Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-07-23 / 71. szám

O-IK oiaai ilapból s ugyancsak az országos tanacs , i muzeum-egyesület választmánya által ; avaslatba hozott telkek mindegyikét 3 ilkalmasnak találta a muzeum felépité- . 3ére. Ennek alapján a főfelügyelő kije- : lentette, hr<"y személyesen fog közre- ; hatni a koii- ánynál a muzeum építésé­nek engedélyezése iránt. Igy tehát ala­pos a kilátás, nogy Fejérpataky László dr. jóindulatú támogatása révén miha­mar megvalósul az a régi óhaj, hogy megfelelő uj otthont nyerjen Csabának ez a szépen fejlődő kultúrintézménye. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára melegebb időt jelez, zivatarokka. — A gyomai képviselő nyaralása. Fábry Károly, a gyomai kerület or­szággyűlési képviselője ma családja kísé­retében négy heti üdülésre S z 1 i á c s fürdőre utazott. — A csabai Kossuth szobor. Horvay János budapesti műterméből az ércön­tődébe vándorolt már a csabai Kossuth­szobor daliás szép alakja, mely nem sokára hirdetni fogja a csabki Kossuth­téren a halhatatlan nagy hazafi dicső­séges szellemét. És amint közeledik azl idő a nagy naphoz, amikor fölszentelő­dik a Kossuth kultusz legújabb oltára, fokozottabb mértékben dolgozik a szo- ( borbizottság, amelynek most már majd- j nem minden héten akad elintézni való ] ügye. Pénteken a szobor végleges helyét . jelölte ki a Kossuth-téren a bizottság. , A legutóbb megállapított terv valame- , lyest változott ezen helyszíni szemle < után, a mennyiben a bizottság a szobor , helyéül az ártézi kut tengelyétől számi- j tott három méterrel való előretolását határozta el, hogy a szobor plasztikája jobban kidomborodjék. Egyben a vizs­gálatból kifolyólag, amely alkalommal papirmachéból felállították a tervezett magasságban a szobrot, azzal a kérdés­sel fordulnak az alkotó művészhez, sür­gősen mondjon véleményt, hogy emelni fogja-e az összhatást, ha a szobor talap­zatának dombját 40 cmről 80 cinre eme­lik. Amint Horvay János e kérdésben véleményt nyilvánít, hozzáfognak a szo­bor alapozási munkálataihoz, hogy a szobor szeptember 19 re, amikorra a felavatását tervezik, készen álljon. — Megjutalmazott tanitók és tanitónök. Az a náció vagyunk, amelynek ma még 4"talmakat kell osztogatnunk a saját 3lvünknek saját hazánkban való ter­ítéséért. És kitüntetni azokat, akik ar szót hallatnak, mert hajh! sok­agyunk és az áradatban min­a magyarra tör. De szíve­lünk, szeretettel osztogatjuk t, amily kötelességszerűen -at a 'törekvéseket, mely­ryelvileg is gyöngíteni igyar nemzeti szellem, -iesztése körül különö­t szereznek a nem­anitók és óvónők, relvü ifjúság haj­a magyar nyelv "alom minden t a tanítókat osságu nem­.•edményeket ayokhoz hi­orolt a hé­lüvelődési ely a vár­"zabály­• áj tott Tyei ^00 / hR isztelt csa­halál. Özv, J. K é z s­.ann Alajos ./egye hunyl /ében. Nagy . örök nyuga­ílán hunyt el fyvéd, élte 62-ik tripartitumok Csa­jeleztük lapunk­.yörgy jegyző ren­véltárát. A rendezés közben igen érde­zekre bukkant. Kél >öczy Tripartiumol 3 magyar nagy jog­>ti törvénykönyvet a község a Muzeum­ába bocsájtja, vala­nint 400 kötet jegyzőkönyvet, amelyek tz 1868—1875-iki ciklus országgyűlési laplóit és egyébb közigazgatási és bíró­sági jegyzőkönyveket és a delegációk iaplóit tartalmazza. A csabai muzeum íönyvtára, amely eddig is szép gyüjte­nényt foglal magában, igen értékes szaporulattal gazdagszik. — Halottkém-választás. Békésen az 3reg Freund Mór dr., aki több év­tizeden át töltötte be a halottkémi állást, hosszabb szabadságra ment. A képviselőtestület helyettesről gondosko­dott s ezt tegnap tartott ülésén válasz­totta meg. A halottkémi állásra három pályázó orvos közül 19 szavazattal Sar­k a d y Mór dr. választatott meg, mig Hajnal József dr. 11, Mezey Lajos dr. 5 szavazatot kapott. — Az osztrák-magyar bank szarvasi mel­lékhelye. Lapunkban már jeleztük, hogy az osztrák-magyar bank kormányzósága'a szarvasi takarékpénztárnál mellékhelyisé­get létesített. E mellékhelyiség, mint il­letékes helyről közlik velünk, augusz­tus elsején kezdi meg működését. — Mentötanfolyam Csabán. Nagyér­dekü átirat érkezett tegnap a csabai elöl­járósághoz az aradi kerületi iparfelügye­lőségtől. Az átirat ugyanis arról szól, hogy a kereskedelemügyi miniszter ren­delete foytán a Budapesti önkéntes Mentőegyesület egy kiküldött orvosa ju­lius hó 29 és 30-ikán Békéscsabán, az állami polgári fiúiskola emeleti rajzter­mében gyári és ipari alkalmazottak ré­szére méntőtanfolyamot fog tartani. Az előadások 29-én d. u. 3 órakor kezdőd­nek. A tanfolyan célja a környékbeli ipartelepeken alkalmazott munkások egy részét a sajnos, oly gyakran elforduló balesetek esetén nyújtandó első segélyre kioktatni, Fölösleges talán kiemelni, hogy mennyire fontos az,-különösen az orvo­sok lakhelyétől távol eső ipartelepeken, de ott is, ahol orvos rendelkezésre áll. hogy minden ipartelepen legyen egj vagy több intelligensebb munkás, a ki baleset esetén az orvos megérkeztéig g sérült munkásnak a szükséges első se­gélyt szakszerűen nyújtani tudja és ezál­tal megakadályozhatja, hogy az eredeti­leg kisebb sérülés el ne mérgesedjék A tanfoyamban való részvétel ingyenes ­ós valószínűleg sikerülni fog a m'unká- 1 sok nagyrészét azok megterheltetóse nél­kül elszállásolni, ugy hogy csak azok utazási ós ellátási köítsógei volnának fe­dezendők. Az átirat felhivja a gyártele- i ket és vállalatokat, miszerint a telepen alkalmazott munkások közül néhányat, lehetőleg intelligensebb, idősebb ós ál­landó munkásokat választana ki, a ki­ket ezen tanfolyamra kiküldenek ós ezek neveit a munkaadók postafordulatával közöljék a kerületi iparfelügyelővel. — A miniszter a drágaság ellen. A piaci uzsora manapság a nagy közgaz­dasági bajok sorába tartozik Magyaror­• szágon. Éppúgy mint Csabán, a többi , városokban is tűrhetetlenné vált a hely­• zet, amelyet most maga a kormány ' szándékozik orvosolni. K r i s t ó f f y t József belügyminiszter a drágaság okozta t bajokon segítendő, utasította az illeté­• kes rendőrhatóságokat, hogy dolgozza­t nak ki piaci tarifát. A miniszter inten­- c ója értelmében a tarifa megállapitásá­- n.. figyelembe fogják venni a termelők­i r.-c'' f'zetett árakat, a helyi viszonyokat, - a elyekhez képest azután bizonyos - me >lelő százalékos hozzászámitásával t kei, megállapítani az egyes cikkek árait, i a n. éknél többet az elárusító büntetés ) terhe alatt nem követelhet. Ezt a refor­,mot, mint a piaci mizériák megszünte­tésének egyik orvosszerét, már sokszor égették és ha jól megcsinálják, segit­t is a bajokon. Kezdődik a vadászat. Lassankint ,rül a szegről a Lancaster, az akasz­s tarisznya, meg a többi vadász­oéka. A naftalinos szekrényből élő­dik a zöldszegélyü s agancsgombos den ruhákat, hogy kiszellőztessék, ert immár elkövetkezett a vadász ideje. L fiatal vizslákat most vezetik be a für­ezéssel a nemes sport körüli szolgálat teljesítésének ismereteibe. A zsombókos berkek fiatal rucáit is most szedik fegy­vercsőre. Az öreg gácsér most tanítja a fiatalokat repülni; most legkönnyebb ledurrantani s most legízletesebb a hú­súk is. A kezdő settereknek úen jó is­kola a tokos réce vadászata. A jövő hó­nap első napján már szabad a vadászat a fogolyra, fácánkakasra s augusztus 15-én tul már a tapsifüleseket is fenyegeti a veszedelem. Az igazi vadász azonban augusztusban még nem lő nyulat, mert még mindég nagy számmal vannak fias anyák : legföljebb egy-egy bolondos sül­dőt göbécselnek fültövön, hogy mutatóba vihessék haza. A mint halljuk, Békés­országban az idén nem lesz valami nagy vadbőség. A tavasz nem volt a szaporu­latra kedvező s a kártékony vadak igen elszaporodtak. No és a vadorzók is köz­rehatnak a pusztításban. — Szeghalom közgyűlése. Szeghalom község képviselőtestülete augusztus havi ^endes közgyűlését a jövő hó 5-én tartja. \ közgyűlés'napirendjén a járda építésre szükséges 40 ezer koronás kölcsön meg- ­szavazásán kivül egy községi földeladási ügy is szerepel. A község úgyanis a Sebes-Körös hullámterületén fekvő 7 c és fél holdas legelőjét eladja, amelynek; < megvételére a legelő szomszédos birto- 1 kosa, Elekes Imre földbirtokos és a t Sebes-Körös társulat aspirálnak. Hogy j kinek adja el a legelőt a község, afölött a képviselőtestület dönt. - Blaha Lujza-cégtábla.-A jó vidéki f publikum köréből sok-sok furcsa csoda- 1 bogár került már a sajtó révén a nagy nyilvánosság elé, amely akárhányszor 1 szakadásig kacag a vidék tudatlanság-,­gal párosult naivitás felett. Egy ilyen 1 jóizü nevetésre fakasztó csodabogárral szolgált most egy élelmes szeghalmi figaró, akinek az üzlete előtt, a széllel játszadozó cintányér alatt a magyar szín­művészet csalogányának, Blaha Lujzá­nak az arcképe csalogatja a „műterem­nek" keresztelt kis zugba a figarói ke­zelésre szorult polgártársakat. Vis á vise is van a cégtábla gyanánt felmagasztalt krétarajz arcképnek, még pedig egy megtermett, harcsabajúszú sárréti ma­gyar, aki iszonyú hegyes szemekkel néz át az ajtó másik feléről Blaha Lujza mo­solygó arcára. Hogy miként jutott az olló és borotva szeghalmi nagymestere erre a fölséges ideára, az titok egyelőre, de hogy Blaha Lujza képének furcsa megtiszteltetése pokolian mulatságos, az bizonyos. — A szeghalmi járásbíróság kibővítése. A szeghalmi főszolgabiróság épülete már évek óta szűknek bizonyult, s éppen ezért elhatározták a kibővítését. Ezen munkálatokat most foganatosítják, ami­kor is két ujabb hivatali helyiséggel bő­vül a főszolgabiróság épülete. A kibőví­tési munkálatokra 6731 koronát irány­zott elő a vármegye — Tornaverseny Füzesgyarmaton. Hogy , diákjaink nem töltik nemes szórakozás i nélkül a nagy vakációt, arról több alka­. lommal meggyőződhettünk. És most kel­lemes megelégedéssel vehetik az iskola emberei tudomásul, hogy a sárréti tanuló­ifjúság is azok közé tartozik, amely a kellemest összekötve a hasznossal, töltik a szünidőt. Amiről bizonyságot szolgál­tat az a hír, amely arról szól, hogy a Füzesgyarmaton és Szeghalmon vaká­ciózó középiskolai diákság az elmúlt vasárnap a füzesgyarmati gróf B 1 a n­k e n s t e i n-féle parkban sikerült torna­versenyt rendeztek. A tornajáték alkal­mából a derék ifjakat F e j e r László községi jegyző üdvözölte. A diákság este sikerült táncmulatsággal fejezte be a napot. — Elsimult munkás mozgalom. Hála a munkások és munkaadók bölcs meg­egyezésének ós a hatóságok tapintatos eljárásának, Békésmegye aratását nem zavarták meg munkásmozgalmak. Csupán Szeghalmon kíséreltek meg sztrájkot az aratók, ahol lelkiismeretlen agitátorok Reck Géza nagybérlő 21 mankásátfel­bujtották és a munka abba hagyására bírták. A sztrajkolók bicskája azonban beletörött a kísérletbe ós másnap újból munkába állottak, mert meghallották, hogy a szeghalmi főszolgabíró radikáli­1 san jár el az indokolatlanul sztrájkba lépő munkásokkal szemben. C s á n k y i Jenő főszolgabíró ugyanis a napokban két izgága természetű sztrájktörőt, akik megszöktek munkaadóiktól, fejenkint 20—20 napi elzárásra itélt. A példa te­hát hatott. — A valódi hírneves málnási siculia (szókel ) gyógyforrásviz főraktára és ve­zórképviselője Békés, Csongrád, Csanád, Torontál, Bács-Bodrog megyék ós Pest­megye déli részére: Freyberg és Türk kereskedési ügynökök Szege­den. Kapható gyógyszertárakban és fü­szerüzletekben. Budapesten főraktár L u x M. drogueria. — Nappali betörések. Néhány nap óta vakmerő betörők garázdálkodnak Csa­bán, akik kilesve az alkalmat, világos 3 al hajtják végre műveleteiket. A örséghez a hét második felében két panasz is érkezett ilyen vakmerő tolvajlásról. Az egyik károsult Búr Já­nosné felsánc utcai lakos, akinek házá­ból, mig a szomszédba járt, ismeretlen tettesek elemeltek 4 párnát és egy fej­revaló kendőt. Ugyancsak ismeretlen tettesek garázdálkodtak Lusánszky Mihályné csaba-erzsébethelyi lakásán, ahonnan világos nappal az ablak befe­szitése után két, párnát és egy dunnát loptak el, amelyek ciháit a szomszédos telkeken találták meg, a tollnemüeket pe­dig egy szabadkai illetőségi tollkereskedő ügynöknél, akinek a tolvajok eladták. A rendőrség szigorú nyomozást rendelt el a vakmerő lakásfosztogatók kézreke­ritésére. Szeghalom fejlesztése* -A járdaügy mint tengeri kigyó. Békésvárni egye nagyközségeinek j ár­Iái, — az egy Békést kivéve, ahol még 3 tekintetben dilluviális állapotok ural­kodnak, — általában rendezett állapo­uaknak mondhatók, s városias szinvo­lalon állók. Egyik helységben aszfalt i másikban betonburkolat fedi a for­galmasabb utcákat és köztereket, ahol pedig ez nincs, ott okvetlenül jó tégla­burkolattal védekezett az alföldi sárvilág Bllen a községi gondoskodás. Sajátos jelenség azonban, hogy a legtöbb köz­ségben a járdákból csak az egyik utca oldalára jutott, mig a másik front meg­maradt úgy, a mint azt a természet meg­alkotta, azaz járda nélkül. E kevésbbé érthetetlen, de annál bot­rányosabb állapotokon segítendő, a vár­megye legtöbb községében megindult a mozgalom, a járdák rendezése tárgyá­ban. Ebből az általános mozgalomból ragadunk ki egyet, amikor alább rövi­den ismertetjük Szeghalom község jár­daügyének rendezését. Valóságos ten­geri kigyója ez a szeghalmi közigazga­tásnak, mely hónapok óta vajúdik a kér­déssel, anélkül, hogy a tervbe vett jár­dák közeledtek volna a jól megérett ki­építéshez. Több alkalommal szóltunk már lapunkban erről az ügyről, amely je­lenleg is úgyszólván a kezdet stádiumában áll, s amely bepillantást enged Szegha­lom képviselőtestületek és elöljárósága működésének zavaros világába. A dolog ma igy áll: Szeghalom képviselőtestülete még e hó 5-én megtartott rendes közgyűlé­sében Schreiber Izidor mezőtúri vállalkozót bizta meg a betonjárda el­készítésével, akivel a szerződést is meg­kötötte. Ennek értelmében Schreiber a járdának négyzetméterét minden mun­kálattal együtt 6 kor. 10 fillérért vál­lalta el, tehát a község a 8000 folyó méter hosszú ós összesen 5440 négyzet­méter területnyi járda kiépítéséért ösz­szesen 35624 korona fizetésére kötelezte magát a vállalkozóval szemben, akinek kötelességévé tétetett, hogy a határozat­nak jogerőre emelkedése után a felszólí­tástól 8 nap alatt tartozik a járda kiépí­tést megkezdeni. Eddig már korábban is haladt a képviselőtestület, amely azonban gondolt egyet és uj pályázatot hirdetett ós élűi­ről kezdte a dolgot. És hogy most sem halad tovább, az előrelátható, mert a határozatot alapos indokokkal hárman is megtámadták ós nagyon valószínű, hogy a törvényhatóság elfogadja a feleb­bezÓk álláspontját ós uj határozathoza­talra hívja fel a képviselőtestületet. A felebbezők között van elsősorban Rosenberg Izsó nagyváradi vállal­kozó, aki felebbezésében'azt kifogásolja, hogy nem őt bizták meg a járda ki­építésével, holott ajánlata 2550 koroná­val olcsóbb volt Scheiberónól. A második felebbezóst L i n d e r s z Ede és Rankász János adták be, va­l lószinüleg Paulovics szeghalmi vállal­> kozó érdekében. Ez a felebbezés súlyos argumentumokat tartalmaz. Hogy a köz­ségi biró a julius 5-re egybehívott köz­; gyűlést szóbelileg elnapolta, majd azt mégis megtartotta, arra pusztán azokat a képviseleti tagokat hivta meg utólag szóbelileg, akiket jónak látott. Ilyenfor­mán a közgyűlésen alig 23 tag jelent meg, akik a felebbezők szerint nem vol­tak illetékesek dönteni, a többség jelen­léte és névszerinti szavazás nélkül. A harmadik felebbezésnek csak a benyújtása van eddig jelezve s ezt Kis J. Jenő fogja beadni. Ennek az indokai természetesen ismeretlenek még. Ezek­ből pedig látnivaló, hogy Szeghalom képviselőtestülete éppenséggel nem tör­vényesen járt el határozatának kimon­dásával. A járda-ügy különben augusztus 5-én is foglalkoztatni fogja a képviselő­testületet, amely névszerinti szavazással akkor fog dönteni a járdaépítésre fel­veendő 40.000 koronás kölcsön ügyében. A táYbe izélő késziilák halyes kezelése. Az utóbbi időkben több oldalról pa­nasz érkezett a közönség részéről a csabai posta telefonkezelése ellen, amely panaszok tárgyában Balogh József postafelügyelő-hivatalvezető a következő tudnivalók közlésére kérte fel lapunkat: A távbeszélőt igénybevevő t. elő­fizetők és a nagyközönség között nem ismerek senkit, aki midőn a távbeszélői igénybe veszi nem azt óhajtaná, hogy a beszélgetés, illetve a várt kBpcsolás minél előbb létre jöjjön. Ha azt akarjuk hogy a távbeszélőn gyorsan végezzük

Next

/
Thumbnails
Contents