Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-07-20 / 70. szám

5-ik oldal állt ós szeretkezésen fogta a fiát és fe-_ leségét. E miatt meg akarta fenyíteni az asszonyt, aki azonban lefogta, megkötözte és föl akarta akasztani. — A haláltól csak nagynehezen szabadult meg. A rendőrség fölvette a furcsa panaszt, amelynek értelmében kihallgatták Morvái Juliannát is. A menyecske nem tagadta, hogy megkötözte az urát, de nem gyilkossági szándékból, hanem csak azért, hogy ártalmatlanná tegye, mert Darula mindig részeg, ilyen állapotban üti-veri öt, kedden pedig meg akarta ölni. A különös perpatvarban a rendőrség folytatja a vizsgálatot. — Az anarchista nem kerestetik. Békésmegye rendőrei és csendőrei a kánikula dacára is aligha dolgoztak és nyomoztak még nagyobb erélylyel, mint az elmúlt héten, amikor a spanyol király bombavető merénylőjének lábanyomát keresték. Bizonyos F a r r a s Alexandrót emlegetett a körözőlevél. A furcsa nevü anarchista kerestetett is, de nem találtatott, s ami nem kis mértékben fogja a nyomozók ambícióját lohasztani, nem is fog találtatni, mert amint később kiderült, az a bizonyos neven nevezett spanyolviaszos ur már régen Ábrahám kebelében lakozik, földi maradványai pedig a barceloniai temetőben nyugosznak. Fönti név ugy került a nyomozólevélbe, hogy a Párisban elfogott spanyol anarchisták félre akarták vezetni a rendőrséget és elhunyt társukat mondták merénylőnek. Egyidejűleg ugyancsak a magyar nyomozó rendőrség boszankodására az is kiderült, hogy az igazi merénylő nem Magyarország felé vette útját, igy hát az anarchistának még a lábanyomát sem üthetik. Egy csabai asszony tragédiája. A csabai tanyákról hétfőn este egy halállal vergődő asszonyt szállítottak be W a 11 f i s c h Ferenc dr. községi orvos lakására. A 37 éves jómódú asszony, B e 1 a n k a Mihályné hisztérikus állapotában borzalmas módon akart véget vetni életének. Hétfőn este, amikor már mindenki nyugvóra tért a tanyán, az asszony előkereste férjének borotváját, lefeküdt az ágyba, azután mindkét kezének csuklóján és térdei alatt elmetszette az ütő- és visszereket. Ugy 10 óra lehetett, midőn a gyermeksirásra felébredt Belenkáné sógornője, aki legnagyobb rémületére vértócsába találta a szerencsétlen teremtést. Azonnal fölverte az egész háznépet, a boldogtalan aszszonyt kocsira emelték és Wallfisch orvoshoz vitték, aki mintegy 22 öltéssel varrta el a vérző ereket. Belankáné, dacára a nagy vérveszteségnek, életben marad. — Életunt félkegyelmű. Búzás Ferenc aféle félkegyelmű ember hírében volt ismeretes Csábán. Gyermekkora óta könyörületes emberek tartották fönn, az 50 évet elért embert, aki a volt miniszterelnök geszti birodalmából származott el Csabára. A boldogtalan ember, aki talán : semmibe se vette az életet, a héten valószínűleg tudatára ébredt szomorú helyzetének. s efölött annyira elkeseredett, hogy felakasztotta magát. Miután a hatóság megállapította az öngyilkosságot, Búzás Ferencet boncolás nélkül eltemették. A cselédleánv buja. Egy kondorosi illetőségű cselédleány akarta vasárnap szaporítani az aradi öngyilkosok számát. Kapás Júlia az öngyükosjelölt, aki Aradon a Marosba ugrott. Sötét szándéka azonban nem sikerült, mert egy V e 1 c s i k luon nevü faőr észrevette a lettét és egy hosszú póznával idejekorán kimentette a leányt a futó ár habjaiból. Szomorú a Kapás Julis esete. Julis leányzó már két évig volt mátkaságban egy legénynyel, aki most elhagyta, mert szaga van a szájának. A szerencsétlen leány fűhöz fához futott bajával, segíteni azonban az orvosok sem tudtak rajta. Ez keserítette el annyira a leányt, hogy megakart válni az életétől, ami azonban nem sikerült. Elhamvadt ház. Kedden délután jűz pusztított Kőröstarcsa községben. Eddig ismeretlen okból kigyúlt P e t n eh á z y Imre hentesmester háza és rövid idő alatt porrá égett. A tűzoltók H ub e r t Károly tűzoltó alparancsnok vezetése alatt óriási munkát végeztek, a mentési müveletek azonban csak a szomszédos épületekre szorítkoztak, amelyeket sikerült is a lángoktól megmenteni Petneházy tűzkára, mely biztosítás utján megtérül, 900 korona. - Békésen kedden éjjel 11 órakor volt tűz. Pecze István házának etőzete égett le. — A fürdés áldozata. Nap-nap utár szaporodnak a szabad fürdés áldozatai A héten ismét egy legényember fizette meg életével, hogy bemerészkedett a mély vizbe, anélkül, hogy tudott volna úszni. A fürdés legutolsó áldozata Biró Gábor 25 éves csábai cipészlegény, aki az Adler-féle vasut-utcai üzletben volt alkalmazva. Biró Gábor hétfőn délután több társával fürödni ment az alsóvégi Körös-ágba, ahol bemerészkedett a mélybe és nyomtalanul eltűnt. Holtestét hosszas keresés után este 7 órakor halászták ki. A szerencsétlen legényt a kórház hullaházából temették el nagy részvét mellett. — Köszönetnyilvánitás. A Rudolf-főgimnázium alumneuma számára ujabban a következők adakoztak: Deutsch J. kereskedő : 20 koronát; Páger Pál: 6.06 koronát. Midőn ezen adományokat nyilvánosan nyugtázzuk, egyúttal hálás köszönetet mondunk az intézet nevében, B a b i c h Pál, főgimn. tanár, oferus. Az a bizonyos nagybácsi. — Mese a milliókról. Kivételképpen nem nagybácsi az elhunyt milliomos, hanem valami ükapa izmaelita. De hiszen olyan mindegy az : nagybácsi-e, vagy nem, csak a milliók meglegyenek. Az pedig tudvalevő, hogy az ilyen milliókat alaposan diszkreditálták a hazug mesék. És az is bizonyos, hogy az ilyen milliomos elődök csak elméletben érnek valamit, gyakorlatban azonban éppen semmit. A kedves rokoni kincs egyébként, mely végeredményében alighanem 600 szivarra redukálódik, mint a 60 milliós Pomucz örökség, C h r i s z t ó Miklós nagyváradi városi írnokot kerülgeti. Hogy valóban ugy van-e, amint a hihetetlen mese szól, vagy csak a szegény ember fejében született meg ez az álom, - nem tudni határozottan, az utóbbi föltevés azonban valószínűbb. E föltevést látszik igazolni magának Chrisztó Miklósnak kaleideszkopszerü élete. Ismeretes ez a szerencsétlen sorsra jutott ember, aki egyébként Szeghalom szülötte, egész Békésmegyében. Egyidőben vármegyei árvaszéki ülnök volt, majd beteges, extravagáns hajlamai miatt nyugdíjazták. Majd írónak képzelte magát ós nyakra-főre izzasztotta gyönge firkáival a redakciókat. Időközben visszavágyott előbbi hivatásához, s folyamodott a csabai árvaszéki ülnöki állásra. Természetesen, figyelembe sem vették a kérvényét. Ekkor még nagyobb fába vágta a különös ember a fejszéjét. Gyulán a legutolsó választás alatt fellépett Ugronpárti programmal képviselőjelöltnek. A dicsőségből azonban annyit sem engedett neki megkelni a sors, hogy elmondhassa programbeszédét, mert £ Schriffert-pártiak dühe és ütlege elő csak a rendőrség mentette meg az önjelölt urat, aki meg sem állt Nagyváradig, ahol, mint irnok szegődött a város szolgálatába. Chrisztó Miklósnak ez az életfolyást talán legjobban megmagyarázza az alább fantasztikus mesét — amely egyébkén' bár volna valóság. Igy szól a legújabb milliók regéje Christodulos görög antikvárius nem rég halt meg Konstantinápolyban. Óriás vagyonát, amelyet negyven év alat gyűjtögetett, hazájának hagyta tengeré szeti célokra, mig egyetlen unokaöcsé • kitagadta az örökségből, mert tékozló Az öreg halála után kiürítették a régi • ségboltot s már csak egy régi szalma • zsák maradt vissza, melyet egy öre£ teherhordónak adta ajándékba. Ébhen < » zsákhan azután találtak egy zacskó el rejtett aranyat, amit most a török kor . mány vett birtokába. : Erről a dologról tudomást szerzet . Christó Miklós, aki megtámadta az el • hunyt antikvárius végrendeletét, s min az öreg Christodulos oldalági rokona i magának követeli a hagyaték egyrészé . és az aranyokat. Már sikerült megálla • pitani, hogy az öreg antikvárius közelii - rokona volt, amennyiben Christoforoi - (mint régebben Christó családját hivták - és Christodulos egy papi családból szár i maztak, egyik ősük 903 -904-ig pápi • volt, A görög szabadságharc levórés' - után 1827-ben a görög emigránsok egy . része tudvalevően Magyarországon te L lepedett le, s ők voltak úgyszólván - magyar kereskedelem alapvezetői. Christó Miklós nagyapja Cüristofo ros Demetrius is ezidőben vándorolt h;i í zánkba, s Budapesten, a dunaparti gC . rög egyháznál vállalt hivatalt. Unoka már mind magyarok: dr. Christó Pál főorvos, Sándor és Mi lós ny. árvaszéki ülnök, akik nevük végéből az idegenül hangzó forost, (mely Istentől valót jelent) elhagyták. Christó Miklós a birtokában, valamint a budapesti Petőfi-téri görög egyház levéltárában levő adatok alapján a hagyatéknak családja részére való kiadása iránt az eljárást megindította ós ügyvédje utján megtette az első lépést a konstantinápolyi konzulátusnál, ahol az örökséghez való jogát is igazolta. TanügyIskolák beszámolója. A békési ev. r«f. főgimnázium. m. Amint a békési államilag segélyezett ev. ref. főgimnázium értesítőjét kezünkbe vesszük, azonnal szemünkbe ötlik a címkép, amely a virágzó és jónevű intézet uj otthonát mutatja be. Monumentális szép palota, amelynek a fölépítése a mult tanévben nyert befezést, igazi, kényelmes otthona a tudományoknak, ahol évről-évre fog fejlődni, haladni a békési főiskola, amelynek jelentős szerep jut a magyar nemzeti állam kiépítésében. Hogy többet ne mondjunk, a békési kálvinista főgimnázium évenként egész sereg román diákot hódit meg a magyar nyelvnek, a hazafias magyar szellemnek. A békési főiskola értesítőjét, melyet O s v á t h Ferenc igazgató állított össze, a következőkben ismertetjük: Az elmúlt tanév rövid története vezeti be az értesítőt, mely zavartalan, csöndes munkában eltöltött tanévről számolhat be. Megemlíti aztán az értesítő, hogy a tanulók száma a mult tanévben 200-ról 192-re apadt. Ilyen kommentárral kiséri ezt az értesítő. A dologban csupán az a vigasztaló, hogy a vidéki tanulók száma nem apadt, sőt növekedőben van, aminek egyik tényezője a helybeli g. kel.'lelkész buzgolkodása, aki a távoli vidékekről gyűjti ide a román ajkú ifjakat magyar nyelvet és magyarságot tanulni. Az apadás oka igy tehát nem lehet más, mint a helybeli szülők közömbössége, akik közül sokan attól a csekély áldozattól is visszariadnak, melybe a tankönyvek beszerzése és a valóban csekély tandíj megfizetése kerül, s igy a számtalan kiváló tehetségű ifjú marad el a tndományos kiképeztetéstől. Évek óta megujuló panasz ez ós ugy látszik, hogy majd csak a megváltozott gazdasági és megnehezedett megélhetési viszonyok fogják polgártársainkat arra bírni, hogy használják fel a kedvező alkalmat és a magyar kálvinistaság ne engedje magát tudományos téren háttérbe szoríttatni. Hogy a kormány müy szeretettel istápolja' a kálvinista főiskolákat, azt eléggé bizonyítja az a ténye, hogy a mult évben 40 ezer korona segélyt utalványozott ki az intézetnek. Ezzel a segélylyel az iskolának a kor színvonalához méltó felszerelése van biztosítva. Közli ezután az értesítő az iskolai felügyelőség és tanárok névsorát osztályonkin t és tantárgyak szerint a feldolgozott tananyag vázlatát, majd a tanulók osztályozását, amely szerint a haladás, mint a magaviselet teljesen kielégítő volt. A statisztikai adatok szerint felvétetett az intézetbe 192 tanuló, akik közül 180 tett vizsgálatot. Vallás szerint volt 120 ev. ref., 3. ág. ev., 31 r. kath, 25 g. kel. és 19 izr.; anyanyelv szerint 158 magyar, 22 román, illetőség szerint 117 békési, 28 megyebeli és 35 más megyebeli; előmenetel szerint minden tantárgyból jeles és jó osztályzatot nyert 40, elégséges osztályzatot nyert 100, egy tantárgyból elégtelen osztályzatot nyert 19, két tantárgyból 8 és több tantárgy13 tanuló. Szép eredményt értek el a növendékek a gyorsírásból is. Érettségire 14 tanulót bocsájtottak, akik közül egy jelesen, három jól, hót egyszerűen érett, kettő javitó vizsgára, egyet pedig végleg elutasítottak. Közli végül az értesítő a szertárak és könyvtárak állapotát, az adományokat és jutalmazásokat, s legutoljára a jövő tanévre szóló tudósítást. Irodalom. — László Elek dr. könyve. Bókósvármegye könyvpiacán a napokban nagyérdekű munka jelent meg. Szerzője László Elek dr. tb. főorvos, orosházi nyug. községi orvos, a megyei közélet és társadalomnak általánosan nagyrabecsült ós köztisztelt alakja, aki „Utazásaim Svédországban" cim alatt vonzó képekben irta meg ós bocsájtotta nyomda festék alá érdekes utazása alatt szerzett tapasztalatait, élményeit. Magáróla munkáról ezúttal nem szólunk, csupán megjelenésének érdekes történetét mondjuk Az országos ipartestületi gyűlés ellen. Mint tudva van, az ország ipartestületei ez év szeptember 8., 10. és 11-én Szabadkára az országos ipartestületeket a központi bizottság gyűlésre hivta egybe. A miskolci ipartestület elöljárósága azt határozta, hogy az országos gyűléseni képviseltetését nem óhajtja, nem pedig, mert a jelen válságos politikai helyzet nem ígérkezik a gyűlés megtartásának határidejéig megváltoztathatóak; a mostani kormány pedig csak ideiglenes jellegű, átmeneti, itehát nem oly színezetű, amely az eddigi szokás szerint a gyűléseinken képviseltetve, közvetlen érintkezésben az iparos gyűlésekkel, az ott kifejtett eszméket fontolóra véve, aszerint eljárni és rendelkezni hivatott volna. Májda rendezett politikai viszonyok beálltával, egy állandó minisztérium kormányzata alatt az ipartörvény revíziója miatt úgy sem mellőzhető egy országos iparos-gyűlés megtartása és akkor az ipartestület anyagi, erkölcsi és szellemi tekintetben kész a legmesszebb menő áldozatokkal támogatni mindazt, ami hazánk ipari ügyeinek javítására hasznos szolgálatot tehet. A miskolciak e határozatukat hasonló eljárás céljából megküldötték az ország ipartestületeinek. — Könyvtárgyarapitás. A gyulai főgimnázium könyvtára részére az állam megvette a megyei Közművelődési Egylettől a néhai Oláh György megyei főügyész nagybecsű könyvtárát s azt tegnap vette át az egylettől F e j é r p at a k y László, a Nemzeti Muzeum igazgatója, ki megtekintette a gyulai muzeumot is. — A közigazgatás, meg a ló. E két össze nem illő fogalomnak ugyan nem sok köze van egymáshoz. S hogy mégis összekerültek, annak a magyarázata az, hogy néha a legellentótesebb fogalmakat is kapcsolatba hozza egymással a legnagyobb mester: az élet. A dolog magyarázata ezúttal az, hogy egy szegény orosházi vízhordó lova elhullott. Ehhez ugyan semmi köze se volna a közigazgatásnak, hanem hogy legyen, arról gondoskodott a szegény ember. Ékes instanciát intézett ugyanis az orosházi képviselőtestülethez, amelyben panaszos hangon sirta el az ő nagy búját-baját a néhaivá szellemült jó mián. Egy kis furfanggal aztán olyasmit is kevert a panaszos sorok közé, hogy a rossz út miatt esett el az állat és igy lelte vesztét. Tehát kárpótlás fejében fizessen neki a község 50 koronát. A kérvényt, bár mosolyogtak rajta, annak rendje-módja szerint tárgyalás alá vették. Kitűnt aztán, hogy a szegény ember gebéje nem ért többet, mint a bőre, s nem is a rossz út okozta elmúlását, hanem az idő, mely a vízhordó ember lovának sem engedélyez Mathuzsálemi kort. Mindezek dacára nem utasították el a szegény ember instanciáját. Nem olyan rideg szívűek az orosházi városatyák. Sőt megszavaztak a szegény ördögnek a szegény-alapból 30 koronát, hogy vegyen magának másik lovat. Ugy-e bár milyen jelentéktelen eset ez ? És milyen nagy annak a szegény embernek, akinek koldusbot helyett kenyeret adnak a kezébe! — Megjutalmazott tűzoltók. Néhány hete volt, amikor ismeretlen okból tűz ütött ki R e i s z Simon birtokán. A tűzesetnél a csabai tűzoltók oly önfeláldozó mentést tanúsítottak, hogy Reisz Simon, mint a Generáli biztosító társaság főügynöke, a csabai tűzoltók érdemeinek elismeréseül 40 korona jutalmat eszközölt ki számukra a biztosító intézettől. Jelenet a rendőrség előtt. A csabai rendőrség hivatalos helyiségében nem mindennapi jelenet játszódott le kedden délután. Az ajtón illedelmes kopogás hallatszott. A rendőrbiztos több izber szabadot mondott, de az ajtó csak nem nyílt meg. A főbiztos végre maga nyitott ajtót, s ekkor látta csak, hogy aj idegen a lábával dörömbölt az ajtón met a kezei erősen hátra voltak kötözve A különös ember, aki pityókos is volt ezután a következő esetet adta elő Darula Jánosnak hívják és az Ószöllőt között lakik 178. szám alatt. Első feleségi halála óta vadházasságban ólt Morva Julianna nevü 23 éves köröstarcsai aszszonynyal. Eleinte jóléltek a menyecské vei, utóbb azonban pokol lett az életük mert első feleségétől való fia elszerettí a mostohát. Darula előadása szerint reg gel azzal ment el hazulról, hogy Gerlár; megy dolgozni, ehelyett azonban lesb*