Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-09-17 / 88. szám

4-ik oldal községi írnoknak 100 koronát előlegezett fizetéséből, oly feltétellel, hogy az előlegét október 1-től kezdődőleg havi 20 koronás részletekben vonják le fizetéséből. A csabai jótékony nőegylet a szegény iskolás gyermekek téli konyhájára és ruházatára 500 korona segélyt kért a képviselőtestülettől, hogy az ínséges esztendőre való tekintettel fokozottabb mérvben megfelelhessen humánus feladatának. A kérelem jelezte, hogy a nőegylet szegény iskolás gyermekek segélyezésére ezévben már 1372 koronát fordítottak. A közgyűlés a kérelmezett segélyt a hagyományos jóindulattal egyhangúlag megszavazta és ezzel végetért a közgyűlés. A községek rendezése. — Tekintettel a békésvármegyei viszonyokra. — Sokan sokféle szempontból bírálták el a községek rendezésének megvalósulásra immer teljesen megérett kérdését. Természetesen a minden becsületes törekvést meghiúsító politikai állapotok útját állják annak, hogy e tekintetben valamelyes irányban törvényes intézkedéseket tehessenek, s a rég sürgetett reformot megépítsék. Pedig égető szükség volna erre, mert amint a tapasztalat mutatja, a szorosabb értelemben vett nagyközségek sorában napirenden vannak a rendezett tanácsú várossá való fejlesztés kérdései, mert a nép nincs megelégedve azok mai szervezetével. Sok helyütt aztán hamarosan kiábrándulnak a rendezett tanácsú szervezetből és követelik a visszafejlődést, amire elég példa mutatkozik. Csak vármegyénkben is nemrégen észlelhettünk ilyen természetű töre-.véseket, amelyeknek hullámai még ma is felszínen vannak. Gyulavárosban mozgalom indult meg a visszafejlődés ügyében, s a város vezető férfiai ma is táplálják ezt az eszmét. Viszont Csabán egy kisebbségi párt a rendezett tanácsú várossá való átalakulás eszméjét propagálta és hagoztatja ma is. Ami Csabát illeti, most is az a határozott véleményünk, maradjon csak meg a gazdaságosabb nagyközségi szervezet mellett, a melynek mindeneket kielégítő irányban való reformálását bizonyára már a közeljövő végre fogja hajtani. Hogy milyen irányban volna megfelelő ez a reformálás, arravonatkozólag akarunk egyet-mást elmondani, természetesen nem csak Csabát, de általában a községeket. Magyarországban 1888 óta, az ország poLtikai ós közigazgatási felosztásának egysége a község. A törvény a községeknek tulajdonképpen három nemét ismeri ós pedig, a kis községet, nagyközséget és rendezett tanácscsal biró várost. Általában a községekről szólva, ezeknek megfelelne módosításokká] a mai szervezetük. Kópviselőtestületetük állhatna ezentúl is 10—20, illetve 20—40 tagból, nem számítván ide azokat, akik a képviselőtestületnek állásuknál fogva tagjai. De már az elöljáróságok szervezetét akként kellene reformálni, hogy annak kisközségben a biró ós két esküdt, nagyközségekben pedig a biró és négy esküdt lennének tagjai. Az első kívánalom azonban az volna, hogy a községi jegyzőnek állami hivatalnoknak kellene lennie. Nevezze ki őt a miniszter, de a kinevezés bizonyos korlátokhoz legyen kötve. Ez legegyszerűbben ugy volna megvalósítható, hogy a kinvezósre a község képviselőtestületének bizonyos befolyást, kandidációnális jogkört kellene biztosítani. A képviselőtestület kondidációnális jogát a főszolgabíró elnöklete alatt tartott gyűlésén gyakorolná. Minden jegyzői állásra tehát pályázat lenne hirdetendő, a beérkezett pályázatok felett a képviselőtestület határozna olyformán, hogy a jegyzői állásra legalább három egyént hoznának javaslatba, akik közül a főszolgabíró és alispán előzetes meghallgatása utón a belügyminiszter nevezné ki a jegyzőt. A rendőrségnek ós közegészségügynek felelte kívánatos államosítása esetén a rendőrkapitány, illetőleg orvosok szintén csak a képviselőtestületnek, mint annak a hatáskörében még kiszélesítendő nagyobb adminisztracionális intézménynek lehetnek tagjai, melyben a község összes órdekkópviselete helyet foglal. De nem lehetnek az eW/'j-óságnak tagjai: a pénztárnok, a községi gyám, ellenőr, számvevő, könyvvezetők stb., mert szolgálati viszonyban vannak a községgel, s igy a municipális jogkör r épségben tartása mellett a hözhatalom \ gyakorlásában részt nem vehetnek, annál j kevésbbé, mert közölük egyeseknek, mint a pénztárnok, közgyám, egyenesen a ' képviselőtestületben van helyük. 1 Ami a főszolgabírót illeti, annak ha- > táskörót tágítani, de egyszersmint szer- j vezetóben és működésében szorosabb , kapcsolatba kell hozni a gyakorlati élet- c tel. Ez azt jelenti, hogy a főszolgabíró működési körében a mainál nagyobb hatalmat gyakoroljon, kevésbbé legyen alávetve az alispán és törvényhatóság atyáskodó gyámságának, ruháztassék fel ] a függetlenség minden attribútumával, 1 de felelőssége is a legszorosabb korlá- . tok közé szoritassék. A főszolgabíró ma bürokrata, közvetítő hatóság az alispán, minisztériumok és más közigazgatási s községi szervek között, lasjstromozó helye azoknak a törvényeknek és rendeleteknek, melyeknek a közrend fentartását, a nemzeti vagyonosodás előmozdítását, a művelődés fejlődését és azokat a célokat kellene szolgálniok, melyek a közigazgatásnak etimológiai és eszméje értelmében vett forgalmi köréhez tartoznak. Ma a főszolgabírónak lefelé alig van hatalma, felfelé a legszigorúbb alárendeltségi viszonyban áll. Választóival szemben már a választási rendszer révén sem lehet független, az ujabb törvények és rendeletek pedig ujabb és ujabb terheket róttak rá. A formák jutottak diadalra a lényeg felett, mert ma nem az a jó főszolgabíró, aki ennek előnyére azokra helyez kevesebb súlyt, hanem az, aki a formák szigorú betartásával feláldozza a lényeget. A bürokratizmusnak túltengése ez, amelyen már csak az egész szervezetnek olyan reorganizálása segithet, mely éppen azokra a szempontokra van figyelemmel reform munkálatának minden leglényegtelenebbnek látszó kérdésénél is, melyeket eddig a legkevesebb figyelemre sem méltattak. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. i A válság. A válság dolgában a várva-várt szeptember 15-ike jottányi változást sem hozott. A koalíciónak eszeágában sincs ! kompromisszumok után. igyekezni, hai nem szilárdan ragaszkodik álláspontjához A helyzet tehát a régi. A korona a vezényleti nyelv dolgában tudni sem akar a többség kívánságának teljesítéséről, a koalició szintén hajthatatlan. Ilyen körülmények között éppen nem tebinthetni cinizmussal a kilátásba helyezett audienciák eredménye elé sem. Ha a korona meg is hallgatja gróf Andrássy Gyulát ós K o s s u t h Ferencet, vagy Széli Kálmán utján szerez ujabb képet a többség hangulátáról, ugyanazokkal a feltételekkel találkozik, melyeken eddig megtörtek a válság békés megoldására vonatkozó kísérletek. Báró Fejérváry Géza tegnap este látható megelégedéssel jelentette ki: „Ha valaki azt hinné, kogy azért 1 buktam, mert a király változtatni akarna az eddigi magatartásán, az ugyancsak alaposan csalódik. A király a vezényleti nyelv dolgában nem ismer tréfát." Igy aztán valószínűnek látszik az a hir, amely Zichy János gróf nevét tolja előtérbe. Van hir, amely arról is i tud, hogy Zichy gróf, akit különben i Szögyény-Marich László berlini nagykövet importál, meg is csinálta már a 1 programját, amelynek az az alfája, hogy . o*któber 10-én feloszlassa az országgyűlést. Ő felsége ma szokottnál korábban ' fogadta Goluchowsky Agenor külügy' minisztert. Majd 11 órakor Beck báró . vezérkari főnök volt nála. Zichy gróf • nincs Bécsben, de ott van özv. Andrássy 1 grófné, aki, hir szerint, politikai misz; sziót teljesít. Fejérváry Géza báróhoz ! már elküldte a meghívót a kabinetiroda. A meghívó hétfőre szól. Minisztertanács. Báró Fejérváry Géza me délelőttre i ujabb miniszteri konferenciát hívott - egybe; délután pedig elutazik Bécsbe, I hogy vasárnap délelőtt kihallgatásra ; menjen a királyhoz, jelentést teendő a pénteki eseményekről. A mai minisztertanácson, mint hirL lik |az ügyek ideiglenes vezetésével megbízott miniszterek megállapodtak abban a terminusban, ameddig csakugyan kényes, sőt kinos helyzetükben maradni hajlandók s ezt „hódolatteljes kérés" formájában Ő felségének báró Fejérváry állítólag tudomására fogja hozni. Magyarán szólva: az ügyvivők ezzel az állapottal már maguk is torkig vannak. Uj adminisztrátor. Dessewfy Sándor csanádi püspök hosszantartó betegsége következtében X. Pius pápa jóváhagyása melleit a csanádi egyházmegye kormányát ezentúl tejhatalommal Németh József föszentelt püspök (csanádi prépost) viszi. Dessewffy püspök egészsége ugyan már lényegesen jobbra fordult, de állapota még mindig nagy kíméletet kíván. Uj miniszteri tanácsos. A király dr. Bartóky József miniszteri tanácsosi cimmel és jelleggel! felruházott osztálytanácsost, miniszteri tanácsossá kinevezte. Az errevonatkozó kézirat a hivatalos lap mai számában jelent meg. A kinevezés ezúttal érdemes férfit ért, aki mint vármegyénk volt főjegyzője és buzgó munkálkodást fejtett ki a közigazgatásban. Az orosz forradalom. Tifliszben Sirinkij tábornok ma reggel a következő táviratot kapta Bakuból: A város különböző helyein lövöldöztek. Kisebb összeütközések is voltak, miközben néhány embert megöltek. A helyzet válságos, mert a tatárok között nagy az izgalom. Komura családja A japán követség közölte a Stefani ügynökséggel, hogy a Komura-család meggyilkolásáról szóló hir teljesen légből kapott. A békés-bánáti egyházmegyéből. Egyházmegyei közgyűlés. A békés-bánáti ev. ref. egyházmegye őszi rendes közgyűlését a héten tartotta meg Hódmezővásárhelyen D o m b y Lajos gyulai esperes és F e k e t e Márton egyházmegyei gondnok vezetése mellett. A közgyűlés több jelentősebb ügyet intézett el, ezek között azonban vármegyénket közelebbről érdeklő csak egy volt: a békési tanitó választás ügye. A közgyűlésről az alábbi tudósítást adjuk: Az egyházmegyei közgyűlésen vármegyénkből a következő lelkészek vettek részt: Domby Lajos esperes (Gyula), G a r z ó Gyula (Gyoma), Darab o s Sándor (Békésszentandrás), S z e g e d y Kálmán alügyész (Békés), Szabó János (Köröstarcsa), Tóth József (Füzesgyarmat), Gulyás János tanitó (Gyula), továbbá az egyházmegye egyes egyházainak a képviselői. A gyűlés istentisztelettel kezdődött, amelyen az imát és alkalmi beszédet G y ö r f y József hódmezővásárhelyi lelkész tartotta. Az istentisztelet végeztével a gyűlés helyére, a városháza nagytermébe vonultak fel a gyűlés tagja , s az esperesi megnyitó ima után a tanácskozást megkezdték. A gyűlés kezdetén a három újonnan választott tanácsbiró felesketése s hivatalba iktatása történt meg. Az uj tanácsbirókat, u. m. S z a b o 1 c s k a Mihály egyházi, Pogány Károly és Imre József dr. világi tanácsbirókat az eskütétel után Fekete Márton gondnok üdvözölte az egyházmegye nevében. Beszédében örömét fejezte ki a felett, hogy az egyházmegye tisztikarában három ily országos hirü egyént sikerült bevonni, kiknek általánosan tisztelt egyéniségük, b izgó vallásosságuk biztosítékot nyújt arra nézve, hogy egyházunk alkotmányának, egyházi életünk fejlesztésének erős oszlopai s hűséges munkásai lesznek. Majd Szabó Emil világi aljegyző eskütétele s beiktatása következett, kit a nagyemlékű apa, néhai Szabó János esperes iránt mind e mai napig élénken lobogó kegyeletes emlék nimbusa kisért a megtisztelő állásra. Ez ünnepélyes ténykedések után tért át a gyűlés a tárgysorozatra, melyben minket is igen közelről érdeklő ügyek kevés számmal szerepeltek. Altalános érdekű dolog volt a békési tanitóválasztás ügye is. A békésiek ugyanis három tanítójuk nyugdíjba vonulása után ezek dijleveleit — a törvény világos rendelkezése, az esperes jóakaratú intése dacára is — megcsonkították és e szerint hirdettek pályázatot és az állásokat be is töltötték. Az ügy felebbezés folytán került az egyházmegye elé s a közgyűlés a törvény alapján is a békési egyház határozatát megsemmisítette s a törvényes következményekre való figyelmeztetéssel utasította az egyházat a régi dijlevelek visszaállítására. A megyei központi villamos világítás. rárgyalások Csaba—Békés—Mező>erény -Endrőd és Gyoma között. Ismét egy lépéssel haladt előbbre i megyei központi villamos világítás igye, amely mint azt már számos alkaommal jeleztük lapunkban, azt célozza, íogy a csabai villamos telep felhasználáiával látassanak el villamos világítással Békés, Mezőberény, Endrőd és Gyoma cözségek. Az ügynek a megoldáshoz íözelebb való vitele abban áll, hogy a isütörtökön megtartott képviselötestüet elvileg hozzájárulását adta a villanős felügyelőbizottságnak, hogy e tekintetben nevezett községekkel tárgyalásokat kezdjen és ezek eredményéhez képes jóváhagyás véget előterjesztést tegyen a képviselőtestületnek. Hogy milyen eredménynyel végződnek ezek a tárgyalások, azt természetesen nem tudni. De hogy azokat megkezdik, nagyon helyes és a község érdekében való, mert ha kedvezően végződnek, a csabai villamos telepnek megyei központi teleppé való fejlesztése ez esetben hasznot jelent a községnek, amelynek ellenkező esetben is már a közeljövőben kell gondoskodni a villamos telep fejlesztéséről, hogy a szaporodó áramelőfizetőket kielégíthesse. Az nagyon természetes, hogyha a tárgyalások nem ütnek be, a villamos felügyelőbizottság nem fogja véleményezni a villamos telepnek megyeivé való fejlesztését. Kár ekkor sem 'lárul a községre, mert a tárgyalások nem igényelnek semmi költséget. A kérdésnek előzményeiről, valamint a képiselőtestületnek errevonatkozó tárgyalásáról különben az alábbi részletes ismertetést adjuk : Előzmények Tárgyalások a megyei központi mü létesítése érdekében már ezelőtt évekkel folytak illetékes körökben. Már akkor is, amikor még szó sem volt a csabai villamos mü létesítéséről. A vármegye alispánjának, Fábry Sándor drnak pl. az volt a kedvenc eszméje, hogy Gyulát kivéve, a vármegye összes nagyobb községeinek a villamos vil tást szolgáltató központi telepet Kői tárcsán létesítsék. Számosan voltak nek az eszmének a hívei, a terv az ban a csabai villamos mü felépítési elesett. Amikor a csabai villamos mü tervezték, gondoltak arra is, hogy fejlesszék ki idővel központi telep ami nagyon lehetséges, amennyil csak egy harmadik gépet kell beállite Erre vonatkozólag azonnal me£ dúltak az előzetes tárgyalások fent. vezett községekkel, amelyek mindegyi hajlandóságot mutatott a terv kivitelé Egyedül Békés kísérletezett más íréi ban. Ennek a községnek ugyanis m den törekvése odairányult, hogy ön lóan oldja meg a villamos világítás k dését. Az ez ügyben báró D r e c h s Gyula ünöklete alatt kiküldött bizotts két irány ban is folytatott tárgyal áso' Megkereste ugyanis az Alsó-Fehér-i rös Ármentesitő Társulatot, hogy g' erőre berendezett békési zsilipgép t fejlessze oly irányban, hogy a kibővr t által a villamos világításhoz szükséges áramot szolgáltatni tudja. A társulat azonban nem ment bele a nagyon is kétséges vállalkozásba. És hasonló feleletet kapott a bizottság gróf Wenckh e i m Frigyes békési gőzmalmának uradalmi mtézőségétől is, amely kijelentette, hogy a gőzmalom üzemét nem