Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-13 / 21. szám - rendkívüli kiadás

Békéscsaba, 1906. / Rendkívüli kiadás XXXIII-ik évfolyam. 21-ik szám. Kedd, március 13. BEEESHE6TEI KÖZLÖNY Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI LAP Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön. ElrŐFIZETÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő ; PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hircLtési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. A főispán mint elnök. Az első hivatalos funkció. — A közigazgatási bizottság ülése. Megtörtént a nagy csoda, ha ugyan csodának lehet nevezni, hogy az nöklő főispánt nem ettéjnneg. Krcsmárik János dr. elvégezte első hivatalos funkcióját, anélkül, hogy megrendült volna az európai egyensúly, vagy hogy lejebb szállt volna az ázsió. Más viszonyok között rózsás szemüvegen néznék a főispán első hivatalos aktusát, ma azonban a rendkívüli viszonyok arra intenek, hogy a rendestől elütő szemmértékkel mérjük az egymásra torlódó eseményeket. Korábban elfoglalt álláspontunk és hazafiságunk értékéből azonban mitse von le az a körülmény, hogy a mai súlyos viszonyok között is megnyugvással látjuk és vesszük tudomásul Krcsmárik János drnak a vármegyével szemben, minden tekintetben mérsékletet és az adott viszonyok keretén belül megengedett módon való eljárását, amelynek eredőjeként látjuk megyénk közigazgatásának konszolidálását, a helyzetnek, a viszonyoknak olyaténmód való irányítását, hogy a rendkívüli fegyverekkel harcoló államhatalom és másrészről a passzív rezisztencia álláspontjára helyezkedett vármegye között az összhangzat a lehetőségig biztosíttassák és ezáltal a vármegye megmentessék mindama rázkódásoktól, amelyeket a végtelen nyomor és szenvedések jegyében el kellett szenvednie számos társtörvényhatóságnak. Sajnos, hogy az adott szomorú viszonyok között ezeket a körülményeket is eredményekként kell feltüntetnünk. De ez eredmények mindenesetre olyanok, amelyek a főispán és törvényhatóság más természetű magatartása esetén el is maradhattak, sőt maradtak volna végtelen kárára az egész vármegyének. Nagyon, nagyon megnehezedett felettünk az idők járása. Mintha a langyos márciusi szellő is decemberi zord fagyról susogna. A küzdelmeknek meghiúsulása azonban nem teheti annyira fásulttá a lelkeket, hogy ne higyjünk a szebb jövőben, amely a borulaton keresztül is előre veti fényét. Addig azonban, mig újra felragyog ránk a szabadság tündöklő napja, nyugodjunk meg a változhatatlanban. Addig vezekeljünk a bűneinkért, amelyeket, ne keressük, az ősök hibái, vagy a mi mulasztásaink sodortak-e a fejünkre. A magyarok igazságos Istenébe, hosszú küzdelmeinknek jogosságába vetett hittel reméljük azonban a szebb idők felviradását. És a nemzet erejében, mely előbb-utóbb győzedelmeskedni fog az alkotmánytipró bécsi ármányon. Mert lesz még egyszer ünnepe a magyarnak ! Ennek felvirradásáig pedig nyugodjunk meg a változtathatatlanban. Mert megalkuvás az élet. * Békésvármegye közigazgatási bizottsági ülése elé egyébként rendkívül érdeklődéssel nézett az egész vármegye közönsége. Az ülést a híreknek egész variációja előzte meg. Hogy a főispánt kifütyülik, nem hallgatják meg, a napirendre kerülő tárgyak felett napirendre térnek ós olyanok is, hogy a bizottsági tagok nem jelennek meg az ülésen. Az alispánnak Zelenikába való utazásával ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy Krcsmárik János főispán fog elnökölni a hétfői ülésen, amely egyébként a vármegye életében közönséges napnak ígérkezett volna. Csak a legnagyobb optimisták hangoztatták, hogy az ülés rendben fog lefolyni. A hétfői nap ezeknek az optimistáknak adott igazat. És pedig oly annyira, hogy az ülés nemcsak rendben folyt le, de szinte kedélyes volt a száraz komolysága mellett is. A bizottsági tagok majdnem teljes számban jelentek meg. A kinevezettek legalább mind, mig a választottak közül csak hárman voltak jelen. A harcias elemet egyedül Haviár Dániel képviselte, aki alaposan ráolvasta a pogányság litániáját a főispánra. Nem volt szenvedélyes a nagyszakállú kuruc, sőt inkább csendes, komoly, szinte olyan fájdalommal csengett az érces, meggyőző hangja, mint a nagypénteki ünnepi harang. Érdeklődéssel, komor arcokkal, ellentmondás nélkül hallgatták. Mint mikor a biró olvassa a vádlottra a bizonyítékokat. A vád a kormány ellen hangzott el, amelynek bizalmi emberévé szegődött a főispán, akit azon a kijelentése után, hogy a törvény, jog ós igazság jegyében fog kormányozni, sem fogadhatja el. A közbeszóló csak L a d i c s László volt, a makacs mameluk, aki mosolyogva vetette Haviár Dani szemére : — Ugyan hagyjátok, elég bajt okoztatok már! — Ez ellen tiltakozom ! — pattant föl az őskuruc. Ennyi a szenvedélyek kitöréséből, aztán csendes mederbe terelődött a vita és ment minden, mint a karikacsapás. Szinte nyugalmas időkben is irigylésre méltó a közigazgatás nyikorgó kordéjának ilyetén sima gurulása. A nemes főorvos pedig a saroglyából, vulgó : a fal melletti kerevetről sziporkázott, indokolván egy közbeszólást a „jólehet de, hanem csak mert" kötőszavakkal. Szóval kötekedett, mint mindig, amikor elemébe van. Csupán a rigmusok maradtak el ez egyszer a közegészségügy nemes főörénél. Az érdekes és példás rendben lefolyt ülésről egyébként a következő részletes tudósításunk számol be: A főispáni megnyitó Pontban kilenc óra volt, amikor Krcsmárik János dr. főispán titkára, Szekér Andor kíséretében belépett a vármegyeház kistermébe. Néma fejbólintással fogadták az urak, akiknek sorában ott voltak Daimel Sándor dr. főjegyző, B e r t ó t h y István dr. főjegyző, Csák György dr. pénzügyigazgató, kir. tanácsos,' Zöldy Géza dr. tiszti főügyész, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, L i s z y Viktor dr. kir. ügyész, folyfalvi Zöldy János dr. tiszti főor vos, P e r s z i n a Alfréd államépitészeti főnök, Szekér Gyula közgazdasági előadó, Szarvasy Arzén társulati főmérnök, Haviár Dániel, L a d i c s László dr. és M á r k y János. A főispán egyszerű csíkos nadrágban, fekete Ferenc Józsefben jelent meg az ülésen és elfoglalva az elnöki széket, fátyolozott hangon üdvözölte a megjelenteket, majd a következőket mondotta : Amikor először foglalja el dicső elődje után az elnöki széket, ezt elfogultsággal teszi, de szent elhatározása, hogy állásában mindenkor a jog, törvény és igazság szerint fog eljárni, mert a -megyének, mint volt szerény hivatalnoka, megszokta, hogy részrehajlatlansággal ós szerényen dolgozzék, mindenkor a köz javára. És ha a közigazgatási bizottság tagjainak támogatása az igazsághoz • lesz kötve, akkor biztosan tudja, hogy támogatásuk állandó és biztos lesz. Felelet a megnyitóra. Egyesek helyeseltek, mások hallgattak. Ekkor felállt Haviár Dániel és napirend előtt hosszabb beszédben felelt az elnöki megnyitóra. Hangsúlyozva, hogy a főispán kinevezése nem volt törvényes, mert a lelkiismeretlen, gonosz királyi tanácsadók miatt a törvényhozás nem érvényesíthette akaratát. A király kinevezési jogát föltétlennek ismeri el, de a főispáni állást fölöslegesnek mondja, amire bizonyíték, hogy ez állás hónapokon keresztül nem volt betöltve s a közigazgatás menetében mégsem állott be zavar. De nem fogadja a főispánt különben sem főispánnak, mert a törvénytelen kormány bizalmi embere s mint ilyen, nem méltó az elődökhöz. A közigazgatási bizottság megalakulása mindezeknél fogva nem lehet törvényszerű, miért is indítványozza, hogy a közigazgatási bizottság a törvényhatósági bizottság határozata alapján fejezze ki bizalmatlanságát a főispánnak ós térjen napirendre az ülés tárgysorozatának pontjai fölött. Elleninditvány. Márky János dr. szerint a közigazgatási bizottság a törvények szerint nem lehet politizáló, véleményező és határozó testület. Haviár állásfoglalásával szemben megnyugvással ós bizalommal veszi a főispán azon kijelentését, hogy a jog, törvény és igazság keretein belül fog kormányozni s amennyiben ez Ígéretéhez a jövőben is hű marad, a helyzet konszolidálásának érdekében ajánlja, hogy Haviár indítványa fölött térjenek napirendre. A főispán válaszol. Krcsmárik János dr. föltétlen tiszteletben tartja Haviár politikai meggyőződését, de felfogása szintén az, hogy a közigazgatási bizottság nem politikai testület. Különben is Haviár lép le a törvényesség teréről, amikor indítványának elfogadását ajánlja akkor, amikor éppen a törvényhatóság legutóbbi közgyűlésén ez állásponttól ellenkező határozatot hozott a közigazgatás zavartalan menetének biztosítása érdekében. Ami Haviárnak azt az aggodalmát illeti, hogy a népet izgató lapot ós iratot terjesztetnek, arra megjegyzi, hogy a belügyminiszter éppen ezeknek megakadályozása érdekében intézkedett olyanképpen, hogy a népszenvedélyek lecsillapítsanak. Ezt az intézkedést pedig csak megnyugvással kell tudomásul venni. Kijelenti még, hogy a belügyminiszter a képviselői beszámolók tartásál nem tiltotta be, csupán korlátozta éspedig oly módon, hogy azok az izgult hangulatra való tekintettel csak zárt helyiségekben tartassanak meg. Végül kijelenti, hogy Haviár indítványát az elmondott indokoknál fogva nem bocsájthatja tárgyalás alá. Ezt a kijelentést a bizottság észrevétel nélkül tudomásul veszi. Alispáni jelentés Ezután Daimel Sándor főjegyző előterjesztette az alispán szokásos havi jelentését, amelyből a következő részleteket közöljük: A személybiztonság a vármegye területén csupán 8 esetben zavartatott meg kisebbmérvű verekedések által. Baleset 3 alkalommal fordult .elő, melyek közül kettő halálos volt. Öngyilkosság ötször és öngyilkossági kísérlet 3-szor történt. A vagyon elleni bűncselekmények száma 54 volt, öt esettel több, mint január hóban. A lopások tárgyát többnyire készpénz, élelmiszer ós gazdasági termények képezték s nagyobbszabásu bűncselekmény az esetek között nem szerepel. Tüzeset csupán négy izben fordult elő, ezek is jelentéktelenebb jelenségüek voltak. Földmivelés. Az őszi vetések jól teleltek s a beállott enyhe időjárás következtében eleven zöld szint öltöttek. A gazdasági munkák közül a szántás és vetés vette kezdetét. A muukások helyzete a mult hónapban is kedvezőtlen volt, a mezőgazdasági munkák hiánya miatt. A munkabár 60—100 fillér között váltakozott. Ipar és kereskedelem a rosz termés ós az általános pénztelenség következtében pang. A vármegyei és községi közigazgatás ellen panasz nem emeltetett. A füzesgyarmati és vésztői földmivelő munkások a mult hó 25-ón zárt helyen népgyűlést tartottak. Rendzavarás nem történt. Szarvason a mult hó 25-én Haviár Dániel volt országgyűlési képviselő meg akarta tartani beszámolóját a községháza udvarán nagyszámban összegyűlt hallgatóság előtt, azonban a kormány által kirendelt csendőrség azt megakadályozta. A nép minden csendháborítás és zavar nélkül szétoszlott. Daimel főjegyző javasolja, hogy az alispáni jelentós azzal a megjegyzéssel vétessék tudomásul, hogy a közigazgatási bizottság kifejezést ad annak az észrevételének, hogy a képviselői beszámolók megakadályozását sérelmesnek tartja. Interpelláció. Mielőtt az alispáni jelentés és az arra előterjesztett javaslat kérdésében határoztak volna, Haviár Dániel az iránt intéz kérdést az alispánt helyettesítő főjegyzőhöz, van-e tudomása arról, miszerint a főszolgabírókhoz titkos kormányrendeletek intéztettek a beszámolók megakadályozása ügyében ? Ha igen, úgy a főispán nem jogosan rendelkezett, mert a tett intézkedések nyilvánvalóan törvényellenesek voltak. Leleplezett bizalmas rendeletek. Daimel Sándor dr. a hozzá intézett kérdésre előadja, hogy eddig tudomása szerint a főispántól két bizalmas rendeletet kaptak a főszolgabirák, mindkettőt a legutolsó napokban, abból a célból, hogy azokat a belügyminiszter utasitásábóf mihez tartás végett közöljön a járási főszolgabírókkal és Gyulaváros polgármesterével. E rendeletek egyike arra vonatkazik, hogy a hatósá-