Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-12-17 / 116. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY „Mondja ki a bizottság, hogy dr. Krcsmárik Jlnosnak, a nemzet" bizalmát nem biró kormány által, tehát a törvénynyel e inlő erejű alkotmányos szabályok megsértésével kieszközölt főispáni kinevezését törvénytelennek tartja s igy arról tudó ríást nem vesz, tőle az esküt ki nem veszi, az e célból esetleg összeh^-andó törvényhatósági ülésen részt ntm vesz, a vármegye tulajdonát képező főispáni lakást ÓS hivatalos helyiséget rendelkezésre nem bocsájtja, ezen helyiségek kulcsainak átadását megtiltja. Elvárja a bizottság a vármegye hazafias tisztviselői karától, hogy mindenben alkalmazkodni fog ezen határozat szelleméhez- s a törvénytelen főispánt fogadni nem fog a és rendelkezéseit nem teljesiti. Felkéri a bizottság az összes törvényhatósági bizottsági tagokat, hogy határozatához névaláírásukkal hozzájárulni és ahhoz alkalmazkodni szíveskedjenek. "Elrendeli e célból, hogy e határozat egy-egy aláírási ivvel ellátva a megyebizottsági tagok között járásonként sürgősen köröztessék. Elrendeli végül hogy a törvényhatósági bizottsági tagok aláírásával ellátott határozati példányok dr. Krcsmárik főispáni kiküldött kezeihez a vármegye székházázhoz történendő belépésekor a vármegyei kapus által borítékban kézbesittesenek." A törvényhatóság lelkes éljenzéssel fogadta az inditv.V iyt, a amelynek .kapcsán a főjegy/ő e öU' -jesztette még P ajpp József dr. indítván , át, amely bővíteni óhajtja előbbi indítványt azzal, hogy a törvényhatóság tiltsa el az install'íló közgyűlés egybehivását, elvárja a megyebizottsági tagoktól, hogv a netán más \ által egybehívott installáló közgyűlésen Y részt nem vesz és a törvényhatóság határozatát nem a vármegye kapusa által, de póstá utján kézbesiti a főispánnak. -Daimel most beakarja mutatni a főispáni kinevezést tudató belügyminiszteri rendelet. — Abcug! Levele! Nem kell felolvasni ! — zugnak a hevesvérű kurucok. A főjegvző félreteszi a leiratot és jelenti az állandó választmány javaslatát, amely általánosságban elfogadásra ajánlja a Papp-féle inditványnyal módo• sitott "Wenckheim indítványt (Hosszan' tartó éljenzés.) A végsőig. |. AzMllandó'választmány javaslatához elsőnek Körber Tivadar dr. békési gimnáziumi igazgató szólott. Azaz, egy valóságos, kurucinditványt adott be. . Hogy módosíttassák az áilandó választ. mány javaslata, illetőleg a Wenckheim - féle indítvány akként, hogy a vármegye A szenvedéseknek micsoda kálvári. fáját járta végig ez a szegény nyomorult Bember! A roskadozó vállain, melyeket 'mankó tart föl, rajta még a kereszt, rajta még a vérező töv-is. Talán maga is sorsa mostohaságán gondolkodik, hogy nem volna-e érdemesebb pörbeszállani a mindenséggel, amelylyel megbékélni nem lehet. Dehogy nem! A rózsaszínű éjsze-, kák szenvedéscsititó mámora balzsam. Vigasztaló szót, szerető hitvest, elveszetett gyermekeket, mindent pótol és színesre hazudja a rideg valóságot, amint rabjául ejti az utolsó idegszálakat is, amelyek megszűnnek érezni, csak a bódulat kéjes hatalmában állanak. A feledés gyógyító balzsama a gyöngyöző kristály, problémája a szenvedő emberiség boldogságának. Tekintetem ismét belevész a kékeslila bodor füstfellégbe, amelynek fantasztikus libegéséből azt olvasom ki, hogy a világ nem lehet annyira könyörtelen hogy követ dobjon jó öreg Kutschenreiterre, aki csak a fiát,, egyetlen. Franci fiát egyre felejtgeti, egyre siratgatjá. És ezt gondolom el, amikor a derengő nap első fénysávja bekandit az^ablak fü£; e-nyén, jeléül annak, hogy nem sok van már hátra az éjszakából. Jó öreg Kutschenreiter megborzong, aztán az asztalra csap száraz öklével: -— Húzd rá cigány szil ájul, veszettül ! Maga meg, öcsémuram, mit törülgeti a szemét? — Semmi! . . . csak a füst csiklandozza . . . És csiklandozza akkor is még, amikor a csípős hajnali szellő csapódik inba vít szabadban. Jó ore^ Kut?vnr Uomek is jutott a bolondos köny p-»i .'lnua Jntnef. mondja'fel a főispáni lakás bérletét, az 1200 korona bérösszegre nem tart igényt, azt pótadóból fedezi, a főispáni lakás bútorait más célra fordítja, a főispáni hivatalt egyelőre megszünteti, az oda beosztott írnokot más ügyosztályba osztja be, Krcsmárik János dr. vállalkozásával szemben megbotránkozását fejezi ki és vele sem hivatalos n, sem más úton nem érintkezik, eltiltj'i az alispánt installáló közgyűlés egybehivásától és e határozatot birtokon kivüli hatálylyal mondja ki. (Hosszantartó, lelkes éljenzés.) Az első vihar. Zsilinszky Endre dr. szólásra emelkedik. Hirtelen minden oldalról hangos „Éljen", „Le vele", „Abcug" kiáltással fogadják, ugy, hogy nem tud szóhoz jutni. Fábry Károly: Hallgassuk ,meg a főispánjelöltet! Fábry Sándor dr. alispán rázza a csengőt: Hallgassák még kérem a szónokot! Zsilinszky Endre dr.Másfél éve, nem vettem részt a vármegye közgyűlésén . . . A zaj egyre tart, valaki közbeszól: — Kár volt most is résztvennie ! Zsilinszky Endre dr. : Azért, mert egyes uri emberek ilyenformán akarnák őt megakadályozni beszédében, elmondja, amit akar. Nem jelent volna meg a mai közgyűlésen sem, ha a sajtó nem terrorizálta volna s ha a beterjesztett határozati javaslatok nem lettek volna sértőek. (Nagy zaj.) A politikai meggyőződését mindenkinek tisztelni kell . . . — Eláll! Le vele ! — zúg minden oldalról. Zsilinszky Endre dr.: Ugy látja, hogy a terrorizmus következtében nem beszélhet Nem kiván visszaélni a törvényhatóság türelmével, azért röviden szóí. Hivatkozik közéleti működésére s arra, hogy szereplésében mindenkor megmaradt a terrorizmussal szemben is álláspontja mellett. Haviár Gyula : Replikázni az ajtó háta inogott nem lehet! Zsilinszky Endre dr.: A király ldnoVezési jogát minden körülményék k^ott respektálni kell! (Nagy zaj). — Igy beszél a mindenkori kormányok hivé! (Zúgnak) Zsilinszky Endre dr.: Hogy bármely tekintetben hive volna a kormánynak, az nem igaz! A király által kinevezett főispánt azonban elfogadhatónak tartja. (Óriási zaj, az elnök rázza a csengőt). Amíg be nem fejezte szavait, nem áll el. (A zaj egyre növekedik). Fábry Sándor dr.' alispán: Halljuk a szónokot! Pándy István dr.: Ne hallgassuk meg, vonuijunk ki a teremből! Hadd beszéljen! Zsilinszky Endre dr.: Miután vele szemben terrort alkalmaznak, kijelenti, hogy beszédjét nem folytatja és a beterjesztett indítványok egyikét sem fogadja el. (Abzug! — nagy zaj). Aki „terrorizál," Pándy István dr.: Zsilinszky szerint ő egyike azoknak, akik a lefolyt másfél óv alatt terrorizálta a bizottsági tagokat. Kéri a bizottságot, mondják szemébe, hogy terrorizált-e valaha valakit ? E teremben mindig egyhangú határozatot hoztak és hoztak volna ma is, ha Zsilinszky szerencsétlen felszólalása nem lett volna. Nem korteskedhet, mert a haza alkotmánya érdekében nem kell terrorizálni, de azt nem tételezte fel, hogy a bizottsági tagok között akadjon csak egy áruló is. A Zsilinszky féle felszólalást lelkük erejével meg kell akadályozni. Voltak itt máskor is olyan úriemberek, akik az ellenzékkel nem voltak teljesen egy véleményen, de mégis velük tartottak és ezeket meghallgatták. Rátérve az indítványra, gróf Wenckheim Dénes indítványát ajánlja egyhangú elfogadásra. Szükség van arra, hogy ha magyarul érezünk, magyarul is cselekedjünk. Nem disputálnak itt a felségjog felől, de igenis arról van szó,, hogy a vármegyének hazafias kötelessége élni ellentállási jogával. E fegyver használatára ma, fájdalom, túlon tijl is szükség van. A kinevezett főispánok egy része már beadta lemondását, mert a mégy ék nem fogadják őket. Megemlékezik azután gróf Teleky László lemondott kolozsmegyei főispán ismeretes nyilatkozatáról. Tudja mindenki, hogy akit főispánnak most kineveztek, akik ezt az utáíatos,"piszkos állást elfogadták, azoknak adósságait kifizette a kormány. Mutassanak a képviselők a kinevezett főis pánok közül egyet, akinek szeplőtlen volna a múltja. Részéről terrorizál abban az irányban, hogy mindenki legyen becsületes hazafi. Ők nem akarják vita tárgyává tenni '^-ijogot, tehát kéri Zsilinszkyt, vo , ú felszólalását és egyhangúlag '. j; a határozatot. Zsilinszky replikája. Zsilinszky Endre dr.: Személyes kérdésben kér szót. Pándy nézete szerint, aki az ő álláspontján nem áll, az nem magyar. Legyen igy, Pándy izlése szerint. Szólónak elég hivatkozni eddigi közéleti szereplésére, arra a munkásságra, mit a magyar kultura, a közügy szolgálatában kifejtett. Akik ezt kétségbe merik vonni, azok a becsületes munkát vonják kétségbe. Pándy megkülönböztetéseit egyenesen visszautasítja. Méltányossági javaslat. S a i 1 e r Vilmos dr.: Bár amellett van, hogy gróf Wenckheim Dénes javaslatát általánosságban egyhangúlag fogadják el, Körber ír ditványának enyhítését kéri. A törvényhatóság ugyanis határozatát törvényes, hitelei alakban köbölje a főispánnal, ne pedig a kapus által, amely megbélyegző eljárás nem méltó a törvényhatósághoz, hanem postán küldjék el a határozatot. (Helyeslés.) Hozzájárul Köiber indítványának ama pontjához is, mely a főispáni lakás bérletének felmondását célozza, de a törvényhatóságnak figyelemmel kell lennie arra a körülményre ;s, hogy a kormány már ezévre kifizette az 1200 korona bérösszeget, tehát ez évben a főispáni lakással még ő rendelkezik, s a törvényhatóság nem lépheti túl a törvényesség korlátait. Hanem ha már felmondják a bérletet, tegyék azt január elsején. F

;vánja még szóló, hogy Körber indítványából maradjon ki az a rész, mely azt kívánja, hogy a főispánnal magánúton se érintkezzenek. Körber Tivadar dr: Ez nincsen benne! A kinevezés törvénytelen. Fábry Károly: Az uralkodó állapotok jellemzése után mondja, hogy a múltban is voltak magyarok, akik kivonták magukat a kötelességek teljesítése alól. Ma feltámadt a Bach korszak. A királynak csak úgy van joga kim vezni a főispánt, ha alkotmányosan uralkodik, ha parlamentáris uton kormányoz többségi minisztériummal. Nem szabad taiálkozni embernek ma, aki az egész ország állásfoglalásával szemben ellenkező álláspontot foglal el. (Éljenzés.) A vita vége felé. Fábry Sándor dr. alispán jelenii, hogy névszerinti szavazást kérő ivet nyújtottak be hozzá Török Gábor és társai. De az általános hangulatból ítélve, azt hiszi, felesleges elrendelnie a névszerinti szavazást. Török Gábor dr. visszavonja névszerinti szavazást kérő indítványát. L a d i c s László dr : Konstatálni kívánja, hogy a benyújtott javaslatok egyikét sem fogadja el. Óriási zaj, fel ki állások : — Tudtuk ! Le vele ! Abcug! Szógyelje magát! F á b r y Károly : Megállapodtak abban, hogy á főispánt bojkottálják, tehát akkor ne posta utján, de a kapussal kézbesítsék a határozatot. A főispáni lakás. Sailer Vilmos dr. kéri a főispáni lakásra vonatkozó módosításának elfogadását. ZöldyGéza dr. tiszti főügyész: Sailer Vilmos javaslata mellett kénytelen állást foglalni, mert kétségtelen az," hogy az állam ós vármegye között szerződéses viszony van. Január elsejével azonban szerinte is felmondható a lakás. Haviár Gyula: Sailer tévedésben van, mert. ha most nem lehet eltiltani a főispánt a lakás használatától, aklíor nem lehet janaár elsején sem. Igenis a vármegye már most fizesse vissza a kormánynak az 1200 koronát, a főispáni lakást pedig fordítsa más célra. Dombi Lajos sem fogadja el az ügyész javaslatát. Kérdi, ha a bérlő eltávozott a lakásból, kénytelen-e a házigazda az üresen maradt lakásba olyan utódot befogadni, aki ellen alapos kifogása van ? (Derültség.) Haviár Gyula álláspontját osztja ós azt kéri elfogadni. Pándy István dr.: Főispánt nem ismer, tehát ilyen lakást sem ismerhet. Fogadják el teljes egészében Körber indítványát. D é r c z y Péter ! Amennyiben ez az ur (Krcsmárik) nem főispán, neki nem adja át a főispáni lakást. Hoffraánn Mihály: A visszafizeténdő 1200 koronából számitsák le a volt főispán kalarábé ós jég költségeit. (Derültség). . Fábry Sándor dr. kérdi az ügyészt, hogy megegyeztethető-e a birtokon kívüli-határozathozatal? Z ö 1 d y Géza clr.: Törvény szerint indokoltnak látja annak kimondását, hogy a megtámadott alkotmányosság érdekében birtokon kivüli helyezéssel mondja ki a törvényhatóság a határozatát. -(Éljenzés.) Békéscsaba, 1 Q>05. decz. 17. A határozat. Fábry Sándor dr. ezután egyhangúan elfogadottnak jelentette ki a törvényhatóság határozatát, mely teljes szövegében igy szól: »A törvényhatósági bizottság kimondja, hogy Krcsmárik Jánosnak a nemzet bizalmát nem biró kormány által, tehát a törvénnyel egyenlő erejű alkotmányos szabályok megsértésével kieszközölt főispáni kinevezését törvénytelennek tartja és igy arról tudomást nem vesz, tőle az esküt ki nem veszi, az e célból esetleg összehívandó törvényhatósági ülésen részt nem vesz, a vármegye tulajdonát képező főispáni lakást és hivatalos helyiséget rendelkezésére nem bocsájtja, ezen helyiségek kulcsainak átadását megtiltja, a helyiségek bérletét felmondja, az 1200 korona bérleti összegre igényt nem tart és azt a vármegyei 1%-os pótadóból fedezi. Ugyancsak visszafizetni rendeli az* államnak azt az összeget, u mely a folyó év végéig befizetett bérösszegből ezen határozat folytán a mai naptól kezdve az államnak vissza jár. Elvonja a főispáni irodától az oda beosztott vármegyei Írnokot és a főispáni hivatalos helyiségbeli bútorokat más célokra felhasználni rendeli. Megbotránkozását fejezi ki a vármegye törvényhatósága Krcsmárik János volt járási tisztviselőjének hazafiatlan és kétségtelenül a nemzeti ellenállás letörésére irányuló vállalkozása felett, irányában ez okból a legnagyobb fokú bizalmatlanságát fejezi ki, s vele sem hivatalosan, sem társadalmilag nem érintkezik. A vármegye alispánját, esetleg helyettesét, eltiltja, hogy beiktató közgyűlést hivjon össze, vagy az eskütételt a rendes közgyűlés tárgysorozatába felvegye. Kijelenti a bizottság, hogy amennyiben Krcsmárik János megyefőnök arra a törvénytele,í lépésre vállalkoznék, hogy beiktató közgyűlést. hivjon össze, azon az esküt letenni megkísérelné, azon összejövetelt törvényes közgyűlésnek elismerni soha sem fogig, az oh történendőket előre is törvényteleneknek és sémmisnpk nyilvánítja, tisztviselőit az abban való közreműködéstől eltiltja. Elvárja a bizottság a vármegye hazafias tisztviselői karától, hogy mindenben alkalmazkodni fog ezen határozat szelleméhez, és a törvénytelen főispánt fogadni nem fogja s rendelkezéseit nem teljesiti. Ezen határozat fontos közérdekí . voltánál fogva az 188^-ik évLXX! t.-c. 9. §-a értelmében annak meg hallgatott vármegyei tiszti főügyés; hozzájárulása alapján is, azonnal jog hatályba lép, foganatosítandó és csal birtokon kivül felebbezhető. .Elrendeli a bizottság, hogy ezei határozat Krcsmárik János főispán kiküldött kezeihez a vármegyei kafHi által borítékban kézbesittessék. .. Ez a határozat a Vármegyei Ügy viteli Szabályzat 155. §-a értelmébe az 1886. évi XXI. t.-c. 7. §-ának rer delkezéséhez képest közhírré teend és azután a főispáni lakás re mondásának tudatása végett a be ügyminiszterhez felterjesztendő." A határozat enunciálását perceki tartó lelkes éljenzéssel ós tapsviharr fogadták, A törvényhatóság együtt marad. Pándy István d*., mint ismerete indítványt nyújtott be, amelyben jav solta, hogy az alispán akár az állar dotáció megvonássá akár felfüggeszt sek esetén rendkívüli közgyűlést hivjc egybe. A közgyűlés ezt az indítványt állandó -választmány javaslata alapj< vita nélkül elfogadta. A főispán karhatalmi joga. A belügyminiszernek a főispáni k? hatalom jogára vonatkozó rended már ismertettük, valamint' azt i?, hoj az alispán annak hatályon kivül va