Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-09-17 / 88. szám

» i V S»!k oldal Áksa r pi divatüzletében Békéscsaba, l-i'.'.ér. ütcai verekedés. Tegnapelőtt este az \--v>anáti utcában alapos verekedést rendezett egy berúgott jámbor tót, bi­zonyos P r e 1 a n k a András nevezetű ember aki nekitámadt P u v t y i k György­nek és miután felpofozta, a földre teperte és bottal kezdte ütlegelni. Az utcai bot­ránynak P 1 e s k ó Pál rendőr vetett vé­gett, aki szótválasztotta a verekedőket. Az esetnek a biróság előtt lesz folyta­tása. — Sok anya azt hiszi, hogy gyerme­kével valami különös jót tesz, ha gyenge korát«l kezdve lehetőleg higitatlan tehéntejjel táp­lálja. Miután pedig a tehéntej az anyatejnél még egyszer annyi sajtanyagot tartalmaz, tehát a csecse­mők nehezen emésztik, annál inkább, mert a gyer­mek gyomrában nagy csomóra összeolvad, a tehén­tej Kufeke gyermekliszttel való higitása, vizben főzve nemcsak a tehénte- alkatrészeit az anyatejével egyen­lővé teszi, de még annak csomóra való összeolvadá­sát a gyermek gyomrában megakadályozza, ugy hogy ez ekkor nemcsak hogy az anyatejhez egészen ha­sonló, de épp olyan könnyen emészthetővé is le;z. Azon gyermekek, kik higitatlan tehéntejjel élnek, nem fejlődnek, Kufeke gyermekliszttel való táplál­kozása által ellenben azok kitűnően fejlődnek, — Ki akar egyéves önkéntes lenni ? Bizonyára van olvasóink között akárhány fiatal'ember, ' \ annak idején tanulmá­nyait félben hagyta s igy a 8 éves ter­hes katonai szolgálatnak néz elébe. Deb­recenben már évek óta sikeresen mű­ködik az országszerte kitűnő hirnévnek örvendő Lichtblau Albert-féle miniszte­riles engedólvezett azon előkészítő tan­folyam (tanbizottság: eddei Draguent •Tános nyűg. huszár alezredes és Járossv Lajos nyug. százados) melyben azon if­iak, kik még sor alatt nem állottak, fog­lalkozásukra és előkészültségükre való tekintet nélkül rövidesen megszerezhe­tik az egvéves önkéntesi iogot. Felvilá­gosítást és prospektust készséggel küld Lichtblau Albert igazgató Debrecenben. — Elveszett pénz. Egy elkeseredett békési gazda állott be teernap a csabai rendőrség hivatalos helyiséébe. Elő­adta. hogy K o c s o r Gereelvnek hív­ják és 10 métermázsa búzát adott el a csabai hetipiacon, s az árat'150 korona 80 fillért elvesztette a piactól a békési utig vezető útvonalon. Usrv a megkáro­sodott ember, mint a rendőrség kéri a becsületes megtalálót, hogv a oénzt illő jutalom mellett szolgáltassa be a ren­dőrségnek. — A valódi hírneves málnási sicnlai (székely) gyógyforrásviz főraktára ós vezérképviselője Békés, Csongrád, Csa­nád, Torontál, Bács-Bodrog megyék és Pestmegye délirészére: Frayberg és Türk kereskedelmi ügynökök Szegeden. Kap­ható gyógyszertárakban és füszerüzle­tekben. Budapesten főraktár : Lux M. drogueria. — Igen. — Hát akko- ezentúl igyák még többet. — ??? — Akkor megkékül az orra ós nem piros. Visum repertum. A hetekben a megyei orvosok gyűlé­seztek Gyulán. Gyűlés után az egész gyü­lekezet megindult az elmegyógyintézet felé. Ott volt természetesen a megye remek anekdotafaragó tisztifőorvosa, folyfalvi Zöldy János is. A kedélyes főorvos anekdotázó elemében volt. Odafordul egy­szer S z o n d y Lajos dr.-hoz, a csabai já­rásorvoshoz : — A szegedi orvoskongresszuson lát­tam egy zemplénmegyei orvost, aki túltett még Szondy Lajoson is. Szondy csak kérdően mosolygott és ezt tették a többiek is, Zöldy pedig foly­tatta : — Erről a zemplónmegyei kollegáról beszélték, — nem rossz nyelvek — hogy egy alkalommal kegyetlenül elverte a ko­csisát, aztán mindjárt kiállította neki a vi­sum repertumot és egyben a fizetéséből le is vont két forintot. A fösvény. Hasonló, de még jobb eset az alábbi. Ezt is a gyulai orvosgyülés alkalmából elevenítették föl. Van Békésvármegyében egy orvos, aki túltesz még Moliere fösvényén, de még a Zöldy zempléni kollegáján is. A szóban­forgó orvos kimegy egy alkalommal a gaz­daságába. Előfogja valamelyik bérese és egy félnapi szabadságot kér tőle. — Minek az ? — kérdi az orvos. — Be kellene mennem a városba meg­nyiratkozni e, — mutatott a béres a nya­kába érő bozontos hajára. — Soh'se menj ! — mondta az orvos, — majd megnyírlak én, — s azzal ollót kerített elő ós kopaszra nyirta a béres tarkóiát. Elérkezett aztán elseje. A megnyírt béres 20 krajcárral kevesebbet kapott ki a béréből. Mondja is nagy indignálódva az orvosnak. — Igen, igen, 20 krajcárt levontam a fizetésedből. A múltkor megnyírtalak ! Vox populi, vox dei. gyakornok, Kovács Pál gazd. gyakor­nok, R a d á n y Ernő kertésztanitó, H e­g e d ü s Tibor öszt. ga 'dasági segéd, Páll Dávid öszt. néptanító, M a t u s k a István öszt. néptanító. Az iskola 1904—1905-ik tanévére be­iratkozott összesen 29 tanuló. Ezek kö­zül I. éves volt 17, II. jéves 12. A 29 tanulóból bentlakó volt 26, bejáró 8. A 26 bentlakóból magán alapitványos he­lyen volt 3, állami "ingyenes helyen volt 8, állami sególydijat élvezett 1, fizetéses helyet foglalt el 14. Az anyanyelvet illetőleg: magyar anyanyelvű volt 24, tót anyanyelvű 3, román anyanyelvű 2. A tanév alatt eltávozott az iskolából 6 tanuló. Az eltávozottak között 5 fizető és 1 állami alapitványos tanuló volt. Baleset, vagy veszélyesebb természetű megbetegedés egy tanulónál sem for­dult elő. Az 1904. év szeptember hó 30-án 14 végzett tanuló hagyta el az iskolát. Ezek közül gazdaságokban alkal­mazva lett 7, a szülői birtokon gazdál­kodik 5, katonai szolgálatban van 2. Az alkalmazásban lévő 7 tanulóból ötöt he­lyezett el az iskola igazgatósága. Az el­helyezett tanulók mindannyian megáll­ják helyüket, használhatóságukról alkal­mazóik igen elismerőleg nyilatkoznak. A 8 hetes gazdasági tanfolyam e tanévben 1 tartatott és pedig január 2-ától február 28-áig. A tanfolyamon 21 kisgazda és gaz­dasági cseléd vett részt. A tanfolyamokon a legfontosabb mezőgazdasági és állattenyésztési isme­reteken kivül kosár, cirokseprő, hazsura és favédő készítést is tanulnak a részt­vevők. A tanfolyamosok lakást ós teljes ellátást ingyen kaptak az iskolától s az önállóan készített háziipari cikkeket is daság 1904. évi termés átlagai az abnor­mis szárazság folytán, mely országszerte de különösen az iskola talajához hasonló szikeken tönkre tette a vegetációt: igen rosszak. Az egész birtok kataszteri tiszta jövedelme: 1104.16 koronát, évi adója pedig 281-59 koronát tett. legjobb hajtószcr. K&plialá misdao g-yógyairrtárbjo 6* füsnr­kereskedésben. 8 KÖZGAZDASÁG. Gabona árak. Békéscsaba, szept. 16. A budapesti gabonaüzlet irányzata a hét végén megszilárdult,'azonban nem annyira, hogy árak emelkedését ered­ményezte volna. A csabai hetipiacon meglehetős volt a kínálat. Uj búza I. rendű .... 15-20—15-40 Uj búza n. „ . . . 15-00—15.20 Árpa 14-— Csöves uj tengeri . . . 10-60—80 Morzsolt 15-—- . Budapest, szept. 16. (Saját tud. táv.) Készbuza irányzata tartolt, okt. buza 15-86, ápr. buza 16-86, tengeri 13-24. elvihették. A tanfolyamosok szorgalma és magaviselete teljesen kifogástalan volt. Elhaltak Gsabán. Az iskola igazgatója felügyelte a Szeptember 9-től 15-ig. Eí£i^^'^b^^^^s Kociszky Mihályn é' földmives özvegy e' 80 éve s­Antel féte lföröstaresaim^ ' 1 v é^yengüles. Darid a -> lldl t> n aP szá l" os leá n>' a< 2 VeSte ^ ! ^é,hurut. Rosenbaum Irma, kereskedelmi ű gy melési kísérleti fiókállomást és ellátta Sv Tn/lí Tll U uh"" az öntözött Lra/dasáo- és kertészet összes Ma ty asn e> acs n e' e- 34 eve s> tudőgumokor. Bodon, az öntözött gazaasag es Kerteszet összes Q ö f öidmives fia, 17 hónapos, bélhurut. Mik­ugyeitis Gazdasági előadasokat tartót- , Mihá út k ­2 év e, P béihurut. Bagvinka tak a tane r folyaman: Kai ay igazgató Í M1 föIdmi v^ fj 5 hóna Mhva t\ rüá 3-szor, Csia Ferenc segedtanitó 4-szer T T, . ' n .. ' ' , .. ós Groisz Ottó gazdasági gvakornok I y g y' p 0 i' 6 0 gy^or bel­eszór. Tanácsért fordultak az iskola huru t' ° sz,ács ,áno s' fö,dmive s' 7áévt s- v é" eigy c" vUA pupuu, »ui uoi. á-szor. lanacsert lorclultak az iskola .... ' , ' , .7', . " .íu„ in tt> i í •• •• i gules. bchwarz E'el. kereskedő leálya, 4 eves, Alapvizsgára készül egyik csabai jo- ^S^^^S^S^SSÍ ^gyik. Schwarz Jónásné, kereskedő neje. 53 to­éves, gyögywíd 1 ártézi gőz- és kádfürdő — a tatarozás teljesen befejeztetvén, — ma vasárnaptól a nagyérdemű közönség részére újból rendelkezésére bocsájtva van. Tarkaságok. A piros orr. Vannak embertártársaink — és hála Noe tőkéjének — számosan, akik égő haj­nalszinü bazsarózsa orral járnak a , földi téreken, indiszkrét mód elárulva B&chus iaiádó hajlamaikat Az emberiség ezen pi­ros orrú kategóriájába tartozott valamikor S o 1 c z Gnsztáv vívómester és ivómester, korábban csabai kereskedő is, akiről zeng­vén az emlékezet a fehér asztal mellett, sok-sok mulatságos történetet elevenített föl. Nem is emlitve a hordóban való uta­zást a korcsmába és eíéléket, íme egy a sok közül: Solcz Gusztáv egy alkalommal tönt­járt Budapesten. Valahogyan eszébe lükő­dőtt az orra, amelynek virító einóberpiros­. ságára éktelenül haragudott. Fölkereste hát az egyik híres egyetemi orvostanárt. — Mondja tanár ur, mit csináljak az orrommal, hogy ne legyen piros ? — kér­dezte Solcz. — Iszik maga bort ? — kérdezte a tanár. gász. Tanulásra a Széchenyi-liget árnyas növénytermelési volt 23, állattenyésztési cu ko r hugyá r. B agyinka Judit, földmiv:, : ,„•„ i' «tí«f. „álo««fnfto A krtnvirhAn «lőfordnlt I '» gepoeszerzesi 1U, uzemtani b es Ker- _ h6napos b éi hurUt < Ásványi Géza, mükertc^ fia, 8 választotta. A könyvben előfordult I^JTtÍ T ' AHA, in- ii* hónapos be populi, vox dei is, amit a jogász el- Jzf 1. 2 Tanulmanyi cé ból lOo-en la- hón a^ os bé K ^J^ua^,.^ í togattak meg az iskolát. Piaci folyó /.„ útjait a vox mondott egynehányszor biflázás közben. A latin mondat megütötte egy arra mászkáló mámoros atyati fülét is, ugy hogy akkor sem feledte e 1, amikor hazafelé bak tatásában találkozott egyig nadrágos isme rősével. Nem is késett megkérdezni tőle a latin mondat jelentőségót. A nép szava, Isten szava, — magya­rázta az uriembet. A tót pedig önérzetesen kiáltott föl: — Hát persze, hogy az ón beszid, Isten beszid. — Az ám, éppen most . . . — Mit, nem vágyom ón nip ? — in­dignálódott az atyafi. Az kend, csakhogy komisz, részeges nép ! — mondta a n drágos. A tót pedig jóváhagyólag dörmögött és düllöngőtt tovább. 'Nádor. bélhurut, Gyebi.ir Honi. mp^átnos leá­áron kiosztott az iskola 4875 kgr. őszi "ya 7 eves, agyhartyalob. Szász György földm.vw buza vetőmagot. Közönséges f íjta árpát, 7 hónapos hokhurut Aradszk. György, fold­zabot, tengerit nemes fajtájúval kicserélt m, vf/ , a' ^ honapos beihurut Gahk Zsof.a be­- • • - ' ••' - res leánya, 24 eves, tudogumokor. Uhnn Maria, 14 gazdának. Ingyen vetőmagot (seprő­cirok, uborka, sárga és görög dinnye, napraforgó, főző-, sütő- és takarmány­tök) adott 44 kisgazdának. Az iskola gazdaságának vezetésénél földmives leánya, ' éves, bélhurut. Bagyinka An­drásné földmive-; özvegyó, 30 éves, aggkori végel­gyengülés. Líker Jánosné, földmives neje. 62 éves, szervi szívbaj. Pollner Margit, kertész leánya, 2 a cél a tanulóknak minél tökéletesebb éve s- bélhuru t- Szo-.o«lai Judit, napszámos leánya, gyakorlati kiképzése, azért is a gazda- * ^'ap^ belhurut. Kolamvszki András béres f,.r sági termelés felöleli mindazon növé- 1 eve s> ^ lhur u. t;, K oI cso k, n°" a- 4 beres leanv a- 3 nyek termelését, melyek Békésvárme- ves, tudőgumokor Gyurkó Dorottya, napszamos gyében fontossággal birnak. le aT: 2, eves, belhurut. Uhnn Paine, napszamosne A gazdaságban egy nagy forgó (54 tudot ag ul as- Francziszk. Ilona, asztalos leanya, 9 k. hold 1400 D-öl területtel) és egy kis hón aP° s. bélhurut forgó (10 k. hold 1481 •-öl területtel) wm van beállítva. A gazdaság egész területe 116 ka­tasztrális hold 89 •-Ö1. . s<trr A forgóban lévő növényeken kivül , , forgón kivül termeltetnek: seprőcirok, A csabai iolamlvesiskola egy eve. kender, burgonya dinnye, tök, mag­, . ,„ n . . , , , répa, mak, napraforgó stb. A csabai áll foldmivesiskola mely A gazdaságban a tanulók minde n egyike a lesjobb hiru és leggazdagabb munkát maguk végeznek ós ellátják az felszerelésű hasonló intézeteknek, most istállói teendőket is. A napi munkaidő készítette el mult évről a jelentést, tartam 10—11 óra. Az iskola gazdasága amelynek tanulságos adatai minden di- szarvasmarha, ló ós sertéstenyésztést üz. A csérő szónál többet mondanak az inté tef 1^ 2 szarvasmarhaállomany bonyhádi csóró szóna többet mondanak az inté- tájfajta és a tanév végén 24 darabot szára­zét fejlődéséről, elért sikereiről. Iáit. Célja tenyósz- ós igásállat nevelés A jelentésből, melyet az intézet ér-1 ós tejtermelés. Igás állatul szolgál 8 ökör. demes és buzgó igazgazgatója K á 11 a y A lóállomány 2 Furiozó kancából és 2 Ödön állított egybe, az alábbi részlete­ket közöljük: Az elmúlt tanév az iskola 8-ik tan­éve volt. A tanévben az iskolán műkö­dött : K á 11 a y Ödön igazgató, C í i a Ferenc segédtanító, Groisz Ottó gazd. növendék állatból áll. A sertéstenyésztés alapját 12 fehér göndörszőrü mangolica koca képezi. A jelenlegi mangolica állo­mány 91 d. A tanév folyamán Yorkschier sertéstenyésztés is állíttatott be, egyelőre 3 koca ó 1 kannal. A Yorkschier sertés állomány a tanév végén 25 darab. A gaz­Reggeli előtt egy pohár r „Tempelfori előmozdítja aj gyat és az cserét. A „í forrás" ugyi de erösebb A. leg-drásj-ább tőke. Egy fenkölt fejedelem egykor ezen szép szavakat mondta : „Az ember az állam legdrágább tőkéje" és ö ezen kimondásá­val bizonyára már indirekt sok oly alko­tás létrehozását célozta, mely a köznek egóázségügyi vagy humanitárius irányban értékes és hasznos szolgálatokat teljesített. A legbiztosabb eszköz az - mberben rejfö értékes tőkét teljes erőre e* kifejlődésre hozni abban áll, hogy már >i gyermeknek a legzsengébb csecsemőkorban a leggon­dosabb ápolása által egy f-gé^zsóges és erő­teljes fejlődést biztosítunk. És ez első sor­ban az által érhető el, hogy a fiatal gyer­meknek minő tápnemet adnak. Az újszü­lött gyeimek életét hány ezerféle betegség fenyegeti, melynek táplálkozása az anyák­nak legnagyobb gondját képezi ! Hány sok gyermeknek hiányzik a legtermészetesebb és ezért a gyermekszervezetnek leghaszno­sabb tápszere az anyatej, mert az anya nem képes gyértnekót maga szoptatni. Es ha még azon tény is hozzájárul, hogy a körülmények dajkát tartani nem engedik meg, ugy a kis teremtés a legrosszabb ve­szedelemnek van kitéve, főleg a főváros­ban, hol az élelmiszer meghamisítása nap­ról-napra borzasztóan terjed, hol meg a vagyonosabbaknak is nehéz, gyakran lehe­tetlen lesz, különösen a tejet illetve, min­dig az egyforma ós mindig egy abszolút tiszta, miupen hozzátételtől mentes ós ha­misítatlan tejet kapni. A csecsemő zsengö gyomrának pedig semmi sem veszedelmesebb, mint hamisí­tott, vagy minő égében gyakran válto­zandó tej. Gyomor- ós bélhurut, hány­hasmenós azonnal beállanak ós igen gyor­san a kevés ellenállóképessógnól, mely a kie testben létezik, katasztrophára vezet­nek. Bár már sok szer feltaláltatott és készült, mely az anyatej pótlását, mint a tehéntej hozzátétele szolgálna, a nélkül, hogy a legtöbb közülök minden követel­ményeknek megfelelt volna. Egy szer pe­dig, a mint a bel- és külföldi orvosok évekig tartó bevált kísérletek után |eg­elismerőbb módon konstatáltak, ugyszól­Ijvan tónyeseu bebizonyult és eze> j'Kufeke gyermeklisztje. Ezen 'kitür ' szitmény egy sárga gyengén édese liszt, nemcsak az anyatej tápanyagait talnazza kellő arányban, hanem könnyen felszívódó növényi fehórh ugy hogy igen nagy tápórtókü. Egjíi rossz tápalapot képez a betegség csin szemben ós igy a beteg bélben nem-jsak mint táplálók, hanem kórellenesen is hat. A csecsemőnek rendes tápláléka Kufeke-liszt és tehéntej keverékével a gyermeki test erőteljes fejlődésót előmozdítja ós semmi képen sem jár jelentékeny költséggel, u Kufeke-liszt fogyasztása ezért évről-évre rendkívüli mértékben emelkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents