Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-07-13 / 68. szám

most azonban itt vannak szemmel láthatólag, kézzel foghatólag az ország előtt, mely azok áldásaiban hamarosan részesülhet, ha nem tesszük kockára, hanem sürgősen munkához fogunk, hogy azokat megvalósítsuk,törvényerőre emeljük. Amikor egyszer ezt már megtette Elnök ur, igaz, hogy vegyes érzelmeket keltett, de igaz, hogy az ország értelmisége helyeselte eljárását és belátták eljárásának helyességét később azok is, kik előbb helytelenítették. Ha elnök ur és t. pártja emancipálni tudja magát az alól a felfogás alól, hogy a politikát nem az általuk keltett hangulat, hanem az ország anyagi és erkölcsi érdekei szerint kell csinálni, ha cselekedeteiket, nem a tömeg hangulata, hanem a tömeg érdekeinek a megvédése irányítja, ha lesznek olyanok, kik lehazaárulózzák is Önöket, ne törődjenek azzal, mert pártkülönbség nélkül áldani fogja Önöket ennek az országnak minden polgára, ha egyszer nem az Ígéretek beváltását várják, hanem tetteiknek a gyümölcsét élvezik. Ha fölkeltették az ország hangulatát, amelyet immár visszacsinálni nem lehet: — ne törődjenek vele, hanem tegyék meg kötelességüket — még az ország hangulata ellenére is. A közigazgatási bizottság ülése. Békésvármegye közigazgatási bizottsága julius havi rendeá ülését hétfőn tartotta meg Fábry Sándor dr. alispán elnöklete alatt. A kánikulai hőségben csekély érdeklődés nyilvánult az ülés iránt, a mely pedig sokkal érdekesebb volt, mint sem mutatkozott. Tartalmat adott az ülésnek különösen az indítvány, amelyet Szekér Gyula közgazdasági előadó teriesztett be, s amelyet alább ösmertetünk. Egy másik érdekesebb momentuma az ülésnek, hogy egy szemernyi politika is cseppent a tanácskozásba. Az eset magában véve jelentéktelen, de a körülmények adnak súlyt az egyszerű epizódnak. Bemutatták ugyanis báró Fejérváry Géza miniszterelnök levelét, amelyben tudtára adatik mindeneknek, hogy a király őt bizta meg az ország kormányzásával, kéri tehát alkotmányos — betüről-betüre igy szól az irás — működésében a törvényhatóság támogatását. Nos és ezután következett az, ami máskor éppen nem szokott következni. Más időkben a közigazgatási bizottság alázatos hódolattal szokta fogadni a mindenkor való kormányok bemutatkozását. De nagyot fordult a világ. Az ülésen némán, szemlesütve hallgatták a generális kormányélnök hőskölteményének sorait, amelyek után csak még •némábban hangzott el az egyszerűen : — Tudomásul vétetik . . . szándékát csak most födözte föl — megszökött egy főpincérrel. Aztán saját maga felől kérdezősködött. — Kriston Mátyás ? — szólt a rendőr. Oh, uram, az már régen meghalt. Nem tudják, hol, azt se, mikor. Talán el se temették. — Beszélnek-e még róla az emberek ? Most már aligha. Pedig hires legény volt, nagy bolond volt. Piócákat táplált, kukacokat hizlalt. A barátai meglopták, a szeretői megcsalták. A rokonai megölték volna egy kanál vizben, csakhogy minél előbb jussolhassanak utána. Bolond ember volt az kérem. Kriston Mátyás szomorúan kóborolt az éjszakában . . . V. Másnap beállított a sirkereskedőhöz. A Kriston Mátyás síremlékéért jöttem. A kereskedő hebegett: — A Kriston Mátyáséért? . . . — Igen, én rendeltem meg. Ki is fizettem. Ezer forintot adtam érte. - Bocsánat, — szólt zavartan a kereskedő, — a rokonok eljöttek hozzám és azt mondták, hogy eladják nekem a sirkövet. Meg is vettem kétszáz forintért. Azóta már Kiss Menyhért sírján áll az a kő. — Jól van. Akkor egy másikat rendelek. A fölirás a régi, csak éppen a 32 év helyett véssen 33-at. Hazament. Végrendeletet irt. Minden vagyonát az inasára hagyta. Aztán főbelőtte magát. A levelei közt ezt az irást találták: „Egyetlen urat ismertem az életben: a szolgámat." Magáról a gyűlés lefolyásáról az alábbi tudósítás szól: Az ülést Fábry Sándor dr. alispán nyitotta meg a megjelent tagok üdvözlésével. Az első tárgy az alispán rendes havi jelentése volt, amelyet Bertóthy István dr. terjesztett elő. Áz alispán jelentésből, amely észrevétel nélkül tudomásul szolgált, ezeket közöljük : A személybiztonság állapota az elmúlt hónapban jónak mondható. Eltekintve néhány kisebb korcsmai verekedéstől, amelyek csak egyszerű virtuskodásnak minősíthetők, a vármegye egész területén a személybiztonság öt esetben támadtatott meg. A vagyonbiztonság az elmúlt hónapban 47 esetben támadtatott meg. Feltűnően emelkedett a balesetek száma. Amig májusban 6 volt, s közüle 1 halálos, addig juniusban 11 baleset fordult elő s ezek közül 10 halállal végződött. Az öngyilkosok száma juniusban is 14 volt, mint májusban. A tüzesetek 19 esetről 12-re csökkentek. A junius hó elején mutatkozott áldásos esőzések némít lendítettek termési mérlegünk egyensúlyán. Különösen a kapásnövények azok, melyeket az esőzés fellendített, s amelyek jó terméssel biztatnak. A gabonafélékre, s különösen a tavaszi kalászosokra az eső már későn jött, s igy a termés ezekben vármegyénk területén általában igen gyenge. A gabona szemnek gyorsan bekövetkezett megérése folytán az aratási munkák vármegyeszerte megkezdődtek, s népünknek az aratási munka iránti erős szeretetét tekintve, s figyelembe véve azt is, hogy a munkaadók és munkások között az utóbbiakra nézve általában méltányos szerződések köttettek, remélhető, hogy az országszerte mind gyakoribbá válható aratási sztrájkok vármegyénk területén ezidén nem fognak előfordulni. E fejezetnél megemlékezik az alispán arról, hogy a csabai munkásközvetitő hivatal az idén különböző vidékekre 1896 munkást szerződtetett el. A vármegye és a községek közigazgatási életében említésre méltó panaszok nem fordultak elő. Most következett a miniszterelnök beköszöntő levele, mely valamint a különböző szekjebmtések tudomásul szolgáltak. A tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügy állapota juniusban általában kielégítő volt. Legjobban pusztított a tüdővész ós vörheny. Diftériában megbetegedett 7 egyén, meghalt 1, vörhenyben 46 betegedés fordult elő, amelyből 11 halállal végződött; kanyaró 3Ö1 betegedós, 6 haláleset; hasihagymáz 3 betegedés, 1 haláleset; bárányhimlő 3 és szamárhurut 2 betegedés. A vármegye adóügyi ós illetőleg pénzügyi állapotát már mult lapszámunkban közöltük, a többi jelentések pedig nem igen tartalmaztak nagyobb jelentőségű ügyeket. A dobozmegyeri iskolaszék iskola felállítását kéri a kultuszminisztertől. A kérvényt abizottságpártolólagterjesztette fel. Jóváhagyta a kultuszminiszter Lévai István békési ipariskolai tanítónak megválasztását, mely leiratot tudomásul vettek. Békésszentandrás községnek kötelezővé tétetett egy uj ovoda felállítása, miután a jelenlegi nem felel meg céljainak. A bizottság utasította a község elöljáróságát, amennyiben nem rendelkeznék az építéshez szükséges fedezettel, kölcsön utján gondoskodjék a szükséges összegről. Felolvasták ezután a kultuszminiszternek a tüdővész meggátlásáról a tanfelügyelőkhöz intézett rendeletét amelyet végrehajtás végett kiadtak a köz ségi elöljáróságoknak. A kultuszminiszter D a b s i Gizella felebbezése ellenére jóváhagyta R e c k Géza szeghalmi iskolaszéki elnök megválasztását, amely leirat tudomásul szolgált. Ezen tanfelügyelői előadmányok után H a v i á r Lajos államépitészeti hivatali főnök javaslatára a bizottság felhívta Szarvas községét, hogy 10 évre állapítsa meg útépítési programját. Szekér Gyula közgazdasági előadó jelentette ezután, hogy Békésvármegyében télre ismét gabona és takarmányhiány mutatkozik egyes részeken a gyenge termés miatt. Indítványozta, hogy intéztessék felterjesztés a földmivelésügyi miniszterhez, hogy errevaló tekintettel a jobb termést adó vidékeken vásároljon össze olcsó áron kellő menynyiségü gabonát és takarmányt, azt alkalmas módon raktároztassa be, és annak idején, nehogy vetőmagvakban is hiányt lássanak a gazdák, olcsó áron bocsássa azok rendelkezésére. Az indítványt elfogadták s ezzel az ülés több kisebb ügy letárgyalásával véget ért. birtokosnak nyilt levelét, amelyhez mi is hozzáfűztük néhány megjegyzésünket. Ezekre vonatkozólag Beliczey Géza Siófokról a következő választ küldte lapunknak : Nyilt levelemre a „Békésmegyei Közlöny" megjegyzéseket tesz, melyek azonban helytelenek. Megjegyzi, hogy Békéscsabán tulajdonképen ,nincsen szervezett szabadelvű párt. Én jelen voltam a szervezkedő gyűlésen, igaz, hogy ez a választások előtt történt, de azt hiszem, hogy választások után sem adtuk fel elvünket, s a mai napig tudtommal a pártnak akkor megválasztott elnöke nem, tudatta a párttal annak felbomlását. Én tehát azon ideig, a mig kilépő levelemet megírtam, politikai elvemnél fogva a párthoz tartoztam, és még helyeseltem az országgyűlési szabadelvű pártnak bizalmat lansági nyilatkozatát a Fejérvárykormánynyal szemben. Ez tehát éppen nem volt az ok, a miért a pártból kiléptem, de a párt nyomban reá nem helyeselte a B á n f f y által tett hazafias indítványt és az országgyűlési szabadelvű párt magatartása, szerintem egyik fő oka annak, hogy a megegyezés és kibontakozás nem sikerül. S mert azt tartom, hogy a vidéki szabadelvű pártok szervei az országos szabadelvű pártnak, meggyőződésemet követve léptem ki a pártból. Azon esetben pedig, ha elfogadjuk azt, hogy Békéscsabán nincsen szervezett szabadelvű párt, felhívom Békéscsaba hazafiasan gondolkozó 67-es alapon álló polgárait, támogassuk töllünk telhetőleg a koalíciót, a mely az igazi 67-es alapon akarja Magyarországot boldoggá és erőssé tenni. Siófok, 1905. julius 10. Beliczey Géza. Levél a „Nyilt levél"-re. Beliczey Géza válasza. Lapunk mult számában közöltük Beliczey Géza csaba-gerendási földLemondott közigazgatási bizottsági tag, Békésvármegye közigazgatási bizottságának egy régi ós előkelő tagja válik meg a közügyektől, gróf A1 m á s s y Dénes, aki úgy előkelő egyéniségével, mint tudásával egyik oszlopos tagja volt a közigazgatási bizottságnak. Gróf Almássy Dénes lemondott tagságáról és erről a következő levélben értesítette a bizottságot: Volt főispánunknak, dr. Lukács Györgynek két izben, április és május folyamán irtam egy-egy közigazgatási bizottsági tagságról lemondó levelet, kérvén Őt, hogy ebbeli szándékomat az e havi közigazatási bizottsági ülésen bejelenteni szíveskedjék. Lemondásomnak oka, hogv az év igen nagy részét nem töltöm Gyulán és igv akadályozva vagyok a cyülésen való megjelenésben és pedig a jövőben még inkább így lévén, lemondásomat fönntartom és arra kérem igen tisztelt alispán urat, hogy ebbeli szándékomról az igen tisztelt bizottságot a jövő havi gyűlésen értesíteni szíveskedjék, hogy a követ ező közgyűlés helyettem más tagot választhasson. Maradok hazafias üdvözlettel igaz híve, Gyula, junius 22 I gróf Almássy Dénes. Gróf Almássy Dénes lemondásával megüresedett tagságra, mint halljuk, meg van már a jelölt is: Domby Lajos, a gyulaiak derék esperes-lelkésze, akinek az őszi közgyűlésen való megválasztása egész bizonyosra vehető. Akár politikai, akár nem politikai természetű az ő jelölése, mindenféleképpen a legszeren| csésebb, mert Domby Lajos régi kipróbált tehetséges tagja úgy a megyebizottságnak, mint annak majdnem valamennyi albizottságának. Mint megyebizottsági tag, sok érdemeket szerzett, igy tehát méltán megilleti őt polgártársai megtiszteltetése azon cimen is, hogy Domby Lajos a legnagyobb ref. egyházgyének az esperese. De ismeri Domby Lajos nagy tudását, humánus gondolkozását és arravalóságát ennek a vármegyének minden polgára, a törvényhatóságnak minden tagja, akik kétséget kizárólag, mint egy ember állanak mellé az őszi választó közgyűlésen. Tejszövetkezet államsegélylyel. Békésvármegyét kivéve, talán minden vidéknek megvan a kitűnő forgalommal biró ós jól jövedelmező tejszövetkezete. S mig a legkisebb községei?

1 ben is jó lábon állanak ezek a fonto közgazdasági intézmények, addig nálunk alig tengődnek, aminek oka részben a gazdák csekély érdeklődése, másrészt a tejelő tenyészállatok hiánya. Részben ez vezette arra csak nem rég a békésvármegyei gazdasági egyesületet, hogy megszavazza a tenyészállatok beszerzésére fordítandó százezer koronás kölcsönt. Amit a vármegyei gazdasági egylet még csak elhatározott, azt innen-onnan megvalósította a köröstarcsai hitelszövetkezet. Ez az életre való szövetkezet buzgó igazgató-elnökének, Petneházy Ferenc községi jegyző vezetése mellett éveken át kitartó kísérletezés és fáradtságos utánjárással kieszközölte a földmivelésügyi miniszternek 40 ezer koronás segélyét, amelylyel a hitelszövetkezettel kapcsolatosan felállítják a községi tejszövetkezetet. Hogy milyen nagy jelentőséggel bir Köröstarcsa lakosságára nézve ennek a községi tejszövetkezetnek a létesítése, azt fölösleges bővebben fejtegetni. Legjobban tudják ezt a gazdák, akik olcsón jutván a legkitűnőbb szarvasmarhatenyészanyaghoz, minden nagyobb anyagi megterheltetés nélkül okszerű gazdálkodással biztosítják maguknak a boldogulást. A köröstarcsai hitelszövetkezet a 40 ezer koronás államkölcsön iránt még ez év április 28-án fölterjesztést intézett a földmivelésügyi kormányhoz, amelynek kedvező leirata a napokban érkezett le a község elöljáróságához. Szól pedig a miniszteri leirat igy: „F. ó. április hó 28-án kelt kérvényére értesítem, hogy hajlandó vagyok | tagjainak szarvasmarha-tenyészanyag beszerzése ós kiosztása céljából a 'köröstarcsai hitelszövetkezet készfizető kezessége ellenében az országos szarvasmarhatenyósztósi alapból három évi törlesztés ós 4 %-os, azaz négy százalékos kamatfizetési kötelezettség mellett 40 ezer korona kölcsönt engedélyezni. Ennélfogva ezen kölcsönügylet megkötésére vonatkozó kötelező nyilatkozat űrlap 1 példányát idezártan oly fehivással kü döm meg, hogy azt, valamint az annak hátlapján lévő kezességi nyilatkozatot pontosan kitöltve és a hitelszövetkezetnek közjegyzőileg hitelesített cégjegyzésével ellátva terjessze fel. — Ennek megtörténte után fogok a kölcsönösszeg folyósítása iránt intézkedni. Megjegyzem, hogy az illetékes állattenyésztési ker. felügyelőség segédkezése és ellenőrzése mellett a hitelszövetkezet feladatát fogja képezni a kölcsönösszeg felhasználásával a tenyészmarhák beszerzése, azoknak kizárólag kisgazdák közötti szétosztása, végre az adósoktól a tőkerészletek és kamatok pontos beszedése és az általam megjelölendő adóhivatalba leendő beszállítása is. A tenyészmarhák díjtalan szállítása, valamint a bevásárló küldöttség költségeinek fedezése tárgyában tett kérelmét figyelembe nem vehettem." A köröstarcsai hitelszövetkezet már kiállította a kezességi nyilatkozatot, s igy mihamar megvalósul a köröstarcsai kis1 gazdák egy régi álma. Iskolai találkozók. Alkalmi sorok. Igy nagy vakáció idején nap-nap után olvashatjuk, hogy hol itt, hol amott syülnek össze találkozásra régi iskolás barátok. És halljuk, hogy tiz-husz esztendős találkozási szerződéseket kötnek az iskola falainak búcsút mondó érettek. Ilyen szerződést kötöttek az idén a csabai szarvasi, békési főgimnáziumban, s ilyen találkozók ugyancsak mostanában voltak Szarvason is, Békésen is. Ami azt illeti, tiz, vagy akár husz esztendő is nem' nagy idő, de azért mégis megérezni, hogy eljár. Megédesíti a multat, miközben emlékké gyúrja. És emberré gyúrja a fiút, érett emberré az érettségizett diákot. Bölcscsé tapodja, vagy bizakodóvá dagasztja. Az életpályának még csak első állomásaira tuszkolja az embert, de már ezekről az állomásokról is jól esik neki a visszapillantgatás. Az iskolák népe, mielőtt búcsút mondanának, megfogadják, hogy tiz óv múlván találkoznak. Azt nem teszik hozzá, hogy ha megélik. Mert a diák