Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-11 / 20. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY A helyzet tárgyalásával hapcsolatosan meg kell itt emlékeznünk a Pesti Napló tegnapi számának vezércikkére. Arról csikkezik a P. N., hogy akarja-e a nemzet folytatni az alkotmányvédő küsdelmét a végső erőfeszétésig ? A cikkírónak e kérdésre adott válaszából közöljük az alábbi sorokat: Ha igen, ugy legyen kész a cél érdekében szükséges áldozatok meghozására is. S lásson hozzá a munkához mielőbb : számoljon erejével s a teherrel, amit a harc alatt viselnie kell; ehhez képest szervezkedjék, ossza meg a terhet igazságosan, hogy könnyebb legyen nnnak viselése mindenkire. Eddig az egész suly a törvényhatóságok autonom tisztikarát nyomta, mely az első harcvonalban küzdött, s maga viselte a harc összes költségeit. Igy nem folyhatnak a dolgok tovább. Ezt a lelkes, kötelességtudó tisztikart, mely a jogrend védelmében exisztenciáját kockáztatja családostul, nem szabad a sorsa felől bizonytalanságban hagynunk. Ami biztosításukra eddig történt, nem sokkal több a semminél. Az összegyűlt segitőalapok elégtelenek, s az alkotmányvédő bizottságok, melyek azokat kezelnék, előbb-utóbb feí fognak erőszakosan oszlattatni, s a teljes hatalmú biztosok aztán az alapokra is rátehetik konfiskáló kezüket. Mi lesz akkor az ellentálló vagy lemondó tisztviselőkkel ? A kényuralom megfosztja őket állásnktól, nyugdíjigényüktől, s kezükbe vehetik a koldusbotol, ha be nem adják a hatalom kénye szerint derekukat. Más alapon s más módszerrel kell a passzív rezisztencia hadjáratát folytatnunk. Csak ugy van a nemzetnek joga erős, kemény ellentállást követelni manicipális tisztviselőitől, ha képes arra is, hogy őket necsak a jövendő kárpótlás reményével biztassa, hanem azonnal gondoskodjék elhelyezésük, ellátásuk felől, mihelyt a hatalommal való harcuk szakításra vezetett." Elmondván cikkíró, miként lehetne az ellentállást folytatni, e sorokkal fejezi be cikkét: „Meg vagyunk győződve : a magyar társadalom nemcsak a municipiumok szellemi erejét, hanem az egész állami mechanizmus személyzetét képes a paszsziv ellentállás érdekében saját céljaira foglalkoztatni, s ellátni, hogy az alkotmányellenes kormányzat aztán szervek hiányában tehetetlenül összeroskadj on." Képviselőválasztók összeírása A központi választmány ülése. A törvényhozás erőszakos feloszlatása után mindjárt, amint a katonai uralom hatalomra jutott, hirlett, hogy a törvényhatóságok autonómiáját felfüggesztik és a teljhatalommal felruházott király és kormánybiztosok tetszésük szerint állítják össze az általuk kinevezett központi választmánynyal a képviselő választók névjegyzékét és e lajstrom szerint választat a kormány. Túlzott volt ez a hir, amit igazol az a körülmény is, hogy Békésvármegyében annak rendje-módja szerint munkálatba lépett a központi választmány. Az 1899. évi XV: t.-c. 146. §. alapján ugyanis az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének összeállítására és kiigazítására szükséges intézkedéseket a központi választmány minden év március hó első napjaiban köteles megtenni. E törvényes rendelkezés értelmében Békésvármegye központi választmánya pénteken délután Daimel Sándor dr. főjegyző elnöklete alatt ütést tartott, amelyen az alábbi határozatokat hozták az 1907. évre érvénynyel birancló névjegyzék kiigazítása céljából: Azon előző évi intézkedést, mely szerint a vármegye két választó kerületének mindenike három összeíró alkerületre lett beosztva, a központi választmány továbbra is fentartja és az összeíró küldöttségeket a következőképpen alkotja meg: I. A gyomai választókerületre : A gyoma-endrőd-kondorosi alkerületbe : elnök: K o n c s e k Gy. József, tagok : Csapó János és Kolok János. A Szeghalom-vésztő-füzesgyarmatkörösladányi alkerületbe: elnök : B e nc z e János, tagok: Nagy János és E r d e y Gyula. A mezőberóny-köröstarcsa-dobozi alkerületben : elnök : Kovács László dr., tagok: T. G y a r o k i Sándor és H. Fekete Lajos. II. Az orosházi választókerületre: Az orosháza-tótkomlós-csorvás-gádoros - szentetornya - nagyszénás- békéssámson-pusztaföldvári alkerületben: elnök T o b a k István dr., tagok: I v á n y i Antal és M i z s 1 a y Sándor. Az öcsöd-békésszentandrási alkerü| letben : elnök : Fejér Béla, tagok : I B e n c s i k József és S z a b ó Sándor. A kétegyháza-gyulavári-ujkigyósi alkerületben : elnök: Moldoványi János, tagok : P o p o v i c s Aurél és Hegedűs Gyula. Az ekként megalakított küldöttségek elnökei és tagjai felkéretnek, hogy az 1874. évi XXXIII. t. c. '21. §-ában előirt esküt a lakhelyük szerinti illetékes járási főszolgabíró előtt működésük megkezdését megelőzőleg letenni, illetve e célból jelentkezni szíveskedjenek. Azok, a kiket az összeíró küldöttség a választók sorából kihagyandóknak talál, erről az összeíró küldöttség által az elöljáróság útján írásban értesitendők, s ezen értesítésben kifejezetten megjelelölendő azon jogosultsági alap, melynek megszűnte a kihagyás okául szolgált. A kihagyottak kötelező értesítése önként érthetőleg nem vonatkozik az elhalálozás miatt kihagyottakra. Ezekre nézve az összeíró küldöttségek által meggyőződés szerzendő afjtekintetben, hogy az illetők tényleg elhaltak-e, kétséges esetekben az elhalt választók halotti anyakönyvi kivonatai beszerzendők az 1874 évi XXXIII. t. cz. 93 §-a slapján. Mivel a névjegyzékben a benhagyandóknak talált egyes választóknál a foglalkozás, házszám és a választói jogo, sultság alapja tekintetében esetleg változás állhatott elő, vagy pedig az egyes választók nevei a névjegyzékbe hibásan vannak be vezetve, nehogy az ily czimeken bekövetkezett változások és hibák a névjegyzék kiigazgatása alkalmával figyelmen kívül hagyassanak, az öszszeiró küldöttségek által azokról, a kikre nézve ezen változások és hibás bevezetések fennforognak, községenként még egy külön jegyzék készítendő. A legkevésbé megrótt Vi-ed úrbéri telekadójának megállapítása valamint a szomszédos községek kijelölése tárgyában az 1899 évi XV. t. cz. 143 §-a értelmében hozott jogerős határozatban kitüntetett adómennyiség az újonnan felveendő választókra nézve feltétlenül tekintetbe veendő. A hivatkozott központi választmányi határozat szerint a legkevésbé megrótt V^-ed úrbéri telek adója : Kétegyházán 20 kor. 40 fillér, Gyulaváriban 12 kor. 90 fillér, Dobozon 22 kor. 50 fillér, Endrödön 19 kor. 88 fillér, Köröstarcsán 25 kor. 30 fillér, Füzesgyarmaton 24 kor. 86 fillér, Szeghalmon 21 kői'. 56 fillér, Körösladányban 13 kor. 14 fillér, Öcsödön 11 kor. 02 fillér, Békésszentandráson 10 kor. 36 fillér, Mezőberényben 26 kor. 94 fillér, Orosházán 15 kor. 46 fillér, Csorváson 43 kor. 46 fillér, Tótkomlóson 34 kor. 44 fillérben állapíttatott meg, továbbá Szentornyára, Nagyszénásra, Gádorosra, Pusztaföldvárra, Békéssámsonra, Kondorosra, Orosháza község, mig Újkígyósra, Kétegyháza község, Vésztőre, Körösladány község jelöltettek meg oly szomszédos községek gyanánt, melyekből a legkevésbé megrótt V^-ed úrbéri telekadója veendő. A választói jog megállapításánál az előző évre kivetett adó veendő alapul (1899 évi XV. t. cz. 141 §-a) s mivel az adó meg nem fizetése a választói jog gyakorolhatásának akadályát nem képezi, ennélfogva az adójukkal hátralékos választók is felveendők a névjegyzékbe. A választók mindenike csupán egy jogcímen veendő fel. Minden hatósági közeg, köztisztviselő és lelkész a kiigazításhoz szükséges adatokat az összeíró köldöttségi elnökök részére kiszolgáltatni köteles s ezen felül az 1874 évi XXXIII. t. c. értelmében a hozzá intezett kérdésekre felvilágosítást adni tartozik. A községi elöljárók kötelessége az összeíró küldöttségeket a szükséges előfogatokkal s elszállásolással dijtalanul ellátni. A fent előadottak pontos és lelkiismeretes teljesítése után az újonnan bevettekről és kihagyottakról készített névjegyzékek és a mult év óta beállott változásokról felvett jegyzékek a központi választmányhoz az összeíró küldöttségek elnökei által sürgetés bevárása nélkül f. é. április hó 5-ig okvetlenül beterjesztendők. Az ülésen az elnökön kiviil jelen voltak ; Zöldy Géza dr., Jancsovics Emil, Szénásy József. Moldoványi János, Bertóthy István dr., Csák György és Ladics László dr., központi választmányi tagok. Inségakció a megyében. Ujabb segélyezések. Az ínséges esztendők okozta nyomor enyhítése körül az ország vármegyei közül dicséretesebb munkát aligha végzett csak egy is oly mértékben, mint Békésmegye. Törvényhatóságunk még a mult évben központi inségügyi bizottságot alakított, amely azóta állandóan permanenciában van és a kormány segélyével a legmesszebbmenő támogatást nyújtotta az arra rászorult ínséges lakosoknak. Ily irányú határozatokat hozott a közpoti inségügyi bizottság pénteki ülésén is, amelyen sajnosan tudomásul kellett venni azt is, hogy Békésmegye kimerítette a kormánynál az ellenszolgáltatás nélküli államsegélyt s ezentúl a kormány csak előlegekkel, vagy kölcsönökkel Jámogathatja az ínségeseket. Ainig egyrészről ezt a körülményt konstatáljuk, másrészről tagadhatatlanul el kell ismernünk, hogy a kormány az ellenszolgáltatás nélküli segélyezésekkel Békésvármegyét illetőleg elment addig a íiatárig, amelyen tul rendes körülmények közt sem mehetne az állam. A központi inségügyi bizottság pénteki üléséről különben az alábbi tudósításunk számol be: Az ülésen az alispán távollétében Daimel Sándor dr. főjegyző elnökölt, előadó pedig Konkoly Tihamér dr. volt. Előadó elsősorban Nagyszénás község kérelmét vette tárgyalás alá. Nagyszénás képviselőtestülete ugyanis 5000 korona inségkölcsönt kér Ínségeseinek segélyezésére. Miután a képviselőtestület a kamatmentes segélykolcsönért hónapos s olyan édes, mint egy angyal s olyan okos, hogy az kész csoda. A bemutatás megtörtént s az ifjú László, apjához hasonlóan — ijedezett a két száraz, fekete nénitől s a kis mama csúfos kudarcot vallott, mint impressarió, mert a kis László, a világért sem produkálta magát, csak mikor az apját látta jönni, libegtette felé apró kövér karjait s boldog duruzsolással dörzsölőzött az apja sötét szakállához, mig az ember nem ismerte nyelven diskurá t hozzá, a mire ezüst csilingelésü kacagás volt a válasz. — A búcsúzás este volt s kissé lehűlt a levegő. A vonathoz indultak. Márta aszszony batiszt ruhájaban'szintén el akarta nővéreit kisérni a kis állomásra. — Te nem jöhetsz — mondta szelíd komolysággal az ura — még megfázol ! — Te nem jöhetsz — mondta szelíd komolysággal az ura — még megfázol ! Az asszony engedelmesen elbúcsúzott tőlük s még látták, a mint visszafutott a házba. A kisasszonyok gondteljes lélekkel kerültek haza. Szegény Márta! Feláldozta fiatal életét, eltemette magát abba a sivatagba s örömtelenül éli le napjait. Szegény Márta ! Ritkán találkoztak s a testvérek között mindjobban tágult az ür, nem voltak képes egymás lelkét, gondolkozását megérteni. Híreket is hallottak, a mi még megerősítette hitüket Márta boldogtalanságáról. Rossz termés, szárazzág, szerencsétlen spekuláció a meglevő terméssel, egy kissé vidám élet . . . A híreket megerősítette Márta egy bizalmas leve le. Nem jöhet be a városba mert a Lacikát nem hagyhatja magukral hanem kéri testvéreit, hogy, tekintettea rossz gazdasági évre, a nagyobb befektetésekre, a beálló télre, küldjenek azonnal ezer forintot, a nyáron meg, fogja adni, mert jó termést remélnek. Ezután rohant Lizi a nagyságos úrért. A szalonban tényleg vörösre kisírt szemek fogadták, zokogásba fuló sóhajok adták a zenét. — Nos ? — kérdezte a haragos, jókis ember — ismét a Gellért-pusztáról Erre már kitört a zokogás. — Igen. Igen. — Mártának pénz kell, igaz hogy csak ezer forint — mondta zokogva Anna kisasszony — de mi lesz ezután? Édes jó gyámunk, segítsen -rajtunk. — Mi azt gondoljuk legjobbnak, ha kimegyünk a Gellért-pusztára, összepakkoljuk a házaspárt, a gyermekével s ide hozzuk a mi védő szárnyunk alá. Gondoskodunk róluk, soha egy szó sem lesz említve erről a boldogtalan öt évről. Ön meg megmenti a még megmenthetőt a vagyonából. Szegény kis „Márta! Menynyit szenved. Láttuk azt mi már tavaly is, pedig csak egy napot töltöttünk ott. Az a zsarnok még a gyermekét is elidegeníti tőle, láttuk azt is s mily durva hozzá, még azt sem engedte, hogy minket a vonathoz kisérjen. Rákiálltott a szegény asszonyra, aki megszégyenítve futott vissza, mert, ki tudja, mi várt volna rá, ha rabszolganőként nem engedelmeskedik. A fiskális meg volt akadva. Ö csak az anyagi dolgokat kisérte figyelemmel; az, ha nem is ment fényesen, de aggodalomra nem volt ok, de az ő rideg agglegény szive nem gondolt egyébbre. Sajnálta azt az üde kis virágot ily korán hervadásnak indulva látni, mégis elvállalta a nehéz szerepet, hogy a helyzetet szegény fiatal asszony előtt feltárja s vissza vezesse a régi otthon védelmet adó falai közzé. Mindhárman útnak indultak s szótlanul tették meg a hosszú utat. Kinekkinek meg volt a maga terve, szerepe. Boldvay László nem volt :otthon, mikor megérkeztek. Örömtől sugárzó arccal fogadta őket Márta, a jó öreg gyámot is megölelgetve a kedves meglepetésért. Összenéztek hárman. Érteték egymás tekintetetét, A mentő-angyalait látja szegény asszony!] Egy kínos csönd után a gyám megköszörülte a torkát s összeszedve minden ékesszólását, elmondta tisztán, világosan jövetelük okát s a közel jövő terveit ; — hogy, őt és gyermekét megmentik s elviszik innen. A szelíd asszonylélek megdöbbenéssel hallgatta a szeretett gyám szavait, de a Boldvay László bűneinek felsorolása után szépen mosolygásra derült az arca s a hosszú, szép, okos beszédre nem válaszolt egy szót sem, hanem kecses ringó járásával kiment a másik szobába, honnan egy pillanat múlva visszatért, karján a gyönyörű, sötét szemű, aranyhajú Lacikával, ki boldogan simult az ő viruló, rózsaszínű anyjához : — Ide nézzetek mondta — lágy, meleg hangon — ennek a fiúnak az apját soha-soha el nem hagyom ... Na, de hogy lehetett ilyet kitalálni.. . New-Yorki szállók kényelméről. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája Irta : Bartóky Matild. New-York, 1906. február hó. Olyan mesés comfortot, aminőt különösen New-York és Chicagóban lelhetünk, nem találni Európa egyetlen nagy városában sem. Luxus dolgában még csak részben sem hasonlítanak azok az itteniekhez. Itt minden ujabban épült Hotel tulajdonosa igyekszik valami, mindent eddig fölülmúló „extrá"-t kitalálni vendégei kényelmére. Az régi dolog, hogy az ember mindjárt a vendégfogadó lépcsőházában állandósított telegraf-hivatalból sürgönyözhet a Glóbus bármely részére, meg hogy ugyancsak a szállodában vehet ki-ki ízlésének megfelelő, akár importált szivart. Kapni a legkomolyabb olvasókönyveket, humorisztikus olvasmányokat és minden napi és hetilapot. Színházjegyek is kaphatók. A börzetudósitó kis masina ott hengergeti le minduntalan a váltakozó piaci árakat. Nagyon természetesen minden egyes szobának megvan a maga telefonja s a központtal direkt összeköthető. A széles folyosókban vörös lámpák jelzik azokat az üres termeket, ahonnan az épület külső falára erősített vaslépcső vezet le az első emeletig. Tüz esetén ide

ncsoportosulnak a provisoris lakók s egymásután lépkednek le a mentő úton. Minden emelet corridorjában 2—3 kis márvány kutat lelünk, láncra kötött ezüst serlegből ott szürcsölhetni a csapolható üditő jeges vizet. Leveleket pneumatikus szerkezet viszi le a földszintipostagyüjtő szekénybe. Mennyi fáradság és időtaka.