Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-11 / 20. szám

Békéscsaba, 1906. f XXXIlI-ik évfolyam. 20-ik szám. Vasárnap, március II. 11 BEKESH EOZLONT POLITIKAI LAP TWefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők'. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön. ElrŐFIZETÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegveilen belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő: Laptulajdonos : Dr. SAILER VILMOS PALATÍNUS JÓZSEF. SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTER-ben egy sor közlési dija 50 fillér. I Nemzeti Falanx. Békéscsaba, márc. 10. A fentebbi cim egy leendő egyesületé. Az egyesület célja a nép szellemi és testi művelődésének előmozdítása népies, ismeretterjesztő előadások, népies dal, torna és céllövő versenyek tartásával, versenydijakkal és kitüntetésekkel, végül a versenyek állandó és intézményszerü megalakítására országszerte hordozható játékszín megalapítása. Igy a hevenyészve előadott program első pillanatra ugy látszik, mintha nem volna abban semmi jelentősebb cél s mintha valami főúri passzióknak furcsa vállalkozását nyújtaná az egyesület. Elmondjuk azonban apróra a Nemzeti Falanx célját s mi hisszük, hogy müveit olvasóinknak az eszme tetszeni fog, mert a nép testi és szellemi jólétét ezen egyesület fogja szolgálni. Az egyesület kényszerítés nélkül olyan publikumot fog vonzani előadásaira, a hol szórakoztatásával nagy tömegek verődnék össze és a mely előadásokon a nemzeti történet megkapóbb részleteit a nép lelki világának megfelelően, látványosan mutatnák be. A magyar nemzetnek történetében szinte maguktól jelentkeznek a dicső napok. A nép mindegyiket ismeri, mindegyike él a lelkében, mindegyikhez alkalmaz egy-egy szép legendát, magát pedig a törökverő ősöket, a labancokat annyiszor megriasztó kurucokat, a történelmi alakok lelkivilágát, a kortörténeti, művészi eseményeket, magát a kort, mely oly nemzeti hősöket szült, csak szórványosan és hibásan ismeri. Akár Szent Istvánt az államalkotót, akár IV. Bélát, akár Nagy Lajost, Hollós Mátyást, Hunyadi Jánost, Rákóczi Ferencet, Mária Teréziát tárjuk a nép elé: itt-ott találunk a nép ismeretében is becses adatokat, melyeket az iskola nyújtott, amit azonban lemosott az élet szövevénye, a mit lekoptatott az idők percei s a mi megmaradt, az nagyon kevés, vagy hibás. Pedig a népet a történelem érdekli. Óra számra elbeszél egy-egy agastyán Kossuth Lajosról lángoló lelkesedéssel. Mátyás királyról valahányszor szó esik, most is leborulnak igazsága előtt, mert a legenda terjedt, nem kopott, sőt a népfantázia még toldott hozzá, sokszor tévesen, de mindig szeretetből, lelkesedésből. Ki tagadhatná, hogy a történelem látványos bemutatása, mily óriási léptekkel mozdítaná elő a népmüveltséget. A látványos bemutatás, a vetített képeken mozgó történelmi ősök megelevenedett arca odavonzaná az öreget, ifjút, fiút, lányt, házról-házra járna a beszéd, terjedne, mint az égen felbukkanó csillagok egymásután. Hány embert tartanának vissza a korcsmától az ilyen előadások ! Még évek multán is megelevednék előttük a kép, pláne: ha a nép nyelvén, a népszeretetével lesznek azok irva. A nép szeretete nagy a történelem iránt, egyegy történelmi ősnek képét berámáztatja, ott függ Krisztus Urunkkal egy sorban. Az egyesület nemcsak történeti, hanem irodalmi történeti dolgokat is előadna. A népet Petőfi élete, Arany János szelid lelke, Vörösmarthy mély hazaszeretete, Csokonai zamatos polgárias felfogása stb. érdekelni fogja nagyon. Szinte látjuk az alföldi magyart, midőn kigyúl az arca a kuruckor költészetén, szinte hallani véljük a dunántuli nép szive dobbanását, mikor Kisfaludy Sándor és Szigligeti Ede dolgait olvassák, szinte a beszédét halljuk a székelynek, mikor a székely románcok és balladák gyöngysorait pattogtatja a felolvasó. Az irók arcképe, annak a kornak emberei, kik az ősökkel éitek, ha majd felvonulnak a nép előtt, a nép látni, érdeklődni fog; tanul erkölcsöt, megismeri a kor ruházatát, Ízlését, erényét, szokását. Mindez, mily mélyen fog belényulni a nép életbe; ez maga nagyobb kulturforrás: mint a könyv, amely még mindig nem találta meg útját a nép szivéhez. Az egyesület geográfiái ismereteket, hazánk festői tája t is bemutatja a népnek. Szinte beszél ez a kor. Nem is szükség azt bővebben kifejteni, mit jelent ez a programm. Mit jelent akkor, ha az egyesület érteni fog a kivitel módjához. Pedig érteni fog. Bognár Mátyás dr. az egyesület tervezője, az egyesületet ugy tervezi, hogy időnkint más és más vidéken tervez előadásokat, nagyarányú hordozható, erős vászonszerkezetű játékszint építtetnek, mely 4—5 ezer nézőt befogadhat. Az egyesület rendezni fog népies tornászó, népies futó, magyar jellegű labdázó, dárdavető, lovasbajvivó, esetleg céllövő versenyeket, melyeket dijakkal és kitüntetésekkel fog előmozdítani. E mellett lesznek dalárda és zenekari versenyek, megint csak dijakkal és kitüntetésekkel. Igy tervezi ezt az egyesület. Most persze elég rossz idők járnak és az országgyűlés nem igen foglalkozhat a financiális kérdésekkel. Az nem baj, ha egyelőre a terv, csak terv marad, a baj csak az volna, ha végkép kialudna. Mi a tervet nagy jelentőségűnek tartjuk, méltó arra, hogy mindenütt érdeklődést keltsen. Bizonytalan napok. Egy ideje mélységes stagnáció állót, be az abszolutizmusba fult válságba. Mintha pihennének a hadviselő felek. Csak a perifériákon folynak kisebb csatározások, amiket a különböző bécsi biztosok inszceniálnak. Különben pedig bizonytalanság egész vonalon a tekintetben, hogy vájjon tovább fog-e tombolni most már bitorolt hatalma egész erejével az abszolutizmus, avagy megáll | útjában, ahonnan még a béke terére lehetne lépni. A jelenségek, amelyekből a jövőt magyarázni lehetne, szerfelett eliitők. Ma bárányszelidek, holnap meg a legtüzesebb ördög képét festik a falra. Ha igaz az, hogy a vezérlő-bizottságot feloszlatják a választásokat a törvényes időn belül nem hívják egybe és a katonaságot rászabadítják a politikára, úgy elmehetünk oda, ahol a part szakad. Már pedig, hogy mindezeket végrehajtja a kormány, aziránt az eddig történtek után semmi kétség. De ha hisszünk a csodákban, hát még béke is lehet, — ám egyhamar bajosan. S ha már csodáról van szó, elég csoda a nemzet, amelynek bibliai korsajából még erőszakkal sem lehet kiüríteni a türelem olaját. Békésmegyei Közlöny tárcája. Hogyan lehet ~ Mondják, hogy a lelkek az álom szárnyain Egymást látogatják; Bármily messze vannak, össze tudnak jönni Hogyan lehet az hát, Hogy Kis Pál lelke a bécsi kaszárnyából ' Itt kószál Ibrányba , Bokor Erzsi lelke feljár minden este Ama kaszárnyába, S mikor Erzsi Palit csókolja a magas Bécsi kaszárnyában, Akkor Pali Erzsit öleli a törpe Jegenyék árnyában. Farkas Antal. Mentés. — A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irta : Bartóky Mária. Mint minden kritikus helyzetben, ugy most is, a belső-titkos-tanácsos szobaleány, lélekzetvesztetten ment a nagyságos úrért, mert a kisasszonyok egészen oda vannak. A nagyságos úr Várday János ügyvéd volt, egy jól táplált, kicsit morózus kicsit önfeláldozó, kicsit igazmondó agglegény, tanácsadója, támogatója az elhagyottaknak, a gyengéknek. Kurta lábaitól nem várt gyorsasággal igyekezett fel a lépcsőn s rontott be a kisasszonyok salonjába, hol, mint rendesen, kisírt szemek s remegő sóhajok fogadták. A „kisasszonyok" fogalommá váltak már a közhitben s tényleg alig voltak egyebek, mert fizikailag igazán nem jöhettek számításba. Gazdagok voltak, soványak voltak s okosak voltak. Valaha a nagyságos úr volt a gyámjuk, teljes árvaságukban, ma már gyámra, több mint negyed százada nem volt szükségük, nem csak mert a törvény sem tartotta szükségesnek, de, mert az örökséget megkétszerezték az okos gazdálkodással. Hogy azonban Lizi mégis a volt gyámért futott, ennek egyedüli oka Márta nagysága volt. Valamikor, a kisasszonyok között á harmadik beltag, a kit azonban-Boldvay László tett nagykorúvá azzal, hogy oltárhoz vezette, alig hogy haza került a zárdából. Ragyogó szemű, nevetős ajkú szőke lány volt, kicsit molett is s a füzöt lelkéből gyűlölte. Anna és Vilma kisasszonyok ijedten néztek egymásra, mikor közéjük cseppent a testvérke. Ok maguk okosak, komolyak, takarékosak ós soványok voltak, de hogy lehet Mártát valamikor ilyenné átformáálni ? Mert eltökélt szándékuk volt, hogy a sajat ábrázatukra idomítják át. Csendes éjszakákon, mig Márta édesen aludt, mindketten azon töprengtek, mi módon lehetne célt érni. Egész haditervet csináltak; a jó tanácsok ütegeit, a komoly gondolkozás egész hadtestét elrendezve a Márta vidám lelke körül, azonban Márta Napoleonhoz illő bravourral megsemmisítette az összes terveket s a fényes diadalt egy szép esküvő igazolta, a mikor a szőke Mártát boldogan vitte az ősi kúriába Boldvay László. „A kisasszonyok" egy kicsit megkönnyebbültek, azonban az álmatlan éjszakák üresen maradtak, nem volt mit tervezni . .. Erről is gondoskodott Márta elég hamar, mikor egy szép napon, az elég hosszú utat kocsin téve meg, hidegtől kicsípett arccal beállított azzal a vészszel: „lányok, baj van !" A lányok nem tudták magukat tájékozni a baj minémüsége iránt, mert egy viruló, mosolygó arcú asszony állt előttük, hetykén fennhordott fitos orral, ragyogó szemekkel. „A baj" a hogy ők képzelték, megtöri az embert, pláne, ha nő, elfonyasztja az arc rózsáit, megfagyasztja a mosolyt s elpusztítja a szemek ragyogását. Márta röviden, de felettébb értelmesen felvilágosította őket. — Pénz kell, tudjátok, mert különben elveszik a Gellért-pusztát, pedig Laci ott született, meg a dédapja is, hát attól nem fogunk megválni. Most már testet öltött a baj a két Balázs kisasszony aszott alakjában. A helyzetet már nem tette rémesebbé, mikor Márta megmondta az összeget, a init a gyámjától azonnal kérni fog, mert addig nem várhatnak, inig az árvaszék az ő ügyét csigamódra elintézi. — És László hol van? — Otthon maradt, mert nem akartam, hogy bárki részéről jogtalan szemrehányás érje, de megnyugtattam, hogy jó hirrel megyek haza És ment a gyámhoz. A kisasszonyok hagyták. Ök meg voltak bénulva, meg voltak halva. Nem sirtak, nem szóltak még akkor sem, mikor Márta, a Lizi által felszolgált villásreggeli után kocsira ült s repült vissza a Gellért-tanyára, az ő várakozó szerelmes párjához Pár év telt bele mig a kisasszonyok hozzászoktak ahhoz a gondolathoz, hogy Márta engedelmes, Uram bocsá', szerelmes felesége egy idegen embernek. Egy nyári napon mégis csak kicsalta őket Márta, hogy bemutathassa ifjú Boldvay László urat, aki már tiz btroltn Emeli n ttrigp tcti a kBkOcfet, éta éjjtf Tüdobötegsegek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor .,Roche" ertdeii c«omagolA*t. F. HoffmaRB-La ílorhc A € o. iiasel (Srájc). „Roche" Kipkató trr—i MB<M«WC » ryó«y«**t4raJiban. — Ara iivHenkiat 4.— koíémt. P^ifSPFSMEBj