te, gyülöllj inkább engem! Gonosz az én célom, gonosz az én tervem El akarlak vinni egy nagy pusztaságba, Ahol nap se nevet a borongó tájra, Ahol nincs kacagás, madárdal, virág Ahol szemed lesz a legfényesbb világ Ahol nem zavar meg szülő, barát, testvér Ahol lelkűnkhöz soha kétely nem fér ' Hol az úr és szolga Én magam leszek! , . . Ki alázattal omlik előtted a porba! Éva : Óh! csak vigy magaddal én szép kedvesem Az a gyönyör hona lesz majdan nekem Nincsen vesztett Éden, lia te vagy velem! ... És én ellentállok, ha a kígyó jő. . . Ádám : Honnan jönne oda ez a kísértő? Éva\ Hiszen kígyó mindenütt lesz Ahol él a nő! Feleletek. Hogy a barátságunk miből kelettkezett?... Semmi másból: Egyetlen forró, egymást megértő Kézszorításból! És hogy szerelmünket mi kelté életre? . . . Semmi más: Egyetlen tilos, lelketmámorító Csókcsattanás ! Zalay Masa. Tabló. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irta : Zöldy Marton. A kegyelmes asszony, Leénich Zuárdnó huszonnyolc éves volt, mikor férje, a nyugalmazott altábornok meghalt. A bársonyos szemű, kissé érzéki ajkú fiatal özvegy nagy birtokot örökölt az öreg katona után. A gyászév alatt, ezt a rágalom is kénytelen volt elösmerni, testben, lélekben megtörtnek, vigasztalannak látszott, Aztán összeszedte magát. Ott ólt a Maros-parton fekvő kastélyban egyedül. Kezelte birtokát, ahogy tudta s tanácskozott az öreg kasznárral az eső elmaradása, a harmat ritkasága, a köd sűrűsége vagy generálisan az időjárás megbízhatatlansága fölött. Ebbe ugy beletanult, mintha egész életében nem tett volna egyebet. Pedig édesatyja aranyozó volt a Szepességben S mint ilyennek csak annyiban volt köze az időjáráshoz, amennyiben esernyőt kellett vinni, vagy nem. A kegyelmes asszonynak mindennapos ^vendége volt Tatár János doktor, a járás főorvosa. Az öreg ur megbecsülte a kegyelmes asszonyt. Mihelyt a legkisebb baja volt, olyan hosszú recepteket irt, hogy a patikáros csuklott örömében. Legutolsó látogatása alkalmával a kegyelmes asszony főfájásról panaszkodott. Tatár doktor ez alkalommal mellőzte a receptirást. Óvatosan megtörülgette pápaszemét s illő szünet után szokatlan komolysággal sóhajtott. — Ja, ja, kegyelmes asszonyom! — Valami komoly bajom van ? — kérdezte a kegyelmes asszony ijedt hangon. — Nem tudom éppen. Egyáltalában nem szeretek borús prográzissal dolI gozni. Nem vagyok sarlatán, de mégis .. • — Mégis ? . . . — Igen, mégis. És szászor mégis ... Kérem, nem mint ember baszélek, hanem mint orvos ... s ha megengedi ... — Kérem, beszéljen . . Talán bezárjam az ajtót ? Jó lesz, azaz felesleges . . . Végre is csak egy orvosi tanácsró' van szó ... A lelkiismeretem, orvosi meggyőződésem sugalja. Mit? — Kimondtam kereken: a kegyelmes asszonynak férjhez kellene menni, A kegyelmes asszony ideges mozdulatot tett. — Mit gondol, doktor ui*: Aztán sietve hozzá tette: — Nem soha! Ezt a gondolatot mindenáron ki akarom a fejemből verni. — Ah — kiáltott a doktor — tehát benne van? A kegyelmes asszony elpirul. Őszintén, becsületesen. Lesütötte a szemét s halkan vallani kezdett. — Nos, igen, önnek megmondhatom. Végre is a háziorvos ejőtt , . . Úgy van, kegyelmes asszony . .. A házi orvos előtt minden tünetet fel kell fedni. Csak ki vele Mintha a nyelvét mutatná . . . Hogy hijják az ipsét? Hány éves, be van e oltva? Azaz . . . — Ön ösmeri rebegte a kegyelmes asszony. Annál jobb — biztatta a doktor s meg fogta a kegyelmes asszony kezét hogy megtapogassa az üterét. Rövid szünet után a kegyelmes aszszony kiejtette a nevet. — Péter . . — Csak tovább — biztatta a doktor — a keresztnév nem tájékoztat kellően. — Zalay Péter . . . —. A sógorom ? — kiáltotta a doktor, önkéntelenül felugorva a székről. — Az . . . Azután következett részletes vallomás. — Már három hónap óta . . . nem, mondom, hogyjszerelmes vagyok bele ... de mély hatást tett rám. Van benne valemi az ősemberből... Olyan őszinte ... Izmos fickó . . . fajember . . . Olyan mellkasa van . . . Pardon, a doktor beszél ... Félóra múlva az öreg doktor rárontott sógorára, Zalay Péterre. — No, lurkó megházasítlak, olyan úrrá teszlek, hogy belebődülsz. Akkora szerencse vár rád, hogy féltem azt a csöpp eszedet. Komolyan féltem. — Mit beszél, sógor? — kérdezte a meglepett ember. Semmit. El van intézve. Mától hat hét múlva elvszed Lannich Zuárdné ő kegyelmességét. Aztán beleülsz a dominiumba s lóbálhatod éltet fogytáig a lábadat. Erre úgyis erősen inklinálsz, adta munkakerülője ! Megveregette a válát. — No, mit szólsz hozzá? Ezt csak megcsináltam ? Tizenegyezer hold ... s a fundus instruktus . . . Mertél ilyet álmodni ? Mertél ám a fenét. Készülj fel . . . Ha kissé forszírozzuk . . . Az atléta termetű fiatal ember bambán meredt sógorára, a doktorra. Aztán habozva szólalt meg. — Nem lehet, sógor uram, abszolúte lehetetlen Az orvos rárivalt: — Majd megabszolutozlak én, te relaiiv ökör. Hát mi akadály van ? — Én házasságot Ígértem az ispán leányának. — A Piroskának ? Akinek összes hozománya két pár lúd, hogy őt magát ne is említsem ? 1 — De én lekötöttem becsületszavaimat. A doktor ordítani kezdett. — Becsületszavát ? Hát hallott ilyet a világ? Mi az a becsületszó? Értsük meg egymást, mi az a becsületszó, melyet egy szegényes leánynak adnak?. Semmi. Nulla, nulla. Különben is bízd reám. Hát én mire való vagyok. Kiope<