Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-08-31 / 83. szám

3-ik oldal ellen állásfoglalás tárgyában hozott hazafias határozata. Erre vonatkozólag az előkészítő értekezlet javaslata az volt, hogy az egyesület kérjen az alispántól részletes utasítást az egyes községek részére, miként hajtsák végre a törvényhatóság határozatát. Korcsok János nem"fogadja el a javaslatot, mert a törvényhatóság törvényszegésre nem adhat utasítást, s annak a maga részéről nem felel meg. Dilemma előtt állanak a jegyzők, akik a között választhatnak, hosy az élő Körösbe, vagy holt Körösbe fullaszszák-e magukat. Azon Ígéretben, hogy a felfüggesztett tisztviselőket a vármegye díjazni fogja, semmi biztosat nem lát. Ők esküt tettek a törvényre, tehát nem tehetnek mást, mint amit a törvény előir. Fülöp József hozzájárul az előkészítő bizottság javaslatához, de javasolja, hogy a befizetett adók beszolgáltatásának kérdését bizzák az egyes községi képviselőtestületekre. B e n c z e János talpraesett indokolással amellett érvelt, hogy a községek, mint szervei a közigazgatásnak, nem tehetnek mást, mint engedelmeskednek a törvényhatóság határozatának. Mivel pedig a vármegye kérdéses határozatát a jegyzőknek külön nem küldte meg, indítványozta, a kérdést vegyék le napirendről, s annak elbírálását bízzák rá Bókósvármegye hazafias közönségére és képviselőtestületeire. Petneházy Ferenc felvilágositó szavai után az előkészítő értekezlet javaslatát elfogadták. Mosonvármegye hasonló irányú javaslatának tudomásul vétele után kisebb ügyek tárgyalására tértek át. Az egyesület lapjában befolyt 8 korona adományt a gyulai szanatórium alapjának adományozták. A községjegyzői nyugdijigazoló-választmánynak a nyugdijszabályrendelet módosítása tárgyában hozott határozatát s az alispánnak ugyan e tárgyban hozott rendeletét tudomásul vették. Ez ügygyei kapcsolatosan Vers é n y i Elemér indítványt terjesztett elő, amelyben a szabályrendeletnek olyatén módosítását javasolja, hogy a jegyző-egyletnek ne csak jegyzők és segédjegyzők, de jegyzői vizsgával biró községi alkalmazottak és örökösen megválasztott elöljárók is tagjai lehessenek. Az előértekezlet javaslata az volt, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az egyletnek a segédjegyzők és az életfogytiglan megválasztott tagjai rendes tagjai lehessenek, amennyiben pedig bizonyos szempontból az' nem volna keresztülvihető, hogy a kezelő-személyzet is tagja lehessen az egyletnek, úgy ezek részére létesítenek külön nyugdijalapot. Versényi hosszabb beszédben indokolta meg indítványát, amelyet Fülöp József és Tóth László hozzászólása után 17 szavazattal 5 ellenében elfogadtak. A gödöllői járás jegyzői egyesületének az állami pénzkezelés ós állami számvevői szolgálatnak a törvényhatósági önkormányzati keretbe leendő viszszahelyezése tárgyában hozott határozatát, mivel e tárgyban már a törvényhatóság határozott, tudomásul vették. D o 1 e n c z József dr. budapesti ügyvéd a gyakorlati közigazgatási és döntvónytári című folyóiratának megi bírálását kérte az egyesülettől. A javaslat erre vonatkozólag az volt, hogy a folyóiratot figyelmébe ajánlják a jegyzőknek, de a mü bírálatába nem bocsájtkozhatnak. A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület többrendbeli megkeresését, mivel annak idején nem támogatták az egyesületet, egyszerűen tudomásul vették. Geduldiger Hugó bélyegző gyárosnak megrendelés gyűjtésére vonatkozó megkeresését, mint az egyesülethez nem méltót, felháborodással utasították vissza. A községi és körjegyzők országos központi egyesülete 25 éves fennállása megünneplésének és K u n c z e Imre 25 éves elnöki működésének méltatása céljából tartandó díszgyűlésre az egyesület kebeléből Petneházy Ferenc elnököt ós T ó t h László jegyzőt küldte ki ós részükre a kiküldetés költségeit megszavazta. Indítványok. Versényi Elemér pusztaföldvári segódjegyző egész sereg indítványt nyújtott be. Áz első alapszabály módosításra vonatkozik ós úgy szól, hogy az egylet nem felel meg hivatásának, mivel a tagok nem érdeklődnek, az elvesztett tekintély visszaszerzésére, hogy az egyesület közgyűléseit a vármegyei tisztikar •tagjai látogassák, hozzák be a disztagságot is ós ilyen tagokul válasszák be az A közgyűlést délután 3 órakor < 3 t n e h á z y Ferenc köröstarcsai fő- 1 ;yző, egyesületi elnök nyitotta meg. ; Lvélyesen üdvözölte a megjelenteket, 1 tjd előterjesztette az elnöki jelentést, ] slyet a következőkben ismertetünk: A mult évben Csabán megtartott ides gyűlés óta az egyesület életében m fordult elő olyan esemény, amely egyesület egyetemének az elhatározá: igényelte volna. Az elnökség a folyó yeket elintézte és megfelelt a mult ülések határozataiban nyert megbízásainak. Az elnökség tevékenységét a követzőkben körvonalazza: Az egyesület ratalos lapja megszűnt egyévi fenáli után, mivel ráfizetést igényelt. Hogy lap állott-e azon a nivón — mondja jelentós — melyet tőle az egyesület rjai és a nagyközönség méltán elvárttak, azt most már bírálgatni felesles lenne, mindazáltal önérzettel bátordunk ama véleményünknek kifejezést ni, hogyha anyagiiag ugy pártoltak Ina bennünket, mint amilyen dicsétben részesítettek lelkesebb jóakaróink, kor ennek a lapnak az ujsági-irodan egyik oszlopává kellett volna kijlődni. Az elnök és főjegyző rósztvettek az szágos központi jegyzőegyesület Bupesten tartott rendes közgyűlésén, s elnököt beválasztották a központi Tyzői egyesület 52 éves jubileumi ünípséget rendező bizottságba. Részvéttel emlékezik meg a jelentés ó 1 i á n Samu volt szarvasi adóügyi ajyző elhunytáról, özvegyéhez részvétit intézését javasolja, valamint azt, >gy Farkas Kálmánt és M a n s e 1 yulát megválasztásuk alkalmából jegyikönyvi kivonattal üdvözöljék. Elnök kötelességének tartja megemkezni a nemzeti küzdelemről is, mely ost — úgymond — hazánk lakosságáik minden rétegét érintvén, általános deklődés tárgyra, s igy annak hatását i érezzük, s alól mi jegyzők sem tudk kivonni magunkat, annál is inibb nem, mert hiszen ebben a küzdemben nekünk a politikai faktorok nagy erepet szántak, Hazafiúi érzésünk köiteli, hogy ezen szerepet akképen töltik be, hogy abból hazánknak, az őszes lakosságnak, erkölcsi és anyagi iszna legyen, s mi ne csak hivatalos jtelességünket teljesítsük híven, eskünk jvetelményének megfelelőleg, de eleit tegyünk annak a kötelességnek is, elylyeí mi is ugy tartozunk a hazának, int 'annak minden egyes polgára, s i azt bár ki is nem teljesítené, nem nne méltó a honfiúi névre, a magyar évre. Azonban a sors következetes. Amién nehéz a községi jegyzők foglalkotsa a'tnindehnapi életben, éppen olyan ehéz probléma elé állította most a potikai helyzet, mert hiszen ebben küz3lemben fegyverül használandó hatájzatok végrehajtása vált és jelöltetett i a mi kötelességünkké, s eme kötelesig teljesítése nehéz és ennek eredméyétől függ legnagyobb részben ennek politikai harcnak a sorsa. Bár ugyan nekünk, községi jegyőkek — felettes hatóságaink adnak direkvákat kötelességeinek teljesítésére nézve habár alapszabályaink tiltják a politika irmészetü dolgoknak egyesületünk ke etében való tárgyalását, mégis felveen őnek találtam vármegyénknek a ma: olitikai helyzetből kifolyólag hozot atározatát a tárgysorozatba azért, hogy nnak ránkvonatkozó, kötelességet dik íló részét tegyük eszmecsere tárgyává a hatásosabb, korektebb végrehajtás iztositása céljából állapodjunk meg bionyos egyöntetű eljárásban. * Végül az elnök azon honfiai óhajtáának ad kifejezést, hogy vajha adná a íagyarok istene, miszerint hazánk poliikai' egén ilyen nehéz fellegek soha >ssze nem gyülemlenének, s békés és ldásos kiegyenlítés kisérje a mai harot is. Éljenzéssel vették tudomásul az Inöki jelentést, amely után áttértek a napirend gyéb tárgyaira. A pénztárnok jelenette, hogy' az egyesületbe 32 uj tag ápett be, s igy a taglétszám 114. Összes levétel volt a mult évben 899 kor. 12 111., kiadás 691 kor. 49 fill., maradvány 07 kor. 73 fill.; ez óv augusztus 27-ig isszes bevétel 523 kor. 73 fill., kiadás 8 kor. 77 fill., maradvány 444 kor. 96 ül. A szaklap bevétele volt 452 kor., úadása 463 kor. ráfizetés 11 kor. A gyüós tudomásul vette a számadásokat, s . felmentvónyt megadta, egyben itt a zaklap kiadásáért Versényi Elemér aditványára jegyzőkönyvi köszönetet zavazott Knerr Izidornak. Politika a gyűlésben. Következett a napirend legfontoabb tárgya, a vármegyének a kormányegyesületbe az egyesület iránt érdeklődő vármegyei tisztviselőket. Ezt az indítványt a közgyűlés elfogadta, elutasította azonban azt, amely a tagságnak ötévre szóló kötelezettségét javasolta. Több kisebbszerü módosító javaslat után azt az indítványt terjeszti elő Versényi, hogy a közgyűléstől első Ízben igazolatlanul távol maradó tagok intessenek meg, másodízben pedig 1 korona büntetéspénzt fizessenek az egyesületnek, amely befolyó büntetéspénzek hovafordításáról később gondoskodnak. K o 1 o z s i Endre az indítványt nem fogadja el, mert azt nem tartja célravezetőnek, de meg azt a miniszter sem fogadná el. Tóth László is ilyen értelemben szól, de azt javasolja, kísérelje meg az egyesület a központi egyesület útján a belügyminiszternél keresztülvinni, az tegyo kötelezővé az egyleti tagságot és állapítsa meg, mint a tanítóknál, a fuvar ós napidijat. A közgyűlés Versényi indítványának elvetésével Tóth Lász'ó javaslatát fogadja el. Versényi egy másik indítványa az, amelyben a községi törvény módosítását kívánja a segédjegyzők előléphetése végett ós a választási rendszer helyett a kinevezési rendszert kívánja. A javaslat az volt, hogy mivel a központi egyesület e tekintetben már több memorandumot terjesztett a kormányok elé, kérjék meg a központot azok megsürgetésére. Tóth László nem tartja időszerűnek a kinevezési rendszer behozatalát. Elismeri, hogy a segédjegyzők sorsa mostoha. Hive ugyan a kinevezési rendszernek, de a javaslat módja nem célszerű, mert nem hiszi, hogy akadna község, amely kiadná kezéből az autonóm jogot. Versényi Elemér a segédjegy. zők sorsát ecseteli. A segédjegyzők nem léphetnek elő, mert a választásnál személyi tekintetek jönnek figyelembe, nem az érdem és a szolgálati idő. Indítványának a célja különben az volt, hogv az ifjúság ne tóduljon a közigazgatási tanfolyamokra, amelyeket úgyis nemsokára kénytelenek lesznek bezárni. A közgyűlés az előkészitü értekezlet javaslatát fogadta el. Versényi egy további indítványa az : kerestessék meg a központ, hogy a „Községi Közlönyt" kéthetenkint megjelenő füzetekben jelentesse meg. Az indítványt nem fogadták el. Elfogadta azonban a közgyűlés Petneházy Ferencnek a temetkezési alap létesítésére vonatkozó javaslatát, amelynek alapszabályai elkészítésével Kiss László vármegyei aljegyzőt bizták meg. B e n c z e Lajos azt indítványozta : kérje fel az egyesület az alispánt, hogy az kedvezményes rendelettel hasson oda a községeknél, hogy a községi jegyzők fizetéskiegószitése az ülető jegyzők- és segédjegyzőknek a községi pénztárakból előleges havi részletekben utalványoztassék ki. Az indítványok letárgyalása után Fülöp József meghívására elhatározták, hogy az egyesület jövő évi közgyűlését Kondoroson tartják meg. Végül Petneházy Ferenc a közgyűlési terem átengedéseért köszönetet mondott Békés elöljáróságának ós ezzel a gyűlés 6 órakor végetért. A jegyzők tiszteletére Békés község este bankettet adott a nagyvendéglőben, ahol több sikerült toaszt hangzott el. guk van, már kétszeresen van föltüntetve. Ezidén eddig az ex-lex miatt nem állíthatták egybe a virilisek névsorát. Éppen ezért a belügyminiszter az állami adókivetési munkálatok foganatosításánál az állami költségvetés hiánya miatt felmerült késedelmek tekintetében rendeletet intézett Békésvármegyéhez, — amelyben éppenúgy, mint 1903-ban, elrendeli, hogy a jövő évi virüisek jogosultságánakalapját képező adókivetéseknél a mult évi adókivetést vegyék alapul, a pótadók kivetését pedig részben a folyó évi állapotok, részint az előző évi adókivetések alapján eszközöljék. E rendelet értelmében a vármegye igazoló választmánya szeptember 12-én (nem mint már jeleztük 5-én) tartja ülését Márki János dr. elnöklete alatt, a vármegye pedig az egyes községek elöljáróságához a következő rendeletet intézte: Felhívom Címeteket, hogy a legelterjedtebb módon tegyék közhírré, miképp a vármegye a legtöbb adót fizetők adóhivatali kimutatásai a gyulai pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél folyó évi szeptember 8-ig bárki által megtekinthetők és azokra vonatkozólag ugyanazon határidőig a vármegyei igazoló választmányhoz 1886. évi XXI. t.-c. 25. §-a értelmében felszólamlások adhatók be, továbbá, hogy mindazok, akik a hivatkozott törvény 26. §-ában jelzett beszámításokra vonatkozó kedvezményt igénybevenni óhajtják, a 27. §. értelmében tartoznak folyó évi szeptember 12-én délután 3 órakor megtartandó igazoló-választmányi ülés határnapjáig írásban, vagy az ülés tartama alatt szóval jelentkezni és jogosultságukat igazolni, mert különben az emiitett kedvezménytől 1906. évre elesnek. A számvevőség e tekintetben a következő rendelkezést kapta : A vármegye legtöbb adót fizetők 1906. évi névjegyzékének összeállítása céljából az adóhivatalok által összeállított kimutatásokat oly felhívással adom ki, hogy azokat folyó évi szeptember 8-ig az esetleg érdeklődőknek a betekintést engedie meg és ugyanazon okból a 280 legtöbb adót fizetők adóösszegük szerint sorrendben, névjegyzékbe állítsa össze. A vármegyei virilisták névjegyzéke. A virilisták névjegyzékét minden esztendőben körülbelül augusztus végéig állítják össze a pénzügyigazgatóságnál, amelyet azután előterjesztenek az igazoló-választmánynak a virilisjogon való t törvényhatósági bizottsági tagok következő évi névjegyzékének összeállítása iránt. Az összeállított névjegyzék föltünteti, hogy kik közül kerülnek ki a jövő évi virilisták. A névsor megállapításának alapját az egyes adóhivatalok hivatalos k

; mutatásai teszik. A fölvételnél és sorrendnél csak a saját jövedelem után a megye területén fizetett állami egyenes adó jön számításba. Aki tehát több törvényhatóságban virilista, annak be kell jelentenie, hogy hol akarja érvényesíteni jogát. Hasonlóképpen az is, aki választott megyei képviselő, fölhivatik, hogy milyen alapon óhajtja gyakorolni jogát. A közölt névjegyzékben azoknak az adója, akiknek kétszeres számításra jo„Békósmegyei Közlöny" táviratai. A válság. A minisztrrelnök a királynál. Minden ellenkező hirrel szemben teljes bizonysággal jelenthetjük, hogy a király holnap Tirolból visszatér Ischlbe, ott egy napig tartózkodik ós csak szom baton utazik a császár-hadgyakorlatokra vissza. Időközben, vagyis pénteken fogadja Fejérváry Géza báró miniszterelnököt a magyar válság ügyében. A miniszterelnök egyenesen legfelsőbb utasításra megy ismét Ischlbe, ahová magával viszi mindazoknak az intézkedéseknek a tervezetét, amelyeket a kormány a legközelebbi jövőben tenni szándékozik. Forrásunk azonban azt is mondja, hogy esetleg ezekre az intézkedésekre nem igen kerül a sor, mert a királynak szándóka volna a kormány felfogásától eltórőleg a koalícióval újból összeköttetóábe lépni ós sikeres kompromisszum esetén a kiyontakozást a koalícióra bizni. K r i t ó f fíy belügyminiszter tegnap utalványozta ki a vármegyék szeptember havi dotációját, tehát a legerélyesebb rendszabály — a dotábió megvonása — októkerre marad. Értesülésünk szerint a miniszter október elsején sem fogja egyszerre az összes vármegyék állami dotációját megszüntetni, hanem csak úgynevezett „érettekét". „Érett" a legujabb^belügyi elnevezés olyan vármegye számára, mely a belügyminiszteri második megsemmisítő rendeletet is félretette már. Eddig öt ilyen vármegye van, köztük első sorban Pestmegye. Ugy tervezik, hogy akárhány lesz, először csak tiz megyétől vonják meg a pénzt. Eredetileg csak Pestmegyét akarták sújtani, de ettől azért állottak el, mert az egész ország áldozatkészsége Pestmegye felé irányult volna és könnyű lett volna az egyhavi járandóságot, mint-