Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-08 / 19. szám

4 Békéscsaba, 1906. márc. 8. aztán újra visszakerültek Csabára, a törvényhatóság határozatával együtt. Ebből' közöltünk már annyit, hogy a vármegyei közgyűlés utasitotta Csaba elöljáróságát, miszerint állapítsa meg a felállítandó hatodik patika végleges helyét. Ezt megteheti az elöljáróság, ám az utasítás másik részének aligha felelhet meg. Ebben ugyanis azt kívánja a törvényhatóság, hogy az elöljáróság a meglévő csabai patikák forgalmáról szerezzenek be pontos adatokat, amelyeknek alapján módjában álljqn megállapítania törvényhatóságnak azt a kérdést, vájjon a tervezett hatodik patika felállítása nem-e veszélyeztetné a meglévők érdekeit. Részünkről nem tudunk olyan törvényről, amely kötelességévé tenné a patikusoknak, hogy bevallják hasonló esetben gyógyszertáruk forgalmát, ha pedig ezt megteszik, hát akkor még nem képzelünk el patikust, aki valami rózsás forgalom mai dicsekednék el különösen akkor, amikor uj patika felállításáról van szó. Különben is mi szüksége ez adatokra a vármegyének, amikor közegyenségű bizottsága kétségbevonhatlanul kimondta hogy az uj patika nem veszélyezteti a fennállók érdekeit. A vármegye határozatával különben Csaba képviselőtestülete e havi rendes közgyűlésén fog foglalkozni. — Sirköavatás. Megható ünnepély folyt le kedden délelőtt Csabán, az izr. temetőben. Braun Hermán, az orth izr. hitközség elnökének gyermekei állito.ttak sírkövet szeretett, édesanyjuknak, ki mig élt, igazi istápolója volt a szegényeknek. A sirkőavatásra a családon kivül megjelentek nagyszámmal a hitközség tagjai, hogy ezzel is documentálják elnökük iránti tiszteletüket és szeretetüket. A sírnál az elhunyt férje B rau n Hermán mély talmudi tudománytól áthatott beszédet mondott, majd Heimlich hitközségi rabbi méltatta az elhunyt kiváló erényeit. A kántor éneke fejezte be a megható ünnepélyt. — Iskolásleányok táncpróbája. Kedves és kedélyes vizsga fog lefolyni szombaton délután a csabai felsőbb leányiskolában. Here Márton okleveles tánctanító bájos kis növendékei fogják ekkor bemutatni a különböző táncokban elért ügyességüket. A tánckoszorúra szívesen látják a szülőket, valamint az érdeklődő közönséget is. — Kátegyháza vásárt kapott. Még a mult évben történt, hogy Kétegyháza község képviselőtestülete a kereskedelmi minisztertől két országos-vásár tartására kért engedélyt, még pedig olyképp, hogy az egyik vásár tavaszszal, a másik pedig őszszel tartassék meg. A kereskedelmi miniszter megszerezte a kétegyháziaknBk ezt az örömet és az országos vásárok engedélyezéséről most a megyéhez küldött íeiratában értesítette a községet. — Szeghalom elutasított kérelme. A szeghalmiaknak és a járáshoz tartozó községek polgárain k régi vágya volt, hogy a Sáp-puszta nevü megállónál a váradi gyorsvonat is megálljon. Ilyen irányban felterjesztéssel éltek a kereskedelmi miniszterhez, aki a kérelmet nem találván indokoltnak, azt elutasította. — Amiről mi nem tudunk Alább mindenfélekommentár nélkül kiadjuk egyik szarvasi hetilapnak ilycimü sorait, amelyek B. F. laptársunknak vannak adreszszálva: A hírlapírói fantázia termékei közt nem utolsó helyet foglal el az a tudósítás, amely a héten egyik megyei laptársunk hasábjain megjelent. Ez a tndósitás a vasárnapi beszámolóról referál, szólván szószerint a következőképpen : „Szarvason a községháza udvarán tartotta meg Haviár Dániel beszámoló beszédét választók óriási tömege előtt. Ez a csodálatos szónok ugy bánt a nép indulataival, a mint ő akarta. Az egyik pillanatban az elfojtott düh elementáris erővel tört ki a keblekből, a másik pillanatban már lecsendesült a tömeg a csillapító szavak hatásától s nem adott alkalmat arra, hogy a készenlétben álló katonaság kivonuljon, Haviárt is egyhangú lelkesedéssel képviselőül jelölték a választók." Csak az a kár, hogy mindezekről mi semmit se tudunk, mert a kérdéses beszámolót betiltották. — Alapszabályok a miniszter előtt. A csabai keresztény munkás egylet alapszabályait a vármegye alispáni hivatal jóváhagyás végett fölterjesztette a belügyminiszterhez. — Köszönetnyilvánítás. Székely né Fáy Rózsi úrasszony Budapestről 50 koronát küldött a csabai izr. nőegylet szegénveinek, melyért hálás köszönetet mond az izr. nőegylet nevében F u c h s Jakabné, elnök. — Hivatalos nyugtázás. A csabai vasutasok f. hó 4-én megtartott jótékonycélu mulatságán alantjegyzett felülfizetések történtek, mely összegeknek b.csabai kerülete nevében köszönettel nyugtázza az elnökség. Felülfizettek: Rosenthal Adolf 20 kor, Szeberényi Tibor, Kován Endre, 10 -10 kor., Szabó Albert 6 kor. Áchim L. András, Dörflinger Béla, Faludy Károly, Löwy A., Südy István, Schwarz |ónás, Termény és áruraktár 5 5 korona. Gesstner Vilmos, Kirschbaum Manó, Fischer M. H Gruber 4 4 korona. Dr. Hajnal Albert, Tóth Sándor 3 3 kor., Spitka Antal, Magyari Rudolf, Dobó Kálmán, Komáromi Elek, Valastyán János 2 2 korona. Uhrin János, Proféth Lajos, Dobisz Béla, Majsztrovics Antal, Juhász Bálint, Delinszky Samu, Balassa Jenő, Csizmadia János, Bozó István l-l korona. — Köszönet. Székely Ignácné, a csabaiak kedves emlékében maradt Fáy Rózsika úrhölgy, boldog házasságának évfordulóját, jó szive sugallatát követve, ugy ünnepelte meg, hogy 100 korona alapítvány befizetéssel a békéscsabai nőegyletnek alapító tagja lett, a miért e helyen is fogadja a nőegylet, hálájának kifejezését, a mely örömmel számítja tagjai közzé. Békésmegye selyemtenyésztése. Jelentés a kormánynak. Az országos selyemtenyésztési felügyelőségmost terjesztette a földmivelésügyi miniszter elé Békésvármegye selyemtenyésztésének mult évi állapotáról szóló terjedelmes jelentését. Nem száraz számokat, de rendkívül érdekes adatokat tartalmaz ez a füzet, amely azt igazolja, hogy vármegyénkben mind szélesebb kiterjedést nyer a selyemtenyésztés, amelynek nagy és fontos szerepét a közgazdasági állapotok javítása körül mindtöbben érezik, mert a selyemtenyésztés egyike- azon ritka kereseti ágaknak, amelyek megkezdéséhez egyetlen fillér sem szükséges, s amelyek foglalkoztatnak és hasznosítanak olyan munkaerőket, amelyek még más munkánál nem, vagy már nem alkalmazhatók többé. A jelentés különben minden tekintetben kielégítőnek mondja a selyemtenyésztést, hátrányul csak azt hozván fel, hogy több szederfa kellene, mert éppen az elegendő szederfalomb és~a kellő szakértelem hiánya hátráltatják a hazai selyemtenyésztés nagyobb mérvű fellendülését. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség jelentéséből különben az alábbi részleteket adjuk: Békés vármegy ébeu 'az 1905. évben 24 községbén a szokásos csonkítás után közterületeken és közutak mellett 2,230 darab lombszedésre alkalmas szederfa állt rendelkezésére a selyemtenyésztőknek. Esett egy selyem tenyésztőre átlag 3 darab. A magántulajdonban levő szederfákon kivül a fenti szederfáknak köszönhetjük, hogy 686 selyemtenyésztő 9,614 kgr. gubót termelt ós 16,567 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 24 korona volt; legm'agagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 111 koronára rúgott. A selyemtenyésztés megkezdése óta 90,879 koronát fizettek ki a vármegyében. Az országos selyemtenyésztósi felügyelőség kiosztott részint a községeknek ós a községekben lakó magánfeleknek, részint az állami és törvényhatósági utak befásitására 1905-ben 720 drb kiűltetésre alkalmas szederfát; 90,000 darab 2—3 éves szederfacsemetét. Működése óta pedig kiosztott a vármegyében 3,982 darab kiűltetésre alkalmas szederfát; 723,632 darab 2 -3 éves szederfacsemetét. Ez évben a községi faiskolákból kiültettek 7.989 darab szederfát. Kiültettek ezenkívül közterekre ós közutak mellé 1,278 dbrab másneműfát, dacára arnak, hogy fentebb kimutattuk, milyen nagy mértékben veszi hasznát a szegény ember éppen a szederfának. Ez évben tönkrement 8,579 darab szederfa. Békéscsaba községben a selyemtenyésztők száma 112-ről 149-re, az átlagos kereset pedig 21 koronáról 23 koronára emelkedett az idén. A legtöbb és legjobb gubót Gajdán Juci hozta beváltásra és 70 korona 60 fillért kapott érte. A kiültetett szederfák erősödésével illetve a lombozható szederfák szaporodásával évről-évre nagyobb lendületet fog venni a községben a selyemtenyésztés. Nemsokára azután itt is olyan szép eredményt érnek majd el ezen kereseti ág üzésével, mint Gyoma községben, ahol Izsó Bálint 111 korona 76 fillért keresett a selyemtermeléssel. Jóleső örömmel mondjuk el, sőt köszönjük az érdemes elöljáróságnak, hogy az idén 1-663 drb. szederfát kiültettek és ezeket részben karózta, úgymint szükséges öntözésükről is gondoskodott. Melegen kérjük szíveskedjék jövőre is nagy súlyt fektetni a szederfaállomány szaporítására, kiváltképpen pedig a kiültetett fiatal szederfákat továbbra is részesítse az eddig tapasztalt dicséretes gondozásban. Szükséges lenne azonban az összes fiatal szederfákat védőkaróval vagy tüskével ellátni, mert valószínűleg ennek hiányában ment tönkre ez évben 570 drb. szederfa a községben. Reméljük, hogy elsősorban is ezen fákat fogják ültetéssel pótolni. Az ültetésnél arra is legyenek nagy figyelemmel, hogy a fákat mélyebre ne helyezzék a földbe, mint azok eredetileg álltak az faiskolában és legalább 80 csentiméter széles ós " ugyanolyan mély gödröket ássanak, mert elsorban a szabálytalan ültetésnek kell tulajdonítani azt, ha nagymérvben pusztulnak el a fiatal szederfák. Dicséretes intézkedés volt az érdemes elöljáróság részéről az, hogy a szederfákat kiosztotta a tenyésztők között és ellenőriztette a lombszedést. Csakis ennek köszönhető, hogy a tenyésztők kíméletesen bántak, és a lombszedésnél minden zaklatástól meg voltak kiméivé. Bár minden község kövené ezen üdvös intézkedést. Melegen érzett köszönetünket fejezzük ki S a i 1 e r Elek főszolgabírónak, Korosy László főjegyzőnek, Áchim Tamás községi bírónak a W i 1 i m István gazdasági intézőnek a selyem- és sfcederfatenyésztés ügyének hathatós felkarolásáért Igazán például állithatjuk oda a többi községeknek Békéscsaba község buzgalmát, mert még pénzért is hajlandók beszerezni szederfát, csakhogy a faállományt minél nagyobb mérvben gyarapithassák. Ezúttal is hálás köszönetünket nyilvánítjuk a községnek, hogy szederfatenyósztési célra ujabban 22Ö0D-Ö1 területet volt szives átengedi az országos selyemtenyésztési felügyelőségnek. Ezen faiskolában jelenleg 12-000 darab átiskolázott szederfacsemete van. A kezelésünk alatt álló másik faiskolából pedig, amelyet jövőre felhagyunk, eddigelé teljesen ingyen 8956 drb. kiűltetésre alkalmas szederfát osztottunk ki. Végül dicsérettel emiitjük meg, hogy a község 2 helyen is létesített epreskertet. Újkígyós községben a semlyemtenyésztők száma 42-ről 33-ra csökkent az idén, mivel a tenyésztők egy része a Il-od osztályú gubóár csekélysége miatt nem válalt hernyót. Az idei eredmény közepesnek mondható, amennyiben az átlagos keraset 25 koronára, a legmágasabb kereset pedig 109 korona 40 fillérre rúgott. Ez utóbbi összeg Hányi Antal tenyösztőnek jutott, aki ugy látszik a legtöbb figyelmet fordítja a- községben a hernyókra, mert már a mult évben is ő kapta a legtöbb keresetet. Gádoros községben a tenyésztők száma 30-ról 13-ra szállt le. Az átlagos kereset 13 koronáról 14 koronára emelkedett. A legmagasabb keresete, 34 korona 14 fillér, özv. Varga Pannának volt. A tenyésztők csökkenésének az oka, hogy egy uj műút és vasút épült Gádoroson át. Ha a család fentartói más munkával vannak is' elfoglalva, azért a selyemtenyésztéssel foglalkozhatnak az öregek ós gyermekek, kik más munkát nem végezhetnek. Hogy a tenyésztés nem sikerült, az valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a hernyókat nem táplálták elég jól. Figyelmeztetjük a tenyésztőket, hogy tartsák be a selyemtenyésztési felügyelő • által adott utasításokat minden részében, akkor elérhetik azt a kedvező eredményt, mit az idén Nagyszénás községben 36 kor. átlagos kerasettel elértek a tenyésztők. Jelenleg' a szederfaállomány a tenyésztők számarányához képest elegendő, de ha ezek szaporodni fognak, akkor 'lombhiány állhat be. Azért melegen kérjük az elöljáróságot, hogy neveljen a faiskolában minél több szederfát, ültesse azokat az utcákra és közterekre. A mult évben 15 db szederfát ültetett ki, azokat tüskével körülvették ós jól gondozták. Nagyszénás községben az idén is 8 tenyésztő volt, mint a mult évben. Az átlagos kereslet '44 koronáról 36 koronára szállt le. A légnagyobb keresete Pusztai Antalnak volt. Itt többen is tenyésztenének, de ennek útját állja a nagy lombhiány, mert egy tenyésztőre csak 2 -db fa jutott, pedig négyszer annyira volna szükség. Csorvás községben a tenyésztők száma 39-ről 35-re szállt le. Az átlagos kereset 30 koronáról 31 koronára emelkedett. A' legmagasabb keresete, 77 kor. 24 fillér Gaz só Gergelynek volt. A tenyésztők lfevesbedésének oka az, hogy' a szegényebb nép a közel levő uradalmakban Vállalt munkát. Más irányú foglalkozás mellett* is haszonnal lehet a selyemtenyésztóssel foglalkozni, mert az nem tartja vissza a család fentartóit a munkától, mivel a selyemtenyésztésseljáró könnyű munkát öregek és gyermekek is elvégezhetik. Orosháza községben a tenyésztők száma 54-ről 45-re, az átlagos kereset 26 koronáról 22 koronára szállt le. A legmagasabb keresete, 76 kor. 28 fillér Pályák Lajosnénak volt. Hogy kevesebben tenyésztettek, mint a mult évben, annak oka, hogy az épülő vasút és műút készítésénél vannak elfoglalva. Az pedig, hogy a tenyésztés nem jól sikerült, annak tulajdonitható, mivel kevés a lombozható szederfa, mert egy tenyésztőre csak 4 drb jutott, pedig kétszer • ;n>iyiaa lenne szükség, hogy kedvező siker legyeit elérhető. Pusztaföldvár községben a tenyésztők száma 26-ról 20-ra apadt. Az átlagos kereset 22 koronáról 28 koronára emelkedett. A legmagasabb keresete, 61 kor. 84 fillér Fekete Andrásnak volt. „ Többen azért léptek vissza a tenyésztéstői. mivel keveselték a Il-od osztályú gubó árát. Ez utóbbiak bizonyára megbánták visszalépésüket, mert időközben felemelte a felügyelőség a másod oszt. gubó árát. A kincstár a gubóárak megállapításánál mindenkor a selyem világpiaci árát tartja irányadóul, de viszont meg beváltás közben is felemeli a gubó árát, amint ez már megtörtént, ha a selyemárak kedvezőbbeknek mutatkoztak. A másik ok meg az volt, hogy nagy fáradsággal lehet a lombot beszerezni. Tótkomlós községben a tenyésztők száma 19-ről 13-ra szállt le. Az átlagos kereset 14 koronáról 28 koronára emelkedett. A legmagasabb keresete, 58 kor. 98 fillér, IJressha Jánosnak volt. A tenyésztők apadásának oka a mult évi rossz termés. Már a mult évben is megmondottuk, hogy más gazdasági ágnál is előszokott fordulni, hogy nem mindig egyforma a termés, de a következő jó esztendő á mult hátrányát kárpótolni szokta. íme az idén a kereset megkétszereződött. De ha a tenyésztők rendszeresen nevelték volna hernyóikat, akkor sokkal nagyobb jövedelmet értek volna el. Békésszentandrás községben a te.nyésztők száma 4-ről 22-re, az átlagos kereset pedig 4 koronáról 17 koronára emelkedett A legmagasabb keresete 35 korona 26 fillér "G. Molnái; Pálnak volt.- A lakosságban meg van a hajlandóság a selyemtenyésztés iránt, de ennek útját állja a nagy lombhiány, mert egy tenyésztőre csak 1 darab fa jutott, pedig 6—8 darab jól kifejlett szederfára volna szüksége minden tenyésztőnek, hogy kedvező siker legyen elérhető. Öfsöűf'községben a tenyésztők száma 46-ról 22-re szállt le. Az átlagos kereslet 10 koronáról 17-re emelkedett. A legnagyobb keresete 44 korona 8 fiitér Korai Lászlónak volt. A csökkenés oka itt is a lombhiány. Kondoros községben a tenyésztők száma 41-ról 48-ra, az átlagos kereset pedig 22 kororáról 30 koronára emelkedett. A legmagasabb kereset 96 kor. 84 fillér T o m a n n Emliliának volt. Hogy többen tenyésztettek mint a mult évben, az onnan" van, mivel a mult évi eredményt kielégítőnek találták. 'Á jelenlegi faállomány a tenyésztők számarányához képest' elegendő, de ha ezek száma emelkedni fog, akkor lombhiány állhat be. Szarvas hözségben 11 tenyésztő volt, mint a mult évben. Az átlagos kereset 45 koronáról 26 koronára szállt le. A legmagasabb keresete 63 korona 66 fillér O r a v e c z Annának volt. E községben örömest foglalkoznának többen selyemtenyésztéssel, de az a csekély faállomány mellett kivihetetlen. Endröd községben közterületeken mindössze 22 darab lombszedésre alkalmas szederfa van s igy a mult évben volt tenyésztők úgyszólván egészen a magántulajdonban levő szederfákra voltak annyira elkedvetlenítette őket, hogy majdnem mind vissza léptek az idén a tenyésztéstől. Ez a magyarázata annak, hogy a selyem termelők száma 51-ről 8-ra csökkent ez évben. Az átlagos kereset 24 koroitára a legmagasabb kereset pedig 44 korona 16 fillérre rúgott. Gyoma községben az idén is 56 selyemtenyésztő volt, mint a mult évben. , Áz átlagos keresetnél azonban igen szépemelkedést látunk, amennyiben az a tavalyi 15 koronáról 34. koronára szállt föl. A legtöbb ép legjobb gubót Izsó Bálint hozta beváltásra és 111 korona 76 fillért kapott érte. "Jól tették a tenyésztők, hogy hallgatva tanácsunkra, Ja mult évi csekély kereset miat nem kedvetlenedtek el. íme az idén már nagyobb jutalmát lelték fáradozásuknak. Á lombozható szederfák szaporodásával, persze évről-évre még nagyobb eredményre lehet kilátásuk. A községi faiskolából az idén 455. szederfa került kiűltetésre. /