Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-12-24 / 118. szám

BEKESMEGYET KÖZLÖNY 2 Krcsmárik János dr. főispán és tudósítónk között lefolyt beszélgetést egyébként alább közöljük: Tudósítónk ama kérdésére, hogy mily alapon hivta ugybe a főispán az installáló rendkivüli közgyűlést, ezekben válaszolt a főispáni Az installáló rendkivüli közgyűlést az 1886. évi XXI. t. c. 46 §-a alapján hivtam egybe. Ez a §. ugyanis kimondja, hogy rendkivüli közgyűlést a főispán bármikor hivhat egybe. A jelzett §. értelmezése ugyan disputabilis kérdés, de éppen ezért arra okot nem találok, hogy az alispánnal kanapépörbe keveredjem. A dolog a törvénymagyarázat különféleségén áll. Amint azonban az alispán, ugy én sem vagyok illetékes fórum a törvény magyarázatra és éppen ezért, amint az alispán, akit a törvényhatóság határozata köt, nem követ el törvénysértést, ugy én se, mert pretendálom magamnak a jogot, mint az alispán vagy a törvényhatóság, hogy jóhiszeműen járok el kötelességem teljesítésében, ami különben a király akarata. Meddig fog még a Fejérváry kabinet kormányon maradni és való-e, hogy a béketárgyalások eredményre vezetnek? A kérdésnek az elsőrészére, — természetesen, - nem érzem magamat illetékesnek feleletet adni, csupán benyomásaimról adhatok számot. Annyit mondhatok, hogy soha, a Fejérváry kormány uralkodása óta nem volt békülékenyebb szellem, mint most. Az újságokon nem csodálkozhatni, hogy éppen most csinálnak legnagyobb lármát, amikor legközelebb a béke. Igy volt ez a japáni sajtónál is. A legvalóbb tény különben az, hogy a békességes kibontakozás napjai nagyon közel vannak. A főispán ezután rátért a csabai Általános Népegyletnek lapunk mult számában közölt ismeretes határozatára és ezeket mondotta : Végtelenül meglepett Áchimék határozata, amelyben elitélik vállalkozásom és^ háborút űzzenek ellenem. A csabai Általános Népegylet, ha vaunak is politikai jogai, mint akármelyik kaszinó, vagy társadalmi egylet, nem illetékes hasonló esetben semmiféle véleménynyilvánításra. Nagyon csodálkozom, hogy éppen a szociáldemokraták, akik köztudomás szerint reális politikusok, előzetesen, a jövőnek minden ismerete nélkül, Ítéletet mondanak. A szociálistáknak se pro, se contra nem volna szabad ítéletet mondani, pláne ellenem, akiről jól tudják, hogy mindenkor gyámolitója voltam a kisembereknek, s aki ugy hivatalomban, mint egyébként tehetségemtől és erőmtől kitelhetőleg mindenkor elkövettem minden lehetőt a szegények, az árvák, az instápolásra szorulók érdekében. Éppen ezért nem látom okát, hogy mért tartotta szükségesnek a Népegylet az ellenem való állásfoglalást. A főispán ezután megjegyezte, hogy hallomása van arról, mintha ellene zápforradalom készülne a megyében. Erre vonatkozólag ezeket jegyezte meg: Rendkívül csodálkozom a zápforradalom híreszteléseken, csodálkozom, — ha e híreszteléseknek van valamelyes alapja, — mert hogy éppen azok, akik olyanértelmü határozatot hoztak, hogy nem jelennek meg az installáló közgyűlésen, nem akarják megtartani saját határozatukat. A törvényhatóság határozatának ama passzusára vonatkozólag, amely a főispáni lakás és hivatal átadását megtiltja, ezeket jegyezte meg a főispán : A közgyűlés felmondhatja a főispáni lakást. Ezzel nem sokat törődöm, mert csendesebb viszonyok között is szivesebben laknám egyebütt, mint a vármegyeházán. Ám a megtiltás mégsem törvényes, mert amint mindenüti, ugy Gyulán is kell, hogy legyenek helyhatósági szabályok, amelyek kétoldalú szerződésnél a bérlet felmondását szabályozzák. Más vármegyénél más viszonyok vannak, — a szokásjog — de éppen Békésmegyében kétoldalú szerződés szabályozza ezt a kérdést és igy a bérlet csak magánjogi törvények szerint mondható fel. Különben amint bekövetkeznek a békésebb viszonyok, szívesen engedem át hivatalom is, hogy visszatérhessek sajátos foglalkozásomhoz, a keleti ügyekhez. Ami pedig azt a föltevést illeti, hogy hazafiatlan dologra vállalkoztam, rendkívül nevetséges dolog, mert arról biztosithatok mindenkit, hogy nálam nincs nagyobb híve a magyar nemzeti államiság kiépítése eszméjének. Éppen azoknak, akik legjobban lármáznak, fogalmuk sincs arról, hogy milyen dicsőséges és előnyös szerep vár Magyarországra a közeljövőben, amiről különben bizony! iágot fog szolgáltatni a legközelebbi sdő. Való-e az, hogy méltóságod esetleg felfüggesztéseket fog eszközölni a vármegye tisztikarában ? Ilyen hiedelmet ne tápláljon senki. Az alispán, mint a tisztikar a törvényhatóság határozatából kifolyólag cselekszik. Hogy jogosan-e, ennek a tévedésnek az eldöntése más fórum elé tartozik. A főispán és tudósitónk között folytatott beszélgetés ezzel végetért. Csaba közgyűlése. A képviselőtestületből. Csaba képviselőtestülete az esztendő utolsó rendes közgyűlését csütörtökön délelőtt tartotta meg Áchim Tamás biró elnöklete alatt. A napirend legjelentősebb pontja volt a hatodik patika felállításának kérdése, amely a tanácskozó asztalok mellett, mint a karzaton telt házat vonzott. A. gyógyszertár ügye széles és beható vitára adott alkalmat* anélkül azonban, hogy a közgyűlés viharos jelleget öltött volna magára. E kérdésen kivül több kissebb adminisztratív természetű ügyet intéztek el a közgyűlésen, amelynek lefolyásáról részletes tudósításunk ez: A közgyűlést 9 óra után Áchim biró nyitotta meg a városatyák szokásos üdvözlésével. Jelentések. A rendes havi jelentéseket K o r o s y László főjegyző terjesztette elő. Ezekből a következő részleteket közöljük: A községi adóbefizetés a mult hónapban teljesen kielégítő volt. A pénztárak vizsgálatainál találtak a főpénztárban készpénzben 4310470-80 kor. bevételt, 4284109-70 kor. kiadást és 29362-17 kor. maradványt; kötvényben : 3843674-24 Kor. bevételt, 2340244-87 kor. kiadást és 1503420-37 kor. maradványt. A kórházban maradt október végén 77 beteg, novemberben felvettek 117-et, összes ápoltak száma volt 194, elbocsájtottak és meghalt 91, november végén ápolás alatt maradt 103. A menházban volt október végén 38 ápolt, felvettek kettőt, elbocsájtás nem volt, maradt november végén 40. A kórház kiadása volt novemberben 1139-31 kor. és a szegényházé 501-37 kor. Született novemberben 118 egyén és pedig 57 fiu és 61 leány; házasságot kötött 124 pár ; meghalt 31 fi és 40 nőnemű, összesen 71 egyén. Egészségügyi állapotok kedvezőbbek voltak, mint októberben. I — Azt nem fogja tenni. Az az úr igen értékes embere a szerkesztőségnek. Ezentúl én látom el jobb értesítésekkel. Később kiderült, hogy a szerkesztő miért fortyant föl. Arra a kontóra, hogy hónapokig Alboráknak (ezt a nevet a szerkesztőség adta a sorosnak) oly előkelő úrral kell a minisztériumban tárgyalnia, a szerkesztő szalonkabátot csináltatott s állandóan kocsiköltséget fizetett. Az eredeti tudósitások pedig a New-York márványasztalán születtek — hasból. Különben, mikor Bartóky méltsás lett, Furulya István a Zicig tanyáról a következő üdvözlést eresztette meg : — Hogy most Kigyelmedet ez a nagy sor érte Fogja meg a végit, sokat tehet érte, Egy kis jó szűz dohány aprítva, kavarva, Lenne évről-évre érdemelt'jutalma. Egy pipa szűz dohány, mely e földön termett Jobb ízűt nem szína a királynál Kelmed 1 Még csak egyet kérek, aztán betelt útam ; A lantost, akitől e rigmust tanultam, Vegye kegyeibe — ő is ez-vidéki Egynehány parcellát lökjön oda néki. Levelem bezárom, engedelmet kérve, Jelen pár sorommal ne legyek terhére. Úgy áldja meg Isten, ahogy mi kívánjuk. Örömben, jólétben ne legyen hiányunk, Jókedve, épsége legyen úgy, mint máig, Legyen büszkeségünk még nagyon sokáig ! A másik két békésmegyeiről az újesztendei Közlönyben eresztem meg a sort. Békéscsaba, 1905. november 2. Egyéb ügyek. Fekete Róza és Czabarka Zsiga Mihály ügyében a képviselőtestület megtagadta az illetőséget. Chorchus Bélának a halastó létesítéséről történt lemondását sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés. A fűrjesi iskola portájának kibővítése céljára a tanács javasolta, hogy a község Omazta Gyulától vásároljon meg 300 négyzetöl földet, 80 krajcárjával. Névszerinti szavazással a javaslat mellett 21, ellene 12 tag szavazott és igy az adásvétel fölött 15 nap múlva tartandó közgyűlésen döntenek. Ezután a képviselőtestület a tanács javaslatára a viz minőségének és a meglévő kutak vizszolgáltatási képességének figyelembevételével három évre megállapította a Northon kutak fúrási helyét és sorrendjét És pedig igy : 19Ö6-ban a zsidó templom utcájának 1766 számú és Erzsébethely 300 számú háza előtt; 1907-ben a közkút utca 1 számú és Erzsébethelyen a Hulyok-féle iskola előtt és 1908-ban a Salát utcában és a kanálisi szőlőkben furat a város Northon kutakat, mindenkor illetékes szakértő elfileges meghallgatása mellett. P o v á z s a y János adóellenőr betegségére való tekintettel lemondott állásáról. A képviselőtestület Povázsaynak 34 évi érdemdús szolgálatáért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott, s kimondta, hogy a lemondást sajnálattal veszi tudomásul és mivel Povázsay nyugdijt nem élvez, neki végkielégítésül egy évi 1200 korona fizetését utalványozza a rendkivüli alap terhére. R a j k i István és társainak vadászati haszonbér visszatérítése iránt beadott kérelmét többek hozzászólása után elutasította a közgyűlés. M a j e r n y i k János és 60 társa még más félévvel ezelőtt Morvaországban a vállalkozó hibája folytán elvesztették minden kubikos munka eszközüket. Több izben folyamodtak már valamelyes kárpótlásért a községhez, mig most segély cimen fejenkint midegyiknek 5 korona segélyt szavazott meg a közgyűlés karácsonyi segély gyanánt. Filippinyi Sámuel iparművészeti iskolai jeles növendéknek tanulmányai folytatására jövő évre is 200 korona ösztöndijat szavazott meg a képviselőtestület. Az elhunyt Kociha Márton községi fűzfa csősz özvegye végkielégítést kért. Mivel azonban férje csak rövid ideig volt a község szolgálatában, 20 korona temetési költséget adott a képviselőtestület. Vas Bélánénak február 4-ig adóbefizetési halasztást engedélyeztek. A tanács javasolta, hogy a község 5000 koronáért vegye meg az Adamik örökösök telkét. Az ajánlat felett 30 nap múlva határoznak. Könyves János községi irnokMegtért - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. Irta : Palatínus József. Durrogott a pezső, csengett a pohár és sirt a hegedű. Majd fékevesztett szilaj dallamba csapott át a zene és az éjszaka festett arcú tündérei tobzódva lejtették a tükörsima parketten szaldonjaik karján az észvesztő táncot. Az ambra illattól mámoros-kéjes levegőben rózsaszínű párázat vonult keresztül, amelybe beleveszett I n k e y Feri zavaros tekintete. A minden világi űyügtől fölszabadult jókedv indulatos sj^lajságig emelkedett, majd tetőpontra hágott. Most már oly őrült sebességgel vágtattak a párok, hogy Inkey pénztárnok szeme előtt egy kiismerhetetlen tömeggé olvadt az egész mindenség és aíiint belesüppedt a bársonykerevet ruganyos puhaságába, ugy érezte, hogy^ valami titkos erő mindtávolabb ragadja V*^ elől a boszorkányképet, aríielyből végre csak egy nagyon kis imbolygó fénypontot látott, őt pedig ugyanaz a misztikus erő húzta, húzta lefelé, mindlejebb valami feneketlen mély örvénybe. Mintha a torkát is fojtogatta volna a pokol fajzatja, fuldokolva kapkodott levegő után... Végre, óriási erőfeszítés árán kitudta önmagát ragadni az ismeretlen démon karjai rözül. S amint ezenközben hadonászott, hatalmasat csapott kezével az előtte álló asztal márványlapjára, ugy, hogy a poharak táncolva ugráltak széjjel és hangos csörömpöléssel gurultak az elrepedt márványdarabokkal együtt a síkos parketten. A zene hirtelen elhalt, az őrjöngve kavargó kép előtűnt. De már nem forogtak, hanem kíváncsian szaladtak Inkey elé. A pénztárnok, aki ezenközben kibontakozott a kerevet puha hullámaiból, egy pillanatig érthetetlen csodálkozással mereszté véres szemeit a köréje sereglettekre, majd mintha fölocsudott — Van. De az angyal! — Ttyü az adtaférumját! Miért mondá azt ? Kenetesen szavalta az öreg. Kis apró ember volt, de rendkivül tudott imponálni. — Mert tudja, hogy a szegény embernek is van igazsága. ... És az a néhány esztendő Bartókyt a tűzfészekben nem őrölte le. Ha megyebizottsági tag úr volt is a panaszló és megvetett cuci a vádlott, az igazságot igazság szerint tette; sőt résztvevő szívvel a gyönge felé hajlott. Ezért szerették meg mindenütt. Most is elnézem sokszor az eiőszobája ácsorgóit. Küszöbét sok nagy úr, még több szegény koptatja. És most is egyforma úrhoz, szegényhez. Ám még az ő igazságos lelkéhez is hozzálehet férni. Mikor az elnöki osztály vezetője volt, a lépcsőházban lestem el a következő beszélgetést: — Bartókyhoz utasítottak. Ö nevezi ki a dijnokokat. No, az bajosan fog ménni. De mondjad, hogy békésmegyei vagy. Akkor biztos. . . . Nem tudom mennyi joggal mondta ezt az egyik letaposott nadrágu a másik még jobban letaposott nadrágunak; de mindenesetre jellemző. Tehát a békésmegyei. És látom is, hogy a békésmegyeiek a protekciósok Ugy szereti a pátriáját, a barátait. A Domby tiszteletes versei, a Vangyei szolgabíró nótája, a Pepi nyirettyű] e, a Sailer Gyula ugratása, a dobozi vastagnyakuak, a bánfalvai kukások, Tatay bá' Tallián-köszöntője, Pista bácsi rózsás ! kedve, mind megannyi méla reflexei az I | otthonról való álmodozásnak. Amit most leírok magam sem hiszem, de szavahihető embertől hallottam, hogy a mikor a mult nyáron kilöttyent az abbáziai kristálytiszta tengeri vízből, igy kiáltott föl: — Mennyivel különb ennél a Szihelszky-uszoda! Az újságíró, mely most is a „beszédben" van. Hogy mennyire szereti az újságírót, kitetszik abból, hogy mikor fölkerült a minisztériumba, egyik jap nap-nap mellett szenzációs értesítéseket hozott, hogy Darányi micsoda népboldogító terveket sző. A szerkesztő megsokalta a sok népboldogító tervet és megkérdezte a riportot. — Kitől tudja maga mindezeket ? — Kérem, engem a legbizalmasabban Bartóky osztálytanácsos úr informál ezekről. Bartóky akkor jött föl Budapestre, a szerkesztő nem ismerte. — Hogy néz ki az az úr ? — Hosszú, mint Apponyi és olyan lengő fekete szakála van, mint Batthány Tivadar grófnak. A minisztert bosszantotta a sok álhír ós megkérte Bartókyt, hogy látogassa meg a szerkesztőt és tudja meg, mily forrásból veszi híreit ? Mikor aztán Bartóky bemutatkozott a szerkesztőnek, annak majd leesett az 1 álla. Hát ilyen a valóságban az, aki I hosszú, mint Apponyi és hosszú, lengő I a szakála, mint a másik grófnak. I — Elcsapom Alborákot, mondta el| képedve.