Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-18 / 23. szám

BEKESMEÖYEI KÖZLÖNY Békéscsaba,'1906. március 18 (mert már erről is szó van,) mit gondol, mit ér el vele ? Ezzel még nagyobb mértékű elszántság keletkezését idézi elő. Nem lehet másra gondolni, mint arra, hogy a kormány még nincs annyira megelégedve a „csend"-del, amit hirdet, mint ahogy mondja. Talán az abszolutizmus állandósítása miatt inkább izgalmakra volna szüksége, — mint ilyen csendre. Ám e nehéz időkben is csakis a komoly elhatározás, az alkotmányosság és a törvényesség alapján maradva, a hű kitartás lehet a válasz az erőszakra. A nemzet nem marad tájékoztatás nélkül, még ha a hatalom teljes erejét viszi is a harcba. Mert a gondolat és eszme annál gyorsabb szárnyalású lesz, minél inkább meg akarják akadályozni érvényesülését. Márciusi ünnepségek. A sajtószabadság emlékünnepének hajnalára nagy meglepetésre ébredt Békésmegye. Fehér hómezöbe öltözött a táj, amely fölött decemberi dudorászással fújt keresztül a hideg szél, söpörvén maga előtt a szeszélyesen szállingó kövér hópelyheket. Szenyes-barna felhők takarták az eget, szóval nagyon szomorú reggel volt, olyasféle nyomott hangulatot fakasztó, mint a nemzeté. De mintha csak mementónak hozta volna az idő a havat, meg annak, hogyja szónokok odaállítsák a törvénytelenség rossz ómenének. Mert amint népesedni kezdet, az utca, oszladozni kezdtek a fellegek ós nyolc órakor már hamisítatlan pompájában mosolygott az égről a nap, s rövid néhány óra alatt megsemmisítette a tavaszi havat, s ezáltal a haza jövőjére vonatkozólag mintegy reménysugárt varázsolva az ünneplő hazafiak szivébe. Március idusát különben Békésvárinegyének minden egyes községe a hagyományos érzéssel ünnepelte meg. A hagyományokból csak a külsőségek változtak, amennyiben a bajonettkormány az „izgult állapotokra való tekintettel" a nyilvános gyűléseket, demonstrációkat, felvonulásokat eltiltotta. A lelkesedést, az érzést, a múltnak nagy eredményein való magasztosulást azonban nem fojthatta el az abszolutizmus. Ünnepeltünk, bár a bizalmas rendeletek egész özönét mozgositotta a fegyveres erőknek. És csodálatos, nem tört ki a forradalom egyik nebuló szavalására sem, egyik szónok beszédére sem. Szóval Békésmegyében higgadtan, méltóságosan mult el a nagy nap, amelynek összhangját nem zavarta meg semmi disharmónia. A vármegyében lefolyt márciusi ünnepségekről az alábbi tudósításokat adjuk: Az iskolákban. A csabai Rudolf-főgimnázium ifjúságának lélekemelő szép ünnepsége délután folyt az intézet tornatermében. Ez ünnepséget megelőzőleg a diákság tanáraik felügyelete mellett délelőtt 9 órakor aKossuth szobor elé vonultak, hatalmas babérkoszorút vive. Midőn elhelyezkedtek a szobor körül, L a u t n e r János VIII. oszt. tanuló szívből fakadó, keresetlen szavakkal említette fel Kossuth halhatatlan érdemeit, lángoló hazaszeretetét s letette a szoborhoz a koszorút, az ifjúság pedig a megállapodás ellenére mintegy varázsütésre hatalmas erővel rázendített a magyarok magasztos imájára. S szállt az ének a magasba, a fiatalság arcát pir borította, férfiak, asszonyok szeméből pedig köny pergett le ... * Az iskolaiinnepnél a tágas tornacsarnok nagyon is kicsinynek bizonyult az ünneplő közönség befogadására. Maga az ünnep programmja ós lefolyása lélekemelő volt. A főgimnáziumi zenekart, mely szabatosan játszotta a Himnuszt és Szózatot s az ifjúság és közönség énekkel kisérte, majd bus kurucdalokat és szép magyar hallgatókat, méltán illeti elismerés és igen ügyes hegedűs Feldmann Béla VIII. oszt. tanuló, Neumann Andor VIII. oszt., Schwartz Vilmos VII. oszt. hatást keltettek szép szavalatukkal. R e 11 Lajos tanár mély tartalmú, mindvégig feszült figyelemmel hallgatott beszédében a meg nem alkuvó, nem önző, hanem becsületes, a haza, a nemzet, az összemberiség javára törekvő kötelességérzetről beszólt. L a u t n e r János VIII. oszt tanuló „Kossuth Lajos hatása" kartársaira, a nemzetre, a világegyetemére dolgozatával, minden bombaszt és (frázistól ment, igen lendületes felolvasásával meglepte a hallgatóságot. Az énekkar mint mindig, most is szépen énekelt s a szereplők méltán megérdemelték a közönség lelkes éljeneit ós tüntető tapsait. A ritka szép ünnepélyt Kossuth Lajosnak a lépcsőházban felállított és H o r v a y János művész által ajándékozott mellszobbrának megkoszorúzása fejezte be s a közönség az ifjúság „Talpra Magyar", „Kossuth Lajos azt izente" lelkes éneke mellett hagyta el a főgimnázium épületét, azzal a felemelő érzettel, hogy az ifjúság nevelését a kitűnő tanári kar nagy szeretettel s kiváló gonddal, fényes eredménynyel teljesiti. A csabai áll. polg. fiúiskola ünnepsége délelőtt folyt az intézet rajztermében. A szépen sikerű t lelkes ünnepséget a tantestület tagjain ós az ifjúságon kivül nagyszámú közönség hallgatta végig. Az ifjúsági énekkar összhangzatosan hatásai énekelte a Szózatot, Himnuszt, Hunyadi indulót, mig Lusztig Zoltán* Macák György, Kővári Ferenc, Pusztai Zoltán, Bohus György, Dulka István ós Rauch tanulók lendülettel, ügyesen szavaltak. Az ünnepi beszédet Ós váth János dr. igazgató mondotta, ki tőle megszokott tartalmassággal méltatta a magyar szabadságharc vívmányait, az igazi, önzetlen hazaszeretetre buzdította az ifjúságot. A csabai áll. felsőbb leányiskola növeudékei is megünnepelték március idusát. A növendékekhez D o n n e r Lajos igazgató szólott, aki beszédében a nők hivatásáról a hazaszeretet ápolásában szólott. Horváth Erzsi ós Galli Boriska növendékek szavaltak, az énekkar pedig a Himnuszt és Szózatot énekelte. — Az áll elemi iskola ünnepélyén P e tz József tanitó ismertette a szabadságharc történetét. * Társasvacsorák. A csabai polgári körben, hol 39 év óta minden esztendőben ünnepelte március idusát a polgárság, most igeu nagy számmal jelentek meg az ünneplők a társadalom minden rétegéből, a község elöljárósága testületileg A megjelenteket Áchim János alelnök üdvözölte, mire a dalárda a Himnuszt énekelte, Balázs Ádám tanár pedig igen érdekes és tartalmas felolvasást tartott: hogyan lehet és kell a mai helyzettel megküzdeni : a magyar ipart, kereskedelmet kell támogatni, 'ne vegyen senki osztrák gyártmányt, s igy ellenségünket gyengitjük, ezzel mérhetjük reá a legnagyobb csapást. A vacsora alatt R e 11 Lajos dr. tanár az okvetlen eljövendő független Magyarországért emelt poharat, Szalay József a szabadság, testvériség és egyenlőség igaz érzetére, mert csak igy lehet erős a nemzet ellenségével szemben, ürített poharat. Pándy István dr. lendületes politikai beszédet mondott, elítélve azokat, kik a mai zsarnok hatalommal tartanak, s az igaz hazafiakat a törvényes alapon való erős állásfoglalásra buzdította. A csabai kereskedők egyesülete is ünnepelt március 15-én. Az ünnepélyre zsúfolásig megtelt az egyesület terme, ahol a nap jelentőségét Klein Gusztáv méltatta hangulatos felolvasásban. Utána a vendégül meghitt csabai dalárda Gally karnagy vezetésével a Himnuszt énekelte el, majd pedig A m b r ó z y Béla szavalta el nagy hatással Petőfi két örökszép forradalmi költeményét a Tapra magyart ós az Élet és halál cimüt. Az ünnepélyt a Szózat akkordjai zárták be, mely után a jelenlevők a Nádor éttermébe vonultak társasvacsorá'-a. Itt alkalmi felköszöntőket mondottak: R asofszkyEmil, Klein Gusztáv, ifj. Horváth Mihály, Reisz Jenő G e n esi József, Pándy' István dr., Tardos Dezső dr. ós mások. Közben a dalárda kurucnótákat énekelt, ifj. Purcsi pedig hazafias darabokat játszott. Társasvacsora volt még Csabán az iparos olvasókör, ahol az ünnepi szónoktatot ifj. S a g u 1 y József tanár tartotta, tüzes lelkesedésre gyújtván a megjelenteket, alkalmi beszédet tartottak még Zvaratkó Pál és mások. A csaba erzsébethelyi olvasókörben a társas vacsorát hazafias felolvasás előzött meg, melyet a márciusi eseményekről Lehóczky'János tanitó olvasott föl. Alkalmi felköszöntőkben sem volt hiány, amelyek sorát Linder Károly dr. nyitotta' meg. A fiatalság köréből többen hazafias költeményeket szavaltak. Békés. A megye egyéb községeinek polgárai hasonló lelkesedéssel áldoztak március emlékének. Békés közönsége délelőtt a piactérre vonult, ahol katonai asszisztencia mellett Békés volt képviselője, Kecske móthy Ferencz méltatta hazafias lelkesedéstől izzó beszédben a nap jelentőséget. Kivüle beszélt N y á r á d y László ev. ref. lelkész és a függetlenségi pártnak több szónoka. A katonai aszszisztenciát a csabai helyőrségnek egy kisebb kirendeltsége szolgáltatta. Összeütközésre azonban nem került sor, mert a polgárság mind végig nyugodt magatartást tanúsított. Este a társaskörökben ünnepeltek, amelyek mindegyikében megjelent a város volt képviselője. Mezőberény és Köröstarcsa. Fábry Károly, a gyomai kerület volt képviselője és ezidőszerint való jelöltje kerületének két községében és pedig Mezőberényben és Köröstarcsán jelent meg mírcius 15-én, mindkét helyen lelkes szép beszédben buzdítva a polgárságot a hazafias érzelmek kitartására. — A kaszinó által rendezett ünnepélyen alkalmi beszédet L i z k a János ügyvéd, Fábry Károly és K a rs a i Sándor mondottak. Igen megható volt az Otthonkör ünnepélye, melyen Szeotandrási István, 48-as honvéd vont párhuzamot a nagy mult és sivár jelen között, könyekig meghatva. A polgári kör társasvacsoráján Mucsi Mihály elnök beszélt. Fábry Károly megjelent minden egyes körben és hallgatóságot. Kondoros. Kondoroson is megható módon ünnepelték a szabadságünnepét is, templomokban ünnepi istentisztelet volt. K ev i c z k y e /ang. ós B e d á k Mátyás róm. kath. lelkészek hazafias beszéddel és buzgó könyörgéssel végezték az ájtatosságot. A községházán képviselőtestületi díszközgyűlés volt. Erdélyi László biró megható szavakkal nyitotta meg a közgyűlést s felkérte Fülöpp József jegyzőt ünnepi beszédének elmondására, ki is szónoki ihlettel mondta el hazafias szép beszédét, mély hatást keltve a nagyszámban jelen volt hallgarettel. Tavaly fellépett a Nemzeti Színházban. Nem is szólok a sajtó lelkes szavairól, azokat valószínűleg olvasták csabai barátaim, de jólesik ide iktatnom, hogy mit mondott Jászai Mari, szinmüvészetünk büszkesége, ki a darabban együtt játszott leányommal. — Fiam, mondotta a nagy tragika, te a legérdekesebb egyéniség egyike vagy, akivel valaha játszottam . . . Szórói-szóra ezt mondotta. És most felvetem a kérdést: lehet-e, szabad-e az apától az önmegtartóztatásnak azt a hősiességót kívánni, hogy ilyesmivel el ne dicsekedjék, ha jó sorsa haza veti régi barátai, iskolatársai közé. De végezünk. A harmadik leányom, Vdma, még most az Akadémia növendéke. Még az a bizonyos diploma nincs is a kezében s már egy hónap előtt, mint azt az újságok hivatalosan jelentették, a Népszínház első drámai szendének szerződtette.) Szinte megkönnyebiilve érzem magamat, hogy mindezeket itt, ezen a helyen, ebben a rovatban elmondhattam. Igenis, bevallom, dicsekedve mondtam el. Mint a hogy még soha se került haza a háborúból katona, aki ne dicsekedett volna. Ez a legemberiesebb szokás. Aki tagadja, az hipokrata . . . És most még egyet: Sehol a világon, a müveit zónákon innen és tul, nem okozhat nekem, a csabai fiúnak olyan igaz örömöt leányaim diadala mint éppen itt Csabán. Ennél őszintébben soha sem beszéltein. Mert nem is beszéhettem . . . Zöldi Márton. Költemények prózában. — A Békésinegyei Közlöny eredeti tárcája. — I. Künn tavasz ébred. A természet, a nagy, az örök, bontakozik ki teljes pom- ! pájában. Még csak rügytakarójukban a levelek, a virágok, de a napsugaras szellő már orgonaillatos levegőt áraszt be szobám kitárt ablakain. Lágyan, szelíden, mint hajdan az édesanyáin keze, körülcirógat. Napsugár kisasszony pedig csókdossa lázas arcomat. Szerelmesen, hosszan, édesen, mig valami bűbájos, mámoros varázs hatalmába ejt, amelynek izzó tüzében minden földi salak leválik a lélekről, lenyűgöző bilincsek a gondolatról, profán érzések a szívről. És szól Zefiristen dallamos [szavával .. . * Szeress, ha szerelmes vagy!. Élj a percnek, élj a jelennek! Ne merengjen szép szemed a multakon, ne kutasd a jövö kétes világát. Ragadd meg a jelennek minden percét, nehogy szíved majdan fellázadjon ellened, amikor a mindörökre letarolt mult zörgő avarja között bús léptekkel hiába sóhajtanád vissza az ifjúságot, szerelmet. Addig szakaszd a rózsát, mig üde, illatos, ne amikor már elhervad, szirmai hullanak . . . * Szeress, ha szerelmes vagy! A szerelemnek szirmaival teleszórva, a lélek is, a sziv is csupa nóta, nélküle meg gyász az élet, melynek nincsen soha édes álma, ébredése. Szeress, ha szerelmes vagy! Szerelmed soha semmi körülmények között ne titkold, annál kevésbbé szógyeid. Oktalanság mutogatni ami nincs, s eltakarni, ami van. Ha szerelem lakozik szivedben, viseld azt ajkadon, hadd | lássák mindenek, hogy nem vagy koldus, de tiéd a gazdagság legnagyobb kincse. Hasztalan hervasztja el a dér a virágot. A napsugár felolvaszt dórt, havat, kicsal rügyet, bimbót. Napsugár a szerelem is. Felhő se takarhatja be, csak fényét veheti, de világát soha. Igy a szerelem is, melynek érzetét, mint a többieket, el nem fojthatod, s ha igen, önszived perzseli el. Ölni pedig tilt az Isten ötödik parancsa 1 * Szeress, ha szerelmes vagy ! Szeress! E rövid kis szócska már magában foglalja mindazt, amit az igaz szerelem megkövetel. Ne szalmaláng legyen tehát szerelmed, ne szalmaláng, mely hamar elhamvad, ne buborék, mely alig születik, már is elhal. Szerelmednek csak a halál vessen véget. Szeress hün, kitartóan, odaadóan. Szerelmedben ne tántorítson meg semmi körülmény. Ingatagság, kishitűség a szerelemmel nem férnek össze. Nap a szerelem, s hold a gendolat, hold, amely elveszíti a nap mellett fónyót, erejét. Legyen szerelmedben határozott bátorság, őszinte egyenesség és uralkodó fenség. Hogy szerelmed mindeme szükséges támaszokat egyesíthesse magában, föltétlenül szükséged van hitre, reményre. Higyj, remélj tehát mindig, s reméld mindig a legjobbat. Reményed az se döntse sirba, ha olykor-olykor csalódol is. Csalódás az a só, amely megadja a szerelem valódi izét. Árny nélkül nincs — fény, üröm nélkül öröm, s az életben, higyd el, csak akkor van igaz boldogság, ha az öröm a keserűséggel váltakozik. * Egyedül vagyunk. Jer simulj hozzám. Ne várd, még kevósbbó követeld, hogy szerelmem koldusindulatok alamizsna könyörgésó vei valljam meg. — Szaratlekl' Ebben az egy szóban, amit fölemelt homlokkal vallok meg, benne a szivem, a lelkem. Ne kivánd hát, hogy szerelmem a föld porában fetrengjen előtted. Jer simulj hozzám, mint gyermek az anyjához. Ne vond el kebledet karomból, mely gyöngéden átölel. Hajtsd selyemfürtös fejed szivemre, hallgasd meg annak lázas lüktetését és megtudod, igaz-e, őszinte-e szerelmem. Hallgasd szivem verését addig, mig jótékony álom borul csillagsugárú szép szemeidre. Aztán aludj, álmodj édesen. Tündérország felhőtlen boldogsága aranyozza be álmod. Bül-bül szavú angyalok zengjék álmodhoz a legédesebb muzsikát, amelynek utolsó akkordja akkor csendül el, amikor lánggal égő csókom rálehelem illatos, seíyemerdő hajadra. Fölébredtél ? Ne vondd el rózsás arcod lázban égő ajkamtól. Engedd, hogy csókot leheljek homlokodra, engedd, hogy csókkal árasszam el arcod, kezeid. Ne félj, tüze nem perzsel el, csak melegít. Ezek a csókok elsusogják néked, hogy szerelmem nem lágy hajnalfuvalóm, nem ártatlan, bárányszelid, holdkórságos, émelygős érzés, hanem lelkem legmélyén, pokollángokkal égő szenvedély, maga a lángsugáru nyár, amelynek' hervadását, elmúlását csak a halál hozza el. * Bánt a hervadásnak, elmúlásnak gondolata: Messze még az ősz! Ború felhője ne takarja a te fényes homlokod, bú ne rágja a te jóságos szived. Messze még az ősz! Tavasz virul számodra még, a szerelem tavasza. Oh, ne hagyd ennek hiába elröppenni egyetlen percét se. Szeress, nehogy egykor megbánd, amikor késő lenne már. Akkor hiába hitegetnéd lázadó szived hiú ábrándokkal, a multak könyvének fakult írásait hiába forgatnád fonyadt kézzel. A tél nem teI rem virágot, hiába keresnél benne illa-