Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-15 / 22. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. március 15 kikből nem kerülhetnek ki hazaárulók. Erre tegyünk mindnyájan szent fogadalmat. Fel hát Hazánk női! fogjunk mindnyájan kezet, tömörüljünk párt, osztály, vallás és nemzetiségi külömbség nélkül, csak az egységben van az erő, a Haza ügye mindnyájunk ügye, a Haza védelme mindnyájunk kötelessége, minden mulasztás vétek, ne habozzunk hát, fogjunk a munkához, ne szégyenkedjünk: egyikünk szereplése sem lehet igen csekély a Haza hasznára! Hordjuk homokszemeket mi is az épülőibástyákhoz, melyek, ha mindnyájan egységesen dolgozunk, büszkén dacolhatnak majdan ajgonószság és az ármány támadásai ellen. Vigyük át a társadalmi térre e nagy nemzeti küzdelmet, hozzuk divatba a magyar ipart, ne vásároljunk külföldi cikkeket és különösen ne sokat vásároljunk ma és ne fölösleget, takarékoskodjunk egy nagy nemzeti alap számára, mely halmozódjék össze a gazdagok aranyaiból, a szegények filléreiből, semmi sem igen sok és semmi sem igen kevés. Így erkölcsi és anyagi erőnket mindnyájan összetéve, a Hazáért küzdők mögött dolgozzunk mi is, akkor ma is igaza lesz a költőnek, hogy: Magyar nőnek születni szép és nagy gondolat! A válság. Az uj választások. Lesznek-e uj választások, nem-e, ez a legkimagaslóbb és legfontosabb kérdése a válságnak. A kérdést illetőleg a legeltérőbbek a politikusok véleményei. Mégis a különböző, egymással ellentétes hirek és magyarázatok között az eddigi híreknél sokkal nagyobb határozottsággal bukkant fel az utóbbi napokban az a hír, hogy a kormány az uj választásokat a törvényben megállapított időn belül — tehát április 11-ig kiíratja. Ezekre vonatkozólag Budapestről a következőket jelentik: A törvény szerint április 11-ikéig ki kell íratni a választásokat. Ha ez nem történik meg, akkor, a törvény meg van szegve. Pápai abszulució törvényt nem változtathat meg, de ilyen abszolució nem is adható, ez képtelenség és egyházilag is lehetetlen dolog. Hatást kellett ezenkívül tennie az uralkodóra ama tudott ténynek, hogy a választások törvényes kiírásának áz elmarzdását Madyarországon minden tényező az alkotmányosság nélküli uralkodás tagadhatlan elkövetkezésének tekintené. Jelentés ment Bécsbe, hogy ebben az esetben a miniszterek magukra maradhatnának hivatalukban, mert a miniszterek főbb tisztviselői eleve kijelentették, hogy ezen a határon túl az ő szolgálatukra már nem számithatnak. Belátták azt is, hogy a terminus elhalasztásával nem változtathatnak a helyzeten a hatalmon lévők a maguk javára, mert a határozott abszolutizmus még inkább fokozná az ellenállást. Ezenkívül az országgyűléssel szemben eddig követett taktika már mintául szolgál arra, hogy ha van is országgyűlés, akkor is lehet anélkül és annak mellőzésével abszolisztikus módon kormányozni. A belügyminisztériumban az új választásokra vonatkozó intézkedések már készen vannak. Azokban a törvényhatóságokban, — hol királyi biztosok vannak, — ezek akarnak rendelkezni a központi választmányok fölött, — hogyha ezek a közreműködést megtagadnák. Bécsben elvben már megtörtént a döntés a választások törvényes időben való kiírására. De még hátra van a formális felhatalmazás és a választások idejének a meghatározása. Egy tudósítás azt mondja, hogy az üj országgyűlést már május 7-ikére összehívják, tehát a választásokat már március havában elrendelik. A kormányhoz közelálló helyen azonban azt mondják, hogy ez csak kombináció, mert a szerdán tartandó miniszteri tanácskozás fog határozni a választások kiírása dolgában, a határozatot csütörtökön báró Fejérváry Géza előterjeszti a királynak s azután hazahozza a döntést. Amennyire lehetséges, a kormány igyekszik titokban tartani a választások kiírásának idejét és taktikai szempontok miatt történhetik meg az, hogy korábbi időre írják ki azt, mint a hogy várják. A kormány tudniillik igyekszik megelőzni azt, hogy a koalíció egyöntetően ós összetartva, a különböző pártok között egyetértéssel állapítson meg választási programmot s inkább azt akarja, hogy a mostani bomladozó állapotában érje a koalíciót a választások ideje. Hogy az uj választások folytán Öszszegyülő parlamenttel mi fog történni, arra nézve elágazók a vélemények. Vannak, akik azt mondják, hogy a parlamentet nyomban összeülése után fel fogják oszlatni. De határozottabban hangzik a másik vélemény, amely szerint a feloszlatás nem fog megtörténni. E szerint nem fognak azzal törődni, hogy milyen a parlament, főleg pedig, hogy a függetlenségi párt van ott többségben. Hanem egyszerűen a kívülről való elnapolásokkal fognak operálni, mint kipróbált rendszerrel. Megengedik, hogy a parlament megalakuljon, elnököt váiaszszon, de ez az elnök nyomban kap egy királyi kéziratot, mely az országgyűlést elnapolja. Ugy magyarázzák, hogy a törvóuyességnek eleget tesznek, ha minden esztendőben egy ülést tartanak. Egyébként közelebbről egy esemény befolyást fog gyakorolni a válságra. Az osztrák parlamentet közelebbről feloszlatják. Az uralkodó ugyanis nem bizik az általános választói jog hatásában s ezt ki akarja próbálni. Ha olyan osztrák parlament fog összegyűlni, hogy ott a nemzetiségi vszályok az általános választói jog mellett sem szűnnek meg, akkor az egész eddigi rendszert elejtettnek fogják tekinteni s ez a magyarországi helvzetrn is iránvitó lesz. Mindezek] mellett a kormány körében azt mondják, hogy az erőszakos újoncozás ós adószedés most sem fog megtörténni. Magyarország ünnepe. Március 15. A nemzeti trikolór hármas színében pompázó keretben foglaltuk máskor e dátumot, külsőleg ilyképpen is kifejezést adván annak, hogy ünnepelünk. Azt tesszük ma is, de a trikolór dicsőséges színeit fekete lepel fedi, s gyász ül a sziveken, hazafiúi bánat a lelkeken. Az ajkakon pedig panasz és az elfojtott átkok sóhaja, amelyek némaságukkal is elmondanak minden szenvedést és nyomort. De azért ünnepelünk. Ha mindjárt a szuronyerdők és rabbilincsek között is. A raboknak is van karácsonya. A nemzet politikai karácsonya a mai nap, melynek ötvennyolc évvel előtte született meg Magyarország, amelyet most fojtogatnak Bécsből. Ünnepelünk! Mert van-e ember széles e hazában, kinek e napon meg nem dobban a szive a hazaszeretettől, amelyen fölhangzott a Muzeum előtt Petőfi Talpra magyarja? E napon, amelyen meg lön irva szabadságlevelünk, fölszabadult a föld népe, a testvériség, egyenlőség megpecsételve és megalkotva a szabad szónak, szabad gondolatnak szabad nyilvánítása. Szeretettel öleltük át egymást, összeforrtunk, megerősödtünk, hogy bírjuk az eljövendő nehéz, véres napokat. Gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor és a többi dicsők, mint égő fáklyák lobogtak a sötétben, hogy világítsák a miutainkat, tévelygéseinket. Az ország imádságra hivó nagyharangja, Kossuth Lajos ajka megszólalt, hogy elsőbben is imádkozzunk, szeressük egymást. Aztán villámlott, menydörgött, hogy jön az ellenség, csatába magyar, ki csak nem öreg, nem béna ! Egy szavára hadosztályok álltak sorba, Görgey, mint egy félisten gázolt át győzedelmes seregével az ellenség garmadáin . . . Dicsőség, győzelem, vértenger ,.. Budavár, Yácz, Isaszeg, Nagysarló, Branyiszkó . . . Aztán, aztán jött Világos . . . Arad! Letiporva zászlóink, csatasoraink! Csak kettő nem, vitézségünk és hirnevünk. Elveszthettünk mindent, de ezt soha, soha! Boruljunk le e napon és imádkozzunk, hogy őseink tetteiből tanuljuk meg szeretni a hazát ós meg is halni érte, ha kell. Fogadjuk meg, hogy mint Széchenyi lebeg, mint Kossuth; fa két nagy egyéniség politikai utai közül amazét választják legtöbben, Kossuthról a két évben csak Lévay József, Lisznyay Kálmán és Sárossy Gyula írtak költeményt. Petőfi élt-halt eszméiért, de egyéniségét (mint általán a magyar politikusokét) nem szerette. Kossuth alakját a népköltészet vonta glóriába. Mint látjuk, mélyebb okai vannak a tartózkodásnak. Vörösmartyt egyesek meg is róják érte; ő, ki eposzában a magyarságot uj honfoglalásra serkentette", Széchenyi tanítványa; a cenki sir lakója félt a a forradalomtól. Vörösmarty egy költeményt hagyott e korból, mindössze nyolc sort, a szabad sajtót üdvözli benne. Tompát egyénisége leszorítja a lelkesités magaslatáról, csak azért, hogy pár évvé később a hazafias fájdalom költészetét rendkívüli magasságba emelje. Egy-két életkép a honvéd világából; inkább gúnyos, mint haragvó és megvető strófa a muszka fegyverekről — ezidei költészete. 1850ben megírja a G ó 1 yá h o z cimü versét... Gyulai Pál Hadnagy uramja a magyar honvéd szabadságszeretetóben és bátorságában a nemzeti lelkesedós egész képét adta. Arany szelid lelke szinte szokatlan hangon énekel: egy életünk, egy halálunk, a cudarr a 1 szembe szállunk ! Él az Isten, nem kell félni, lóra magyar, lóra! 1849. karácsonykor a „lelke pusztaságos éjjelén körösztöl", néz egy halvány csillagot... Erdélyi János bizik a harc sikerében; Mentovich Ferenc több-kevesebb erővel és fogyatékos formában buzdít öszszetartásra, egyesülésre ; Hiador (Jámbor Pál) nagy műgonddal, kevés tartalommal ír a honvéd dicsőségéről. Utolsónak hagvtuk Czuczort, ki Riadó j ában a nehéz időknek talán legerőteljesebb csatadalát irta meg; a magyar lélek büszkeségével megveti az ellenünk harcolókat; hiába minden, Árpád hős népe él: Él még a magyarok Istene ! Jaj annak, ki feltámad ellene. Az Isten is segit; ki bir velünk ? Szabad népek valánk s azok legyünk! Nem jegyeztük ide az egyes versek címét; fölösleges is : mert jórészt ismeretlenek. Amit költőink a harc előtt s alatt írtak, a muló idővel feledségbe omlik — nagyon kevés kivétellel. A kivételek közt első helyre tettük Petőfit, kinek egész (szorosan vett) forradalmi költészete: a Talpra m a g y a r-tól a (Mezőberényben irott) Szörnyű i d ő-ig egy zaklatott nemzet bátor és becsületes küzdelmének érdekes és értékes emléke A korszak nagyhatású költeményei közt ne feledjük a Sárossy Gyula Arany Trombit á-ját; ez á hosszú vers a szabadságharc krónikája csupán, a szerkesztés feltűnő hibáival. S a szabadságharc után ? Fájdalomból fakadtak a legszebb költői alkotások. Arany balladáinak jelentékeny része, a Nagyidai czigányok; Tompa allegóriái: Bajza sóhaj os versei; Vörösmarty Vén cigánya; Szász Károlynak' az elesettök emlékét, Erdély és Petőfi elestét sirató költeményei; Vajda János híres Virrasztói; Gyulainak és Tóth Kálmánnak Világosnál kesergő huszárjai; Berecz Károly, Bérczy Károly és Bozzay Pál kesergő strófái: mind-mind a vihar pusztítását hirdetik, — ki a lemondás keserűségével, ki a remény halványan csillanó sugarával . . . Fentebb emiitettük, hogy Kossuth alakját a népköltészet vonta glóriába. Fájdalom, a tábor és falu költétészete ma sem talált gyűjtőre. Az Arany-Gyulai-féle kollekció nem teljes (Népköltési gyűjtemény). Ami előttünk fekszik, arról győz meg, hogy a nép nem értette s érezte át a sorsát intéző újításokat. Mintha meglepődésében bódultan állt volna meg : igaz-e s ha igen : állandó e, amit kapott. Inkább az alkotót énekelte, mint az alkotást. A Koss u t h-n óta marad minden időkre legigazabb lelkéből fakadt gyümölcse a népköltészetnek.' Ez is a forradalom után alakult ki, sok más verssel együtt. A Rákóczi szabadságharcát a népies költészet énekelte meg. Szegény és ismeretlen kuruc-katonák írták azt a sok szép lelkes ós kesergő éneket, mely a magyar büszkeségnek ós nómet-gyülöletnek mindenkor beszédes emléke lesz. Érdekes, hogy e korszak legbecsesebb alkotása, aRákóczi-nótais „nem egyéb, mint a nemzeti szenvedés rapszódiája". A magyar szabadságharcnak nincs Marseillaiseje; eszmékben, vívmányokban gazdagabb a francia forradalom; de viszont Petőfink csak nekünk van. Rajta kívül nincs igazi lelkesítője a harcba induló és küzdő nemzetnek ; a lelket ébren tartani, csüggedőket reménynyel eltölteni, bátrakat tüzelni — ő tudott igazán. Utána csak a gyászt emlegettük, sirattuk, — ha nem is a kétségbeesés szilajságával. Minek is ? Azt olvassuk Arany Széchenyi emlékezetében: egy nemzet' gyásza nemcsak leverő . . . szent kincset, megőrizzük^alkotmányunk minden levelét. Nem magyar, de hitvány korcs az, ki megvédeni nem akarja s halni nem tud érte. A szabadság ujjáóbredésének ünnepe különben a megengedett körülményekhez képest, impozáns módon folyik le az egész megyében. Társas egyletek, iskolák ünnepelnek, s a templomokban ünnepi istentiszteletek tartatnak, amelyeken a hatóságok is megjelennek. A legtöbb népkörben társasvacsora keretében emlékeznek a sajtószabadság kivívásáról. A márciusi ünnepségek eddig beküldött programjain kivül még a következő Ünnepségekről kaptunk értesítést ; A szarvasi Fészek asztaltársaság ma délelőtt 11 órakor a színházban a következő műsorral ünnepel: Hymnusz. Énekli a férfi dalkar. Diszelnöki megnyitó, tartja Ben ka Qyula. Márciusi eskü. Irta : Ábrányi Emil. Szavalja : S i 1 b e r s t e i n Dezső. Minket sirat Kossuth Lajos. Szövege Pósa Lajostól. Árva hazám. Szövegét és dallamát szerzé B e n k a Gyula, zenekiséretrel énekli Zeller Árpád. A fekete hajó. Irta : Kiss József. Szavalja: K r a f f t Károly, Elnöki zárszó. Mondja Karán csy János. Szózat. Énekli a férfi dalkar. Délután 3 órakor a főgimnázium Vajda-Önképzőköre rendez a tornacsarnokban emlékünnepet, melynek műsora: Hymnus. Énekli a vegyeskar. Megnyitó beszéd, tartja M i c s i n a y Dezső VIII. o. t. Talpra magyar. Szavalja R u m p f Pál VIII. o. t. Petőfi szerepe a szabadságharcban. Irta : G y ök ö s s y Dániel VIII. o. t. A szent nyomok. Irta Várady Antal, szavalja Sámuel Andor VII. o. t. Felolvasás. Tartja Grossmaun Sándor. VIII. o. t. Márciusi eskü, Ábrányi Emiltől. Szavalja • S h m i tz Ferenc VIII. o. t. Tavasz elmúlt . . . Énekli a főgiinn. és tanképző férfikara. Este a szabadelvű párt, a függetlenségi 48-as kör, a népkör, az ipartestületársasvacsorával egybekötött ünnepólvet ket rendeznek. Az ó-szőlői olvasó egylet társasvacsorával egybekötve tegnap este ünnepelte március nagy napját. * A békési polgári leányiskola ünnepélyét délelőtt 10 órakor tartja meg az alábbi programmal: Himnusz, éneklik a növendékek. .,Áldozatkészség a hazáért." Irta: Luby Sándor Szavalja : Salamon Mari III. oszt. növendék. Beszéd. Tartja az igazgitó. „Ima a hazáért.'' Éneklik a növendékek. „A márciusi ifjúság.' Irta : Pósa Lajos. Szavalja Sáró Piroska II. oszt. növendék. „Nemzti zászló." Éneklik a növendékek/ „Kössetek koszorút." Irta: Erdélyi Zoltán. Szavalja : Rózsási Ida IV. oszt. növendék. „Szeresd hazád " Éneklik a növendékek. „A magyar leányokhoz." Irta: Lampérth Géza. Szavalja : Gyalog Esztike IV. oszt növendék. Szózat. É'ieklik a növendékek. A főgimnázimon és számos körökön kivül megünnepli még március 15-ét a békési izr. iskola, mely tanácstermében az alábbi müsorünnep3éget rendezi ugyancsak délelőtt 10 órakor : Szózat. Talpra magyar, szavalja Haskkó Sándor. Alkalmi beszéd, tartja Adler Lázár tanitó. Járjatok be minden földet, ének. Isten áldd meg, védd hazánkat, szavalja Hirschl Ella. Petőfi szobránál, szavalja Gottfried Dezső. Fel-fel vitézek a csatára, ének. Előre, szavalja Eckstein Irén. Mi a haza? szavalja Huppert József. A szabadság, szavalja Braun Piroska. Hymnus. * urosházán az áll. polgári fiu- és leányiskola Eötvös köre rendez nagyobbszabásu hazafias ünnepet ma'j délelőtt. Ennek műsora: Szózat. Énekli az ifjúsági dalkör. Március 15. Fejes Istvántól, szavalja Bruckner Bertalan III. oszt. tanuló. Szabadság uapján. Pósa Lajostól, szavalja Benczúr János IV. oszt. tanuló. Ünnepi beszéd, tartja Kollárov M. István tanár Rákóczi kesergője, zongora kísérettel énekl Khiin János Ví. oszt. tanuló. A szabadságról. Prém Józseftől szavalja Zatykó Lajos V. oszt. tanuló. A legszebb dal. Pósa Lajostól, szávaija Tóth Ferenc V. oszt. tanuló. Cinka Panna. Farkas Imrétől, szavalja Bruckner Juliska. Hymnus, énekli az ifjúsági dalkör.