Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) január-június • 1-55. szám

1906-03-08 / 19. szám

KÖZLÖNY 3 Ügyész : Pándy István dr. Számvizsgálók: ifj. Horváth Mi­hály, F a c s i n a y Dezső, H i 1 ó Mátyás. Előljárósági tagok: T? Filipinyi János, Nyemecz Lajos, Ko­rek Antal, Timkó János, Fekete Szűcs Sándor, Gyucha János, Felber Sándor, Zlehovszky György, Kokavecz Mihály, Lázár Pál, Klein Vilmos, Nyemecz Ká­roly, Varga Mihály, Lipták János, Ma­tulay Ferenc, Szihelszky József, Náday József, Góth László, Kovács Károly, Jenei Endre. A betegsegélyző pénztárban felügyelő bizottsági tagok; Csendes' József, ren­des tag, Marosi Ádám póttag. Betegsegélző pénztárhoz közgyűlési kiküldött 30 tag. A 20 előljárósági tag és ehhez a következő 10 tag : Papp Sándor, Kován Endre, Maulis Mihály, Hugyecz János, Kiszely János, Hricsovinyi Sámuel, Hinterleitner Pál, Timkó András, Berbekucz György, Ko­zsuch György. Politika az iskolákban. Az ifjúság tüntet. Szabad érzés szabad szellőjét leheli ki magából napsugaras március. Izzó eszméktől telitett a levegő, mint egykor régen, azon a dicső márciuson, amelyen megszületett a szabadság, amelyet ma fojtogatnak a bécsi kezek. Akkor is igy kezdődött a nagy színjáték. Egyfelől a hatalmon tobzódó önkény, másfelől a nemzet áll, szivében hazája iránti forró szeretettel, elszántsággal és tettre készen ellenfelével szemben. Nem nagyok az eltérések, melyek külömbséget tesznek az akkori és mostani idők között. Az elkeseredés, a haza sorsán való bánkó­dás, ragaszkodás az életet adó szabad­sághoz, gyűlölet az ez ellen támadók iránt, mindeme nagy érzések egyformák és egyaránt hevítik ifjak és vének szivét. Az idők jele, hogy a nemzetet fenye­gető veszedelmeket megérezték már azok is, akik különben csak a tudományok­ból táplálkoznak: a hazafias magyar ifjúság. / z alkotmányért folytatott küz­delem szele elér ugyanis az iskolákba is, amelyek egyikében-másikában ele­mentáris erővel tört ki az ifjúság sza­badságért lelkesülő szivéből a hazafiság szent lángja. Rendes körülmények között aggo­dalommal töltene el bennüket a tanuló ifjúságnak a nagy politikában való meg­nyilatkozása. Aggodalommal látnánk a jövő nagyreményekre jogosító generá­ciójának minden mozgalmát, mely csak a legkisebb mértékben is távolodást je­lent attól a hivatástól, melyet az ifjúság­nak be kell tölteni. A jövőjüket látnánk veszélyben. Ma másként érezünk és gondolko­zunk. Rokonszenvünk teljes melegével látjuk az ifjúság hazafias megnyilatko­zásait, a kipirosodó gyerekarcokról le­sugárzó lelkesültséget, s büszkeséggel tölt el bennünket a tudat, hogy nem halt ki még a szittyavér, nincs is ve­szendőben De hogy megnyugvásunk mégsem teljes, annak oka más. Nem attól féltjük a magyar ifjúságot, hogy a nemzeti küzdelembe való bevonulásá­val szem elől téveszti elsősorban való nagy kötelességeit, hanem hogy ebben való teljesítésében éppen a hatalom aka­dályozza meg, mely mint a hírek hal­lódnak, előbb az összes fővárosi és vi­déki főiskolákat becsukatja. Ez valóban veszedelmet jelentene a tanuló ifjúság­nak, s még nagyobb veszedelmet az, ha a középiskolákat is bezárnák, amint hal­lódik, hogy ez a sors vár több szegedi középiskolára. Nálunk—hála az ifjúság bölcs mérsék­lésének és a tanintézetek hazafias veze­tőinek— nem fenyeget ez a veszedelem. És erős a hitünk, hogy nem is fog fenye­getni. Ami volt lélekemelő történet, elmúlt. Csak az emléke fog élni, még akkor is, amikor a diákok megderese­dett fejjel járják a világot. A csabai Rudolf-főgimnáziumban különben az történt, hogy a VII. osz­tály növendékei hétfőn R e 11 Lajos dr. tanár óráján az ima után elénekelték a Hymnuszt. Előre megbeszélték ezt a a diákok, akik óra után a Szózatot éne­kelték, majd óra végén küldöttségile g volnultak Bukovszky János dr. igaz­gatóhoz, akitől azt kérelmezték, engedje meg a tanári testület, hogy mindennap óra előtt a Hymnuszt és óra után a Szózatot énekelhessék, karjukon gyász fátyollal bevont nemzeti szallagot visel­hessenek és március 15-ét tüntető kör­menet rendezésével ünnepelhessék meg. Az igazgató tudomásul vette az if­júság kérelmét, elismerő szavakkal adó­zott hazafias szép megnyilatkozásukért, kijelentvén, hogy a kérelmet a tanári értekezlet elé terjeszti, mivel magának nem áll módjában afölött határozni. Kijelentette még, hogy miután az inté­zett különben is rendez március 15-én ünnepet, tüntető körmenet rendezésére nem adhat .engedélyt, ellenben a kar­szallag viselése ellen nincs semmi ki­fogása. A tanári testület a Hymnusz és Szózat éneklése tárgyában másnap, ked­den értekezett. Egyhangúlag abban ál­lapodtak meg, hogy a diákságot rá­bírják, álljanak el elhatározásuktól, mert ugy a Hymnusz, mint a Szózat sokkal szentebb és magasztosabb fohásza a magyar nemzetnek, semhogy a hazafi­sággal összeférhető volna annak kö­napivá tétele a naponkinti elénekléssel. A konferenciának a határozatát tudo­mására hozták az ifjúságnak is, akik be. látták a tanári kar felfogásának helyes­ségét és elállottak eredeti tervüktől. Na­gyon helyesen cselekedtek. Az ifjúság nagyon jól tudja, hogy erős lánggal lobogó hazafiságukban nem kételkedik senki. Elismerés hát a jövő szép remé­nyekre jogosító generációjának és el­ismerés a bölcs belátással itélő tanári karnak! „Békésmegyei Közlöny" táviratai Miniszterek felmentése és kinevezése. A hivatalos lap ma közli azon leg­felsőbb királyi kéziratokat, melylyel Fejérváry báró a pénzügyi tárcától, Bihar a honvédelmi és Lukács György dr. a kultuszminiszteri tárcától legkegyelmesebben felmentetnek. Az utóbbi kézirat igy hangzik : Kedves Lukács ! Saját kérelme foly­tán Önt vallás- és közoktatásügyi ma­gyar miniszteri állásától, hü és buzgó szolgálatainak teljes elismerése mellett, kegyelemben felmentem. Kelt Bécsben, 1906. évi márc. hó 6. Ferenc József s. k. Báró Fejérváry Géza s. k. Kinevezte a király Hegedüst pénzügy, P o s z t-ot kultusz és Pap altábornagyot honvédelmi miniszterré­Tehát: Pap, Tost, Hegedűs. Egye­dül Pap Béla jött váratlanul, mert egész tegnapig Jahl Gusztáv szegedi honvéd­kerületi parancsnok kinevezéséről volt szó. De az olyan mindegy, hogy kit kommandiroztak ki Bécsből a honvé­delmi minisztérium élére. Még az sem számit, hogy Pí.p Béla színmagyar em­ber. mert az elődei is azok voltak és ennek nem volt látszatja a honvédség vezetésében. Pap jóformán az egész pályafutá­sát Ausztriában végezte, a 2. számú mű­szaki ezrednél kezdte a katonáskodását, résztvett az olasz hadjáratban s az első nevezetesebb állomása az insbrucki mű­szaki direktorsága volt. 1899-ben áthe­lyezték a honvédséghez, osztályfőnök lett a honvédelmi minisztériumban s tavaly kinevezték a közös hadügyosztály­főnökének. Az uj miniszterek báró Fejérvár y Gézéval délután utaztak Bécsbe esküt tenni az — alkotmányra. Velük ment Vörös László, akinek valami dolga akadt a tárcája ügyében és báró F e i­1 i t z s c h Artúr, aki tudvalevőleg való­ságos belső titkos tanácsos lesz. Bánffy kilépése. Szegedről táviratozzák. A szegedi ujpártban báró Bánffy Dezső elhatározá­sát sokan helyesük, amelyről azt mond­ják, hogy nagy szolgálatot tett a nem­zetnek. A párt zöme azonban elégedet­lenkedik. A csütörtökre összehívott párt­értekezletet Wegman" Ferenc, az ujpárt elnöke elhalasztotta, míg a mostani kom­plikált helyzet teljesen kialakul és a ke­délyek lecsillapodnak. Az anya rémtette. Budapesten bz Üllői-ut 103. számú ház előtt ma reggel kilenc órakor egy 25—30 évesnek látszó asszony két kis gyermekével együtt egy robogó villa­mos kocsi elé vetette magát. A kocsi őt is, karján tartott kis gyermekét is halálra gázolta, másik gyermekét, akit kézen fogva vezetett, a kocsi feljáró lépcsője ellökte, ugy, hogy külső sérü­lés nem esett rajta. A boldogtalan négy esztendős leányka azonban a kiállott irtózatos izgalmaktól szavát vesztette. Megnémult. Minthogy ilyenformán a gyermeket kihallgatni nem lehetet', nem tudták megállapiteni az öngyilkos asszony személyazonosságát sem. A nyakába akasztott újságos tokból arra következtetnek, hogy a boldogtalan, mikor még lehetett, ujságelárusitással kereste meg magának is, gyermekeinek is a mindennapi kenyeret. ÚJDONSÁGOK. Az Uránia Csabán. A magyar közművelődésnek egyik legértékesebb intézete, az Uránia tudo­mányos társasag e hó vége felé három napra ismét bevonul Csaba falai közé, hogy legújabb és legtanulságosabb da­rabjaival néhány kellemes estét szerez­zen Csaba népének. Az Uránia jövete­léről Darvas Mihály, a tudományos színház vidéki osztályának igazgatója ér­tesítette a szinügyi-bizottságot, mely a kérelemhez hiven a legnagyobb készség­gel, bocsájtja a színházat ingyen az Uránia rendelkezésére. Az előadások március 23, 24 és 25-ik napjaira vannak tervezve és előadásra kerülnek Pékár Gyulának „Párisiasszony" Gineverné Györy Ilona „Skócia" és Strausz Adolfnak az „Orosz-jápán háború" cimü darabja, amelyet szerzője a háborúban résztvett tudósítók adatai nyomán irt meg. Az Uránia színháznak szinte fölös­leges nagyjelentőségű törekvéseit ismer­tetni. Mégis azoknak, akiknek eddig nem állt módjukban megismerkedni ezzel a támogatásra érdemes intézettel, ideírjuk, hogy az Uránia legfőbb törekvése meg­ismertetni a közönséggel a földrajz, a természetrajz, a csillagászat, irodalom és művészet ujabb kérdéseivel, kutatá­saival. Akarja, hogy ne csak a főváros közönsége, tanuló ifjúsága élvezze a fel­olvasásokat és az azt kisérő vetített ké­pek szemléletét, hanem a vidék is. És erre nagy szükség van. Mert tudott do­log, hogy ínég nagyobb vidéki város­ban sem igen akad ember, aki hasonló felolvasásokra vállalkoznék, s ha vé­letlenül kerülközik egy ilyen író em-' ber, vájjon ráér-e éppen akkor, midőn valamely egylet vagy társulat meghívja. Faluhelyen meg erről beszélni szinte nevetséges. Az Uránia tehát valóban nemes célt szolgál, s ez a nemes cél önmagát di­cséri. De elismerést aratott az Uránia a közönség előtt is, amely rövid hat évi fennállása óta minden vidéken jóindu­latú támogatásába veszi. Csaba népe sem lesz hálátlan, hanem bizton hisszük, hogy estéit, amíg a színház itt lesz, az Urániának fogja szentelni. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára az időjárásban változást nem jelez.. — A főispán munkában. Krcsmá­r i k János dr. főispán tudvalevőleg harmadik hete lakója a vármegyeházá­nak. Elismeréssel legyen mondva, ezidő alatt, valamint azelőtt se, nem tett egyet­len lépést sem, amely magán viselte j volna a nyilt törvénytelenség bélyegét, ! de ellenkezőleg minden olyan alkalmat ! került, amely esetleges összekoccaná- i sokra adott volna alkalmat. Hisszük hogy ez irányt Krcsmárik János dr. mep is fogja tartani, s azesetben megérjük hogy vármegyénk a szomorú idők da­cára sem jut oly szerencsétlen viszonyok közé, mint Csanád, Abauj vagy Pest­megye. A főispán egyébként csendben dolgozik a vármegyén, ahonnan most publikálják első kinevezéseit. A főispán ugyanis Guttmann Lipót drt kine­vezte a vármegyei közkórház sebészeti osztály segévorvosává, M e 1 i s István közigazgatási gyakornokot pedig, aki időközben megszerezte a képesítést, véglegesítette állásában. — A vármegye központi választmányából. Békésvármegye központi választmánya holnap, március 9-én délelőtt a vár­megyeház kistermében ülést tart. ame­lyen a jövő, 1907. évre szóló képviselő­ket választó polgárok névlajstromának összeállítása iránt történik intézkedés. Az ülésen egyben betöltik aSoraogyi Ákosnak lemondásával megüresedett választmányi jegyzői állást. — A belügyminiszter Tótknmlós Ínsége­seinek. A malicia sem foghatja Kistó ff y belügyminiszterre, hogy ellenséges in­dulattal viseltetik Békésország iránt. Ezt bizonyítja az a mondhatni gavalléros bőkezűsége, amelylyel Békésmegyein­ségeit segélyezte, ezúttal már harmadíz­ben. A miniszteri adakozás ezúttal Tót­komlós községétérte, amelynek ínségesei fölsegélyezésére Kristóffy a héten 10000 koronát utalványozott államsegély címén. A miniszteri adománynak miként való szétosztása ügyében az inségügyi bizott­ság délután fog határozni. — Az inségügyi bizottságból. A vár­megye központi inségügyi bizottsága holnap délután 3 órakor D a i m e 1 Sán­dor dr. főjegyző elnöklete mellett ülést tart, amelyen több megyei községnek az ínségesek miként való segélyezése ügyében előterjesztett kérelmét fogják tárgyalni. —Eljegyzés. B1 a u József békési ke­reskedő eljegyezte Schlesinger Ber­tát Óbecséről. — Halálozás. Nagy és köztisztelet­ben álló családot borított ismét gyászba a halál. Özv. Nagy Károlyné, néhai Nagy Károly, a vármegye árvaszéki elnöke özvegye, született Beliczey Mária hunyt el tegnap délután Gyulán. Temetése pénteken délután lesz. Halá­lát gyászolja a Beliczey, Terényi, Stoja­novits és Márky család. — Az alispán szabadságon. F á b r-y Sándor dr., a vármegye alispánja, mint többször jeleztük lapunkban, már a mult év ősze óta gyengélkedik. Ennek dacára az alispán nem akart szabadságra menni, mig a vármegyei életben törvényes nyu­galom nem következik be. A legutóbbi törvényhatósági közgyűlésnek a tiszt­viselőket a passzív rezisstencia alul fel­mentő határozata alapján azonban nyil­vánvalólag időleges intervallum állván be a vármegye politikai életében az al­ispán felhasználta ezt az időt és egész­ségi állapotának helyreállítása végett a törvényhatásági közgyűlés engedélyével néhány heti üdülésre a dalmáciai Zele­nikára utazott. Fábry Sándor dr. távol­létében az alispáni teendőket Daimel Sándor dr. főjegyző fogja ellátni. — Amerikai pályázó a békési lelkészi állásra. A békési ev. ref. egyház egyike az ország legnagyobb egyházainak és igy érthető, hogy a küszöbön levő pap­választás a legszélesebb körben kelt érdeklődést. Az ev. ref. papságnak szá­vfflos kitűnősége aspirál néhai való Sze­gedy lelkész örökére. Az aspiránsok között legérdekesebb Virág István amerikai lelkész, aki a new-yersei állam­ban fekvő Treuton város magyar hívei­nek a lelkésze. Virág nagytudásu és széles látkörü pap, akit nemcsak saját hivei, de az egész ország kálvinistát tisztelnek. Hét év óta működik a ten­geren tul és hirdeti idegenbe szakadt véreinknek az igét. Most azonban haza­vágyódik szülőföldjére Békésre, ahová a legnagyobb valószínűség szerint meg is fogják választani. — A csabai hatodik patika ügye. A tör­vényhatóság legutóbbi közgyűlése, mint közöltük már lapunkban, foglalkozott a csabai hatodik patika kérdésével is, amely maholnap már egész tengeri kí­gyóvá növi ki magát. Az ügy aktái egyre szaporodnak az egyszerűsített közigazgatás bölcs buzgalmából Tegnap

Next

/
Thumbnails
Contents