Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-07-20 / 70. szám

3-ik oldal ötvösmü kiállításnak gyöngyét képezte. Ebbe a fejedelmi gyűjteménybe ölte bele Kárász Géza szellemi és anyagi tőkéjének javarészét. Volt benne két megbecsülhetetlen értékű n á s f a és sok unicum számba menő chinai műtárgy. A magyar nemzeti muzeum komolyan reflektált a gyűjtemény megszerzésére, hanem aztán nem lett belőle semmi. Később, midőn anyagi zavarokba került, egyenként rakta zálogba ritkaságait, majd potom áron elkótyavetyélte s többnyire külföldi műkereskedők és muzeumok birtokába jutottak. Vagyona elpusztulásával külföldre ment és Luzernben húzta meg magát, hol a Kárász-alapitvány kamataiból élt s igy atyjának előrelátása folytán meg volt kiméivé a nyomortól. A gyönyörű horgosi uradalom árverés utján Zsilinszky Mihály államtitkár, K elemen Béla országgyűlési képviselő ós R ö c k Iván szegedi állami főmérnök tulajdonába ment át, kik annak egyrészét parcellázva, a horgosiaknak eladták, mig a megmaradt részt egymás között osztották fel. A kamarási erdőből mintegy 1000 holdat fentartottak s a páratlan szépségű helyen fürdőt létesítettek, mely nagy látogatottságnak örvend, miután nagy területen ez az egyetlen folt, hol árnyas fasorok mérséklik a forrón sütő juliusi nap sugarait. A Kárász család békésmegyei birtokait beházasodás utján szerezte, a Wenckheim bárói családdal voltak közeli atyafiságba s ezek révén jutottak tetemes birtokokhoz, melyek mind máig megvannak. Kárász Tstván nagvbirtokos mesryénk virilistái között előkelő belvet foglal el és a szeghalmi társadalmi mozgalmakban vezető szerepet játszik, melyre ugy társadalmi állásánál, mint nagy vagyonánál fogva egyaránt alkalmatos. Orosháza fejlődése. Békésvármegyének második legforgalmasabb helysége, ugy területileg, mint lakásait tekintve, Orosháza, ez a szinmagyar község, mely Csaba után a legforgalmasabb pontja a megyének. Rendelkezik mindama föltételekkel, melyekkel Csaba kivívta magának az elsőséget s iparban, kereskedésben és a foglalkozások egyéb ágaiban is erős versenytársa Csabának. Orosháza mindezen előnyeit ügybuzgó vezetői és élelmes, szorga'mas lakosságának együttes munkálkodásának, társadalmi viszonyai rendezettségének köszönheti, ami Orosházán sok kai egészségesebb, mint Csabán. Egyebekben sokban hasonlít Orosháza fejlődése Csabáéhoz. Sajátos, hogy mindkét helység egyazon időben és gyorsan fejlődött ki a megye emporiumává. S amint Csaba sem állt meg a haladás utján, ugy Orosháza is évrőlévre fejlődik, ugy, hogy hovatovább egész városias jelleget ölt. E virágzó helységben, mely ezidőszerint az ország második legnagyobb községe, ujabban is egész sereg intézmény valósull meg és van készülőben, amelyek mind összevéve', hivatva lesznek a községei életerős fejlődésében gyors és hatalmas lépésekkel elöbbrevinni. Alább ez intézményről szólunk: A munkáslakóházak. Ami Csabán még terv: a munkáslakóházak, az Orosházán már valóság. Készen vannak ugyanis a munkáslakóházak, melyek a község nyugoti oldalán egy csinos kis telepet alkotva, négy sor utcával gazdagítják a községet. A munkáslakóházak száma 25, amelyek felépítésére a kormány 32 ezer korona kölcsönt folyósított. A munkáslakóházakra megállapitotl alapszabály szerint a kormány segélyéből mindegyik arra érdemes polgárnak házépítés céljára 600 korona segélyl készpénzben kellet volna kiadni, a község azonban, hogy olcsóbb legyen az építkezés, maga építtette a házakat, amelyek ugy nagyságra, min alakra teljesen megegyeznek egymással. Mindegyik ház áll két tágas szobából, egy konyhából és padlásból s ezenkívül minden udvarra mély kutat fúratott a község Ilyenformán egy-egy ház — mind cseréptetővel ellátva — összesen 928 koróna 34 fillérbe került. Ebből a tulajdonképeni házépítésre esik 627 korona, kútfúrásra 101 kor. 15 fillér és a 20^ négyzetöl telek vételára a községtől 20C kor. A vételárat a lakók 16 év alatt fizetik le kamatmentes, félévenként 3c lyet a törvény félremigya'-ázhatlanul megenged. Most a megsemmisítő leiratban benne lesz az a fenyegetés, hogy a törvényhatósági tisztviselőket nyomban felfüggesztik, ha azonnal nem fogadnak szót a megsemmisítő rendelet intézkedéseinek. A rendelet ugyanis intézkedni fog, hogy az önként felajánlott egyenes adókat el kell fogadni, a közvetett adókat be kell hajtani és a pénzeket be kell szállítani az állampénztárba; továbbá elő kell állítani az önkéntes újoncokat és a katonai közigazgatás összes előmunkálatait és kézbesítéseit el kell végezni. • Előre is biztos, hogy ennek a rendelkezésnek nem lesz semmi foganatja, mert duptán törvénytelen és teljesen igazságtalan. Törvénytelen, mert törvényes határozatot törvényszegéssel semmisít meg ós törvénytelen, mert a megszabott törvényes remedium útját is el akarja zárni. Igazságtalan, mert a tisztviselőket fel akarja függeszteni azonnal, holott ők semmiféle rendeletet végre nem hajthatnak, mielőtt ezt a rendeletet a törvényhatóságnak be nem mutatták. Sőt a miniszter a második megtagadás után is csak a törvényhatóságot vonhatja felelősségre és nem a tisztviselőket, kik a törvényhatósági közgyűlés határozatainak végrehajtói és semmiféle formában nem állanak a kormány hatósága alatt. Kossuth Ferenc ma elutazott Budapestről. Három heti kúrára Herkulesfürdőre utazott. Távolléte alatt — hacsak valami rendkívüli körülmény nem teszi szükségessé — a vezérlő-bizottság plénuma nem fog ülést tartani. Időközben a G u 1 n e r Gyula elnöklete alatt működő albizottság, mely, mint már jelentettük, tegnap megkezdte munkáját, meg fogja állapítani a vezérlő-bizottság gyakorlati állásfoglalását a nemzeti küzdelemben. A kész munkálatot a vezérlőbizottság legközelebbi ülése elé fogja terjeszteni. A törvényhatóságok jól teszik, ha tanácsra vagy támogatásra van szükségük, ha egyenesen a nevezett albizottsághoz fordulnak, mely készséggel fog rendelkezésére állani, ha munkálataival nem is készült még el. Kossuth Ferenc különben naponta fog a központból kimerítő jelentést kapni és állandó kontaktusban marad a közélettel és ennek minden mozzanatával. Az Orszigos Kaszinóból a katonatisztek kilépnek. G á 1 Gaszton üszköt dobott a ka" szinóba. Indítványa, hogy a kormány tagjai közül senkit a kaszinóban meg ne tűrjenek: azt az eredményt hozza, hogy a kaszinó indul az oszladozás felé. A kaszinó vezetősége, élén Wekerle Sándorral, kezdetben azt hitte, hogy az indítványt mélységes hallgatással mellőzik s majd feltámasztják egy jobb korban, amelyben már nem lesznek kormányon a félig alkotmányosak. Ennek a jószándéknak útját állta ifj. Madarász József országgyűlési képviselő, aki megsürgette Gál Gaszton indítványát és abban a pillanatban, amikor ezt a kizárási indítványt nem hogy tárgyalják, de csak tárgyalásra kitűzik, a hadseregnek a kaszinóba belépett tagjai nyomban kiválnak. Vannak ilyenek hetvenen-nyolcvanan. Az ok igen egyszerű. A katona nem lehet tagja olyan egyesületnek, amely politikával foglalkozik. A Drávántul politikája. Zágrábból jelentik: A horvát politikai viszonyok alakulása egyre élesebb szint kap. A horvát ellenzéki pártok egyesülete most csakugyan a megvalósulás küszöbén van, mig a szerb ellenzék koalizálása már meg is történt. A horvát ellenzék eszéki konferenciáján most már a horvát-szerb választási szövetség megteremtésére tettek lépést. A szerb ellenzék Bródban tartott értekezletet, amelyen elhatározták, hogy a horvát ellenzék felszólítására hallgatnak, a választási szövetség megteremtésére megkezdik a tárgyalásokat. A kormánypártot ez az akció egyenesen konsternálta s természetesen görcsös erőlkötorona törlesztéssel s ezen idő után a akók örök tulajdonába mennek át. Az orosházi munkáslakóházak, ameyek 25 jóravaló szegény családnak szolgálnak kényelmes otthonul, mostanában készültek el s már valamennyit lakja leendő tulajdonosa. A Gyopáros. Orosháza személyforgalmát nagyban előmozdítja az a kies fürdő, mely a községtől nyugatra fekszik s Gyopáros nevet visel. Valáságos gyógyfürdő ez, amely évről-évre fejlődik s amelynek 3zép jövője van. A fejlődését nagyrészben előmozdítja a község áldozatkészsége, mely díszes nyaraló helyiséget, a szegények számára alkalmas lakásokat, kádfürdőket létesített, a fürdő vizének táplálására 197 méteres ártézi kutat fúratott stb. De különösen szép fejlődésre van kilátása a Gyopárosnak a közel jövőben, amint kiépül az orosháza-szentes-csongrádi vasút, amelynek közvetlen a fürdő mellett létesítendő parkja előtt már épül az állomás. Szép nagy parkja is lesz a fürdőnek, amelyet azon területen létesítenek, amelyet a multkorában vásárolt meg a képviselőtestület e célra. A földterület egyik részét villák építésére parcellázza a község s igy van rá remény, hogy a kies gyógytelep néhány év alatt országos hírűvé emelkedik. Hogy szép jövője van a Gyopárosnak, azt már ma is mutatja forgalma. Az üdülést és gyógyulást kereső vendégek mindig oly nagy számban látogatják a fürdő helyet, "hogy lehetetlen őket elszállásolni. S hogy Orosházának is jövőt jelent ez a fürdő, azt pedig a tiszta jövedelem mutatja, mely évenkint 4—5000 koronára rug. Villamosvilágitás és új vasút. Két nagyszabású munkálat folyik jelenleg Orosházán: a villamos világítás berendezése, amelyet tudvalevőleg Hódmezővásárhelylyel oldtak meg és az orosházi-szentes csongrádi vasút kiépítése. Az utóbbinak a közigazgatási bejárása már megtörtént s remélik, hogy a miniszter hamarosan jóváhagyja a terveket és megkezdődik a végleges épités. Eddig a földmunkálatok készültek el. De készül a villamos berendezés is és a huzalokat a belterületen már felállították és felszerelték. Ez intézmények létesítésére Orosháza község képviselőtestülete a Magyar Jelzálog Hitelbankból 300 ezer koronás kölcsönt vett fel, amelynek adósságlevelét közjegyzői hitelesítéssel kedden állították ki. E kölcsönből azonban egyéb közhasznú célokra is fordítanak kisebbnagyobb összegeket. Előnyös a kölcsön : 96-6 árfolyammal, 50 éves, 4-82% tőketörlesztéssel. A kölcsönt különben a következő célokra fordítják: 150 ezer koronát villamos világítás berendezésére használnak fel, illetőleg csak 130 ezer koronát, 20 ezer koronát pedig tartaléktőkének. 100 ezer koronát az orosháza-szentes-csongrádi vasúthoz szavaztak meg hozzájárulásként, amit már a kereskedelmi miniszter is jóváhagyott. 30 ezer koronát az állami elemi iskolák fejlesztésére fordítanak, amelyeket 7 osztályról 12-re akarnak kibővíteni 1906. szeptember l-ig. A fennmaradó összeget állami ovódák létesítésére használnak fel. Eddig két községi és egy községileg segélyezett ovodája van Orosházának, amelyek nem elégítik ki a szükségletet. Most építenek egyet, amelyre nyilvános árlejtést hirdettek. Ez á héten járt le s az építésével Tarján István, orosházi építőmestert bízták meg, aki ez év október l-re 9081 korona 71 fillérért építi fel az új ovodát, amelyet azután a többivel együtt államosítanak. A válság. Csak néhány nap választ el bennünket az első megsemmisítéstől. Értesülésünk szerint a kormány elhatározta, hogy a legközelebbi napokban megsemmisíti Borsodvármegye határozatát, mely a passzív rezisztenciát kimondta és mintául szolgált a legtöbb törvényhatóságnak. Egyelőre a kormány erre az egy megsemmisítésre fog szorítkozni és be fogja várni ennek a hatását. A megsemmisítés maga azonban formájában és lényegében el fog térni az eddigi nem politikai jelentőségű megsemmisítésektől. Ha a kormány eddigelé valamely törvényhatósági határozatot megsemmis tett, nem igyekezett egyszersmind kizárni az ujabb felirat lehetőségét, mevagy elhaltak, vagy pedig mintRakócy hivei: nótázgattak. Az uratlan birtokok megszerzése iránti igényeket az úgynevezett n e o aguistica comissio előtt kellett igazolni. Szeged és Horgos község szomszédságában a néhai Fekete család birt hatalmas birtokkal, mely Kárász Miklós főjegyzősége idejében uratlan jószágot képezett. Szeged városa a „jó szomszédság" ingatag cimén formált igényt a kövér, televényföldü horgosi és szentpéteri pusztához; s hogy igényét minéljobban támogassa, a főnótáriust Bécsbe küldötte, ellátva őt megfelelő utasításokkal, 500 darab kö- i rül metéletlen jó féle körmöci aranyokkal. Kárász Mik'ós olyan jól csinálta dolgát, hogy a nemes város tanácsa meg is sokalta sikeres buzgólkodását; főleg mikor arról értesült, hogy gróf Grassalkovich kincstári kamarai elnök szíves jóakarata segedelmével, a szóban forgó 30 000 holdas birtokra megszerezte a donatiót, azonban a — m a g a nevére. Az inscribálásért 17-000 rhéneres forintokat kellett fizetnie, melyet tiszti fizetéséből törlesztett le. Mikor a főnótáriusságról leköszönt, Csongrádmegye alispánja lett. Unokája Kárász Benjámin már előkelő úriember volt, ki miht lelkes magyar hazafi a mult század negyvenes éveinek mozgalmaiban élénk részt vett és nagy népszerűségre tett szert. Fejedelmi bőkezűséggel áldozott a közügyekre, azonkívül gondolva a .jövendő változásaira, családja tagjai részére nagy összegű alapítványt tett azzal a kikötéssel, hogy ennek kamataihoz csak akkor nyilik meg i igényük, ha öröklött vagyonukat elvesz-1 tették. Ennek a fia volt Kárász Géza, kinek végletekben járó különcködéseiről száz meg száz történet járt szájról-szájra. Ez a lélekben csenevész ember nagyon szép férfi volt, és fényes, nagyúri nevelésben részesült. Jellemző gondolkodás módjára, hogy édes anyjának sohsem tudta megbocsátani, a miért a polgári származása dacára (egy szegedi városi szenátor leánya volt) betolakodott a famíliába, s ekként örökre elvesztette igényét a — kamarássághoz. Mikor kész férfikorában hatalmas örökségét átvette, messze környéken ő volt a legnagyobb birtok ura," s komolyan tervbe volt véve házassága egy — Károlyi comtesszel. Ámde ezt "a „nagyratermett" boldogtalant — mintegy veleszületett téboly gyanánt — hatalmába kerítette az a túlfeszített, beteges ábrándozás, mely végül és anyagi romlását okozta. Németországi hosszú utazása alatt makacs, magába zárkozott lényére rendkívüli benyomást gyakorolt a szerencsétlen II. L a j o s bajor király csodaőrületes pazárlása, s rögeszmévé vált benne, hogy uradalmában az őrült király álmait megvalósítja. Százezreket költött el a gyönyörű kamarási erdő létesítésére, iszonyú pénz áldozatokkal tavat ásatott benne, melyben 11 sziget a legszeszélyesebb formában volt elhelyezve, s mindeniken drága, exotikus növények ligetek pompáztak. Hegyet is rakatott az erdő közepén, és ennek tetejére egy egészen antikszabású várromot, hogy ez jelképezze a Kárász família ősi várát. A furcsa termés kőből óriási költséggel összerakott colossus mai is fenáll, s a horgosi telekkönyvben „Bolondvár" néven szerepel. Rideg, megbomlott kedélyében nem talált helyet a szeretet, a nőket különönösen gyűlölte, s az emberiség gyöngédebb felétől való borzalom annyira ment nála, hogy tulajdon testvér nénjét sem bocsátotta magához, mikor látogatóba hozzá ment. Egyedül inasát tűrte meg maga mellett és rendszerint ő közvetítette a vele való érintkezést, mely azonban az inas részéről sok diplomáciát igényelt, mivel a lobbanékony természetű különc ha megharagudott, irgalmatlanul elverte. A kutyák iránt nagy előszerettel viselkedett. Tizenkét válogatott szép agara volt, melyek mindegyikének kijárt naponként az egy kilogram hus. Külön asztali katona szolgálta ki őket s a körbe csücsülő állatoknak ez kötötte nyakába a szép fehér damaszt asztalkendőt ; s mikor megkezdődött az uri collátió, annak leghívebb és gyönyörködőbb szemlélője a horgosi uradalom gazdája volt. Ha egy kedvenc kutyája megdöglött, azt üvegkoporsóba tétette s az öszszes cselédség gyászkisérete mellett temettette el és pompás mauzoleumot emeltetett sírhalma fölé. Egy királyi szenvedélye volt ennek a szerencsétlen, elborult elméjű embernek, a műkincsek gyűjtése. Még sokan emlékezhetnek arra a világszerte megcsodált mükincsgyüjteményre. mely a 90-es években Budapesten megtartott „Békésmegyei Közlöny" táviratai.