Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-01-11 / 3. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. január. 18 •emélhető, hogy a mult évi rosz termés következtében előállott szűkebb keresetet a munkások szorgalmukkal pótolák és inség nem lesz. A napszámbér 30—100 fillér között váltakozott. Iparos kereskedelem terén említésre méltó asemény nem fordult elő, a gabona ós pénzhiány általános. A vármegyei és községi közigazgatás ellen panasz nem merült fel. Egyéb ügyek. Az állatorvosi havi jelentést ugyancsak a főjegyző terjesztette elő. Eszerint az állategészségügy decemberben kedvező volt, a ragadós állati betegségek rendkívül kevés számban fordultak elő. A közegészségügyi állapotokról folyfalvi Z ö 1 d y János dr. tiszti főorvos referált. A közegészség általában kedvező volt, amennyiben 107 esettel kevesebb halálozás fordult elő december havában, mint novemberben. Legjobban a hevenyfertőző betegségek uralkodtak. Diftéria volt 37, 13 halálesettel; vörheny 60, 6 halálé? ettel; kanyaró 43, 4 halálozással; hasihagymáz 33, 19 halálesettel, szamárhurut és himlő 4 betegedéssel. A tisztaság általában kielégítő volt. A pó^zügyigazgatóság jelentése szerint decemberben állami egyenes adóban 2572407-58, hadmentességi dijbar pedig 48756-19 koronával kevesebbet fizettek be, mint a mult óv hason szakában. A jelentéseket észrevétel nélkül tudomásul vették. Gróf Wenckheim Frigyes pósteleki birtoka után az útadót kétszeresen vetették ki, azaz az uradalom a csabai kir. adóhivatalhoz az ujkigyósi birtok után is befizetett 648'54 korona útadót. A gróf kérelmet intézett a közigazgatási bizottsághoz, hogy a tévedést korrigálják és utasusák a csabai kir. adóhivatalt a tévesen befizetett útadó összeg kifizetésére. A bizottság ilyen értelemben határozott. Következtek a tiszti főügyészi jelentések, amelyek kisebb cselédügyekről szólottak. Végül a közigazgatási bizottság K i s z e 1 y András ós társai csabai lakosok 40—40 korona fegyveradó birságát 2—2 napi fogházra változtatta. J Az ülésen egyébként jelen voltak; Fábry Sándor dr., Daimel Sándor dr., Bertóthy István dr., Zöldy Géza dr, Haviár Lajos, Liszy Viktor dr., Somossy Zsigmond, Ladics László dr., Pándy István dr., folyfalvi Zöldy János dr. ós Morvay Mihály és Jantsovics Péter. A vármegyéről. , Közgyűlés előtt. Békésvármegyében minden csöndes. Legalább ezidőszerint az, különösen pedig a többi ellentálló vármegyék állapotához képest. Szinte nyomott a csönd, mint vihar előtt az atmoszféra. A vihart pedig ellenzéki körökben a belügyminiszteri megsemmisítő határozatától várják. A törvényhatóság december 28-iki határozatát eddig nem semmisítette meg a belügyminiszter. A határozat fölterjesztése iránti távii'ati felszólítás még január első napjaiban leérkezett az alispánhoz, mivel azonban a miniszter az egész közgyűlési jegyzőköny fölterjesztését kérte, az alispán azt a választ adta, hogy nem felelhet meg a felszólításnak. Mint tudnivaló, a december 14-iki közgyűlés tárgysorozata 196 ügydarabot ölelt föl, ennek a jegyzőkönyve pedig oly terjejedelmes, hogy legalább még két hetet vesz igénybe az elkészítése. így hát a megsemmisítés legalább is azideig késni fog, ha cs>k időközben mást nem gondol a mindenható belügyminiszter. A vármegyén különben nagyban készülődnek a 15-én megtartandó rendkívüli közgyűlésre, amelyen, nem tudni még, rósztvesz-e a főispán. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozata ez: . A vármegye alispánjának jelentése a mult évi december 29. ós 30-án a vármegyeházán ós azon kivül történtekről és arra vonatkozólag Haviár Dánielnek indítványa a mult év december 14-én hozott '823 bg.y. sz. vármegyei határozatnak fentartása, a vármegyei szókháznak mult évi december 29-én csendőrséggel történt megszállása, december 30-án a vármegyei tisztviselők és vármegyei bizottsági tagoknak a vármegyei szókházba való feljuttatásának és végül a református hivek templomba való menetelének megakadályozása miatt megtorló intézkedes iránt, ugyancsak arra vonatkozólag dr. Pándy István indítványa a mult évi december 30-án törvénytelenül összehívott közgyűlésen mpgjeíent 10 vármegyei bizottsági tag eljárásának elitélése iránt. Kereskedelemügyi miniszteri leirat az utkaparók szolgálati viszonyairól szóló szabályrendelet módosítása ügyében. A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség előterjesztése az elhagyott gyermekek segélyalapjáról alkotandó szabályrendelet tervezete tárgyában. Gyula város határozata a városi nyugdíj szabályrendelet módosítása ügyében ós Erdődi János és társainak ezén határozat ellen beadott fellebezése. Gyula város határozata a benedeki földvétel ügyében és a vonatkozó adásvételi szerződés. Gyula város határozata a városi járadék kötvénynek lombardirozása ügyében. Kétegyháza község határozata a jegyzők fizetés kiegészítési összegének előlegezése tárgyában. Községi költségelőirányzatok. Vidéki pénzintézetek szövetsége. A csabai kerület. Azt a korszakot éljük, amikor minden gazdasági ós politikai erők egyesülnek, hogy a tömörülésben rejlő előnyöket kiaknázhassák. Ez a jelenség legelsősorban is a kisebb egszisztenciáknál mutatkozott, hovatovább azonban a tőke is megmozdult, kereste a szövetkezést és igy jöttek létre a részvénytársaságok, trösztök stb. S végre előállott a szövetkezés szüksége az ország pénzintézeteinél is, amelyek röviddel ezelőtt megalapították a magyarországi pénzintézetek országos szövetségét, aminek vasárnap délután Csabán is megalakult a vidéki bizottsága, amelynek a megállapított alapszabályok szerint a feladata: a szövetség céljainak és törekvéseinek a Békésmegye területe különleges viszonyainak figyelembevételével a központ által kitűzött elvek értelmében való előmozdítása; a központ megbízása folytán a szövetség feladatát képező ügyeknek a saját területén való végrehajtása ; a saját területéhez tartozó pénzintézetek közös érdekeinek a helyi viszonyok figyelembevételével való képviselése, a központ és a vidék közötti központi érintkezés minél szorosabbá tétele és ápolása. A szövetség csabai, illetőleg békésmegyei bizottságának megalakulásáról a következő részletes tudósításunk szól: A bizottság megalakulásának kezdeményezője Mándy Lajos nyűg. miniszteri tanácsos volt, akin kivül a központtól még L e i t n e r dr., a magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankjának igazgatója és H o n t u s Elemér titkár vettek részt a városháza közgyűlési termében megtartott gyűlésen. Jelenvoltak továbbá: Déghy Gyula (Orosháza), Igaz Pál dr., Stern" Gvula, Lavatka Gyula (Békés), Pándy István (Gyulát képviselve), Hoffer Géza (Mezőberény), Varságh Béla, LöVinger Lipót, Havas Mór, Such Albert, Rosenthal Adolf, Klein Gusztáv, Seiler Gyula, Dusbaba Vilmos, Gyűlölte a katonát, az volt az erős felfogása, hogy az uniformis elég ok arra, hogy egy asszonyt proscribáljon a közvélemény. Taby Lajosné mindezt a szomszédos szoba ajtaja mögött hallgatta végig, még pedig azzal a jóleső megnyugvással, hogy íme erősebb megtorláshoz nem kellett nyúlni és Taby Lajos bünbánólag tesz vallomást. Sőt még hízelgett is neki, hogy az ura megtesz most egy csomó hiábavaló utat. Mikorra Taby Lajos dúlt arccal megjött az eredménytelen kirándulásról, akkora már Margit asszony egész haditervet készített, ami Taby Lajost a lehető legnagyobb zavarba hozta minden vonalon. — Te rosszat gondolsz rólam, Margit. — Én? Igen. Pedig az a lány . . . — Kiről beszélsz? — Arról a lányról, akivel láttál. — Ugyan, félrebeszélsz. - Nem, nem, mikor a pozsonyi licenuba voltam, még onnan ismerem. - De kit, mit, kiről beszélsz ? —.Hiszen láttad . . . Én? Mit ? — Hát nem láttál ? — Hol? — Csakugyan nem láttál mikor azzal a lánynyal mentem a körúton ? Igazán nem láttalak. Nem is tudom igazán mit akarsz. - Nagyszerű . . . nagyszerű, Igazán nem láttál ? — Mondom, nem. — Nagyszerű, nagyszerű. És nagy hirtelenséggel átszökött Taby Lajos a másik szobába, boszusan törülgette a halántékát : - Óh de buta voltam, de buta voltam. Elárultam magam, pedig semmit se látott. Margit nem látott semmit. De jó is hogy nincs az asszonynak esze, mi is volna a világból, ha még az asszonynak esze volna ? II. Egy két nap múlva már béke szállt a szivekbe, teljes csönd ós nyugalom volt a Taby Lajos otthona. Margit asszony a déli korzóra készült, sötét-kék ruháját vette föl, ebben a ruhájában érvényesült a legigazabban. Az utcán mindjárt mellészegődött a kis Horváth hadnagy, akit Margit asszony ez egyszer az ura nyugalmáért szívesen elengedett volna. Ez volt az oka, hogy kissé tán később is érkezett haza, mint kellett volna, amiért ugy magába dohogott is Taby Lajos, de hát ez a kis huli lám hamar elsimult. Sőt be is aranyozódtak azok a kis felhők, mikor ebéd után Margit asszony az újságolvasásba mélyedt, míg Taby Lajos nagy egyhangúsággal eregette a füstkarikákat. — Margit, kérlek alásan, dobd el már azt az újságot. Inkább beszéljünk. — Mit? — Hazudjunk. Aki ujabbat hazudik, kap egy aranyat. És Taby Lajos mindjárt el is kezdte: — Láttam egy gőzmozdonyt, akkora srófok voltak benne, mint a Szent-István templom tornya. Még csak elgondolni is borzasztó, milyen lehetett akkor a gőzmozdony. Az semmi, — szólt Margit aszszony — mikor délelőtt mentem, találkoztam Horváth hadnagygyal. — És ? — Semmi különös. Kérdezte hova megyek s együtt voltunk a korzón. — De Margit . . . — Mondt, ha te megengeded, holnap feljön. — Ide? — Én azt mondtam, hogy te minden esetre vagy olyan vendégszerető, hogy szívesen fogadod. Taby Lajos szinte belezöldült: Én. Ez mégis sok. — Mit mondhattam volna mást? — Azt, hogy soha. Érted, hogy soha! — Kezet csókolt abban a biztos reményben . . . Abban a biztos reményben ? Igen, hogy jönni fog. Taby Lajos azt se tudta, hova legyen a nagy felindulástól. Margit aszszony pedig a párnába temette az arcát és ugy kacagott, hogy még a könnyei is kicsordultak. Ez a nevetés megállitotta Taby Lajost az indulatok utján. Percről percre derűsebb lett az arca s a végén, bár fanyarul, de ő is nevetett: — Persze, persze, most már értem, megnyertél, a tied jobban bevált, mint amit én akartam hazudni. Margit asszony körülbelül ezeket gondolta : — Milyen ostobák az emberek. Az uram szentül hiszi hogy tegnapelőtt csakugyan a ligetbe voltam Horváth hadnagygyal! Pedig szinét se láttam. Ma pedig, ha százan mondanák se hinné el, hogy Horváth hadnagygyal voltam a korzón. Pedig vele voltam. Thury Lajos, Szathmáry Endre és Vas Sándor. Az értekezletet Mándy Lajos nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy helyre kell állítani a takarékpénztárak jóhirnevót, amelynek a mai lesajnálása nemcsak a külföld részéről érezhető, de a sajtóban és képviselőházban is történnek felszólalások, amelyek reformokat sürgetnek, mert az illetőknek vagy nem számolták le a váltójukat, vagy pedig követelést hajtottak be rajtuk. A pénzintézetek reformja a vidék támogatása nélkül nem hajtható végre. De együttesen fel lehet szólalni és végrehajtani azt, ami csakugyan szükséges, ós alkalmas. Ezen megfontolás alapján jutott létre a magyarországi pénzintézetek országos szövetsége, amely mind több pénzintézetet és bankot számit sorai közé s emellett hazafias érdekből iparkodnak ide bevonni a vidéki takarékpénztárakat is, nehogy ezek egészségtelen szellemben egyesüljenek és ezáltal tekintélyüket aláássák. Ólyan férfiakról lévén itt szó, akik valóbán dolgoznak, s továbbra is azt akarnak, hiszi, hogy valóban sikerül egy lépéssel előbbre vinni a célokat. A központ mindenütt nem lehet, tehát organizálni kell a vidéket. A központ munkája akkor lesz eredményes ha a vidék hozzá javaslatokat terjeszt, a viszonyok ismeretével hozzászól minden ügyhöz. Abba a szerencsés helyzetbe jutottak, hogy a csabai takarékpénztár vállalkozott erre s hogy értesítette a központot, hogy a vármegyében oly erős hitelszövetkezetek léteznek, hogy itt minden agitáció nélkül lehetséges a vidéki bizottság megalakítása. A feltett kérdésre ezután az értekezlet egyhangúlag kimondta a vidéki szövetség magalakitását. A kérdéshez még Déghy Gyula szólott. A megalakulást szükségesnek tartja, részint etikai, 'részint az erős tömörülés szempontjából is, mert akkor, amikor a társadalom minden rétege szövetkezik, nem maradhatnak hátra a pénzintézetek sem. A vidéki bizottság székhelye Csaba legyen, mint a megyének a központja. Szólott azután arról, llogy a kormánya földtehermentesitóssel el akarja a pénzintézeteket nyomni. Pedig ők is megadhatnák a kisgazdák földtehermentesitését. Szakítani kell a régi politikával, tovább ne veszekedjenek a vidéki pénzintézetek, hanem a közös célokért szövetkezzenek. Az egyhangú helyesléssel fogadott beszéd után elfogadták a központ által előterjesztett szervezeti szabályzatot, majd'megválasztották elnöknek Varsági: Bélát, alelnöknek Déghy Gyulát és ideiglenes titkárnak Thury Lajost. Itt megjegyezzük, hogy a gyűlést megelőzőleg a kaszinóban'bankett volt Mándy Lajos tiszteletére, aki délután 5 órakor kíséretével együtt Nagyváradra utazott, ahol másnap alakult meg a szövetség biharmegyei bizottsága. Politika a gazdasági egyletben. Megindult a bojkott. A békésvármegyei gazdasági egylet igazgató választmánya szombaton délelőtt ülést tartott. Azaz csak tartott volna, ha a politika be nem vonul és szét nem robbantja; ha az áldatlan állapot, mely ólomsulylyal nehezedik mindnyájunk lelkére, ott is nem éreztetteti hatását. Az történt a gazdasági egyesületben, hogy a megjelent választmányi tagok többsége elitélte az igazgató elnököt és kivonult a teremből, mert Zsilinszky Endre dr. a törvényhatóság állásfoglalásával szemben megjelent a főispán eskütételén. A gazdasági egylet alapszabályai kizárnak minden politikát, ami nem a gazdasághoz tartozik szorosan. A felszólaló urak errevaló tekintettel hangoztatták is, hogy nem politikát akarnak űzni, kijelentéseikben sem ez vezeti őket, hanem hazafiság. Egy pillanatig sem kételkedünk az illetők hazafiságában, sőt arról megvagyunk győződve. Ám nem tagadhatjuk le a nyilvánosság előtt Zsilinszky Endre dr. érdemeit se, akinek a pártállása nem befolyásolhat bennünket kritikánk gyakorlásában. Nagyon szomorú volna, ha valakit csakis aszerint értékelnénk, hogy milyen politikai elveket vall a magáénak. Ezek után pedig áttérhetünk a részletekre, amelyekről az alábbi tudósításunk számol be. A tartalmát kiki értékelje ugy, amint egyéni meggyőződése sugalja: