Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-18 / 23. szám

Békéscsaba, 1906. XXXIlI-ik évfolyam. 23-ik szám. Vasárnap, március 18. BEKESMEBYEI EOZLORT Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKÁT LAP Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap ós csütörtökön. EIíŐFIZBTÉSI Dll : F.gész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szá n ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Ünnep után. Békéscsaba, raárc. 17. Legyen vége az ünnepi mámornak! Némuljanak el az egetcsapkodó hazafias frázisok és teljes erővel emelkedjenek a kezek munkára. Mert száz szónak is egy a vége, az okoskodás, ahova kilyukadunk, nem lehet más, minthogy a meddő közj.ogi szőrszálhasogatás merő frázisharcával soha nem evickélüuk ki a véglegesenberendezkedet abszolutizmus nemzetfulasztó hínárjából. Nem nemzeti szinü bombasztvitákra van szüksége ennek az istenverte szerencsétlen országnak, de tetterős szivekre és munkás kezekre. Ponciustól Pilátusig elpanaszolhatjuk mindenkinek a sérelmeinket, orvoslást azonban csak a magunk patikájában találhatunk. Ne fúljon hát ez az ország a bánkódó hazafiság émelygős sóhajának tengerébe, szűnjenek meg a sopánkodások, hanem szólaljanak meg a riadó kürtök, amelyek munkára, országépitő, lankadatlan munkára hivják fel ennek az országnak minden épkézláb polgárát. Ne a sóhajtozás, sirás meritse ki a hazafiak erejét, de a munka. Ne fecséreljük meggyengült erőinket a politika haszontalan mesterségének szolgálatába, hanem végső erőnk megfeszítésével szántsunk, vessünk, termeljünk bort, búzát, teremtsünk ipart, csináljunk kereskedelmet, s ha mindezen tényezők meglesznek Nyugoteurópa színvonalán, mozduljanak a politika arrahivatott tényezői. Azon a polcon, ahonnan más időkben az alkotmányos, felelős minisztérium intézte a haza sorsát, öt-hat ember ül, akik bécsi parancsra, császári akaratra kormányoznak. A munkába álló nemzet akár észre se vegye őket. Öthat ember még nem csinál országos vásárt, s öt-hatszáz se. Meg amit tizenötmillió ember fölépít, öt-hat embernek még a bajonettek erejével sem áll hatalmában lerombolni. Nem különösen a munkát, amelynek gyümölcse csak a nemzet ölébe hullhat. Haladjon a szépen haladó kormány a neki és Bécsnek tetsző úton, akár Ítéletnapjáig le se térjen róla. Előbb-utóbb úgyis olyan falba vágja a fejét, amilyenen tovább nem tud hatolni. De csak abban az esetben, ha a nemzet munkába áll és teljesen ignorálja az ellene aknamunkát végző bécsi akarnokokat. Bécs megkötötte magát. Hogy fixaideákhoz, az az ő dolga, de nekünk ettől ne fájjon a fejünk. Kimondták, hogy 1907. junius 8-ig, vagyis a császár negyven éves királyi jubileumáig, rendnek kell lenni ebben az országban. Hogy miként értik Bécsben a rendet, azt már a mi nebulóink az első osztályban tudják a históriából. Tehát egy esztendeig, vagy néhány hónappal még tovább vár a császárkirály. Hosszú idő annak, aki várakozik. A magyar nemzet nem lehet anynyira illoyális, hogy ennyi hosszú ideig hagyja kétségeskedni az ősz uralkodó őfelségét. .Nyugtassa meg tehát, hogy a magyar törzs teljhatalmú kapitánya, báron von Fejérváry a legközelebbi audiencia alkalmával ezeket jelenthesse az ő Isten kegyelméből való urának : — Magyarországon olyan rend és nyugalom van, mint a parancsolat, úgyannyira, hogy a mi szereplésünk most már teljesen felesleges. Es ha a nemzet teljes erejével munkába áll, abban lankadatlanul kitart, végtelen nagy pesszimistának kell annak lenni, aki kétségbe merné vonni azt, hogy elkövetkezik az idő, amikor Fejérváryék ilyes kijelentéssel meglepik az uralkodót. Nem napokat gondolunk. Szó sincs róla. De évtizedeket se, noha Magyarországnak az ipar és kereskedelem terén évszázadok'mulasztásait kell helyre pótolni, s magában az országot fentartó mezőgazdaságban is olyan szükséges reformokat jkell keresztülhajtani, amelyeknek eddig való mellőzése is bűne a magyar gazdáknak. Föl tehát az országot épitő, jólétet, nemzeti erőt ado munkára. Egy eljövendő hatalmas ország alkotmányos szabadsága és függetlenségi ideáljáért tevékenykedő lázas falanx legyen e haza, s ne találkozzék a négy folyó és hármas bérc vidékén egyetlen erejeteljében levő férfiú,

> aki koldusindulatok alamizsnakönyörgésével akarja megszerezni azt, amit álnok módra raboltak el a nemzettől. Ne a renyhe koldusok nyomorgó hazája legyen ez a főid, de a viharedzett, verejtékező, bátor férfiaké, akiknek jelszava a: Munka. Föl hát magyar polgárok, férfiak! Dolgozzunk, épitsük az uj Hazát, az Eljövendőt, a Hatalmast, a Függetlent. Előre . . . előre . . . dolgozzunk ! p. J. A válság. A vezérlő-bizottság feloszlatása. ,/ Nem hiába nevezte el magát halaclój pártnak ez a kormány. Halad naprólnapra és fokról-fokra s tolja maga előtt az abszolutizmus rozoga kordéját, amely lyel el akarják gázolni a magyar függetlenség legkisebb fűszálát is. Mert a politika ezen táncfiguráinak hekuba a magyar alkotmány. Nekik olyan rend kell, amelynek parancsnokló* urai ők maguk. Semmi csodálatos tehát abban, hogy az állam veszélyeztetett érdekeire való hivatkozással eljutottak odáig, hogy a magyar ellenzéki pártok vezérlőbizottságát hatásköri túllépéssel vádolván, feloszlatták. Hogy mire volt jó ez a feloszlatás, azt csak a kormány tudja jobban. Egyet inindeneaetre elért. Hogy megnövekedett a polgárság szivében a kormány ellen eddig is táplált . engesztelhetetlen gyűlölet. De, hogy a nemzeti ellenállást csöppet sem gyöngitette ezzel a feloszlató rendelettel, az bizonyos. És ha igy folytatja, csak az ellenállást erősiti és a válságot sulyosbbitja. Minél több erőszakosságot követ el a kormány, annál erősebben kapcsolódnak össze az alkotmányvédők és törvénytisztelők úgy, hogy az abszolutizmus teljesen tehetetlen marad velük szemben. Minden ily testület és szervezet feloszlatása után a vele együttérzők megerősödnek elvükben ós valahány törvénytiprás történik, annál nagyobb lesz az elszántság, hogy minden magyar ember kitartással és lelkesedéssel teljesítse a kötelességét. Ha a nemzeti álláspontot képviselők bizottságait bujdosásra kényszerítik, ha arra kényszeritik, hogy gyűléseiket titkosan tartsák és a határozatokat rejtett formákban terjesszék, ezzel nem hogy meggyöngítenék az ilyen testületek működését, hanem ellenkezőleg, hihetetlen módon megerősítik. Veszedelmek idején a suttogva átadott üzenetek mindig gyorsabban [szaladnak és nagyobb hatást keltenek, mint a hangos szavak. Es vájjon, ha még tovább megy a kormány az abszolutiztikus ténykedésekben, ha a politikai hitvallások miatt való üldözéseket kiterjeszti az egyénekre is, Békésmegyei Közlöny tárcaja. Temetésen. Alszik egy kis angyal, Édes, csendes álma. Itt hagyta a Jöldet, Mely a fájdalomnak Örökös hazája. Egy angyallal van több Fönn a menyországba' És itt lenn a Jöldön, A szülői szívnek Oda — egy világa. Azt mondják : az idő Minden sebet gyógyít; Ád az Úr bánatot Alig viselhetőt, De küld hozzá gyógyírt. Isten, tekints le ránk, Nézd szívünk bánatát! Fájdalmas sebünkre Hozza meg az idő Enyhítő balzsamát! Dr. G-odán Ferencné. A Zöldi leányokról. Hangversenyünk alkalmából. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Ugy teszek, mint aki otthon van. Nem kötelec a konvenció. Még az úgynevezett jó ízlés sem. A csabai publikumnak irok, melyhez, noha messze jártam és másutt se volt jó dolgom, a szeretetnek régi, benső szálai fűznek. Ebbe az újságba írtam az első tárcát, körülbelül harminc év előtt. Azóta nagyon sokat irtam, a gondolat eszköze, a nyelv, nem hagyott cserben. Kenyeret is, egy szerény irói nevet is adott az irás, dehogy egész őszinte legyek, mint a hogy dukál otthon lenni, soha nehezebb témába nem ütköztem, mint most, mikor a leányaimról próbálok papirosra vetni valami olyasfélét, ami félig dicsekedésnek, félig reklámnak mutatkozik, lényegében azonban az apai érzés áradozása. Aki most azt követeli, hogy objektív legyek, az többet követel tőlem, mintha azt mondaná, hogy főzzem le I. Napoleont haditudományában, vagy tegyek túl elektrotechnikában Edisonon. Hiszen ha nem én lennék az apa ! Milyen egyszerűen, simán, sablonosan lehetne végezni. Egy csomó szuperlativusz, néhány sztétikai szólam s egy lendületes befejezés. Például: a Zöldi lányoknak a magyar előadó művészetben ragyogó karier ígérkezik. Már első szárnybontásuk alkalmával... És a többi és a többi. De itt főleg nekem nem lehet igy beszólni. Jóakaró, baráti fülek figyelnek szavamra. Frivolság lenne frázisokkal elintézni azt az intimus helyzetet, a melybe leányaim csabai hangversenye révén jutottam újra a csabai közönséggel, a melybe egykor én mint közönség vegyültem el. Kerestem és kieszeltem a megoldást. Egyszerűen, sans phrase beszámolót tartok. Tényeket és dátumokat sorolok egymás mellé. Ehhez képest tisztelettel jelentem, hogy legidősebb leányom Tilda, tavaly óta az Operaház tagja és már háromszor énekelte Rozinát a „Szevillai borbélyában. Rozina, mint ösmeretes, a legbravurosabb koloratur szerepek egyike. A ki ezt hibátlanul énekli, az kétségtelen bizonyítékát adta zenei tudásának, technikai fejlettségének és a kifogástalan énekmüvészeti kvalitásának. A fővárosi lapok felemlítették a többek között, hogy mikor leányom a betétet énekelte, a Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor .,tloehe" eredeti csomagolást. zenekar is tapsolt. Ez fejedelmi kitün ^'Sfe^Sl! V '.-• • •. .-_ —'ifti-"Mfr-^T íj. tetés a színpadon. Az ő korában ilyen kitüntetésben kevés énekesnő részesült. Elza leányom énektudásának is korán híre járt. Három ajánlatot is kapott, hogy legyen operett-primadonna. Ez komoly dolog, mert napjainkban zajos diadaltt és anyagi sikert csak az operett-divák tudnak Szerezni. A könnyű győzelem csábító szava egy pillanatra öt is megejtette, s az újságok már jelentették, hogy Zöldi Elza operettprimadonna lesz. Meg is kötötte a fényes szerződést, melyet nekem, mint törvényes gyámnak, alá kellett jegyezni. Ekkor még az Akadémiára járt, s mint akadémiai növendék egy drámai szerepet játszott a Várszínházban dr. Berzeviczy Albert, az akkori kultuszminiszter jelen volt az előadáson. Mikor az Akadémián a diplomákat kiosztották, Berzeviczy bemutatkozott Elza leányomnak s nagy elragadtatással szólt tehetségéről. — Huszonöt év óta, mondotta az akkori kultuszminiszter, kisérem figyelemmel a magyar színpadi művészetet, s ez idő alatt nem láttam tehetséget, melyet oly értékesnek találtam volna, mint a kisasszony tehetségét . . . Ezeket a kedves, elősmerő szavakat az újságolt is megírták, s Elza leányom másnap örökre szakított az opeK SSofTmann-I^ £lo<-h<- áL Co. ESnsel (Síájc),