Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-13 / 21. szám - rendkívüli kiadás

4 BÉKÉSME0YEI KÖZLÖNY Békés«sabá : 1906 március 11 jok milyen intézkedéseket tartoznak fo­ganatosítani, ha március 15-ón rendza­varások történnének, a másika pedig irról szól, hogy az egyetemi ifjak a kö­znapokban országos körútra indulnak, íogy tüntessenek a nemzeti ellenállás neliett és hogy e tüntetéseket miként ikadályozzák meg. Főjegyző kijelenti, íogy az ismertetett rendeletekben ugyan ?eni lát törvénysértést, de a formát, íogy az alispán,'illetve annak helyettese megkerülésével közöltettek a rendőrha­tóságok fejeivel, sérelmesnek találja. Nem tudja, a főispánt mely indokok és szándékok vezették a forma be nem tartására, de mert a rendeletek ellen aggálya van, javasolja, hogy ezekről je­lentés tétessék a törvényhatóság legkö­zelebbi közgyűlésének. (Helyeslés.) Vita a rendeletek körűi. H a v i á r Dániel elfogadja az al­ispáni jelentést, de azzal az észrevétel­lel, hogy a reudeletekről, valamint a be­számolók megakadályozásáról tegyenek jelentést a legközelebbi közgyülesnek. Ami a bizalmas rendeleteket illeti, neki is az a felfogása, hogy azok törvényte­lenek: mert azok a törvény betűjének megszegésével, a vármegye első tiszt­viselőjének megkerülésével intéztettek a főszulgabirákhoz. Krcsmárik János dr. szerint Haviár indítványa alárendelt álláspont a kormány nagy céljai mellett. A be­számolók, ismételten hangsúlyozza, nem lettek eltiltva, csak korlátozva, a kiadott és szóban forgó rendeletek pedig nem titkosak, csupán bizalmas természetűek, s azok egy esetben sem adattak ki az alispán elkerülésével. L a d i c s László fölveti a kérdést, hogy az alispáni jelentés kiterjed-e az előterjesztett rendeletekre ? Dairael Sándor dr. válaszában kijelenti, hogy az alispáni jelentés a bi­zalmas rendeletekre nem terjed ki, mert azok csak az utóbbi napokban adattak ki. Egyébként a kérdésre nem adhat semminemű felvilágosítást, mert ő a ren­deletekről csak privátim értesült. Krcsmárik János dr. ezt meg­erősíti, kijelentvén, hogy a rendeleteket nem Daimel főjegyzővel, de az alis­pánnal közölte. Ladics László lyenképpen akceptálja a rendeleteket, s szerinte ezekután a főjegyzőnek az alispáni jelentésre elő­terjesztett határozati javaslata nem állhat meg, éppen azért indítványozza, hogy az alispáni jelentést egyszerűen vegyék tudomásul. Azt azonban elfogadja, hogy a bizalmas rendeletek ügyében jelentós tótessék a törvényhatóság legközelebbi közgyűlésének. • A bizottság ilyen értelemben ha­tároz. Előadói jelentések. Ezután felolvasták ós tudomásul vették özv. Haviár Lajosnénak, va­lamint Haviár Dánielnek a részvét­iratra adott válaszait. Horváth József szentetornyai lakos panaszt emelt az alispánnál a község két tisztviselője ellen, hogy azok nem laknak a községben, hanem Orosházán. Az ügy megvizsgáltatván, megállapítást nyert, hogy fontos családi érdekek miatt van ez az állapot, amely mihamar meg fog szűnni. Miután az alkalmazottak, akik egyébkánt mulasztást nem követ­nek el, beköltöznek a községbe. A kórházi albizottság korábban el­vileg kimondta, hogy Daimel Lajos­nak, a gazdasági telep gondnokának az esetleg megmaradó feleslegről érdemei jutalmául bizonyos jutalomdijat utalvá­nyoz Mivel azonban időközben a szám­adások deficittel járultak, ez az elvi határozat elesik. Ám e, határozatott an­nakidején B e r ó n y i Ármin dr. meg­fellebezte, amely fellebezós most is fen­tartatván, a bizottság azt véleményes felülbirálat után elutasítja. Mint jeleztük már lapunkban, özv. Kaffka Jánosné. mintegy 40 éve pe­reskedik még a levegővel is, s legutóbb a megyei árvaszék ellen emelt panaszt. Ezt a közigazgatási-bizottság mult ülé­sén elutasítván és erről értesítvén a mi­nisztert, az most felkérte az ügyre vo­natkozó iratokat A felhívásnak eleget tettek. Zöld y János dr. főorvos szerint a vármegye közegészségügyi viszonyai a mult hónapban kedvezőek voltak, sőt jobb, mint januárban. Legszokottabb haláleset volt a tüclővészes. A heveny­fertőző betegségek közül difte.riában megbetegedett 27 egyén, meghalt 5, vör­henyben volt betegedés 22, haláleset 6, kanyaróban 41 betegedés,- 8 halálozás, hasihagymázban 6 betegedós, 2 halálo­zás, szamárhurutban 26 betegedós, 5 ha­lálozás ós bárányhimlőben 3 betegedés. A megyei közkórház mult évi for­galmáról ezeket az adatokat tartalmazza a főorvosi jelentés: Az elmúlt évben felvettek 4322 be­teget, ápolt volt 610, összes ápoltak száma 4977. Ezek közül meggyógyult 46%, meghalt 4 7/i 0 0/o- Illetőség ' szerint Bókósmegyóből legtöbb beteg volt Bé­késről, Csabáról, Gyomáról, Mezőbe­rényből, Orosházáról és Szarvasról. Az idegen törvényhatóságok kerületéről pe­dig Arad megyéből 678, Biharból 561 és Csanádból 254. Az átlagos naponkénti beteglótszám 254 volt. Az állatorvosi jelentós szerint a vár­megye állategészségügye a mult hónap­ban elég kedvező volt. Csák György pénzügyigazgató je­lenti, hogy az elmúlt hónapban állami egyenes adóban 473988 kor. 45 fillérrel, hadmentessógi díjban pedig 2836 kor. 52 fillérrel kevesebb folyt be, mint a mult óv hasonszakában. Jelenti továbbá, hogy az adók be nem szogáltatásáért kivetett bírságokat visszavonták, mivel a községek időközben a törvényhatóság felmentő határozata alapján beszolgál­tatták az önkéntes adókat. A jelentések mind tudomásul szol­gáltak. A bizottság egyéb határozatairól lapunk legközelebbi számában szólunk. Csabai kereskedők gyűlése. A vármegye egyik legnépesebb ós legagilisabb társasegylete, a csabai ke­reskedők egyesülete vasárnap délután tartotta meg ezóvi rendes közgyűlését, a tagok igen élénk részvétele mellett. A közgyűlés legkiemelkedőbb momentuma volt az egyesület mult évi működéséről előterjesztett jelentés, amely természe­tesen szép eredményeket jelent. Elisme­résüknek és hálájuknak szép adóját rót­ták le a kereskedők, amikor a csabai kartársak érdemes nesztorát, D é c s e y József volt elnököt, sikeres munkálko­dásának jutalmául örökös tiszteletbeli elnöküknek választották. A számadások megejtése után a tisztikart választották meg és ezzel végetért a közgyűlés, mely­ről az alábbi részletes tudósítást adjuk : A kereskedő egylet közgyűlését az egyesület helyiségében délután két óra­kor Klein Gusztáv igazgató elnök nyi­totta meg, szívélyesen üdvözölve a meg­jelent tagokat. Évi jelentés. Az egyesület mult évi működéséről szóló jelentést T a r d o s Dezső dr. tit­kár terjesztette elő. A jelentés megem­lékezik az Omke csabai kerületének megalakításáról, amelynek működéséről az umke közgyűlés fog beszámolni. Be­lépett az egyesület a mult évben a keres­kedelmi alkalmazottak országos egye­sületébe és a kereskedelmi alkalmazot­tak érdekében felhívást intéztek a főnö­kökhöz, hogy azok atyailag bánjanak az alkalmazottakkal. Az egyesület választ­mánya a mult évben 12 ülést tartott, ameiyek mindegyikén fontos ügyeket tárgyaltak. Igy a választmány reorgani­zálta a veszendőbe indult kerületi beteg­segélyző pénztárat, több jelentős ipari és kereskedelmi kérdésben tárgyalást folytatott a kisvasuttal, várossal,' ipar­testülettel és kamarával, véleményeket adott szakkérdésekben, társadalmilag is működött és pedig estélyeket rendezett, s megünnepelte a hazfias ünnepeket. Végül a jelentós azzal fejeződik be, hogy a tagok fokozottabb érdeklődésével csak gyorsabban valósithatók meg mind ama nagy célok, amelyeknek elérését maga elé tűzte az egyesület. A bevételek a tagdíjhátralékok foly­tán csökkentek, amihez képest a kiadá­sokat is redukálták. A jövő évi költség­vetés bevételét 4981, kiadását pedig 4230 koronában állapították meg ós a felmentvényt megadták a tisztikarnak. Indítványok. Két indítvány került tárgyalásra. Az egyiket Popper Mór terjesztette elő, javasolván, hogy az egyesület lépjen be a kereskedelmi alkalmazottak országos egyesületébe, rendezzen az egyesület kéthetenkint tudományos szakfel'olvasá­sokat ós végül a titkári tiszteletdijat tö­röljék el. Az indítvány első részét, mint tárgy­talant, a második részét mint keresztül ­vihetetlent s a harmadikat, mint indo­kolatlant, elvetették. Gencsi József az egyesület fej­lesztése, jóléte és-a rázkódásoktól való megmentése érdekében azt indítványozta, hogy a tisztikar 3 évről 3 évre válasz­tassák meg. W e i s z Ármin dr. az indítvány ellen szól, mint amely ellenkezik az egyesü­let létérdekével ós alapeszméjével. Gencsi József visszavonja indít­ványát, miután látja, ho >y azt egyhangú­lag nem fogadják el. Az érdem jutalmazása. Klein Gusztáv .ezután letéve a tisz­tikar mandátumát, ugy a maga, mint tiszttársai nevében köszönetet mond az irántuk tanúsított bizalomért. Majd tisztújításra hívja fel a közgyűlést, mely választási elnökéül P o r j e s z Mihályt kéri fel. Mielőtt a választásokat megejtették volna, Porjesz Mihály indítványozta, hogy Décsey József, volt elnököt, aki e tisztétől egészségi állapotára való te­kintettel megvált, érdemei elismeréseül válasszák meg az egyesület örökös tiszteletbeli elnökének ós erről a meg­választandó elnök vezetése mellett 10 tagu küldöttség értesítse az érdemes férfiút. Az indítványt egyhangú lelkesedés­sel elfogadják ós azután a jelölő bizot­ság előterjesztóse alapján a tisztújítást a következő eredniénynyel ejtik meg: Igazgató-elnök: Klein Gusztáv. Alelnök: Rasovszky Emil. Titkár : dr. T a r d o s Dezső. Segédtitkár: Kardos Miklós. Pénztáros : D e u t s c h Mór. Főkönyvtáros : R u s z Károly. Könyvtárnokok : Ifj. Karácsonyi József és Pe r 1 Sámuel. Gondnok: Alexander Adolf. Választmányi tagok : Porjesz Mihály, Csillag Ignác, Reisz Hermann, Petrányi Gyula, Reisz Jenő, Engel Fülöp, Weisz Miksa, Szenes Vilmos, Gencsi József, Riegelhaupt Gusztáv,Berger Mór, Fischer Ignác, Fischer Salamon, Kohn Sámuel, Guttmann József, Alexander Mór, Fikker János, .Balassa Jenő, Frankó János, Weisz Ármin. Póttagok: Engel Dezső, Silberstein Izidor, Ambrózy Béla, Guttmann Jenő, Zeisler Lipót, Weisz Ármin, Werther Hugó, Alexander József, Kutter Jakab, Dörflinger Béla. A nőegylet első délutánja. Zongora avatás. Nincsen a Szaharának olyan sivár vidéke, ahol csak egy tenyérnyi oázis nem találkozna. Nincsen vigasztalan álla­pot, amelynek, ha nem tovább, csak futó pillanatra, nem volna öröme. Hacsak egy szemernyi is. Igy vagyunk a mi sze­rencsétlen országunk szomorú helyze­tével is. Örömtelen napokat élünk, s hazafiúi fájdalmunkat még az éltető ta­vasz napsugarai sem oszlatják el. Meg­tépázva alkotmányunk, gondolatunk, szárnyaszegett a kedvünk, lankadt az erőnk. Megnyugtató és felemelő érzést csak az ad, hogy üröm poharát is éde siti néha-néha egy kis öröm. Ilyen megható és lélekemelő érzést vittek haza mindazok, akik vasárnap délután jelen voltak a csabai jótékony nőegylet első böjti felolvasásán, amely az élvezet nyújtáson kivül teret adott a hazafiúi fájdalom kitörésének, a lelke­sedés lángrágyulásának. Oh ezt az ér­zést nem kooozhatja el az abszolutiz­mus, valamint a pajkosan obstruáló nap­sugarakat sem. De kezdjük az elején. A program meghallgatására szépszámú és előkelő közönség, leginkább tavaszi, toilettekben pompázó úrhölgyek jelentek meg a va­sárnap délutáni felolvasásra. Senki nem várt meglepetést. Annál nagyobb volt tehát a hatás, amikor programon kivül felcsendült a magyar nemzet imája, az Isten áldd meg a magyart! Ennek a megható szép jelenetnek pedig az előzménye az volt, hogy a program kezdése előtt V a r s á g h Béla meleg szavakban üdvözölte a közönsé­get, majd bejelentvén, hogy a nőegy­let végre abba a kellemes helyzetbe ju­tott, hogy a jövőben nem kell hang­versenyekre zongorát kéregetnie, mert az egylet vásárolt magának zongorát, amelyet T h é k Endre, mint Békéstne­gye fia, a jótékonycélra való tekintet­tel jutányos árban bocsájtotfc az egylet rendelkezésére. A kitűnő uj zongorát, úgymond, nem lehet méltóbban fel­avatni a mai szomorú időkben, mintha azon először is a nemzeti fohász csen­dül fel. Ezután Jávor Gyuláné a pódi­umra lépett és a Himnusz játszásába kez­dett. Amint az első akkordok felhang­zottak, az egész jelenlevő közönség fel­állt és egy szívvel-lélekkel énekelte a nemzeti himnuszt. Csak e megható jelenet után 'kez­dődött a műsor. R e 11 Lajos dr. a fő­gimnáziumi tanár volt az első szereplő, aki a virágokról ós azoknak a magyar költészetben való szerepéről olvasott fel igen kedves értekezést, amelyet zajos tapssal honoráltak. H u t h Margit rend­kívül megnyerő kedvességgel egy hu­moros monológot adott elő. A közönség percekig tapsolta az ügyes műkedvelőt. Végül P e t h ő Ákos ügyvédjelölt, a jeles csabai zongora virtouz ismert já­tékával Tannhauser nyitányát, majd a felzúgó tapsviharra a matsits pajkos áriáját adta elő. Füstbement intendánsi állás. Hónapokkal ezelőtt, amikor először esett szó arról, hogy Békésmegye volt főispánja, Lukács György dr. kultusz­miniszter megválik tárcájától, már akkor volt szó arról, hogy visszaállítják az intedánsi állást — és e tisztet Lukács György gyei töltik be, Dunán, Tiszán, de még a Körösön is sok víz folyt le azóta, ám a híreszteléseket, amelyek Lukács György jövőjének ilyetén mód való biz­tosításáról szólottak, nem mosták el. Annál meglepőbb tehát most, hogy nyilvánvalóvá vált a szép álomnak meg­semmisülése. Lukács György már nem miniszter, de fuccs az intendánsi méltó­ságnak. A hirtelen fordulatról özeket jelenti fővárosi tudósítónk : A kormány körében minden előké­szület megtörtónt már, hogy az inten­dánsi méltóságot, - ezt az k átkost intéz­ményt, melyhez csupa kudarc fűződik, ismét életbeléptessék, csak azért, hogy Lukács Györgynek hivatalt szerezzenek. — Már B e z e r é d j Viktorral el is intéz­ték a dolgot, akinek elsősorban lenne joga, ha már visszaállítják, erre az ál­lásra, de aki ösmert nobilitásával kész­ségesen átengedte az elsőbbséget az ex­miniszternek. De közbejött valami, (illetőleg va­laki. Erre vonatkozólag operai körök­ben ezt mesélik: Máder Raoul igaz­gató visszatért Olaszországból, ahol ke­serves tenorista-vadászaton volt. Végre megtalálta L u n a r d i t, aki szombaton lépett fel szerződési célból először az Operaházban, négyezer forint havi fize­téssel. Boldog olasz tenoristák! Máder, aki Bezerédj hivatalos ellen­őrzése mellett teljesen függetlenül in­tézi az Operaház sorsát, megrémült a gondolattól, hogy már megint inten­dánst kapjunk ! És irt egy levélkét, Bécsbe. Igen illetékes helyre. A trón­örökösnek, aki szívesen veti latba be­folyását Máderért, akit az egész család nagyon szeret. És amikor Fejórváry a király elé terjesztette Lukács intendáns kinevezését, a felség igy szólt: — Majd meggondoljuk — és félre­tette az irást. És igy lőn, hogy Lukácsból nem lőn intendáns. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára szeles, éjjeli fagy, elvétve csapadékos időt jelez.. Virágtemetés. Borongó, síró őszi alkony, mélabús, fájdalmas hangulat ül meg a csabai leánysziveket. Virágteme­tés volt tegnap. A harangok sírásával versenyt könyeztek a szemek. És egy sirhalommal több domborul a Széchenyi­liget melleti temetőben. S ü d y Erzsi­két, S ü d y István gyógyszerész élete tavaszában letört szépséges virágszálát kisérték tegnap utolsó útjára. Megható ós impozáns volt a részvét, mely a mó­lyen megrendített szülők ós a drága ha­lott emléke iránt megnyilatkozott. Csa­bának egész uri társadalma, az elválaszt­hatatlan jóbarátnök együtt könyeztek a virágerdővel boritott ravatalnál a szü­lőkkel ós gyászoló rokonokkal. Koszorúkat adtak : Mindenségünknek, bánatos szüleid. Szeretett testvérünknek Ernő és Endre. A szeretet sirodig kisér, sírodtól vissza a fájdalom : a te Cili nénid. Kedves Bözsikének Adél néni és Lajos bácsi. Feiejthetlen unokámnak, Nagymama. Szeretett Böziikének Irén 'néni, Endre bácsi. A sors elszakított tőlünk, emléked közöttünk marad, Barát­nőid. Aranyos Erzsikének, Molnár. Erssikének Sándor. Erzsikének Szilágyi. Jézus boldogítson, Margit és Guszti. Igaz részvéttel, a Fáy család. Erzsikének dr. Weisz Lajos és neje. Emléked hiven megőrzi, Pfeif­fer Mariska. Viszontlátásig Isten veled ! Btró Ma­riska. Tisztelete jeléül Weisz Miksa és neje. Erzsi­kének, Kratnmerék. Felirat nélküli koszorúkat : Ida néni, Sailer Gyuláné, Fábry Károlyné, Petrovszky Erzsike, Sztraka Györgyné, Kis Lászlóné, Kociszky Mátyásné, Korosy Docától.

Next

/
Thumbnails
Contents